Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-14 / 20. szám

1911. május 14.

B E K E S

5

3. Az állami tanítók szolgálati viszonyai az állami tisztviselőkéivel egy és ugyanazon szolgálati pragmatikában szabályoztassanak.

4. Az állami tanítók végellátás tekintetében a többi állami tisztviselővel teljesen egyenlő bánásmódban részesüljenek.

A nem állami (községi, felkezeti) tanítók fizetése és lakbére ugyanaz legyen, mint az államiaké.

Az eddigi tapasztalatok szerint az isk^ fenntartók nem élnek az 1907. XXVII. t. c. 11. §■ második bekezdésében biztosított azon jogokkal, hogy saját erejükből egészítsék ki tanítóik fizetését az államiakéval hasonlóan ; már pedig a legtöbb iskola- fentartó erre anyagilag képes lenne.

Kérje tehát a tanítóság ennek a §.-nak oly- képen való megváltoztatását, hogy az isk. fenntartók, ha anyagi erejük engedi, kötelesek legyenek tanítóik fizetését az állami tanítók fizetése arányában kiegészíteni. Ha ezt nem tehetnék, úgy kérjék e kiegészítést az államtól, Ha az iskola fenntartók erre nem hajlandók, legyen joga ezt a kiegészítést magának a tanítónak közvetlenül az államtól kérni. Helyesli a gyulai járáskor a „Tanítók Bankja“ eszméjét s ha az a kiv tel stádiumába jutott, erejéhez képest hajlandó anyagilag támogatni. Kéri a gyulai járáskor a Szövetség Elnökségét, vegye még programújába a tanítói oklevél értékének az érettségi bizonyitványnyal minden tekintetben egyenértékűvé tételét és sürgesse a tanítói szolgálat pragmatikáját. Továbbá vegye még programújába a járási tanfelügyeletet, az ált. tanítói egyesületek reformját, tanítói kamarák létesítését.

Ezután a pénztárnok adta elő jelentését Végül megejtetett a tisztujitás Elnök leit Péczely József, alelnök Nickman Rezső, pénztárnok Mazurek Ferenc, jegyző Endrész József, számvizsgálók Dundler Ferenc s Túri Béla.

Tanügy.

4

Felolvasás. Vármegyénk kir. tanfelügyelője átiratban értesítette a vármegye összes tanítóit, az iskolai hatóságokat és az érdeklődő nagyközönséget, hogy Gaál Mózes budapesti áll. főgimnáziumi .igazgató és iró a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur megbízásából már jelzett előadásait Gyulán f. évi jumus hó y ik és 8-ik napjain fogja megtartani a következő programmal: I. Előadás a tanítóknak 9 — 12 óráig. »A tanítók önképzése«. II. Előadás a szülőknek d. u. 5 órakor. »Anyák és apák erkölcsi felelőssége». III. Mesék a gyermekeknek, a) Nagy erős Toldi Miklósról, b) A pesti vásárcsarnokban, c) Mese a szép ruháról és az egyszerű ruháról. Ezen nagy fontosságú s a népnevelés érdekeit igen közelről érintő előadásokra az érdeklődők figyelmét újból felhívjuk. Mivel az előadások szorgalmi időre esnek, a kir. tanfelügyelő intézkedett az iránt, hogy az összes tanítók részvételének biztosítása céljából a jelzett időben a tanítás szüneteljen.

Nyugalomba készülő tanító. Podsztrelen György tanitó 37 évig volt az orosházi ág. h. ev. egyház szolgálatában. Hogy micsoda munkát kellett végeznie ezen idő alatt, arról beszéljenek a számok. A 38 év alatt 5458 népiskolai növedéket tanított. Egy évre tehát átlag 143 tanuló esik. Legtöbb növendéke 1875-ben volt, amikor 256 tanu'ó járt hat- osztályu iskolájába. Ezenkívül 20 esztendeig tanítója, majd igazgatója volt az orosházi iparos tanonciskolának is, amelynek első fellendülése éppen az ő működésének idejére esik. Ezek a számok mindennél ékesebben és világosabban beszélnek. Az érdemes tanitó most igazán jól megérdemelt nyugalomba vonul.

Érettségi biztosok A vallás és közoktatásügyi miniszter a békési református főgimnáziumhoz Imre Sándor dr. egyetemi tanár és állami polgári iskolai tanitó-képző intézeti rendes tanárt, — a szarvasi ág. ev. főgimnáziumhoz Albrich Károly nagyszebeni ág. ev. főgimnáziumi igazgatót, — a békéscsabai ág. ev. főgimnáziumhoz Mikler Károly dr. egyetemi magántanárt, eperjesi ág. ev. jogakadémiai dékánt, az ez évi rendes érettségi vizsgálatokhoz kormányképvise- lőkül küldte ki.

A békési református főgimnázium idei vizsgái

folyó hó 15-én kezdődnek a VIII. osztály osztályvizsgálataival; az I—YII. osztályoké pedig junius hó 16, 17, 21, 22-én tartatnak meg. Az Írásbeli érettségi vizsgálatok folyó hó 17, 18 és 19-ére tűzettek ki, a szóbeliek pedig junius hó 19—20-án tartatnak meg. Az érettségi vizsgák elnökéül az egyházkerületi hatóság dr. Balthazar Dezső hajdúböszörményi esperest küldi ki.

IHeghivó.

Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat — Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében 1911. évi május hó 23-án délelőtt fél 9 órakor

választmányi ülést

ezt követőleg pedig ugyanaznap délelőtt 9 órakor

tavaszi rendes közgyűlést

tart, melyre a választmányi, illetve a társulati tagokat tisztelettel meghivom. Gyula, 1911. évi május hó 6-án. Gróf Széchényi Antal s. k,

társulati elnök.

Tárgysorozat;

1. Határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvhitelesitők kiküldése.

2. A társulatnál való képviseltetésről szóló meghatalmazások elbírálása.

3. Társulati elnök- és alelnöknek 3 évre leendő megválasztása.

4. Társulati választmánynak 3 évre leendő megválasztása.

5. Számvizsgáló küldöttségnek 3 évre leendő megválasztása.

6. Nyugdíj választmánynak 3 évre leendő megválasztása.

2510—1911. ikt. sz. 291 1 — 1

Hivatalos hirdetés.

Gyula városában az 1911. évre előirt földadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-c. 16. §-a értelmében 1911. évi május liő 15-től 33-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyula, 1911. május hó 12-én.

Szikes György,

adóügyi tanácsnok.

H iiel^.

Az uj váradi püspök. Gróf Széchényi Miklós, kinek egyházmegyéjéhez, tartozik a gyulai r. kath. hitközség is, a közelmúlt napokban a váradi káptalannak, mely az árvaság idején helytartója által kormányozta a váradi egyházmegyét, bemutatta a pápai megerősítő bullákat és az egyházmegye tényleges kormányzatát átvette. Kormányzásának első ténye az volt, hogy az eddigi káptalani helytartót, Fetser Antal fölszentelt püspököt kinevezte helyettesének és egyúttal a káptalannal egyetértőleg végérvényesen kitűzte a beiktatás napját folyó hó 30-ra. Ettől a naptól kezdve már Váradon is fog lakni s valóban át fogja venni a nagy elődök nagy örökét.

Ma van a gyulai róm. kath. anyatemplom föL szentelésének 87. évfordulója, amint mondják búcsúja. A gyulai hitközség mindig ünneppel ülte meg ezen évfordulót s e szokásához híven ünnepel a mai napon is. Katholikus polgártársaink figyelmét ez utón is fölhívjuk azon körülményre, hogy a szentmisék rendje csak ezen egy vasárnapra megváltozik és régi szokás szerint az anyatemplomban a következő lesz: d. e. 8, 10 és fél 12 óra. Az ünnepélyes nagymisét és szentbeszédet dr. Dunay Alajos szentszéki biró, békésszentandrási plébános fogja tartani.

Kinevezések. A pénzügyminiszter Necsof Pá’ gyulai adóhivatali gyakornokot a gyulai kir. adóhivatalhoz adótisztnek, Thury Mihály torontálmegyei írnokot, Thury Mihály pénzügyi tanácsos, a gyulai kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökének fiát Tabra járási számvevőnek nevezte ki.

Alapítvány jóváhagyása. A belügyminiszter jóváhagyta a gróf Wenckheim Gyula által 1899. évben Döblingben alkotott végrendeletben Gyula város szegényei javára tett alapítvány oklevelet. Az alapítvány értelmében a gyulai illetőségű szegények között évenként 1000 korona osztandó ki a mindenkori r. kath. lelkész ajánlatára. A tényleges segélyezésre és a kiutalandó összeg meghatározására azonban a városi tanács jogosult.

Alapszabályjóváhagyás. A belügyminiszer a gyulai Erkel Ferenc Sakkor alapszabályait jóváhagyta.

A vármegyei tisztviselők drágasági pótléka

Tudvalevőleg a február havában tartott rendes közgyűlésen elvben elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy tekintettel a nyomasztó, folyton fokozódó és különösen a tisztviselőket terhelő drágaságra, a tisztviselők részére a f. évre drágasági pótlékot szavaz meg és a fedezet kérdésében való javaslattétel végett egy bizottságot küldött ki. Ez a bizottság folyó hó U-én ülésezett és elnökül a maga kebeléből Dr. Ladies Lászlót választotta mpg. A bizottság ülésén 10-en voltak jelen. Az alispán a szükséges adatokat rendelkezésre boesájtván, elhatározta a bizottság, hogy a májusi közgyűlésnek javaslatot tesz arra nézve, hogy az összes tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet, valamint a vármegyei utkapa- rók a folyó évre drágasági pótlékban részesiftesse- nek, megállapítván a részesítés tekintetében a kategóriákat és ezeken belül a megszavazandó drágasági pótlék mérvét. A fedezet tekintetében annyit Írhatunk, hogy a teendő javaslat szerint a pótadóra, tehát a vármegye közönségének megterhelésére szükség nem lesz.

Árvaügyek. Az árvaszéki elnöknek a törvény- hatósághoz terjesztett jelentése szerint az 1909. évben volt 19882 kiskorú gyámolt és 432 gondnokolt tartatott nyilván az egész megye területén. Kivéve Gyula és Békéscsabát. A hét éven alól elhagyottá nyilvánítottak száma: 328 és a 7 éven felülieké 376 volt. Ebben nem foglaltatnak benn Gyula város és Békéscsaba község elhagyott gyermekei.

Sorozás. Gyula városban e hó 5-én és 6-án megtartott fősorozás eredménye szerint felhivatott a fősorozásra 205 első, 158 második és 129 harmadik korosztályban hadköteles. Besoroztatok összesen 132, fegyverképtelennek nyilváníttatott 80, távol volt 72 és ismeretlen helyen van 19 hadköteles. A folyó hó 8-án a gyulai járásra nézve magtartott fősorozás eredménye a következő : Felhivatott a fősorozásra 128 első, 91 második és 73 harmadik korosztálybeli hadköteles. Besoroztatott közülök 75, fegyverképtelennek nyilváníttatott 50, távol volt 28 és ismeretlen helyen tartózkodik 12 hadköteles

Utóállitások. Minthogy a folyó évi fősorozások e héten befejezést nyertek, ennélfogva a vármegye alispánja az utóállitások megtartása iránt aként intézkedett, hogy a folyó évi junius hóban két utó- állitás tartatik és pedig 6-án és 24-én, a következő hónapokban pedig minden hó 5-én lesz utóállitás. Az utóállitások Békéscsabán délelőtt 9 órakor veszik kezdetüket.

A III. osztá yu kereseti adó kivető bizottságok működése f. hó 15-én kezdetik meg a békési kir. adóhivatal területén, ahol a kincstárt Morvay Zoltán pénzügyi titkár képviseli, mint előadó. A bizottság 15. és 16-án Kóröstarcsa, 17., 18., 19., 20., 22., 23. és 24-én Mezöberény és 25-től junius 6-ig a Békés községi adókötelesek III. osztályú kereseti adóját tárgyalja. A szarvasi kir. adóhivatal területén a kincstári előadó Kutassy József p. u. titkár. A tárgyalási napok a következők: Szentandrás: május 15. és 16. Kondoros: május 16. és 17. Öcsöd: május 17—20. Szarvas-, május 20 22. 23. 24. 26. 27. 29. 30. junius 1—3. A békéscsabai adóhivatal területén a harmad osztályú kereseti adó tárgyalás junius 8-án kezdődik, de a tárgyalási sorrend még nincsen végleg megállapítva. A szeghalmi kir. adóhivatal területén május 16, 17-én Füzesgyarmat, 18-án Bucsa- telep, 19, 20-án Vésztő, 22, 23, 24-én Körösladány, 26, 27, 29. és 30-án Szeghalom. Kincstári előadó : Kölcsey Dezső pü. s. titkár. Az orosházi kerület tárgyalási napjai néhány nap múlva tűzetnek ki junius hó első felére.