Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-04-06 / 4. szám, Vörös Zászló
3 Vörös Zászló 1919. április 6 nép egyszerű gyermekei eléggé érettek-e, kó- pesek-e ilyen nehéz hivatás betöltésére ? ! A vádlott érthető aggodalma mintha csak ráragadna a hallgatóságra ! . . . De egyszerre csak nyílik az ajtó, bevonul a nópbiróság. Halotti csend. És már folyik is a tárgyalás. Semmi cafrang, semmi felesleg. A csendet a tárgyalást vezető laikus elnök ellentmondást nem tűrő határozott kijelentése töri meg: „aki a tárgyalás menetét zavarja, az a forradalmi törvényszék elé kerül A feltétlenül szükséges figyelmeztetések után gyorsan lepereg a bizonyítási eljárás és az elnök — mintha csak mindig főtárgyalásokat vezetett volna — a bizonyítási eljárást befejezettnek jelenti ki és átadja a szót a vádbiztosnak. * * * A vádbiztos, a nópbiróság közvádlója, nem a minden áFon bosszúért lihegő régi társadalom képviselője. Uj, magasztos, soha nem hallott tanok hangzanak el ajkáról ... A proletárállam szeretetet hirdet, a proletárállamban a boldogulás elvének kell valóra válnia és épen ezért, ha a kapitalista rendszernek az uj világot még meg nem értő tagja kesereg, de nyilatkozata izgatásra, lázitásra nem alkalmas, még nincs bűncselekmény! Szinte jól esik a közvád helyéről a múltban oly ritkán hallott felmentés iránti indítványt hallanunk. Hja persze nem kell az állását, előmenetelét féltenie és nem kell attól tartania, hogy a bürokratizmus felette lévő tagja az anyagi igazság mellett történt állásfoglalásáért nem vonja-e felelősségre . . . v * * * És mintha a védelem is egészen más lenne! „Üdvözlöm a magyar nópbiróságot — mondja a védő — mert tudom, hogy csak egy törvénye van: a lelkiismeret szava. Üdvözlöm, mert nem a paragrafusok útvesztője alapján itól, mert nincs az élettől elzárva, mint volt a hivatásos birák, kiknek politizál - niok nem volt szabad, a társadalomtól pedig — miután éhbórórt dolgoztak — szegénységük zárta el és igy a való életet, annak mindinkább fejlődő jelenségeit nem is ismerték. A forradalmi törvényszék bírái az élet emberei és az életet úgy veszik, amint az megjelenik. Ilyen bíróság volt a gyakorlati jogász minden álma, minden vágya és ilyen bíróságnál joggal remélhető, hogy az egész hallgatóság, az egész társadalom gondolkodásának megfelelő, mindannyiunkat megnyugtató Ítélet fog elhangzani“ . . . * ■* * Az ítélet rövid és határozott. A ró^fi, sablonos formáktól ez is eltér. „A forradalmi törvényszék — hatalmasan dörög az elnök határozott hangja — vádlottat felmenti, mert bűncselekmény fennforgását beigazoltnak nem látja ; figyelmezteti azonban a vádlottat, hogy hasonló kifejezések használatától tartózkodjék. Egyúttal felhasználja a forradalmi törvényszék az alkalmat annak a kijelentésére, hogy bár igazságosan, de vasszigorral fog ítélkezni azok felett, kik a forradalmi kormányzótanács rendeletéi ellen vétenek . . .“ * % * Meg kell még említenünk, hogy az émelyítő „méltóságos“, „nagyságos“, stb. címzések elmaradtak. A bíróságot a „Forradalmi Törvényszék“ illeti meg : tanú, vádbiztos, védő, szolga stb cimzóso pedig az emberi egyenlőséget legméltóbban kifejező „elvtárs“ . . . Törés fóa&oaiaest a gyulai népoiozgóképszinliíízbau! Vetítve lesz a legjobb Jókai-film, az Arany eon bér. Szakszervezeti tagok, valamint a Vörös Őrség és Vörös Hadsereg tagjai számára helyárak: Páholy 15.— K helyett 10.— K Zártszók 3. 1, „ 2— „ I. r. hely 2- „ „ 1.50 * 11. r- hely 1.50 „ 1— . III. r. hely 1-- * „ —.60 fill A Munkástanács és Szociálista Párt telefonszáma: Gyula 119. A gyermek. Gazdasági szükségszerűségen, társadalmi igazságon és politikai programmon túl a kommunizmus : etika. Fenséges erkölcs, fenkölt világnézet, az emberi élet tisztaságáról és jóságáról való hit. Hogy ez nem csak elmélet, hanem győzelmes valóság, arról meggyőzhet mindenkit nemcsak a győzelmes kommunizmus vértelen rendcsinálása, hanem a magyar- országi tanácsköztársaság kormányzótanácsának első rendeletsorozata is. A Tanács VII. sz. rendelete leveszi a szerelemről fogant gyermekről a szógyenbé- lyeget, amit a tőkés társadalom papi és bur- zsoá farizeuskodása és álerkölcstana sütött rá. A régi világ vajmi furcsán osztályozta — mert még ezt is osztályozta! — az emberi élet lesrszebb és legmogrenditőbb aktusát: az uj ember születését. A bölcső többé nem kvalifikál, ám nem is diszkvalifikál. Megszűnik a régi törvények szerint való első és másodosztályú morál, hogy a hajnalhasadás pirosló erejével feltámadjon a természet egyedül való erkölcse, a rousseaui magasztos tantétel, amelyet a dicsőséges francia forradalom nagyjai, Robespierre és Saint Just is vallottak. Az oszló, hanyatló régi társadalmak morális rothadása helvett a természet ereje és erkölcse — ez minden igazi forradalom pro - grammja. Természetes, hogy a kapitalizmus bordélyerkölcse ettől éppen úgy fázik és retteg, akár a gyárak, földek és bányák kom- munizálásától. Amivel pedig ellene harcol : a rágalom. Mennyi ideje már, hogy a nyugati kapitalista sajtó soronként fizetett fantáziája, mint erkölcstelenség fertőjét tünteti fel a bol- sevizmust. Hatalmas északi testvérünk — az orosz munkások, katonák és földmivesszegó- nyek proletár országa — egyetlen vérfürdő, a kivégzések és gyilkosságok telepe, tömegsír és tömegkoporsó — ő szerintük. Hát ime most láthatják egész Magyarországon nemcsak azt, hogy mi a bolsevizmus, hanem azt is, hogy mire volt képes az összeijedt párisi és londoni burzsoávilág, amely bátorságát már csak az élet egyetlen megnyilvánulásában gyakorolta, a hazudozásban. Nézzétek az élet példás rendjét, az osztálytudatos proletáriátus vasfegyelmót, olvassátok el a rendeleteket, amelyek az igazság tisztitó erejével döntik le úgy a kapitalizmus anyagi láncait, mint annak erkölcstelen és hamis próféciáit és tudni fogjátok, hogy a kommunizmus gazdasági szükségszerűségen és politikai programmon túl: fenséges erkölcs és fenkölt világnézet. Szabó János az „úr“ és János a proletár. Eddig úgy volt, hogy Szabó János az »ur« gyermeke, mikor a világra jött, csupa finom illatot, puha selymet, habos csipkét látott maga körül és ha úgy akarta később, beleülhetett egy fauteilbe és végig szivarozhatta az életét, — a másik Szabó János, a proletár gyermeke, még ki sem nyitotta ártatlan apró szemeit, már érezte a daróc durva tapintását, elbágyadt, elsenyvedt a rossz, sötét levegőben és később a munka szívta ki belőle a rosszul táplált életerőt. Már a bölcsőben ordított a szörnyű igazságtalanság. Pedig Szabó Jánosban, a proletárban is lobogott az élet ösztöne, ő is szomjuhozta a szépet, a finomságot, a sok szobát, a parfümöt, a zongoraszót, a bársony fauteilt és a selyem takarót, — de még táplálkozni sem tudott. Jó volt ez igy? Nem csodálkoztok azon, hogy az ellentéteknek ilyen hatalmas vulkánja csak most tört ki, hogy a forró láva, ami oly régóta a nagy és hatalmas tömegek belsejét, csak most kezd szétfolyni a vén Európa testén ?! . .. Ujjongani kell, tombolni az örömtől, kigyulladni az igazság tüzétől, mikor az eredményeket látjuk, évezredek hamis ideológiáját, a tömjénfüst misztériumával bevont hazugságok évezredes uralmát, a nagytőke és imperializmus fektelen túlkapásait órák alatt söpörte el a világot megváltó győzelmes forradalom. Évszázadokat éltünk át napok alatt s ha ezek a káprázatosán nagyszerű energiák, az irányításnak ezek a gyors, öntudatos és kíméletlen gesztusai — mint szentül és lángoló bizakodással hisszük — továbbra is megmaradnak, akkor rövidesen megértés, egyenlőség, boldogság és szépség fog leköltözni a vértől jóllakott földre. Gyula város és a villanytelep. A Munkás Tanács véget vetett a Jiuza vénának. A villamosüzem szocializálás előtt. Gyula város és a Bókósmegyei Villamossági Részvénytársaság között óvek óta tartó feszült viszony és huzavona fejeződött be pár nappal ezelőtt A villamosvilágitást 1900-ban létesítette Gyulán a Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság által alakított Bókósmegyei Villamossági Részvénytársaság, melynek a város 50 éves koncessziót adott. A vállalat kezdetben a kis számú előfizető világítási és alig néhány villanyorőre berendezett üzem áramszolgáltatási igényét elégítette ki, de később az előfizetők és villany- üzemre berendezkedett műhelyek szaporodása, valamint a közvilágítási hálózat kiterjesztése után sem akart lépést tartani a fokozódó szükségletekkel, irtózott minden újabb beruházástól, nem volt hajlandó újabb, vagy nagyobb gépek beállításával kibővíteni központi telepét. így a mizerabilis áramszolgáltatás miatt évek óta napirenden volt a város és a kö zön- sóg elógületlensége a villamostársaság iránt. A háborús években ezt az elógületlensóget fokozta a társaság ismételt egységár-emelése s ezzel kapcsolatban a világítás még nagyobb mérvű megrosszabbodása. A szerződés be nem tartása miatt perek is indultak meg a város és társaság között Ennek az áldatlan állapotnak óhajtott Gyula Munkás Tanácsa véget vetni az által, hogy a régi képviselőtestület által évek óta tervezett, de valóra nem váltott tervét, a villanytelep megszerzését vagy megvásárlását dűlőre vigye. A Munkástanács négy tagú bizottságot küldött ki teljhatalommal felruházva, hogy a villamos müvet a város részére valamilyen módon szerezze meg. A bizottság három napon át tárgyalt Budapesten a részvénytársaság képviselőivel. A tárgyalások erndmónyre vezettek és a megbízottak meg is kötötték az ideiglenes szerződést- E szerint Gyula város átveszi a társaság 3750 darab á 20Ö koronás részvényét 220 koronás árfolyamon 825000 koronáért s ezzel a részvénytársaság egész vagyonának birtokába jut- A vagyonban a telep hálózatán és felszerelésén kivül 285000 korona értékű hadiköl- csön-kötvóny is szerepel. A telep május 15-én lesz átvehető. A szerződés azonban csak a szociálizáló népbiztos jóváhagyása után válik kötelezővé. A vételár fedezésére nézve az az eszme vetődött fel, hogy a részvényekből 3000 darab a fogyasztóközönsóg és az üzem munkásainak adassák el 300 koronás árfolyamon, 750 drb. a város birtokában maradjon, a város pedig biztosítson a részvényeseknek 4%-os osztalékot. Ez a szerződés azonban most semmissé válik, mert a szociálizáló népbiztos előreláthatólag nem a szerződést hagyja jóvá, hanem radikálisabban jár el, vagyis — szocializálja az egész telepet. Ennek pedig csak Gyula város közönsége látja a hasznát . . . RÖVID HIRER. Vörös katonaest a moziban. A direktórium határozata alapjaa ma, vasarnap és az ezt követő két vasárnap vörös katonaest lesz a gyulai Nép- mozgóban. Mindhárom estén Jókainak örökszép regényét, az » Aranyember«-t fogjak adói három részletben. Ma az előadás kezdete előtt Somogyi Imre elvtárs fog beszédet tartani a proletárdiktatúráról és a vörös hadsereg hivatásáról. Felhívjuk e helyen az elvtársak figyelmét, hogy a kedvezményes jegyek igénybe vehetése céljából minden szakszervezeti tag és vörös katona vigye magával a tagsági vagy katonai igazolványát. Békés, Szarvas és Orosháza — városok. A forradalmi Kormanyzotauacs 2ö. számú reude- lete, mely a munkások, katonák és földművesek tanácsának megalakítása tárgyában jelent meg, úgy intézkedik, bogy mindazou községek, melyeknek lakói a 15000-et meghaladják, városoknak tekintendők még akkor is, ha a régi közigazgatási beosztás máskép intézkedett. Bákósmegyében Gyulán és Csaban kívül még Orosháza, Szarvas és Békés tarthat igényt a város címre. ököllel némitjnk el. Elsápaöó, hideg verej- tékes arccal jón a »beavatott«, á torkán alig fér ki a szó : Hallotta ? ... és itt szörnyűségesebbnél szörnyűbb, a leghidegebb fantáziát megszégyenítő újságok következnek, amelyeket ő szintén
