Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

6 BÉKÉS 1909. deczember 5. A vérszegénységet, EZT AZ ALATTOMOS BETEGSÉGET meg kell szün­tetni a SCOTT-féle csukamájolaj EMULSIÓ-val, mielőtt túlságosan elharapódznék. Az arc megpirosodik, megtelik és az életkedv visszatér mindazok meg­lepetésére, akik először használják a SCOTT-féle EMULSKR Az eredeti SCOTT-féle eljárás által Ízletessé és emészthetővé tett legtisz­tább alkatrészek, melyek a vérszegény­ségnek útját állják, képezik A SCOTT-féle EMULSIÓ világszerte ismert sikerének titkát. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg a2 ár 0 5K fillér. Kapható minden gyógytárban. 507 Az Emulsió vá­sárlásánál a SCOTT-féle módszer védje­gyót — a halászt — kérjük figye­lembe venni. Törley i PEZSGŐ. tj liMFf Gyötrelmesebb, kínosabb fájdalom a fogfájásnál alig van; ezer meg ezer ember szenved benne, pedig nem kénytelen vele,mert örökre megszabadul tőle az, aki Sztraka Menthol fogszappanját hasz­nálja. Ára majolika szelencé­ben 1 kor., melyhez a fogápo­lásról egy tudományos színvo­nalon álló értekezés van mel­lékelve. Gyógytárakban, dro­gériákban stb, kapható egy koronáért. 3 drbt 3 ko­ronáért bérmentve küld Sztraka gyógyszerész Mohol. Kapható : Winkler Lajos gyógyszertárában, Gyula. A húgyhajtó és húgysavoldó vizek királya, bor- és dús lithion-tartalmú ásványvíz. Kiváló vegyi összetét Je következte ben sikerrel alkalmazható vese-, húgykő- és hólyagbajok eseteiben, valamint cukorbetegségeknél, csűzos bántal- maknál; továbbá a légző- és emésztő­szervek hurutus bajainakgyógyitására Igazgatóság: Budapest,IV.Ferencz József-rakpart 22. Kútkezelőség: EPERJES Főelárusitók: Zuzmann János és Frattini János, Gyulán. épült a modern technika és gyógytudomány minden uj és kipróbált eszközeivel felszerelve. A már külső­leg is minden csínt és kényelmet eláruló hatalmas épület belsőleg oly berendezést és komfortot mutat, hogy ehhez hasonló gyógyintézet nemcsak hogy hazánkban, de még az ily intézményeiről annyira hires Ausztriába^ sem található. Eddig betegeinknek, de különösen a cukor-, gyomor- és bélbetegeknek, továbbá köszvényeseknek ezrei mentek ki a külföldre, hogy hántalmaik ellen ottani gyógyintézetekben találjanak drága pénzért s idegen szó mellett enyhülést. Kiváltképpen Ausztria vezetett eddig e téren s oda zarándokoltak a magyar szenvedők azért, mert itthon nálunk bizony olyan gyógvintézet, mely mindama gyógyászati kellékekkel egyhelyben lett volna felszerelve, nemcsak hazánk­ban, de még a messze földön sem találunk s igy betegeinkre nézve egyenesen áldásos intézmény e modern szanatórium, mely e mellett olcsó áraival is elsősorban számításba kell, hogy essék közönségünk előtt. Az orvosi tudomány s felszerelés dolgában tökéletes, külsőségekben pedig rendkívül Ízléses és szimpatikus intézetet megmutatták az újságok kép­viselőinek és az orvosoknak s a vendégek őszinte csodálkozással nézték végig az összes helyiségeket, amelyekben mindent megtalálnak a betegek, amit az intézet orvosai a külföld legnagyobb szanatóriumai­ban egyenként megfigyeltek és tanultak. Az intézet szemlélői egyhangú lelkesedéssel ismerték el, hogy a Jakab dr. féle Ligetszanatórium a lehető legtöké­letesebb mind e nemű szanatóriumok között. Megvan ebben az intézetben minden, ami a betegség felisme­réséhez okvetlenül szükséges. A legmodernebb s drága berendezésű laboratóriumok, górcsővi készü­lékek s nagy Röntgen laboratórium segítenek a be­tegek vizsgálatában. A gazdag berendezésű vizgyógy- intézetben szebbnél-szebb és igen elmés készülékek sorakoznak egymás mellé, hogy vízzel, meleggel, villamossággal, szénsavas fürdőkkel stb. gyógyítsák a szenvedőket. Nehéz elsorolni egyszeri látás után mind azt, amit ebben a nagyterjedelmü intézetben a látogató egy sétájában tapasztalhat. Az egyik nagy teremben az u. n. Zinder gépek gyúrják, mozgatják az embereket, amely gépek segélyével az emberi test egyes részeit szabályos mozgásba hozhatják, anélkül, hogy az illető helyéből kimozdulna. így pl. lovagolhat, evezhet, biciklizhet, stb. mindent egy helyben. Aztán gépeket láthatunk, melyek az aszthmás betegek lélegzését segítik elő. Mindenesetre egyik legérdekesebb része az intézetnek a lapos háztetőn levő téli-nyári nap- és légfürdő, ahonnan mesés kilátás nyílik a Városliget legköltőibb részére. Az egész épületben elömlő bájos intimitás, mely az elő­csarnoktól kezdve végig kiséri a bennlakót a tervező építőművészek: Komor és Jakab művészetét dicséri Meleg, derűs kedv uralkodik itt, amely feltétlenül üditöleg hat a betegekre. Bizonyos, hogy hazánk nagyot nyert ezen uj intézménnyel, melynek vezető­sége már egyedül is garantia arra nézve, hogy a maga elé tűzött humánus célokat pontosan végre is tudja hajtani. Emellett egyik óriási előnye, kitűnő fekvésén és modern pazar berendezésén kívül (pl sok lakószobához, mindjárt mellette külön fürdő­szoba) azok a valóban olcsón megszabott egység­árak, melyekbe a kezelés, orvosi felügyelet, előirt géphasználat, stb., stb , szóval minden ami a gyó­gyuláshoz okvetlenül szükséges, benn foglaltatik. Az intézet igazgatója Jakab László dr.. akinek felesége Rácz Hanna dr. maga is kitűnő orvos, a fiziko-tberapiai osztály vezetője Arányi Zsigmond dr. herkulesfürdői fürdőorvos, a testegyenesitő osztályt Milkó Vilmos dr. főorvos vezeti, az intézet alorvosai: Lukács Pál dr. és Tausz Géza dr. 508. 1—1 VIII, József utca 16—18.) küldendő. Tiz előfizető gyűjtése után tiszteletpáldánynyal szolgálok. Buda­pest, 1909 december hó. A kötetre, mely Dobay János könyvnyomdájából fog kikerülni, megjele­nése után kritikai méltatás keretében visszatérünk. Közgazdaság. Közegészségügy. Jakab László dr. városligeti szanatóriuma Budapesten. Már régen érzett hiányt pótol az a nagyszabású szanatórium, mely a fővárosban a Nagy János-utca és Aréna-ut sarkán, közvetlenül a Városliget szélén Irodalom és művészet. Versek. Kebolvszky Mayer Lajos, kinek han­gulatos verseit lapunk is többször hozza a követ­kező előfizetési felhívást teszi közzé : A napi és szépirodalmi lapokban megjelent, valamint újabb verseimet a t. közönség elé bocsájtom Egy kötet­ben karácsonykor kerülnek ki a nyomdából. A kötet ára 2 korona, amely összeg folyó hó 20-ig a gyűjtő iv kiBÓretébon a lakásomra (Budapest, A Gyulavidéki helyiérdekű vasút folyó hó i-éu délután Ambrus Sándor elnöklete alatt rendes közs gyűlést tartott, amelyben résztvettek : dr. Lovich Ödön, dr. Ladies László, Kokas József, Oudrus Cy­rill, Nagy Lajos, Novak Árpád, dr. Spett Ferenc, Kóhn Dávid és dr. Janksovits Emil. összesen 2510 részvény képviseletében. A közgyűlés az igazgató­ságnak 1908. évről szóló jelentését és a lapunkba közölt mérlegét, nemkülönben Kohn Dávid felügyelő­bizottsági elnök jelentését tudomásul vette s úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a fel­mentvényt megadta. Ambrus Sándor elnök ezután előterjesztette a lapunkban már közölt és a keres­kedelmi miniszter által is jóváhagyott megállapo­dást a Magyar Agrár és Járadékbankkal, mely utóbbi évi 5000 korona kezelési költséggel átveszi a vasút ügyei vitelét és a függő adóságokat 400000 bor kölcsönnel kifizeti. Eme kölcsön és annak 6 százalékátóli kamatja az államvasut részéről a tár­saságnak adandó 30 százalék bevételéből fog első­sorban kifizettetni. Ezutáff*u vasút bevételei, a kor­mány, az államvasut, — ezt követőleg pedig Józse- királyi herceg és Almásy Dénes gróf hitelezők ki­elégítésére fognak fordittatni. A részvényesek csak a vasút fenti tartozásainak kiegyenlítése után kaphat­nak osztalékot. A közgyűlés mindezen megállapodá­sokat tudomásul vette s elfogadta. Ezek után az alapszabályok módositattak és pedig ugv, hogy a vasút székhelye Gyula marad, az igazgatóság szék­helye azonban Budapest lesz. Az uj igazgatóság tagjaiul megválasztattak az állam részéről Perzsina Alfréd, Békésvármegye részéről Ambrus Sándor, Gyula városa részéről dr. Lovich Ödön és dr. Ladies László, Simonyfalva részéről Csukay Gyula, József királyi herceg képviseletében Kokas József, gróf Almásy Dénes képviseletében Oudrus Cyrill, a Ma­gyar Agrarbank részéről Barta Arnold, Enyedi Béni, Schober Béla és dr. Fellner Frigyes, végül a rész­vényesek részéről dr. Jantsovits Emil. A felügyelő­bizottság tagjai : Kohn Dávid, dr. Spett Ferenc, No­vak Árpád, Kliment Ferenc és Frender Mór. Nyilatkozat. A »Békés» f. évi november hó 28-diki számában a «gyulai betonjárda vállalatba adása» cimen egy hir látott napvilágot, melyben N. Szabados József felebbezéséből idéztetik, hogy nekem sem jogom, sem iparengedélyem, sem képzettségem, sem pedig munkásaim ily munkák végzésére és tel­jesítésére nincsenek. Minthogy a felebbezésben eme állítások nemcsak reputatiomat, de existenciámat is veszélyeztetik, legyen szabad azokra reflectálnom. Mindenekelőtt szükségesnek tartom az ügy teljes megvilágítására előadni, hogy Szabados felebbezése tisztán bosszú müve, miután nagy anyagi Ígéretek­kel igyekezett engem arra bírni, hogy a munkát vele megosszam. — S csak mikor látta, hogy erre hajlandó nem vagyok — élt felebbezéssel Gyula vá­ros képviselőtestületének azon határozata ellen, mely tízszeres szótöbbséggel igazságosan mint legolcsóbb ajánlattevőnek a munkát nekem ítélte. Iparoshoz nem méltó mód szokott Szabados iparostársairól nyilatkozni, ha nyilatkozatainak lábai volnának és csizmát viselnének még a módját is kitaposnák azok szakképzettségének és becsületének, akikkel szemben azok tétettek. Jól tudja Szabados azt, hogy beton­munkák végzésére építőmesteri képesítéssel biró vál­lalkozónak külön iparengedélyt váltani mindaddig nem szükséges, míg azt kereskedelmi cikk gyanánt nem gyártja. Szabadosnak annak idején azért volt szüksége ily engedélyre, mert csak kőmives mesteri képesítése volt. Az építőmesteri vizsga letételéhez csak későbben fogott és az végre sok kísérletezés után sikerült is. Ugyancsak alap nélkül való Szaba­dos azon állítása is, mintha én betonmunkálatokat még nem végeztem volna. Okmányokkal bizonyítha­tom, hogy nemcsak betonjárdát, hanem hidak beton- alapozását és vasbeton födémeket is készítettem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom