Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-10-05 / 80. szám

I,III. évfoljam SO« 8Kám Szerda Gyula, 19äl. «klober 5 Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési áieik: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . , 60 K — f PT?in7Q Jö JuLf J\. juj o POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Az ellátatlan ellátatlanok. 1. középeurópai államok között évszáza­dok óta hírhedtségnek örvendezik hazánk, az egykor még széles kiterjedésű Magyar- országon azért, mert sehol a világon olyan siralmasan nem voltak s nincsenek az állami tisztviselők dijazva, mint a tejjel-mézzel folyó Kánaánban. Ezt a többféle okkal magyaráz­ható sajnálatos körülményt azzal indokolta a mindenkori kormány, hogy aa ország pénz­ügyi helyzete nem teszi lehetővé a tisztvi­selők fizetésének javítását. A világháború és átkos következményei ezer sebet ejtettek, szomorú hazánkon, eze­ket a vérző, gennyező kelevényeket a tol- dozás-foldozás kétes értékű tapaszával kívánta gyógyítani a legfőbb kormányzat. A segélyek, pótlékok, javítások külön­féle faja és neme jutott el a nélkülözések­től elfásult magyar tisztviselőkhöz. Utóbb törvényszerű javadalmazásuk szervesen kiegé­szítő részét képezte a legszükségesebb élelmi ói ruházati cikkek kedvezményes áron be­szerzése is. A régen megszolgált eme javítások hire jó előre belekerült a különféle lapokba úgy, hogy a házigazda, a cseléd, a piaci árus stb. stb. a lapok hírére utalva a házbért, a szolgálati bért, a vételárat kérlelhetetlenül felemelte. Drágább lett minden, még mielőtt kézhez jutott volna az előre kürtőit siralmas anyagi segélyezés. Tételes törvény rendelkezik a termószet- Jbeni járandóságok havonkint pontos kiszol­gálásáról, mégis az elmúlt pár esztendő alatt talán egyedül Budapesten történt meg az a ritka csoda, hogy a magyar tisztviselő az illető hónapra egyszer-másszor előre meg­kapta a kedvezményes áru élelmi, vagy ru­házati cikket, illetve tüzelő anyagot. Az őstermelők, élelmiszer árusok és az iparosok ellenszenvét idézte fel' ez a toldo- zás-foldozás, immár nyíltan hangoztatják, hogy drágábban adják a tisztviselőknek áru­cikkeiket azért, mert sok mindent potom olcsón kapnak az államtól! ? Akik az ellá­tási ügyeket a központi irodákban intézik, bizonyára sohasem koplaltak, . nélkülöztek, különben kevesebb kellemetlenséggel intéznék a létminimummal szoros kapcsolatban lévő ezen fontos ügyeket. Ez a »népjóléti politika* ledönthetetlen válaszfalat emelt a kisgazdá­nak, őstermelőnek, gyümölcsárusnak nevezett társadalmi réteg és a tisztviselői osztály közé. Előbbiek ellenszenve utóbbiakkal szemben immár nem titok. Tételes törvényeink szigorúan, sőt kü­lönféle súlyos következmények terhe alatt becsületes, lelkiismeretes munkásságot kíván­nak a magyar tisztviselőktől. Eélremagyaráz- hatatlanul függetlenítik őket a jogkereső kö­zönségtől, nehogy bármily külső befolyásnak is ki lehessenek téve, nem adják azonban meg a függetlenség elengedhetetlen anyagi eszközeit. A magyar tisztviselői kar önérzete, jogos igénye már csaknem annyira lecsúszott, hogy talán nincs is egyelőre egyéb kívánságuk, minthogy családjukkal együtt ne éhezzenek, ne fagyoskodjanak és emberséges lakásban Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC húzódhassanak meg. A szellemi igények a jelen sivár napjaiban aligha érvényesülnek, küzködik a magyar tisztviselői kar, a leron­gyolódott ruházatú szülők szeretnének meg­elégedettek, őszintén megelégedettek lenni. Nem lehet kétséget kizáró módon meg­állapítani azt a körülményt, hogy az intéző körök jóhiszemű tájékozatlansága, naiv ész­járása, vagy akaratgyengesége nagyobb-e a jelen »sehogyse* helyzetben, de annyi tény, hogy az 1921. évi augusztus havi kenyér­lisztet a gyulai közalkalmazottak jelentékeny része mai napig sem kapta meg, vájjon'mit gondolnak odafenn, ahonnan jő minden üd­vös gondolat, a tisztviselők táplálkozásáról ? Se pénz, se tápszer . . . kopogtat a tél fagyos keze, mégis késik a kora tavasszal beígért tüzelőanyag kiosztása. Mintha a sa­nyargatott köztisztviselők általáno zúgoló­dása nem is lenne olyan alaptalan r Vájjon, hogyan érvényesíti hivatását, más szóval miért nem teljesiti kellemes kö­telességét ilyen körülmények között az úgy­nevezett népjóléti minisztérium ? i. g. Belpolitikai hírek. A magyar kormány hivatalosan tndatja, hogy Nyugatmagyaromág második Zónájának csendőr­ségi kiürítését megkezdette és ottani csendőr- külónitményeit a Sopronban székelő szövetség­közi tábornoki bizottság parancsnoksága alá át­helyezte. Az érintkezést magyar részről Hegedűs Pál altábo ^igy tartja fenn a bizottsággal. Az antmt a nyngatmagyarországi kérdésnek Ausztria és Magyarország közötti barátságos meg­oldására Romában tanácskozást hivott egybe, melyen Magyarországot gróf Bánffy külügyminisz­ter fogja képviselni. A közvetítést az’ olaszok végzik. Hegedűs Lóránt lem .dá3a és közbejött súlyos betegsége folytán a pénzügyminiszteri tárcát gróf Bethlen István tölti be. Az uj pénzügyminiszter kinevezésére hamarosan nincs kilátás, mivel nem akad alkalmas és bátor vállalkozó. Az egységes kormánypárt megalakulása egy­előre megfeneklett. A nemzetgyűlés valószinüleg hosszabb időre el lesz napolva. Külpolitikai hírek. A dunai hajózás és kereskedelmi forgalom központját Budapestre akarják tenni a francia és angol szakértő megbízottak, miután egy ily nagy­szabású kikötő és tároló helynek egyedül a CEepeli helyszín felelne meg. Ez a hely a legalkalmasabb arra, hogy a keleti és nyugati árukat összegyűjtse, tárolja és kicserélje. Különösen a francia érdek- csoport képviselője Daudet Leon fejt ki nagy buzgalmat, hogy a bécsi versengéssel szemben az egyedül alkalmas budapesti megoldást juttassa győzelemre. A német kormány jegyzéket intézett az antanthoz, melyben ismételten követeli Felső- Sziléziának az önrendelkezési jogot, amit maga a felsősziléziai lakosság is első sorban követel, mert tiszta német vidékeket is Lengyelországhq^ akar­nak csatolni, ami ellen a lakosság teljes erejéből tiltakozik. Hát nálunk mikor tiltakozik Pozsony, Komárom, Szatmár, Nagyvárad, Nagyszalonta, Arad, melyek csaknem az uj határ szélén feküsznek ? Lapunk mai száma 2 oldal. Megjelenik szerdán és szombatén. Hangverseny a színkörben. A háború előtti gyulai életet varázsolta vissza szombaton este az a nagyszabású hang­verseny, melyet a gyulai hősök temetőjének gondozási alapja javára rendezett Gyulán a Békésvármegyei Népgondozó Kirendeltség az Erkel Ferenc színkörben, melyet a helyi és vidéki előkelő közönség zsúfolásig megtöltött. Kár, hogy a szerényebb viszonyok között élő tisztviselő osztály férfinépe ez alkalomra a mérsé­keltebb áru karzati ülőhelyeket tömegesen meg nem szállotta, honnan a drága páholyokkal ver­senyző és egyenrangú műélvezetben részesülhetett volna. Ilyen eset már többször előfordult, mikor a földszinti férőhely kevésnek bizonyult. A hangversenyt a békéscsabai katonazenekar nyitotta meg, előadván vonós és fúvó hang­szereken egy hatalmas nyitányt és kiérdemelve azzal a zajos tetszést. A zenekar már délután térzenét is adott, de ennek a kellemetlen hűvös- szeles időben kis közönsége volt s az csakhamar lefúvatott. Az estélyt tülajdonképen dr. Gyarmathy Béla nyitotta meg, hévvel és nagy drámai erővel elszavalván Brassaynak Ssentkönyv cimü szép alkalmi költeményét. Kóthelyiné Wakotsh Margit operaénekesnő Faustból a nagy és nehéz Ékszer áriát tökéletes művészi képességgel brilliánsan adta elő. Pianói különösen csodaszépek voltak. Különben összes előadott énekszámairól ezt mond­hatjuk. Ifjú Szabó Emil zeneakadémiai növendék kisérte zongorán és játéka remekül simult a művésznő finom és kifejező énekéhez. Négy bájos magyarruhás lányka Szabó Emma és Margit, Madarász Margit és Horti Mária lejtett most a színpadra, cigányzene mellett előadván egy gyö­nyörű magyar palotást, melyet frenetikus taps­vihar után meg kellett isméteiniök. Dr. Kovalszkv Eóbertet örömmel láttuk ismét a zongora előtt. Chopin 39. opusa, mint az ördög és angyal vias- kodása, nagy próbára teszi a legnagyobb zongora- virtuozokat is, és Kovalszky az összes nehézségeken játszi könnyedséggé1 klott át vérbeli művészete és technikája magé _ ragyogott. De szive mély érzését Lányi Régi nóta cimü második darabjában tárta ki teljesen, hol kromatikus futamaival a vezető dallamot különleges egyéni felfogással és túl nem szárnyalható művészettel interpretálta. 'Ás egérke párjelenetben Terényi Gedeonná kész színészi talentummal lepett meg bennünket, de az is igaz, hogy partnere Berentés Lajos tanár is pályát tévesztett, mert a Nemzeti Színháznál volna a helye. Nagy érdeklődéssel vártuk Országh Tivadar hegedüjátékát, mert játékának hire meg­előzte jöttét. Es mondhatjuk méltán. Eredeti fel­fogással, szédületes technikával, ragyogó művészi képességgel játszik, hozzá hasonló hegedüvirtuoz régen nem volt és nem egyhamar lesz hallható Gyulán. A lelkesült közönség nem tudott betelni a mesteri produkciókkal, a zajos kihívásoknak alig akart vége szakadni. Dr. Nuszbek Sándor adta elő három saját szerzeményű irredenta versét, hol mély, hol rapszodikus érzéssel, átszellemülve és magával ragadta a hallgatóságot. Farkas Józsefné és Berentés Lajos dialógja Dániel ne bőgj! egyike volt a prózai részek legjobbjainak. Trauic- wein Gyuláné és férje 2 zongorán adták elő Liszt II. rapszódiáját hajszál finom precizitással, tökéle­tesen, egybevágóan és fejlett technikával. A műsor utolsó száma Apotbeozis, egy látványos nagyszerű élőkép volt. Egy Stellung, hol a harc zajlása közben halott és sebesült Katonák, szétlőtt ágyuk, munitiós kocsik, gépfegyver voltak termé­szetes elrendezésben láthatók, a magaslaton egy művészi transparens Magyarország címere, mely mellett a két angyalt Aímásy Jeanne és Erzsébet grófnők személyesítik, a címer felett Kun Gabri­ella, mint Magyarország védasszonya a magyar Hiszekegyet szavalja, miközben az énekkar a hát­térben a Hymnuszt zengi. A díszítés, az elrende­zés, az egész kép együtt mélyen megindító, szivbe- markoló, de egyben lángoló hazaszeretetre és irredentizmusra gyújtó feledhetetlen látvány volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom