Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-07 / 32. szám
4 BÉKÉS 1904. augusztus 7. vesebb a szegény szülők gyermekeinek szellemi és erkölcsi tőkéje. Az utóbbiak drága idegenbe nem mehetnek, kiképzést csak itthon nyerhetnek. Kohn Dávid nemzetiségi szempontból tekinti a kérdést. Gyulától, illetőleg Gyula-Varsándtól szinte Bukarestig szakadatlan a románság lánczolata. Valóságos küldetés vár a létesítendő intézetre. A szomszéd Aradvármegye Lunkának nevezett területét anyagi érdekei, földrajzi fekvése Gyulához kötik : egész természetesen itt fogja keresni és találja is meg kulturális igényeinek egészséges és bőséges kielégítését. Ezek után és alapján dr. Fináczy Ernő meggyőződéssel és készségesen ismeri el, hogy Gyulán megfelelő kulturintézet föltétlenül szükséges. Az értekezlet második kérdése az vala, hogy reáliskola, vagy gimnázium legyen a létesítendő iskola. Dombi Lajos a reáliskola előnyeit fejtegeti a felekezeti gimnáziummal szemben. Dutkay Béla polgármester a város nagyobb felének katholikus voltát, az alapítványok kifejezett jellegét és a városi képviselőtestület elvi határozatát szólaltatja meg a létesítendő hatholikus gimnázium mellett. Ily értelemben emelik föl tekintélyes szavukat dr. Fábry Sándor alispán, Bodoky, Berényi. Tiszta meggyőződésükhöz szó nem férhet. Székely Lajos a polgári iskola ujjmutatására hívja fel az értekezlet figyelmét: 90 polgári iskolát végzett növendékből 4 jár reáliskolába, 84 gimnáziumba. E számok világosan beszélnek. Általános lett a meggyőződés és szinte egyhangú a megállapodás, hogy a város topográfiái és ethnografiai helyzete és a statisztika összes tanúbizonyságai mind-mind katholikus gimnázium mellett szólnak. E két kérdés eldöntése után az intézet létesítésére és fenntartására szolgáló összegeket vette számításba az értekezlet. 20.0000 forint évi jövedelem biztosítva van, a többit gyűjtés utján s államsegélyképen remélik. A gimnázium helye aWenckheim grófok által felajánldtt 5440 m2. területű telek. Fenntartótestület a gyulai autonomikusan szervezett r. kath. hitközség lesz. E jogot és kötelességet a nevezett hitközség 1899. évi november 12-én tartott gyűlésén elvállalta. Az évszázados törekvés, az utolsó hét éven át vajúdó terv végre a megvalósulás jegyébe lépett. Az igy megejtett informativ jellegű, de igazán alapvető munkát végző értekezlet megállapodásait Gyula város kérelmével kapcsolatban dr. Lukács György főispán a magas minisztériumhoz fölterjesztette. E fölterjesztés kapcsán W lassies miniszter újabb nyilatkozattételre kérte föl Schlauch bíboros püspököt és Wenckheim Krisztina grófnőt. — 2000 korona államsegélyt vett föl már az 1901. évi költség- vetésbe, ha a gyulai r. kath. főgimnázium szeptember elején megnyílik. A miniszter e ténye az intézet létesítését elvileg, sőt tényleg elhatározta. 1901. évi május hó 10-én a közoktatásügyi miniszter már értesíti a vármegye főispánját, hogy Wenckheim Krisztina grófnő fejedelmi alapítványát a gimnázium oltárán hagyta. Az intézet katholikus jellegét és lehetőleg egyházmegyei papok alkalmazását kötötte ki föltételül. Schlauch bíboros 200000 korona alaptőkének megfelelően, évi 8000 koronát ajánlott fel. Gyula városa nyilatkozzék, hogy amennyiben 1892. augusztus 30-án szerzetesi gimnáziumra ajánlotta fel hozzájárulását, fenntartja-e azt a katholikus jelleg mellett szerzetesek nélkül. Jelezze továbbá Gyula városa áldozatkészségének legszélsőbb határait. Terjesszék be a gimnáziumra szánt alapítványok alapító-leveleit. A képviselőtestület 1901. junius hó 12-én tartott üléseben évi 9000 koronát s az épületre 120000 koronát ajánlott fel. Még egy kérése volt a képviselőtestületnek, hogy az 1901/2. tanévben párhuzamosan nyíljék meg az I. és Y. osztály. A város előkelőségeiből alakult küldöttség július 14-én adta át a város határozatát és kérését a közoktatásügyi kormánynak. Alpár Ignácz műépítész a miniszter által megbízva szeptember hó 23-án Gyulán járt; a kiszemelt telket megvizsgálván a gimnázium czéljaira a legjobbnak találta. A tervezetet, költségvetést el is készítette. A 200.000 korona összegből a törvényhozás hozzájárulása mellett 80.000 ezer korona építési segélyt Ígér a miniszter s dr. Fináczy Ernőt küldi ki a szerződés tervezetének megállapítása végett. 1901. évi december hó 9-én történt a szerződés végleges megállapítása. Dr. Fináczy Ernő összegezte, a mi 1899. okt. hó 30. óta történt az ügy érdekében. Bemutatta Alpár műépítész terveit. E terv annyiban is nevezetes, hogy keretében nevezetes közművelődési tényező : a nyilvános népkönyvtár nyer helyet. Itt lesz majd a »Közművelődési Egyesület« közel 5000 kötetet számláló könyvtára. Tágas olvasóterem lesz az intézetben a nagyközönség számára. Elvi jelentőségű még az a megállapodás, hogy a katholikus jellegű, katholikus alapitványokon emelkedő gimnáziumban első sorban békésmegyni kath. tanulók, másodsorban gyulai illetőségű tanulók felekezeti különbség nélkül, harmadsorban nem békésmegyei illetőségű katholikus illetőségű tanulók nyer- neh elsőbbséget az intézetbe való felvételnél. Még egy megemlítésre méltó dolog történt az értekezleten. Gyula város véglegesen 9600 korona évi hozzájárulást biztosított. Ezen összegből évi 1600 korona a városi pénztárban marad. Ez összegből és az összeg erejéig a város fizeti a más vallásfelekezetű tanulók hittantanárait. A gimnázium pénztárába a város évenkint 8000 koronát köteles fizetni. Szabad Endre, fíSgimn. igazgató. Szabadságon. Rezei Sylvius kir. tanfelügyelő, bat heti szabadságra utazott. A vallás- és közokta- tásügyi miniszter 64673/1904. számú rendeletével helyettesilésével hat heti időtartamra Abaß János gyulai polgári fiúiskolái igazgatót bízta meg. A gyulai r. k. hitközség iskolaszéke ma dél után fél 4 órakor, ezt követőleg pedig az egyháztanács fél 5 órakor gyűlést tart, melynek tárgyai: 1. Dundler Ferencz segédtanítónak rendes tanítóvá leendő előléptetése. 2. A hitközségi számadások vizsgálatáról való jelentés 3. Az egyházi pénztár álIapotáróli jelentés. A gyulavidéki r- k. néptanító egylet, melybe Békés és Dél-Biharmegye összes r k. tanítói tartoznak, hétfőn tartja Gyulán rendes közgyűlését, melyre a tanítók nagyszámmal szoktak egybegyülni. A gyűlés tanügyi dolgozatok, értekezések, tanítói ügyek tárgyalásával foglalkozik s főbb előadói: Székely Lajos, Nikkmann Rezső, Domonkos János és Takácsy Lajos, A gyűlés után diszebéd lesz a pa- villonban, hol a házigazdái tisztet Kny Antal esperes czimzetes kanonok tölti be. Kinevezések, a vallás és közoktatásügyi minister a mezőberényi állami polgári iskolához Mayer Károlyt igazgatónak, Szabó Árpádot pedig rendes tanítónak kinevezte. — Ugyanő az orosházi állami polgári fiú és leányiskolához Stecker Mária megbízott tanítónőt segédtanitónővó nevezte ki. Áthelyezések. A vallás és közoktatásügyi minister a békéscsabai állami polgári fiúiskolához Meisel Rezső szilágycsehi állami polg. isk. rendes tanítót és az orosházi áll. polgári iskolához Haja- bács Rezső Csáktornyái áll. polg. isk. rendes tanitót helyezte át. Hírek. Jóváhagyás. A belügyminister a vármegyei egészen Újonnan átdolgozott építkezési szabályrendeletét jóváhagyta. A vármegyei alorvosi állás. A belügyminister jóváhagyta a törvényhatóságnak azt a határozatát, melylyel hatályon kívül helyezte a vármegyei alorvosi állás beszüntetését kimondó korábbi határozatát. Halasztás az adófizetésre. A törvényenkivüli állapotokból származó adóhátralékok részlettörlesztésére pénzügyminiszter tudvalevőleg engedélyt adott, azzal a megszorítással, hogy az engedélyezés iránti kérvények folyő évi szeptember hó 1-ig adandók be a kir. pénzügyigazgatósághoz. Tekintve, hogy ezen határidőn túl csak rendkívüli körülmények teszik indokolttá a rszlelfizetési kedvezmény megadását, a melyet a pénzügyminiszter már magának tartotta fenn, figyelmeztetjük az érdekelteket, akik a részletfizetést nem kérelmezték, hogy az engedélyezés iránt való kérelmüket a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz még augusztus hóban saját érdekükben terjeszszék elő. Árlejtés a vármegyén, a beruházási törvény folytán a vármegyében az 1905. évben kiépítendő törvényhatósági közutakhoz szükséges kőanyag beszerzése végett tegnap délelőtt nyilváno.'. verseny- tárgyalás tartatott, a melyre három ajánlat érkezett be, u. m. A kissebesi kőbányák részvénytársaságáé, a Djál és Tyrnauor építési vállalkozóké s a Taussig Dávid építési vállalkozóé. Az ajánlatok felett az árlejtező bizottság, mint hogy a részletes számításoknál több szempontot kell figyelembe venni, ezúttal nem határozott, hanem megbízza az állam- épitészeti hivatalt s a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget, hogy a számításokat meg- téve, annak eredménye alapján fog javaslat tététni a vármegyei közigazgatási bizottsághoz, mely f. hó 12-én tartandó ülésében dönt végérvényesen az ajánlatok felett. Csapat-szemle Bihar Ferencz altábornagy, ke- kerületi parancsnok a héten csütörtökön és pénteken Gyulán volt és szemlét tartott a gyulai 2-dik honvédgyalogezred felett s a látottak és tapasztaltak teljes megelégedését vívták ki s dicséretének adott kifejezést. A képviselőtestület augusztus hó 9-én délelőtt 9 órakor, a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozatai : 1. A városi rendőrség szervezetére vonatkozó eltőterjesztés. 2. A polgári leányiskola létesítésére vonatkozó előterjesztés. 3. A gyula — barakonyi h. ó. vasút tervezetének megváltoztatására vonatkozó bizottsági átirat. 4. Városi szervezeti szabályrendelet egy kitétel ellen beadott felebbezés folytán hozott belügymi- nisteri határozat. 5. A tanyai iskolák államosítása iránti előterjesztés. 6. Bucskó Koriolán fizetésjavitás iránti kérvénye. 7. Dávid János erdőőr failletményének kiadása iránti kérvénye. 8. A Pálinkaház- utczának kikövezósére vonatkozó vm. th. határozat. 9. A fogadó, vendéglő stb. szabályrendelet jóváhagyásán vonatkozó ministeri leirat. 10. A gyulai kötött-szövött iparárugyár részvénytársaság 140 drb. részvény megvétele iránt. 11. A kereskedelmi minister leirata, melylyel a városi helypénz szabály- rendelet jóváhagyása megtagadtatik. 12. Makó város képviselőtestületének megkeresése márczius 15-ik napjának országos ünneppé leendő nyilvánítása tárgyában. 13. Kiska Lajos kérvénye 3 évi szabad ságoltatása iránt. 14. fleilinger Károly adónyilvántartó nap dija ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozat. 15. Az aradi siketnéma intézet se- gélyezés iránti átirata. 16. A kisbirtokosok földhitelintézetének átirata alapszabályának módosítása tárgyában. 17. Zalaegerszeg város képviselőtestületének átirata a rendezett tanácsú városok szervezkedése tárgyában. 18. Dr. Varga Lajos rendőrfőkapitány lakáspénzének felemelése iránti kérvénye. 19. Az 1905 évi közmunka összeirása és mérvére vonatkozó előterjesztés. 20. özv. Keller Imréné köszönőlevele. 21. Fiscbel Jakab lakositás iránti kérvénye. 22. Schwarcz Simon lakositás iránti kérvénye. 23. Szik8zai Gerő lakositás iránti kérvénye. 24. Lie- gerer József kérvénye községi kötelékbe való felvétele iránt. 25. Hajdú György kérvénye közmunka tartozásának leírása iránt. 26. Destek Károly közmunka leírás iránti kérvénye. 27. Múlt József kérvénye közmunkájának helyesbítése iránt. 28. ifj. Braun és neje Viszt Katalin gyalogút ajándékozási ügye. 29. Az 1904. évi óvodai költségvetés. 30. Az 1902. és 1903. évi óvodai számadások. 31. Az 1904/5-ik évi ipartanodái költségvetés. 32. Az 1903/4-ik évi ipartanodái számadás. 33. A gerlai ut szabályozásának létrejötte folytán kötött szerződések előterjesztése. 34. A pénztári vizsgálati jegyzőkönyvek. 35. A közegészségi állapotokról szóló jelentés. 36. Időközben netán érkezendő ügyek, esetleg a közgyűlést megkezdődőleg legalább 24 órával előbb beadott önálló indítványok.
