Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-11-26 / 50. szám
6 BÉKÉS 1905. november 26. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Egy 6 tagból álló család. Lehetetlenség minden embernek az ízlését eltalálni, mert ahány ember, annyi Ízlés. »Tolnai Világ Lapja« nagyszerűen oldotta meg ezen kérdést. Ezen lapnak, mely hetenkint 60, sőt 70 oldal terjedelemben jelenik meg, a főlapon kívül 5 melléklapja van. — A 8—10 éves gyermeknek közöl minden két hétben 16 oldalra terjedő gyermeklapot melynek czime »Gyermek Világ.« A serdűltebb ifjúság számára ugyanilyen terjedelmű s rendkívül érdekes tartalmú lapot ád .kéthetenkint »Aranyifjuság« czim alatt. A háziasszony részére ott van háromféle melléklet, az egyik »A nő mint háziorvos«, melyet az országos nevű orvos, dr. Bródi Miksa ir, ott van továbbá »A házi kincstár«, mely a legújabb divatot közli és Sárossy Bella nagynevű Írónő szerkesztésében jelenik meg, ott vannak végül ami a háziasszonyra nézve óriási szükségletet képez, a főzés, sütés és kertészetre vonatkozó rendkívül érdekes és fontos közlemények. A házikisasszony a magyar irodalom legnevesebb embereivel találkozik novellák és egyébb irodalmi termékek alakjában. A családfő részére ott' vannak a kitűnő külföldi és belföldi események képekben bemutatva s rendkívül érdekesen megírva. Még töméntelen apróságot találunk »Tolnai Világ Lapjában«, melyet itt helyszűke miatt nem sorolhatunk fel. Ha nem ismeri ezen lapot melegen ajánljuk, hogy hozasson egy mutatványszámot, melyet ingyen és bérmentve küld a »Magyar Kereskedelmi Közlöny« Budapest, VII., Károly-körut 9. Magyar regényírók A Franklin-Társulat e nagyszabású, népszerű gyűjteményének, a mely Mikszáth Kálmán szerkesztésében és bevezetéseivel a magyar regényirodalom termékeinek szinét-javát foglalja magában, hatvan díszes kiállítású, egyöntetű kötetben, elsőrangú magyar festőművészek eredeti rajzaival most jelent meg a harmadik sorozata, a mely az eddig megjelent 10 kötetet: Jósika, Tolnai, Justh, Csiky, Kemény, Pálfi Vadnai és Herczeg Ferencz egy-egy regényét újabb öt kötettel bővíti ki. Az uj sorozat legérdekesebb két kötete Iványi Ödönnek, a korán elhunyt kiváló Írónak főmüve: „A püspök atyafisága“, a mely újabb irodalmunknak egyik legértékesebb társadalmi regénye, s most méltán került be a klasszikusok közé, hogy Íróját megérdemelt népszerűséghez juttassa. Ezt a két kötetes regényt (a gyűjtemény 44. és 45. kötetét) Gergely Imre 30 szép illusztrácziója és ugyanannyi fejlécze díszíti. A sorozat többi kötetei Jókai Mórnak: „Az uj földes ur“, Rákosi Viktornak: az „Elnémult harangok“ és Gaal Józsefnek: „Szirmay Ilona“ czimü regénye. Ez utóbbi regény, a mely a Peleskei nótárius szerzőjének egyetlen nagyobb történeti regénye, s annak idején Jósika Abafijával együtt jelent meg, nagy elismerést keltve, úttörő munka volt regényirodalmunk fejlődésében s ma is nagy gyönyüséggel olvasható. Az érdekes munkát Wittich Eperjesi Károly eredeti rajzai és fejléczei illusztrálják. Szirmai Ilona az egész gyűjtemény 4 kötete. Az uj földesurat Márk Lajos, az Elnémult harangokat Grünwald Béla illusztrálta nagy művészettel. Az előbbi a gyűjtemény 21., az utóbbi pedig 58. kötete. A kötetek élén R. Hirsch Nelli finom rajzónjából minden egyes iró arczképe van. Mikszáth Kálmán gyönyörű bevezetései, a melyek a regényeket mesteri rövidséggel beleállitják az iró korába, teljessé teszik a munkák esztétikai élvezetét. A hatvan kötetes teljes gyűjtemény ára díszes vászonkötésben 300 korona. Megrendelhető részletfizetésre bármely könyvkereskedés utján. A gyűjtemény félévenként öt kötetes sorozatokban jelenik meg. A megvesztegethetetlen és önzetlen államférfiak örökös mintaképe, Periklész, egyike volt azoknak a kevés, boldog halandóknak, akik, az ő kiváló egyéniségűk némely fogyatékosságukat feleségükben nyerték meg. Periklész felesége Aszpázia a nagy állam- férfiúnak hozzá méltó felesége volt. Érdekes történetét és törvényszék elé állítását, az Endrei Zalán- féle Világ Történelme e heti füzete mondja el. A derék munkából mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a „Világ Történelme“ kiadóhivatala Budapest, VI., Aradi-utcza 8. Uj zenei lap jelent meg a fővárosban; az öt éven át Győrben megjelent „Magyar Lant“ hajlékot és gazdát cserélt. Felelős szerkesztője Kereszty István lett, a régóta előnyösen ismert zenei iró és tanár, aki mellett Lányi Ernő, Klökner Ede, dr. Angyal Armand, Recht Sándor, dr. Vajda Emil ügyelnek arra, hogy a lap itt a központban még tartalmasabb számottevőbb legyen. A november 15-én uj formát is öltött eleven lap Tóth Árpád miskolczi városi zenetanártól zongorapaedagógiai czikket közöl, egyebekben azonban a nagyközönség legszélesebb rétegeinek zeneértését és szeretetét van hivatva növelni — s teszi ezt a megszokott cháblóntói jólesően elütő, irodalmi formában. A „Magyar Lant“ különben díjtalan társlapja a tizenkétéves „Zenélő Magyarország“- nak, melynek most a 299. száma jelent meg a következő, színvonalon álló tartalommal : „Életemben egyszer voltam csak boldog“. — „Fuj a szél a hideg szél a Dunáról“ magyar dalok Huber Sándortól. „Mária ne hagyj el“ dal, harmonium vagy zongorakisérettel. „Caprice“ Halfdan Kjerulf hírneves zongoramüve. A „Zenélő Magyarország“ a „Magyar Lant“-tal együtt havonta kétszer jelenik meg zene- irodalmi szöveggel és 10—10 oldal zenemüvei s jára: negyedévre 3 korona. Előfizetések a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalához, Budapest VIII, József-körut 22/24 intézendők. Montignoso grófnő. A volt szász trónörökösnő emlékiratainak közlését most kezdte meg „Az Újság“ politikai napilap. Európaszerte fogják emlegetni ezt a könyvet, melynél érdekfeszitőbb regény még nem izgatta az olvasó közönséget. Az Újság újonnan belépő előfizetőinek külön lenyomatban küldi meg az eddig megjelent részt. Egyben felhívjuk t. olvasóink figyelmét Az Újságnak lapunk mai számában megjelent hirdetésére. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ f. évi november 15-iki 22. számában a főlapon igen tanulságos feleleteket találunk azokban a kérdésekben, hogy a közhivatalnok ipart nem gyakorolhat, az iparengedély területi hatálya meddig terjed ; továbbá a jegyzőfizetés kiegészítése az exlex- ben való adókivetés, fizetendő-e késedelmi kamat a IV. osztályú adó után stb. A „Könyvtári részben“ dr. Perger Kálmán »A képviselőtestület szervezése és a tisztujitás kis- és nagyközségekben« czimü munkáját folytatja. Közkívánatra a jeles szerző még több gyakorlati példával egészítette ki és a tiszi újítási eljárást a legnagyobb tökéletességgel kidolgozta Ekként közel 18 nyomtatott ivre rug a jeles kézikönyv. Hogy pedig még ebben az évben leközölhető legyen, ezen évfolyam három utolsó számát 5—6—7 ivre tervezik. Az utolsó számban a »Döntvénytárhoz« kimerítő betűrendes és ügycsoportos tárgymutatót csatolnak. Ezen füzet »Döntvénytári részében« a közigazgatási bíróságnak a községben nem akó természetes személy községi választói jogosultságára, a községi illetőség elismerésére vonatkozó közigazgatási bírósági, továbbá a kereskedelmi mi- nisternek az üzletvezető felelősségére, az igazságügyi miniszternek a községi végrehajtásokra vonatkozó, továbbá a minisztertanácsnak egy csapat hatásköri kérdésben hozott döntése foglaltatik. A »Gyakorlat. Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár« előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyed évre 3 korona, egy hóra 1 korona. Legczélszerübb az előfizetési dijakat a szerkesztő és kiadó: Dr. Dolenecz József ügyvéd Budapest, VIII., József- körut 74. sz. a. II. em. 11. ajtó küldeni. Mutatvány- számokat szívesen küldenek. Az eddig megjelent egyes kézikönyvek Toldi Lajos könyvkereskedő bizo- mányában, Budapest, II. Fő-utcza 2. sz. kapható. Mig a készlet tart, az egész évfolyamra lehet előfizetni. Tarka képek. Kisértenek a Pomucz milliók újból, sőt már veszekesznek is az örökösök a tengerentúli világon levő, állítólagos milliókon. Olyanok ezek a milliók, mint a hazajáró lelkek, minden esztendőben, midőn az idő őszre változik, borzongós, zimankós lesz, a szegény embernek nincs enni, fűteni valója, előkerülnek a Pomucz milliói, bejárják az egész sajtót, izgalomba hozzák az összes egyenes és oldalági rokonságot s mikor már jól felkavarták a kedélyeket, ahogy jöttek épen oly hirtelenül, nyomtalanul eltűnnek. Ördöngos egy milliók. Az idén az a nevezetes fordulat történt a milliók dolgában, hogy Lökösházy Ferencz, nagyváradi törvényszéki szolga, mint legközelebbi örökös, már csaknem vevőt is talált a nagy örökségre s igen helyesen úgy gondolkozván, hogy »jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok«, 40000 koronáért hajlandó lett volna eladni a milliókat. De a sokkal biztosabbnak látszó 40000 koronára jelentkeztek a többi örökösök is s igy a vevő most nem tudja, hogy kitől vegye meg az örökséget. Lökösházy pert akar indítani a többi állítólagos rokonok ellen, amiért a biztos 40000 koronától elütötték; csak azután erre a perre rá ne menjenek a Pomucz milliói, ha ugyan elég lesz rá az egész örökség. Nem jobb volna azon a biztos 40000 koronán szépen, testvériesen megosztozni, ha az állítólagos örökséget vevő minden áron azt akarja, hogy neki milliói legyenek — Amerikában, amelyekről senki se tudja biztosan, hogy léteznek-e vagy nem ? Azaz hogy Kocsis Sándor hazánkfia, aki személyesen ismerte a nagy örökhagyót, Pomucz tábornokot, már ezelőtt 10 évvel, —közvetlen halála előtt — megírta öcscséhez, Kocsis Károly gyulavárosi pénztárnokhoz intézett levelében, hogy Pomucz tábornok- sága, konsulsága mese, a milliói még mesésebbek, mert biz az öreg urat szegényt — közköltségen temették el. S Kocsis Sándor szavahihető ember volt s semmi oka nem volt arra, hogyha tényleg léteznének, letagadja a milliókat. Az bizonyos, hogy ha léteznék, 40000 koronát testvérek közt is megérne az egvpár milliót kitevő örökség, még igy lát- tatlanban is. De a magyar jogesetek közé legjobban beleillik, hogy pert indítsanak egymás ellen a rokonok 40000 korona erejéig, amit egy nem létező örökségért kaphattak volna, ha ezen is össze nem vesznek. Ez az egyik törvényszéki szolga esete, a másiké meg az, hogy annak rendje és módja szerint, váló keresetet indított a kedves felesége ellen a törvényszéknél, mint hozzá legközelebb álló fórumnál. A törvényszék elutasította a szolgáját, azzal az indokolással, hogy szolgálja tovább a házaséletet olyan hűséggel, mint a törvényszéket. — A tábla azonban a törvényszék szolgájának adott igazat s feloldotta a házasság kötelme alól. — A napokban érkezett meg az ítélet s az érdekelt szolgának van kiosztva kézbesítés végett. S az nagyon furcsának találja, hogy ő kézbesítse a saját válását kimondó ítéletet a volt feleségének. Hátha az asszony nagyon szépen talál ránézni s a kézbesítés helyett, megint kézfogé lesz. Nem, nem jó a tűzzel s az elvált asz- szonyokkal játszani, jobb lesz, ha odaadja az Ítéletet a kollegájának kézbesítés végett! Hát a gyulai villanyvilágításnál mi lenne jobb f A harmadnapos hideglelés is jobb! Mostanában meg éppen nem akar égni, mintha csak azt akarná éjnél sötétebben bebizonyítani, hogy nem mind fénylik, ami villany. A héten is elaludt vagy háromszor úgy, hogy gyertyát kellett gyújtani; még szerencse, hogy a gyertya nem ment ki a divatból, máskülönben sötétben maradtunk volna addig, mig a villanyosoknak tetszik. A legsötétebb Afrikában sem tűrnék ezt a világitási, jobban mondva sötétitési rendszert, csak Gyula város tanácsa olyan mint a világtalan, hogy nem látja a fától az erdőt, a sötétségtől a világítás hiányait. Pedig a redőrség mindennap felvilágosítja a tanácsot afelől, hogy hol, mikor, melyik utczai lámpa nem égett; hát nem akar a tanács belenézni abba a villanyossági szerződésbe, amelyik büntetni rendeli a sötétséget? Mert vagy legyen villanyvilágítás, vagy térjünk vissza a petróleumlámpára s ujitsuk fel azt a találós kérdést: felveszi, elmegy, leteszi, felmegy, lemegy, felveszi, elmegy t. i. a lámpagyujtogató a létrájával. De ez igy nem megy! Különben a villanyosok is panaszkodnak, hogy rosszul megy az üzlet, még ennek a rossz világításnak is olyan kevés az előfizetője, hogy igazán nem
