Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-02 / 27. szám

4 BÉKÉS 1911. julius 2. Tűz. Csütörtökön délután fél 3 órakor a jég­gyár kéményéből kipattanó szikráktól kigyulladt a vágóhíd és a mellett levő sertés akol tetőzete. Sze­rencsére az ott levő munkás emberek észrevették a veszedelmet s a tüzet azonnal eloltották. A tüzokozta kár jelentéktelen. Aratás. Mint rendesen, most is az őszi árpa vá­gásával kezdődött junius 26 án. Búzát csupán erő­sen szikvegyülékü szántóföldeken arattak eddig és pedig a gyulai batar szabadkai, szlányi és német- benedeki dűlőiben, a határ egyéb részein az aratás holnap veszi kezdeté t. A réti földeket természetesen nem számítva, ahol legkedvezőbb körülmények kö­zöt: is csak e hét végén lehet aratni. A múlt hét időjárása, eltekintve a hétfő és a keddi hirtelen for­róságtól, ami dőlt búzákban sajnos, szorulást oko­zott, de szerencsére dőlt búza az idén aránylag ke­vés van, tehát kevés a kár is, valóságosan eszményi volt. Szerdától kezdve ugyanis két napon át hűvös, szombaton mérsékelten meleg, de ami a legfőbb, a legfontosabb, száraz és állandóan szeles. Nagyon kí­vánatos lenne, ha legalább még egy hétig eső nélkül kiállana s a tegnapinál nagyobb hőség nem köszön tene be. Nagyon kívánatos volna, annyival is in­kább, mert az idén a réti földek búzatermése sok­kal problematikusabb a homokinál, a legkedvezőbb idő mellett is csak gyönge, középtermésre lehet számítani a réti földeken s egy hirtelen eső s nyo­mában fellépő forróság a réti búzákat teljesen meg­semmisítené. A munkáskereslet nagy, sőt van mun­káshiány is, habár a gazdák túlnyomó része része­sekkel szerződött az aratásra. A hatóságok a leg szélesebb preventív óvintézkedéseket tették meg netaláni aratósztrajk meghiúsítására. Halálozás. Prekup János földmives junius 29-én 80 esztendős korában meghalt. A széles körökben ösmert gazda fiatal korában katona volt s mint ilyen részt vett az 59-iki francia s olaszok elleni hadjá­ratban. A katonaságtól hazajőve özv. gróf Almásy Kálmánná szolgálatába lépett s. mindaddig, mig el nem parcellázták, uradalmi csősze volt az Árendás­nak. Halálát fia, unokái s kiterjedt rokonság fájlal­ják. Temetése pénteken délután voit a gör. keleti egyház szertartása szerint nagy részvéttel. Béke lengjen porai felett. A gyulai közönségnek régi óhaja, hogy egy szép s a mai kor igényeinek megfelelő kávéház legyen. Ezen kívánalmak valóra is válnak, mivel az »Otthon Kávéhaz« fiatal umbiciós tulajdonosa e hó elején átalakítás és renoválásokat megkezdeti. A kávé­ház a budapesti kávéházak alakjára és mintájára lesz berendezve s augusztus havában nyílik meg újból. Gyógyszertár átruházás. A belügyminiszter megengedte hogy Pakk János tulajdonát képezett, a »Megváltóhoz« címzett békési gyógyszertár szemé­lyes üzleti joga, Vertán Dezső cssrmői gyógyszerész­mesterre ruhaztassék át. Tüntetés Szeberényi mellett. Az ág. ev. egy- házl-anács hétfőn délelőtt rendes közgyűlést tartott, amikor Sailer Vilmos dr. felszólalásában felemlfié, hogy az egyház egyik lelkészét Szeberényi Zs. Lajost s ezzel a csabai egyházat is nagy kitüntetés érte. Ugyanis a bécsi egyetem egyházi fakultása az evang. hittudományok terén kifejtett nagyszabású irodalmi működése méltánylásául diszdoktorra választotta Szeberényit. Indítványozza, hogy az egyháztanács örömét és határtalan tiszteletét fejezze ki ezen ki­tüntetés. fölött. Az egyhaztanács nagy lelkesedéssel és egyhangúlag tette magáévá az indítványt, á. sze­retetteljes ovációért a jelenlevő lelkész meghatva mondott köszönetét. A Kiszely György7 elhalálozá­sával megüresedett egyházi jegyzői állásra egyhangú­lag Wílim István választatott meg, ki eddig is mint helyettes jegyző közmegelégedésre látta el jegyzői tisztét. Az elhalt Kiszely György özvegyének az egyháztanács 400 korona özvegyi járulékot szava­zott meg. Békéscsaba képviselőtestülete junius 22-én közgyűlést tartott Seiler Elek főszolgabíró elnöklete alatt, melyen a megüresedett segédgyami állásra ifj. Kolpaszky Károlyt választották meg egyhangúlag. Ennek megtörténte után Zaliorán bíró vette át az elnöklést, mikor is nehány jelentektelen ügy elinté­zése után áttértek az ülés legfontosabb targyára, a Csabán építendő postapalota ügyére. Tudvalevő, hogy a postapalota építésének kérdése már több, mint egy év óta van szőnyegen. Tárgyalták több ülésen, ki is mondták a felépítését, aztán olyan akadályok gördítettek egyesek, nevezetesen a paraszt­párt és elhunyt vezére által, hogy a község az épí­téstől elállt. Erre a kincstár tárgyalásba bocsájtko- zott egyesekkel, de megállapodásra nem juthattak, mire a kincstár újból felszólította a tanácsot, hogy még egyszer vegyék tárgyalás alá a postapalota épí­tését. Ez ülésen beható vita után 28 szóval 23 ellen kimondotta a képviselőtestület, hogy az Apponyi- utcai városi bérház belső telkén 140 ezer korona költséggel a postapa'otát felépitteti úgy, hogy a be­épített összeg 8%-'ot s a telek értéke után 3%-ot fizet a kincstár. így tehát Csabán a község építteti fel a postapalotát s ezzel Csaba egy szép monumen­tális középülethez jut, e mellett a község befektetett tőkéje is jól fog gyümölcsözni. Öngyilkosságok. Major Tamás orosházi 74 éves öreg ember az utóbbi időben sokat betegeskedett. Hiába gyógyittatta magát, csak nem volt a sok or vosságnak semmi foganatja. E fölött annyira elke­seredett, hogy szerdán hajnalban a kocsiszín geren­dájára felakasztotta magát. Mire észrevet,ék, meg­halt. — Ugyancsak Orosházán Dénes Mihályné hét­főn magára lőtt egy revolverrel. Valami csekélység fölött összeszólalkozott a férjéve'. A haragos vitának azzal vetett véget, hogy beszaladt a szobába s ott magára lőtt. Szerencsére a golyó nem ejtett rajta életveszélyes sebet. — Múlt hónap 22-dikén reggel Pilinszky János csabai 56 éves napszámos borzal­mas módon akart az életé-ől szabadulni; a fölötti elkeseredésében, bogy állandó gyomorgörcsei voltak, egy nagy konyhakéssel felmetszetee a hasát. A tá­tongó nyíláson kifordultak Pilinszky belei. Szeren­csére a lettét rögtön észrevették s kórházba szállí­tották, hol a beleit visszarakták. Az öreg ember sérülése életveszélyes. Betörés. Götz Ádám inezőberényi lakos háló­szobájába junius 18-án éjjel ismeretlen tettesek be hatoltak, a szekrényeket feltörték s onnan 650 ko­ronát, egy mellényt s egy zsebórát elloptak, A jó­madarak oly zajtalanul működtek, hogy a szobában alvó gazda csak reggel vette észre a károsodását A tetteseket nyomozza, a csendőrség. Hirtelen halál. Morocz István 68 éves orosházi földmives ember junius 22-én kiment a hetipiacra s miközben egy kalapra alkudozott, hirtelen össze­esett és meghalt. Morocz Istvánt jól ismerték Oros­házán és környékén. 189L-iki nagy szociáli ta tün­tetésnek egyik rendezője volt. ekkor egy golyót is kapott a lábaba, meg utána 8 hónapi nehéz fogságot. Arató-sztrájk Haraszti Sándor gerendási bér­letén e héten megkezdték az aratást. Egy c-oport .oláh arató hétfőn délben félbehagyta a munkát. A gazdatiszt hiába intette őket, az aratók kiálltak; azt mondták, nem érdemes dolgozni, mert rossz a ter­més. Erre bekísérték őket Csabára, hol a főszolga­bíró egyenként 30 napi elzárásra Ítélte a szerződés- szegőket. Erre meggo dolták magukat az oláhok s kijelentették, hogy inkább folytatják a félbehagyott munkát. Még aznap ki is mentek Gerendásra s mun­kába álltak. Vizbefult Vasárnap délután Szegedi Károly köröstarcsai 19 éves legéuy apja lovait kivezette a Körösre úsztatni. Mikor a lovakat megúsztatta, azt mondta az öccsének, ki vele volt, bogy átussza a Köröst. Belevetette magát a vízbe, de alig haladt nehány méternyivé, hirtelen segítségért kezdett kia­bálni s aztán elmerült. Holttestét még nem talál­ták meg. Eljegyzés. Engel Lothár 101-ik gyalogezred- beli hadnagy hétfőn eljegyezte Csabán Fodor József, a Kosenthal-gözmalom főgépészének leányát, — Viktóriát. Esküvő. Faragó László békési főgimnáziumi tanár múlt hó 17-én esküdött örök hűséget Dwelh Margit békési polg. isk. tanítónőnek. Tűz. Gálik János csabai lakos soproni tanyá­ján egy szalmakazalba múlt hó 24-én becsapott a villám s azt felgyújtotta. A kazal teljesen elégett. A kár 200 korona. A szalma nem volt biztosítva. Fizetés felemelés. Öcsöd község képviselőtestü­lete, a nagy drágaságra tekintettel, a községi tizede­sek és rendőrök fizetését évi 100 koronával fel­emelte. Ugyancsak felemelte az előfogatos járandó­ságát az 1910. évi október 1-étől kezdve évi 400 koronával, azzal az indokolással, hogy »egy erkölcsi testület» nem nézheti el, hogy a községnek egy alkalmazottja anyagilag tönkremenjen. A halározat egyhangúlag hozatott. Gázol az autó. Csütörtökön délután Gyula- varsánd felől két autó rohant száguldva Gyula felé. Az elől robogó szörnyeteg a vári-i köves utón elütötte Erdődi Ferenc gyulavárii embert, ki súlyos sérülé­seket szenvedett. A rendőrség nyomozást indított az autók gazdái után. Korytnicza Ez évben különösen élénk szezon ígérkezik a festői fekvésű, balzsamos levegőjű Koryt- niczán. A legmakacsabb tengerjárók a velenczei kolerahirekre elhatározták, hogy a felvidék balzsa­mos feriyőrégiójába mennek és ezt annál nyugod- tabban tehetik, mert Korytniczán opidémia soha­sem pusztított és azok a nagyarányú befektetések, amelyek újabban ennek a kies fürdőnek a kifejlesz­tésére, alkalmasak a legkényesebb ízlésű közönség igényei kielégítésére. Rózsahegyről festői utón vasút visz betegeknek, üdülőknek, nyugalmat kereső pi­henőknek egyaránt melegen ajánlható Korytnicza, melynek gyógyvize idült és uj gyomorbajoknál egy­aránt még külföldön is javasolt, napi gyógyital. A fürdőigazgatóság azonnal lelkiismeretesen válaszol minden megkeresésre. Pályázat nyugdíjas mérnöki állásokra A m. posta műszaki személyzetének kiegészítése céljából több napidijas mérnöki állásra pályázat hirdettetik. Ezen állásokra az 1883. évi I. törvénycikk 10-ik §-a értelmében mindazon magyar állampolgárok pályaz­hatnak, akik valamely műegyetemen tanulmányaik­nak szabályszerű befejezése után, a budapesti kir. József műegyetemen gépészmérnöki oklevelet nyer­tek vagy ezen műegyetem által honosított ily ok­levéllel bírnak; fedhetetlen előéletüek. testileg ép, egészségesek és pósa-, távirda-tavbeszélő szolgálatra minden tekintetben alkalmasak. Bővebb felvilágosítás a posta- és távirda-vezérigazgatóság műszaki osztá­lyában szerezhető. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexmnel történtek próbák, beigazo­lódott, hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a.Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kel­nek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést .nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán ésja ké­szítőnél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. 116 16-26 Közgazdaság. Lemondás. Gróf Wenckheim Dénes azzal az indokolással, hogy ő gyakran távol van, a vármegyei lótenyészbizottság elnöki állasáról való lemondását bejelentette a varmegye alispánjának. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár ju­nius hó 25-én délelőtt; 10 órakor Gyulán, a város­háza nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését az érdekeltek nagyrészvétele mellett. Közgyűlést Dnndler Károly e:nök megnyitván, konstatálta, hogy a köz­gyűlés szabályszerűen hivatott egybe s a munkaadók és biztosítottak képviseletében összesen 102 kö'gyű­lési kiküldött jelent m g. Az igazgatóság és felügyelő­bizottság 1910. évi jelentését és a zárszámadást Diósy Béla adta elő. Martos Manó ügyvezető igaz­gató felszólalása -után úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottsagnak a felmentvény egyhangúlag megadatott. Az 1911 —1912. évi költségelőirányzatot Martos Manó igazgató előterjesztésére — többek felszólalása után — a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Az alapszabályok 7. § át a közgyűlés a kö­vetkezőképen módosította : A betegség esetére váló biztosításra kötelezettek tagságának, továbbá a bal­eseti kártalanítás alapjául szolgáló javadalmazás be­számítás alá eső élelmezés és egyéb természetbeni járandóságoknak az 1907. évi XÍX t.-cikk 11. § a értelmében megállapított egyenérteke a követsező : Az élelmezés egyenértéke' napi 1 korona, mely összegből reggeliért 2/10, ebéd és reggi íért 5/10, ebéd-vacsoráért 8/10, vacsoráért 3/10 számítandó. Egy szobás magános lakás évi egyenértéke 100 ko­rona, ugyanaz konyha és mellékhelyiségekkel 130 korona, két szoba, konyha és mellékhelyiségekkel 250 korona, három szoba, konyha és mellékhelyi­ségekkel 400 korona. A hálóhely értéke havi 6 ko­rona, világítás havi 2 korona 50 fillér, fűtés havi 3 korona szobiuként. Egyéb természetbeni járandósá­gok, u. m. bor sör *tb gabona, liszt-, tűzifa bur­gonya, szén és egyéb, az évi piaci ár átlagainak megfelelően számítandók fel. Ugyancsak módosítta­tott az alapszabályok 24-ik §-a is, melynek értelmé­mében jövőben a helybeli közgyűlési kiküldöttek is megkapják munkaidő mulasztás címén, kártalaní­tás fejében, a vidéki kiküldötteknek járó illetményt. Ezek után Martos Manó igazgató terjesztette elő — az igazgatóság megbízása folytán — a békéscsabai kiküldöttek által ismételten benyújtott azon indítványt, hogy a pénztár székhelye Gyuláról Békéscsabára helyeztessék át. Az indítvánnyal szemben az volt az igazgatóság javaslata, hogy az, érdemleges tárgyalás helyett, az 1907. évi XIX. t.-cikk 119. §-a alapján az Országos Pénztár utján, a m. kir. Állami Mun­kásbiztositó Hivatalhoz terjesztessék fel. A javaslat fölött hosszas vita fejlődött ki, s bár a gyulai mun­kaadók és munkások, több elfogulatlan vidéki meg­bízott által támogatva, többségben voltak és a békéscsabaiak indítványát leszavazhatták volna, mind- azáltal egy közbejött felszóla'ás folytán az erőpró­bától eltekintettek s czélszerüségi szempontból hozzá­járultak, hogy az igazgatóság javaslata fogadtassák el, ami 57 szavazattal 17 ellen meg is történt. Ki­egészítette a közgyűlés a munkaadók és biztosítottak sorában időközben megüresedett igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági tagsági helyeket is. Megválasztattak a munkaadók sorából igazgatósági póttagokul : Ka­rácsony Károly (Gyula), Braun Mór (Gyula), Ro­senthal Ignác (Békéscsaba), Robicsek Soma (Szarvas), Schröder János (Gyorna), Supkégel Gyula (Orosháza); felügyelőbizottsági póttagok lettek : Járovcsik György (Orosháza) Oláh Péter (Gyorna), Ifj. Cservinszky István (Békés). A biztosítottak közül igazgatósági póttagok: Mahó György molnár, Abrahám János cipész, Szabó Aladár kötőgyári munkás, Prág István

Next

/
Oldalképek
Tartalom