Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-25 / 8. szám

1917. február 25. Békés 3 A képviselőtestület február 17-én délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével ren­des közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestü­let tagjai lényegesen kisebb számban jelentek meg, mint a délelőtti tisztviselő választó közgyű­lésen. Érdemleges felszólalás csak a közmunka­pénztár zárószámadás kapcsán és a kötőgyári részvények jegyzésénél történt. Előbbi pontnál több gazda a földutak járhatatlanul rossz állapota miatt panaszkodott. Minthogy pedig egyértelmű volt a felfogás, hogy a jelenlegi munkaerő hiány és magas napszámbérek miatt általános útjavítást most nem lehet végezni, mégis elhatározta a közgyűlés, hogy az elkerülhetlenül szükséges javí­tásokat sürgősen keresztülviszi. A helyreállítandó szakaszok kijelölésével Schriffert József, Csomós István és Eavai Gábor gazdákat bízta meg. A polgármesternek azon bejelentésénél, hogy az Első gyulai kötött és szövött iparárugyár újonnan kibocsátásra kerülő részvényeiből a városra eső 50 darabot, a város jogainak megóvása céljából jegyezte, Gróh György képviselő felvilágosítást kért, hogy a kötögyárnak a Magyar Általános Hitelbankkal létesített érdekközössége folytán nem-e fog a városra valamelyes hátrány háram- lani ? A polgármester, majd dr. Berényi Ármin részletesen ismertette a Hitelbankkal létrejött s különben már lapunk utján is köztudomásra ju­tott megnyugtató megegyezést, a mely szerint úgy a vállalat székhelye tekintetében mint egyéb irányban is az összes, szerzett jogok továbbra is épségben és változatlanul maradnak. Utóbbi fel­szólaló nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Gyula városának, ha már a vállalatot anyagilag támo­gatnia nem volt módjában a múltban, legalább erkölcsi támogatással legyen segítségére fokozot­tabb mértékben a jövőben, amikor a gyulai gyár bővítéséről lesz szó. A részvények jegyzését, ami ellen különben senkinek sem volt kifogása, tudo­másul vették. Alcser Antal főszámvevő által is­mertetett közpénztári és egyéb alapok száma­dásait szintén észrevétel nélkül elfogadták. A város tőkepénzeit ez évben is a három helybeli takarékpénztárban helyezik el. Révész Ignác vá­rosi állatorvos özvegyének nyugdija és gyerme­keinek nevelési járuléka szabályszerűen állapít­tatott meg. Tudomásul vette a közgyűlés Dutkay Béla volt polgármester visszatartott nyugdija ügyében hozott és lapunkban már ismertetett közigazgatási bírósági ítéletet, melyben a város köteleztetett, hogy a tiszti nyugdíj alap fizetés- képtelensége miatt 30 százalékkal leszállított nyugdíj külömbözetet, miután az alap most már fizető képes, nevezettnek vagy örököseinek fizesse ki. Az Ítélet következtében nemcsak Dutkay nyugdija, hanem a többi nyugdíjas tisztviselők visszatartott nyugdijai is ki fog­nak utaltatni, a számvevőség kiszámítása alapján. A vágóhídi dijak beszedésével megbízott közegek­nek a szokásos 300 korona jutalom megszavazta­tott. A kerületi biztosok részére, akikre a háború alatt sok rendkívüli teendő háramlóit, az 1917. évre fejenkint 200 korona fizetési pótlék és 180 korona lakbér engedélyeztetett, Moldován János eperjes pusztai mezőőr részére a háború tartamára 160 K fuvarátalany megszavaztatott. A fásítási és hordójtlzési szabályrendeletekben a minister által kívánt lényegtelen módosításokat keresztül vezet­tettek. Az első gyulai képkeretlécgyár részvény- társaság alaptőkéjének felemelése alkalmából 150 darab részvény jegyeztetik 15000 K értékben amely összeg a közpénztárból 1917—19. években három részletben fog befizettetni és a helyi ipar­pártolása szempontjából a vállalatnak a megala­kulástól számított 10 esztendőre községi adómen­tesség biztosittatik. A gyár által kért utcaköve­zéssel a közgyűlés csak a háború utáu kíván foglalkozni. A tisztviselőknek az állam által meg­térítendő 35%-os háborús segély megszavaztatott, úgyszintén hozzájárult a közgyűlés az idei 24000 korona rendőrségi államsegélynek a főkapitány által javasolt felosztási tervezetéhez Pettner Jó­zsef városgazdának, orvosi bizonyítvánnyal indo­kolt kérelmére 3 havi szabadság engedélyeztetett, ellenben Körözsi Pál alszamvevő hasonló kérelmé­ben nem határozott a képviselőtestület, miután nevezett már huzamosabb idő óta beteg. Előbb munkaképessegének megállapítása végett orvosilag megvizsgáltatja és ehhez képest fog dönteni. A város hús- és zsirezükségletének biztosítása cél­jából a képviselőtestület az ősszel felhatalmazta a polgármestert, hogy a Békésmegyei takarékp. egyesülettel sertés hizlalásra alkalmi társaságot létesítsen és evégből 100.000 korona erejéig hi­telt vegyen igénybe. A polgármester bejelentette, hogy a vállalkozás keresztülvihető nem volt, mert nem lehetett kukoricához jutni s igy a felhatal­mazással nem élt. A női kereskedelmi szaktan- folyam mait évi számadása 5594K 33 f. bevétel­lel, 5039 K 07 f. kiadással és 555 K 26 f. ma­radvánnyal elfogadtatott. Moldoványi János le­mondása folytán megüresedett főgimnáziumi bi­zottsági tagsági helyre Dobay Ferenc választatott meg. A mezőgazdasági bizottság javaslatára a legelöbér 50%-al felemeltetett és a közlegelön vasbetonkorlátokból akiok létesítése, valamint 1 szoba konyhából álló pásztorlakás építése elhatá­roztatott. Esküdtképes egyének lajstromának ösz- szeiró bizottságába dr. Bucskó Koriolán és Szikes György választatott be, úgyszintén megválasztat­tak az állandó választmány jelölése alapján 3 évre az egészségügy és 1 évre munkássegély vélemé­nyező bizottság tagjai. Jeszenszky Antal hadbavo- nult halászati jog bérlő az 1916. évi haszonbér elengedése és a szerződés megszüntetése iránt folyamodott. A múlt évi haszonbér nem engedte­tett el, miután a jogot albérletbe adás utján gyakorolta, az 1917. évre pedig a város megkí­sérli a bérbeadást s ha az sikerül, a szerződést készséggel felbontja. A Részvénytársulati gőzma­lom a Dürer utcában, a malomig betonpallókat fektetett le. A költségek fele részét 567 koronát részére a város visszatéríti. A belügyminister, mint már lapunkban ismertettük, felhívta a vá­rost, hogy a régi Körözs meder mentén levő ve­szélyeztetett házak viztelenitése végett az Apáca utcát sürgősen csatornáztassa. A költségeket hat­vanezer koronában jelöli meg. Az állandó választ­mány határozati javaslatában részletesen ismer­teti ezeknek a vadvizeknek eredetét és rámutat, bogy az Apáca utcai rész, csak igen csekély ré­sze azoknak a levezethetlen vizeknek, amelyek az utóbbi csapadókbő években oly sok bajt okoztak és ennek az egyetlen utcának csatornázása egy­részt vajmi keveset segítene a kifogásolt állapo­tokon, másrészt egy ilyen munkának végrehajtá­sára sem pénz, sem műszaki közeg, sem munkaerő nem áll rendelkezésére, de nem volna beilleszt­hető az általános csatornázási tervezetbe sem. A közgyűlés felirt a ministerbez, hogy tekintsen el ettől a költséges és hiábavaló kívánságtól. Meg­állapította még a közgyűlés az 1917. évi külön­féle beszerzésekre vonatkozó szokásos árlejtési feltételeket. A cselédségi ruhák beszerzésénél el­határoztatott, hogy a szolgák által visszaadott báránybőr bélésért 30 koronát térit meg részükre. Aki pedig nem származtatja vissza a régi bélést, csak posztó béléses bekecset igényelhet. A csiz­mák elkészítéséhez szükséges talpbör kiutalása iránt a borközponthoz fordul a város. Több ap róbb ügy elintézése után a közgyűlés hat óra tájban ért véget. Gyermekelőadás rokkanlak javára. Pálfy Józsefne gyulai vasúti tisztviselő neje, lakásán f. hó 20-án gyermek szerelőkkel jótékonycélu elő­adást rendezett. Az előadaspn, melyet a meghívott vendégek nagv élvezette) hallgattak végig, a kö­vetkezők szereptek : Lukács Böske, Gáspár Mar­git, Tóth Ilonka, Pfaff Erzsébet, Reinhardt Ág- neska, Feledi Juliska, Kovács Mária IV. oszt. polg. iskolai tauulok, Pálfy Magda IV. elemi oszt. ta­nuló, Lukács Ferkó és Demkó Ágneska. Előadták : a »levél« című gyermek színmüvet, Pálfy Mag- dus aktuális háborús költeményt, Tóth Ilus pedig Gyulai Pál Pókayné című költeményét adta elő hatásosan. Pfaff Böske és Lukács Bőske vig mo­nológjáé vidám kedély hangulatot teremtettek, mig Gáspár Margit és Lukacs Ferkó komoly szavala­tokkal szerepeltek. Az előadás 87 kor. 60 fillért jövedelmezett, amelyet Gyula város rokkant kato­nái alapjának adományoztak a nemes, hazafias gondolkozásu szereplők. A bevételhez a következők járultak önkéntes adományokkal: Keresztesi L 5, Riák Mihály, Ambrózi József, ifj. Gáspár Józsefné, Demkó Györgyné 4—4, Mohaupt Miklós, Megyeri András, Bakonszegi Ferencné, Szegediné 3—3, Ladányi Antalné, Brill Rózsi, Brill Manci, Gazsó Juliska, Mohaupt Andor, Csomós Jánosné, Sze­gedi Zsuzsika, Witriel Lili, Witrael Sándor, Ró- zsáné, Tóth Istvánná, Ernszt Frigyes, N. N., N. N. 2—'l kor., Lőrincz Irén és Ilonka 1 kor. 20 fillér, Csizmazia K., Névery László, Pfaff Ist­ván, Szikes Antalné, Marsits Zsuzsánna, Kalocsa Margit, Balog Rózsika, Keő Bóláné, Hajdú Jó­zsefné, Kovács József, Ebergényi Gizella, Tarjányi Rózsika, Schriffert Mártonná, Nidermájer Ilona, N. N, N. N , N. N. 1 — 1 kor., Pflaum Erzsébet 90, Kiss Juliska 80, Somogyi Julia 70, Féhn Olga, Pfaff Erzsébet, Bulla Ibolya, Pfaff Margit 60—60, Kelemen Vilma 50, Schneider Anna, Weisz Irénke, Nagy Lajos, Lindenberger Mar­gitka, N. N. 40—40, Démusz Erzsébet, Somogyi Irén, Bankó Mariska, Démusz András 20—20, Lindenberger János, Pumucz János, Kiss Ilona 10-10 fillér. Hősi halál. Filő Sándor, békésmegyei szüle­tésű újságíró kollegánk, a »Felvidéki Hírlap* volt szerkesztője, a harctéren szerzett betegségében f. hó 17-én a váci hadikórházban elhunyt. A táborba küldhető magánpostantalványok maximális összegét a kereskedelemügyi minister a cs. és kir. hadvezetőséggel egyetértve 100 koro­náról 1000 koronára emelte fel. Reformok a gyulai rendőrségnél. A szom­bati városi közgyűlés foglalkozott az 1917. évre engedélyezett 24000 korona rendőrségi állam­segély felosztásával, melynek kapcsán elhatároz­tatott, hogy a bármely címen elért megtakarítá­sokat a felszerelések kiegészítésére és a legénység ruházatának jobb karban tartására fordítják. Mint értesülünk, a főkapitány e falhatalmazás alapján néhány, a modern élet kívánalmainak megfelelő reformot fog a közrendészet érdekében megvalósítani. Nevezetesen a tűzoltóságot és a rendőrlegénységi őrszobát bekapcsoltatja a városi telefon hálózatba, hogy baj esetén éjjel-nappal minél gyorsabban juthasson a közönség segít­séghez. A legénység ósdi ruházata szintén esz- tétikusabb formát fog kapni. Az ünnepélyes al­kalmakkor viselt fehér szőrforgóval díszített ke­mény kalap helyett, a fővárosi rendőrségnél használatos fémsisakot szereznek be. Eltűnnek az otromba mellszámok is, amit ezután beszer­zendő derékszíjon fognak viselni. Az eső elleni védekezésre a legénységet rövid viasszos vászon gallérral szerelik fel. Ezen külső újítások után, a béke helyreálltával bizonyára következni fognak a legénység sorában nagyon kívánatos részleges belső változások is, miután a már érvényben levő uj fizetések lehetővé teszik több intelligenciával rendelkező egyéneknek is a rendőri pályára való jelentkezést. Mátyás napja tegnap volt. Tudvalevőleg az a néphagyomány fűződik hozzá, hogy Mátyás, ha jeget talál, jeget tör s e címen „jégtörő“ Mátyás­nak is nevezik, ha pedig nincsen jég, akkor je­get hoz. Ezúttal nem bizonyult valónak a nép- hagyomány, mert Mátyás napja bőségesen talált ugyan jeget, de nem törte azt meg. Az elmúlt hót folyamán különben csütörtök estig enyhe időnk volt, a hőmérő kora reggelenkint is csak fagypont körül mozgott. Napközben pedig nagy olvadás állott be, melynek hatása alatt nemcsak az utcákat, hanem a szántóföldeket is elborító hatalmas hóréteg láthatólag összezsugorodott. Csütörtökön éjjel azonban az idő kitisztult, újra északi légáramlat keletkezett s péntek virradóra 6 fok hidegre ébredtünk. A pénteki nap folyamán derült s tiszta idő volt, úgy hogy az olvadási processus ismét megindult, de tegnap virradóra a fagy ismétlődött, sőt R. szerint 9 fokig sülyedt le a hőmérő. A gazdaközönség nagyon óhajtja ugyan az enyhe idő beálltát, de enné} még na­gyobb óhaja és érdeke, hogy a hó ä multheti tempóban olvadjon el eső nélkül, mert igy kilá­tása van rá, hogy a hó elolvadtával a föld fagya is hamarosan kienged és a tavaszi mezei munkák rövid idő alatt megkezdődhetnek. A Polgári Kör folyó évi rendes közgyűlé­sét március 11 -én vasárnap délután 5 órakor tartja saját helyiségében. utolsó farsang. Kedden volt a farsang utolsó napja, minden vigasság, bálozás, táncolás nélkül. így van ez már három év óta. Karnevál herceg bevonul, elvonul, de az ördög se vesz róla tudomást. Nagyobb hatalom uralkodik most a földön. Harem év óta tart a bál. Közel három év óta. Szünet nélkül. Folytonos újrázásokkal. De nem klakkban, frakkban, lakcipőhen, hanem ahogy az idő engedi s a virtus kívánja* hol bundákba bújva, hol meg ingujra vetköződve, negyvenkette­sek, harminc és felesek bömbölése kíséretében. A kaleudáriumi farsangnak vége. Benne vagyunk a böjtben. S egyszer majd, már nem lehet messze, eljön az a nagy böjt is, mely ennek a mostani nagy világfelfordulásnak lesz a hamvazója, amely után milliók sóhaja áhit, a nagy megtérülés, a bünbánatos csend, az áldásos béke. Ismét lehet postacsomagot feladni A nagy­váradi postaigazgatóság közli, hogy február 23-tól kezdve a postahivatalok magáncsomagokat ismét felvesznek úgy belföldre, mint Ausztria minden részébe, sőt Galiciaba is. Halálozás. Lévij József, Nagyszalonta köz­ség legtekintélyesebb kereskedője s egyik legkivá­lóbb polgára, Biharvármegye törvényhatóságának évtizedek óta virilis tagja, folyó hó 20-án dél­után szivszélhüdés folytán hirtelen meghalt. A 79 évet élt boldogult derék férfiú dr. Berkes Sándor közkórházigazgató nejének édes atyja volt és' magas kora dacára váratlanul bekövetkezett hirtelen halala gyulai ismerősei s tisztelői között is fájó részvétet keltett. Csütörtökön délelőit te­mették el Nagyszalonta község minden rendű s rangú társadalmának impozáns részvéte mellett. Béke poraira ! /

Next

/
Oldalképek
Tartalom