Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-02-03 / 10. szám

2 Békés 1923. február 3 Európa minden állama olyan beteg, olyan koldus, hogy Amerika tudja csak meg­mondani, mennyire leromlottunk és elpusz­tultunk. Hamar akarnak hát felgazdagodni azok, akik még most is fészkelődnek ? Miért akarják az úgynevezett jóvátételt még olyan eszközökkel is kicsikarni, amelyek egyszeriben elpusztítanának minden jóvátehetési forrást. Igazán a vak esztelenség útjait járja ma Európának néhány állama, amelyek nem ve­szik észre, hogy ugyanannak a sirnak a szé­lén táncolnak, amelyet csak a legyőzöttek részére ásottnak vélnek. Gyula város költségvetése az 1923. évre. I. Bevételek : 1. Közpénztári maradvány 200000 K 2 Adó és egyéb hátralékokból 260000 » 3 Állami hozzájárulásból 28000 » 4 Községi pótadóból hiányfedezésre 4843808 » 5. Hirdetés dijakból 3000 » 6 Végrehajtási dijakból 550000 » 7. Késedelmi kamatokból 120000 » 8. Fövényéé—szabadkai földekből 3626507 » 9. Szeregyházi szántókból 1160000 > 10. Kispéli szántókból 277890 » 11. Remetei járandó jövedelme 92130 » 12. Eperjesi szántó » 60000 » 13 Kórházi földek 30000 » 14 Téglaégető melletti szántók jöv. 110000 » 15 Bödöséri szántók jövedelme 66040 * 16 S'.tkai földek > 4446500 » 17. Galbácskerti házhelyek jövedelme 117000 » 18. Körgátföldek » 100000 » 19. Veteményes földek » 70000 » 20. Fövénye8i legelő » 5300000 » 21. Fövénye8i kaszáló (házi kezelésben) — » 22. Kispéli legelő jövedelme 750000 » 23. Szöllötelep » 72000 » 24 Csabai-ut melletti szőlők jövedelme 2100 » 25. Nádas jövedelme 600000 » 26 Fűzfavessző jövedelme 120000 » 27 Köztemetőfóld jövedelme 90000 » 28 Gyártelepi föld (házi kéz.) — » 29. Galbácskerti földek jövedelme 2880000 » 30 Vásártéri legelő jövedelme 120000 » 31. Sitkai szálfaerdő jövedelme 90000 » kulásával előfordult, hogy egy városban sok azonos nevű személy lakott s igy a régi meg­nevezés nem volt elegendő. A sok Hermann és Heinrich között különbséget kellett tenni, az ille­tőket pontosabban kellett megjelölni. Ez a pon­tosabb megjelölés vagy az apa neve után történt, vagy a hivatal után, melyet viselt (pl. Vogl), esetleg külső testi tulajdonságai alapján (Roth), vagy lakóhelye szerint. így alakultak ki a csa­ládi nevek először a városokban, mely szokás esakhamar a vidéken is elterjedt. Ha a német családi nevek eredetét vizsgál­juk, úgy három réteget különböztethetünk meg, melyek sokszor egymásba fonódtak: I. ősger­mán, eredetileg pogány személynevek (Albrecht, Fridrich, Hermann, Siegfried stb.); II. a későbbi keresztény korból származó személynevek (Paul). Az ősgermán személynevek rovására a latin mű­veltség elterjedése és az egyház hatalmának nö­vekedése mellett elkerülhetetlen volt az idegen eredetű nevek térfoglalása. A XII. századig azon­ban elenyésző csekély volt az egyházi, tehát héber és görög-latin eredetű nevek száma. Mind a két réteget jellemzi, hogy eredetileg is egy személy megjelölésére szolgáló szavak voltak s még azután is használatban maradtak mint személynevek, mikor már családi nevekké kristályosodtak. Ezekhez jön egy III. réteg: eleinte csak megkülönböztető hozzátételek a személynévhez, később önálló családnevek, pl. Bauer, Bäcker, Müller, Weber stb. Ami az első csoport neveit illeti, ezek az idők folyamán sokszor nagy változásokon men­tek keresztül: megkoptak, vagy összevonás kö­vetkeztében megrövidültek. így pl. Berinhard, Bernhard, Bernd Egy személyt (pl. Hermann) legjobban úgy lehetett a többitől megkülönböztetni, ha hozzá­tették apjának nevét: Hermann Sohn Arnolds. Később a Sohn elmaradt és vagy a gen. Arnolds, vagy a nőm. Arnold, mint családnév szilárdult meg. Ilyformán számtalan családnév keletkezett. Pl. Dierrich, Fridrich, Herbert, Siegfried stb. Ezekből a nevekből a legélesebben az összetett nevek válnak ki. A gyulai német családi nevek­ben is előfordulnak a következő összetételek :-brecht (bért, barth, precht, pert „glänzend“ (pl. Herbert).;-fried (fért, fér, fart, „Friede, Schutz“) pl. Siegfried;-hart (art, ert, „stark, fest“) pl. Reinhart, Elirhart;-mann pl. Hermann ;-rich (reich, „mächtig“) pl. Friedrich. Megszámlálhatatlan azoknak a neveknek sokasága, melyek a teljes nevek rövidítéséből, illetőleg kicsinyítéséből keletkeztek. A kicsinyítő végzet magja a felnémetben egy l betű, mely nálunk is a családi nevekben számos formában fordul elő :-el (ez a legelterjedtebb) Bartel, Hagel, Offel stb.;-le Eisele ;-lein Gerlein, Körnlein, Stäublein. Közép- és Délnémetországban még a z kicsinyítő végzet is gyakori. így lesz Dietrichből Dietze, Ditz, Titz. Az alnémetben uralkodó kicsinyítő végzetek (-ke, -ken stb) Gyulán nem fordulnak elő. Közép- és Délnémetországban igen gyako­riak az -er végződésű nevek, melyek nálunk a nevek 40%-át teszik. A II. réteg személynevei is igen erős vál­tozásokon mentek keresztül. Teljes alakjukban ritkán fordulnak elő, pl. Andreas, Enders, Endres (Endrész.) Sokszor az eredetre alig lehet rá­ismerni : Aegidius, Gilles, Gilg, Ilg, lüg, Illich. Az ősgermán és keresztény személynevek­ből alakult családi nevekhez csatlakozik (III.) egy egész sereg olyan név, amelyek sohasem voltak személynevek. Ezeknek a megjelöléseknek leg­nagyobb részét a foglalkozásból vették. A sok Konrád közül egyet úgy jelöltek meg közelebb­ről, hogy nevéhez tették a foglalkozást, melyet űzött (pl. Schmidt), vagy a hivatalt, melyet viselt (Schultz) A mesterségből vett családi ne­vek közül egyesek igen gyakoriak: Müller, Mayer, Schmidt, Schneider stb. A történelemből tudjuk, hogy kiváló sze­mélyeknek, uralkodóknak már a Karolingok ko­JVEessze vándoroltam . . . A költő 1844. decemberében ismerte meg Vachott Sándorné bugát, Csapó Eleikét, aki iránt mélg szerelemre ggnladt. Az alig 16 éves szép szőke leányka azonban január 7-én hirtelen meghalt. Petőfi 34 szép költeményt irt erről a szerelméről, melyeket „Cipruslombok Etelke sírjáról“, cim alatt adott ki. Ötven példány árát a szepesmegyei éhezők­nek juttatta. Mikor 1845. tavaszán felvidéki útjáról vissza­tért, felkereste Etelke sírját és ekkor irta ezt a költeményét. rában olyan nevet adtak, mely az illető testi vagy szellemi tulajdonságaival volt összefüggés­ben, igy pl. Karl der Dicke, Otto der Rote, Friedrich der Lange. Ez a szokás a kis emberek között is el volt terjedve. Később a névelő el­maradt s a tulajdonságot jelölő szó családi névvé szilárdult. Ilyen családi nevek nálunk is szép számmal vannak: Braun, Gross, La ng, Roth stb. A helynevekből kölcsönzött családi nevek igen régiek, a birtokos családok már korán birto­kuk után nevezték magukat. Ezek között van­nak olyanok, melyek csak általánosságban jelzik az illető család származási helyét (Baier), de vannak olyanok is, melyek egy bizonyos hely­névből származnak. Nem kell azonban azt gon­dolnunk, hogy ezeket a helyneveket a térképen mind megtaláljuk. Sok község eltűnt a föld szí­néről és viszont sok beolvadt nagyobb városokba. A helynevekből kölcsönzött nevek közül könnyen felismerhetők az összetett nevelt:-bach (Auerbach, Uferbach) ;-berg (Schobesberg) ;-dorf (Heeresdorf);-eck (Mühleck) ;-stein (Franckenstein) ;-thai (Blumenthal);-wald (Steigerwald) stb. Ezek az összetételek er végzettel is előfor­dulhatnak, miközben az Umlaut változhatik, igy Pl-:-bacher (Hinterbacher) ;-berger (Strohmberger) ;-burger (Lindenburger);-hauser (-häuser: Oppenhauser, Oppen­häuser) ;-ho:er (Bruckenhofer) ;-inger (Hetinger);-Städter (Reichenstädter);-Steiner (Marksteiner) stb. Az alsó Rajna és alsó-szász vidékeken szá­mos helynév -mann összetétellel fordul elő ; Högelmann. (Folyt, köv.) 32. József főh. laktanya bére 7679 33 Népkerti pavilion bére 30000 34 Népkerti cukrászbódé bére 1000 35. Bárdos melletti cédulaház bére 120 36 Szarvas épület bére 60 37. Kétegyházi cédulaház bére 200 38 Harucker-téri árucsarnok bére 400 39 Vadvesszőtelepi liáz bére 200 40 Szrkadi cédulaház bére 200 41. Vadászati bérjövedelem 198900 42. Halászati bérjövedelem 61000 43. Helypénzszedésből 950000 44. Mázsálási. dijakból 100000 45. Hordójelzésböl 2000 46. Szegödtetés, szabaditásból 5000 47. Dobolási dijakból 70000 48. Szolgalmi dijakból 39270 49 Cséplőgépek helyfoglalásért 1000 50 S'.énáskerti helypénzekből 10000 51 Homok- és vályogtermelés 800 52. Ipardijakból 2500 53. Lakositási dijakból 60000 54 Vásári átírási dijakból 1000000 55 Marhalevél kezelésből 280000 56 Jégdijakból 10000 57. Vágóhídi dijakból 2500000 58. Vágóhídi szurópénzből 25000 59 Köztisztasági teleptől 3500000 60. Kenderáztatásból 35000 61 Fedeztetési dijakból 250000 62 Bika dijakból 25000 63. Lóeladásból (függőben) — 64. Bika eladásból (függőben) — 65. Szeszfőzde jövedelme 10000 66 Házilag müveit földekből 10570000 67. Faiskolából 415000 68. Erdőből 1060000 69 Regálé részesedés 7217 70. Fogyasztási adókezelésből 1800 71, Forgalmi adó kezelésből 5500000 72. Városház kibőv. alap kamatai — 73. Vágóhíd kibövít. alap kamatai — 74 Képkeretlécgyári osztalék 3600 75 Kultúra részv. osztalék 4400 76 Letétek alapja 34300 Rendkívüli bevételekből 2824863 K Átfutó tételek kezeléséből 300000 » Bevételek összege 56361545 K Szükséglet, mint kiadási rész, lapunk jövő szombati számában jön. Messze vándoroltam, elhunyt édes lelkem De mindig, mindenütt, ahol jártam keltem, Bánatos emléked, mint egy sötét fátyol Húzódott utánam sírodnak halmától. Visszajöttem hozzád. Csókot nem adhattam Nyájas üdvözletül; mélyen vagy alattam. Lehajtom fejemet árvafiiz módjára, Nem lágy kebeledre, de kemény fejfádra. Játszanak ujj aim, nem szőke hajaddal, Tán már hamvaidból sarjadt fűszálakkal, És hallok suttogást, nem kedves ajkadét, Hallom suttogni csak a temető szelét, Eképpen merengek sírod csendes halmán, A lefolyt időre nyugodtan gondolván Nyugodt már kebelem. Fájdalmam szélvésze Kitombolt, elzugott, megszűnt, elenyésze. Alvó tenger a múlt. Halálod a köszirt, Amelyen reményim sajkája kettétört, Ez a durva köszirt most már olyan szépen Áll a lát kör végén a kék messzeségben. És állani fog az szemem előtt váltig, Szivemen lesz képed, Etelkám halálig ! Függni fog szivemen képed, mint domború Sírodnak fej fáján e hervadt koszorú. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom