Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-04 / 49. szám
XXXVI. évfolyam. Gyula, 1904. deczember 4. 49-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ________ 10 K — I Fé l évre..._______ 5 K — f Év negyedre ... ._ ._ ... 2 K 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő : Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: ív Ó II N DÁVID. Kisipar, háziipar. A napokban az a hiradás jelent meg a sajtóban, hogy Tallián földinivelésügyi miniszter a jövő év tavaszán a városligeti mezőgazdasági múzeumban háziipari kiállítást rendeztet, mely vásárral lesz egybekötve : nyilvános szemlére kerül mindaz, amit a tél folyamán a háziipari kurzusokon készítenek. Mert ha kevés szó is esik róla, de falvaink- ban igen sok helyen még mindig folyik az a dicséretreméltó akczió, bogy a nép télen át könnyen elsajátítható téli keresetforrást ismerjen meg és a hosszú tél kényszerű kényelmét kenyérszerző foglalkozással váltsa föl. A földmivelésügyi minisztert, mikor a tavaszi kiállítás és vásár eszméjét végrehajtani rendelte, azon szempont mellett, hogy széles körben megismerjék a háziipari készítményeket és vásárolják is, még az a szándék is vezeti, hogy már eleve tárgytalanná váljék egy olyan vélemény, mintha a mező- gazdasági háziipar a kisipar megrontására lenne. A kiállítás nyilván fogja tanúsítani. Hiszen a mezőgazdasági háziipar sem nem gerálja, sem készítményeivel nem tünteti fel, mintha a szakbeli iparral versenyezni tudna és akarna. Mert nem is akar azzal versenyezni. Czélja az, hogy ott, ahol a nyersanyagok kéznél vannak, ahol van fűzfa, ott kosarakat, ahol van nádas és sás, ott kasokat, gyékénytakarókat készitsenek. Felhasználják az eddig jobbára alomnak felhasználódott kukoricza-csuhét, eszkábálnak a háziszükségletben felhasználható dolgokat. Szóval, csak arra veti magát a mezőgazda- sági háziipar, amire a mezőgazdasági foglalkozásban van szükség. Az ipar nem veti magát arra, mert nem is találja meg számi- tását, hogy például csemegeszőlő szállítására alkalmas füzfakosarat, baromfikiállitásra szükséges kasokat és a nyerstermónyek forgalomba hozására szükséges tárgyakat előállítsa. Ez nagyon alkalmas téli foglalkozás a tétlen földmivelőnek. A kisipar szorult helyzetét ugyan azzal még senki sem motiválta, hogy a földmives ember egyébként és jobbára csak a maga szükségleteinek czéijaira, télen által valami munkával eltöltötte az időt. Aminthogy például Svájczban egy csöppet sem szorította meg az óraipart, hogy a Szent- Gotthárdhegy körüli svájczi falvacskák lakói megannyi órakerék-készitő háziiparosok, pedig hol állunk még mi attól és viszonyaink szerint sohasem leszünk ott, mert nálunk a háziiparnak egész más és specziális a czélja. Mi nálunk a mezőgazdasági háziipar, — ahogy kon- templálva van, — nagyobb tiszteletben tartja az iparüző existencziáját és nem konkurrál vele semmi téren sem. Mind több helyen rendeznek már mező- gazdasági háziipari kurzusokat. Tavaly is száznyolczvanig volt. Ezen a télen a számuk még jobban szaporodik és érdekes jelenség, hogy egy -egy ilyen kurzusra már a közel falvak dolgozni szerető földmivelői jelentkeznek. Néhány kilométert taposnak napnap után a hóban, hogy megtanulják a kosárkötést, a kosárfonást, egy kis faragást, mert úgy veszik észre, hogy ha nem csordul, hát csöppen s télen, mikor oly véko nyan gurul a garas, aki a két kezernunká- jából él, nagy kedvvel fogadja a munka- nyujtó, a bár kis keresetet nyújtó alkalmakat. És e kis szocziális akczióban megszívlelendő vonás, hogy a falunak gyöngébb nemét is foglalkoztatja. A falu asszonyainak, leányainak is ad dolgot, nekik való működési tért jelöl; a háztartási foglalkozás keretében jut nekik háziipari foglalkozás. A gyümölcs és zöldség feldolgozási és eltartási módjai ismertetésével juttatja őket uj ismeretek birtokába s ennek nyomán uj keresethez. Azért szeretettel nézzük éppen a szervezkedés idejében a falu népét, ahogyan a téli akcziót fogadja és fölkarolja. — Mindez különben azt igazolja, hogy csak a foglalkoztatás alkalmát kelletett megadni a mi népünknek: hajlandósága feléje fordult. Reménységgel sorakozik és ajka háiaszóra nyílik az iránt, ki jobb sorsukat nemes törődéssel, nagy előrelátással, mind több és többnek szerzi meg, hogy télen által ne a tétlen sivárság ködös gondolatai csüggesszék, keserítsék lelkét. Gyula város legtöbb adót fizető városi képviselőinek névjegyzéke 1905. évre. Kor. fill. Gróf Wenckheim István, Benedek 7557 59 Gróf Almásy Kálmánná 3325 13 Gróf Almásy Dénes 2440 33 Római kath. egyház 1965 58 Braun Mór, kér. kam. tag 1856 38 K. Schriffert József 1778 67 Weisz Mór, kér. kam. tag 1751 60 Reisner Emánuel 1746 59 Újkígyós község 1609 14 Erkel János, mérnök 1333 26 Hoffmann Mihály, ügyvéd 1223 40 Ifj. Kohlmann Eerencz 1181 56 Gerlein Reinhart 1137 36 Szécsényi Lajos, lelkész Eperjes 1092 94 Czinczár Adolf 1066 78 Wagner Ferencz, Eperjes 964 81 Dr. Márky János, kir. közjegyző 922 — özv. Miskucza Györgyné 903 84 Ladies György, ügyvéd 843 20 Najmann György 829 26 TÁROIA. r Szekeres Abel. Irta: Jakab Ödön. A minap reggel még az ágyban heverész- tem, mikor betoppan hozzám a szolgáló : — Instálorn, egy ember keresi a tekintetes urat. Most jött a vasúton. — Hogy hijják ? — Valami Szekeres Abel-féle nevet emlegetett. — Jól van. Vezesse a dolgozó szobámba. Mindjárt felöltözöm s megyek. •Szekeres Ábel ! Teremtő isten, micsoda rég nem hallott név ez! De azért a tulajdonosára tüstént visszaemlékeztem s az emlékezés alatt úgy éreztem magam, mintha huszonöt esztendővel fiatalahb volnék. Hevesebben dobbant meg a szivem s lelkemben rég elalélt emlékek serkentek életre e névnek hallatára. Szinte hallani véltem a tisztes, fekete falu székely kollégium hangos csengetyüjét, amint hívogat a reggeli órákra s önkénytelenül egy pár görög szó jutott az eszembe. Az ablakom alatt elmenö emberek lármája úgy tetszett, mintha az iskolai haszontalankodó egykori tanulótársak zsivajgása volna. Még öltözködésem is szaporább lett sokkal a rendesnél: nehogy öreg tanárom után menjek be ismét az órára. Mert hát Szekeres Ábel hajdanában tanulótársam volt, kivel ugyan ritkán tanultunk együtt, de mindig együtt verekedtünk. A tagba szakadt nagy otromba gyereket mindenki ismerte s minden osztályban az volt a „szamárpad“, amelyik- oen ő ült. Mikor engem az iskolába vittek, két osztállyal járt akkor előttem; s mikor az iskolát elhagyta, két osztállyal jártam én előtte. Nehéz feje nem bírt a tudományokkal sehogy sem boldogulni, ámbár ő azt hitte, hogy csak a tanárok üldözik. Alig cseperedett fel emberri’yi suhancz- nak : végképpen meggyülölte a nyomtatott betűket. Hanem azért az érettségi vizsgát még a negyedik osztályban letette, ami különben nála csak annyiból állott, hogy a német nyelv professzorának az ablakát beverte s azzal elment haza, falusi gazdának. Amint öltözködés közben ezeken a régi dolgokon borongtam, felismertem a hangját is a másik szobából. Az egykori érczes hangon kiáltotta az ebédlőben rendező szolgálóleánynak: — Hallja, galambom ! Hát itt a vendégeknek a szivarok hol állnak ? Nem kellett fáradni a leánynak, mert e pillanatban én is beléptem a dolgozószobába, — Szervusz, kedves Ábel! — Szervusz, fiú ! És megölelt és megcsókolt a régi melegséggel. — Hallottam a híredet: nagy ember lettél, az ország tüköré! Brávó, fiú ! Aztán megveregette a vállamat natjy szeretettel és nagy erővel. Ez a leereszkedő viselkedés még annak a boldog időnek volt a maradványa, mikor köztünk a legfőbb különbséget kiváltképp az tette, hogy ő erősebb volt mint én. — Szép dolog tőled, hogy nem felejtettél el és meglátogattál. Ábel kiegyenesedett és önérzetesen szólt : — Mit ? Hát olyan parasztnak gondolsz te Sirolinq Aso\Któ\vm1ct hathatós tzf°rr:V0‘ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 22—52 Ijaptmls: aziaö. száma, 12 old.a.1.
