Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-08 / 19. szám
2 1904. május 8. BÉKÉS Kiszenvedett ő is, de szelleme fel-i támad, felszáll a menybe s onnan fog őrködni továbbra is nemzete, hazája boldogsága felett, a melynek szentelte egész földi munkás életét. Leborulunk az ő nagysága előtt s zokogva siratjuk elmúlását. Gyászoljuk halálát, de fájdalmunkat azzal enyhíthetjük, hogy gyönyörködve olvassuk újra és újra isteni müveit. Soha nem szűnő kegyeletünk, áldásunk emlékére! Egyházmegyei közgyűlés. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye folyó évi tavaszi rendes közgyűlését május hó 4. és 5. napjain tartotta meg Hódmezővásárhelyen a városháza diszes tanácstermében Dombi Lajos esperes és dr. Hajnal István egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt. A tanácsbirói karból jelen voltak : Garzó Gyula, Pap Imre, Szeremley Sámuel, dr. Csécsy Miklós, Darabos Sándor, Futó Zoltán, Nagy Károly egyházi, Fekete Márton, dr. Baksa Lajos, Szegedi Kálmán, Kovács Lajos, Kovács János, Szabolcska Mihály és Bagi József jegyzők, Böszörményi Béla és Fekete Gyula pénztárnokok. Az egyházak képviseletében dr. Csécsy Miklós és Nagy Károly (Makó), Kecskeméti Ferencz, Mucsi Bálint és Zehery Lajos (Békés), Futó Zoltán, Zolnai Károly (Szentes), Juhász Mihály a hódmezővásárhelyi egyház főgondnoka, Kóti Pál, H. Mucsi János presbyterek. Továbbá Tóth József, Szabó János, Tereh Gyula, Csák Emil, Csapó Péter, Szabó Mihály, Paulinyi Károly, Pánczél József, Kodi Márton, Kiss József, Zöld Mihály, Vadas Gyula, Zöld József, Imre Árpád, Nagy Bertalan, Szalay József, Hamar György, Győrffy József lelkészek. Császár Péter tanitóegyesületi elnök s számos hallgató. Dombi Lajos esperes magas szárnyalásu buzgó imája előzte meg a gyűlés megnyitását, melyet dr. Hajnal István tartalmas megnyitó beszéde követett, mely teljes egészében jegyzőkönyvbe vétetett. A meg nem jelent tagok bejelentése és a közgyűlési tagok igazolása után az ujonan választott tisztviselők bejelentése következett. Egyházmegyei világi főjegyzővé dr. Baksa Lajos eddigi aljegyző, egyház- megyei tanácsbiróvá dr. Csató Zsigmond csongrád- megyei főispán s aljegyzővé Bay József gyulavárii lelkész lettek az egyház által megválasztva. Dr. Csató Zsigmond nem lévén jelen, Bay József eskütétele után úgy ő, mint dr. Baksa Lajos meleg szavakban köszönték meg a bizalmat s Dombi Lajos esperes üdvözli őket szokott lelkes és tartalmas szavaival. Técsy József, Nagy Károly és özv. Hajnal Ábelné elhunyta részvéttel vétetik tudomásul. Gulyás János és társainak fellebbezése folytán élénk vita támadt a felett, hogy vájjon az egyházak köteleztessenek-e a tanítóknak gyűlés alkalmával fuvardijat adni. A gyűlés utasítja az egyházakat a szokásos fuvardijak megfizetésére. Aztán a 74 pontból álló tárgysorozat egyik legérdekesebb pontja: »Az egyházmegye felosztásának ügyéé, foglalkoztatta a közgyűlést, de Garzó tanácsbiró s Dombi esperes indítványára levétetett a tárgysorozatról, mivel az ügy még előkészítést kíván. Az »Egységes liturgia« kérdését Szalay József nagybecskereki lelkész sok tudással és alapossággal fejtegette az egyes egyházaktól beérkezett adatok alapján. Főleg dr. Csécsi Miklós előterjesztéseivel foglglkozott hosszasan. Dr. Csécsi Miklós ugyanis nemcsak a fenebbi, de a tartalmi egységnek is hive s Szalay József őt szívesen követné, sőt a 10 parancsolat és Hiszekegynek az Istentisztelet keretébe leendő felvételét is sürgeti. A közgyűlés köszönetét mond becses munkájáért, de ezúttal csak az egyes egyházaktól beérkezett adatoknak, az egyházkerületre leendő felterjesztését határozta el. A sok, többé-kevésbé közérdekű ügyek közt kiemelkedett rész a beregi egyházmegye átirata, mely a Tiszántúli egyházkerület felosztását czélozza, (Debreczen, Szathmár és Hódmezővásárhely székhelyekkel) s a felsőborsodíak felhívása a lelkészi fizetéseknek 2400 koronában leendő megállapítása tárgyában. A közgyűlés úgy a beregi, mint a felső-borsodi indítványt Bay József határozati javaslata szerint egyhangúlag magáévá tette. Vadas Gyula, magyar-csanádi lelkész. T a n ii g y. Óvógyülés Békésen A Kisdednevelők Országos Egyesületének Bókósmegyei Köre folyó év május 11-én délután 3 órakor, Békésen az ev. ref. egyház tanácstermében tarja, második rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal : 1. Elnök meguyitó beszéde 2 Mi hatást tesznek a gyermekre az óvodai különös alkalmak és ünnepek ? Irta és felolvassa: Halászné-Ádám Eugénia (Békésszent- andrás). 3. Az óvoda czélja. Értekezés. Csengey Izabella (Orosháza). 4. Hogy vélekedik az óvoda növendéke iskolaköteles korban az óvodáról ? Előadó : Dapsy Gizella (Szeghalom). 5 Jelentés a pénz tár állapotáról, költségvetés. 6 Titkári jelentés ; indítványok. (Előre beküldendők a titkárhoz). 7. Elnök záróbeszédé. A közgyűlést megelőzőleg d. e. 9 órakor a Hoffmann Imréné úrasszony óvodájában gyakorlati foglalkozást tartanak; líegedüsné-Czirbus Margit (Gyulavári), Kovács Ida (Vésztő) és Dimóny Juliska (Szarvas). Elszállásolásról a megérkezés alkalmával a helybeli fogadóbizottság gondoskodik. Két uj állami iskola. A tervben levő uj állami népiskolák közül a vallás és közoktatásügyi minister Bókésvármegye területén kettőt kontemplál, az egyiket Szarvason, a másikat Pusztaföldváron. A békési ev ref. főgimnázium önképzőköre május hó 8-án, d. u. 5 órakor a díszteremben ünnepi gyűlést tart. E gyűlést a tanuló ifjúság Kisfaludy Sándornak a Himfy-dalok s a Regék nagynevű költőjének a száz évvel ezelőtt elzsibbadt nemzeti szellem lelkes ébresztőjének^ emlékére szenteli. Tárgysorozata: 1. „Hymnus.“ Énekli a főgimn. énekkar. 2. Kisfaludy Sándor emlékezete. Emlékbeszéd, tartja dr. Haraszti Sándor az Önképzőkör vezető tanára. 3. „Karácsony-est“, szerző Szügyi J., énekli a főgimn énekkar. 4. „Himfy kesergő és boldog szerelmei.“ Felolvassa: Bezsán Szilviusz VII. o. t. 5. Melodráma: „Egy gondolat bánt engemet.“ írta Petőfi S., szavalja Ebereónyi László VII. o. t. zong. kíséri Sperlinger Béla VI. o. t. 6. „Viharban.“ szerzó Dürner Gy. Énekli a főgimn. énekkar. 7 „Egy kedves ember.“ Monolog, Irta Gabányi Á, szavalja; Rácz Károly VII. o. t. 8. Trio Haydn J.-tól, No. 18. Hegedű, gordonka és zongorán előadják: Sál Gyula VIII. o. t. Győri PálV. o. t. és Sperlinger Béla VI. o. t. 9 Magyar dalok, énekli a főgimn. énekkar. 10. Zárszó. Hírek. Vármegyei közgyűlés. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés folyó hó 24-én fog megtartatni, a vármegye állandó választmánya már tegnap ülésezett, amelyen a vármegye házi pénztárának múlt évi zárószámadását vizsgálta felül, elfogadván a számvevőség által előterjesztett javaslatot, mely- szerint mintegy 10000 korona hiányt tesz ki, amely onnan származik, hogy a múlt évi költségvetésen kívüli állapot miatt az alapok hozzájárulása nem volt áttehető, ami azonban ha megtörténik, s ezen kívül kint levő kisebb hátralékok befolynak, a tuI- kiadás fedezhető lesz. Az állandó választmány határozati javaslatával a számadási kivonata törvény értelmében 15 napi közszemlére tétetik ki s ez ellen észrevételeiket a törvényhatóság tagjai a közgyűlést 5 nappal megelőzőleg megtehetik. Ezenkívül tárgyaltattak a már előkészített ügyek, melyek a tárgysorozatba fel fognak vétetni s melyekről együttesen fogunk megemlékezni. A vármegyei közkórházi bizottság április hó 30-án tartotta ülését dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülés tárgyai voltak: 1. Igazgató időszaki jelentése a kórház I-sö negyedévi betegA szerkesztés különben némikép hátráltatta saját szépirodalmi termelését. 1848. márcziusában Jókai Petőfivel együtt a pesti ifjúság vezére volt. Ezzel a politikai terére lépett s a szabadságharcznak a' márciusi napokban mint szónok, később mint zsurnaliszta tett szolgálatokat. Lapja is mindinkább politikai színezetet öltött (egyideig Petőfivel közösen szerkesztette.) Az izgalmas, eseményekben gazdag napokban a szépirodalom terén aránylag kevesebbet dolgozhatott. Ez év augusztus 29-én vezette oltárhoz Laborfalvi Benke Rózát, a Nemzeti Színház művésznőjét, ki szellemével és kedélyével a legüd- vösebb hatással volt reá. Kossuthtól küldve, politikai megbízással is járt a bécsi fölkelőknél. Lapja ez évvégén megszűnt s Jókai újévtől kezdve a Pesti Hírlap szerkesztését vette át, de közbejött Windischgrätz bevonulása a fővárosba s Jókai nejevei együtt éppen újévkor Debreczenbe menekült. Itt februártól kezdve a kormány hivatalos Közlönyébe czikkezett békéltető irányban, majd 1849. február 22-én megindította az Esti Lapokat, mely éppen úgy küzdött a haza alkotmányos szabadságáért, mint a túlzók ellen, kiknek főorganuma a Márczius 15. czimü lap volt. Áprilisban, a detronizálás kérdésekor azonban Jókai is radikálissá lett. Pest fölszabadulása után Jókai is viszszatért, megindította a Pesti Hirlapot s az Esti Lapokat is ide tette át junius 4-től kezdve. Júliusban az előnyomuló osztrákok és oroszok elől ő is Szegedre menekült, ott találkozott nejével, azt Gyulára küldte az Erkel-családhoz, maga Nyáry Pállal Aradra, majd a Görgey táborába ment s jelen volt az uj aradi csatában. A katasztrófa után az orosz táboron keresztül Gyula felé menekült s nejével együtt a borsodi Bükk rengetegeibe bujdosott. Tardonán húzódott meg öt hónapig, mialatt neje és barátai kieszközölték megmenekülését; sikerült nevét beíratni a komáromi kapituláltak közé, akiknek mind amnesztia volt biztosítva. Azonban még Pestre visszatérte után is tanácsos volt rejtőznie s A bujdosó naplója és a Tardonán irt Forradalmi csataképei csak Sajó álnév alatt jelenhettek meg. Az 50-es években egyike volt azoknak az Íróknak, kik tollúkkal a nemzet mentés nagy ügyének tettek halhatatlan szolgálatot s többet e téren nem tett nála senki. A közélet sorompói le voltak eresztve, Jókait semmi sem vonta el az irodalomtól, kizárólag annak élhetett s ekkor jutott el dicsősége és hatása tetőpontjára Támogatta, mint munkatárs, az uj szépirodalmi lapokat, igy a Vachott Imre Reményét (1851), gróf Festetich Leó Délibábját, de legnagyobb kedvvel a Vasárnapi Újságot, melynek alapításában (1854), valamint szerkesztésében is részt vett, — 1858—62. főmunkatársa is volt. 1856. alapította a Nagy Tükör ez. füzetekben megjelent humorisztikus illusztrált vállalatot, majd 1858. augusztus 21-ével megindította az Üstököst, ez illusztrált szatirikus hetilapot, melynek politikus csizmadiája, Tallérossy Zebulonja, Kakas Mártonja országszerte népszerű alakok lettek s a közhangulatot többedre igen szerencsésen tolmácsmolták a humor és komikum eszközeivel. De ez időből valók Jókainak nagy regényei is. így első történeti regénye, Erdély aranykora, melyet 1851. irt s ennek folytatása: Török világ Magyarországon, majd A janicsárok végnapjai s a rendi Magyarország és a reformkorszak idejéből vett nagy társadalmi regényei: Egy magyar nábob és folytatása a Kárpáthy Zoltán, geniális hibáikkal, a túlzott eszményítéssel, lélektani hihetetlenséggel, a képzelet szeszélyes csapongásával, miket azonban a közönség éppen oly szeretetreméltónak talált, mint magyar érzését, aranyos illúzióit, páratlan hangulatosságát és stíljének megvesztegető bübáját. A 60-as években mint képviselő és politikai lapszerkesztő politikai szerepet is vállalt. Az 1861-iki országgyűlésen a siklósi kerületet képviselte s a határozati párt hive volt, itt lépett fel először parlamenti szónokul is, nagy sikerrel és hatással. 1862 átvette a Magyar Sajtó szerkesztését, 1863. pedig megalapította a Hon-t a Tisza-párt közlönyéül. Azóta mos- tanig mindig élén áll egy elsőrangú politikai lapnak; 1882-ig szerkesztette a Hon-t, mely akkor a Csernátoni Ellenőrjével a kormánypárti Nemzetbe olvadt össze; ez utóbbinak Jókai főszerkesztője. 1867-ben az Igazmondó ez. politikai néplapot alapított s 1879-ig szerkesztette. Az Üstökössel pedig 1880- ban hagyott fel. 1863-ban egy évi súlyos börtönre Ítélték vasban, mint szerkesztőt, gr. Zichy Nándornak A Honban közölt Alapkérdéseinek czimü czikkért, királyi kegyelem utján azonban egy hónap múlva kiszabadult. Képviselői mandátumot is minden országgyűlésre kapott, rendkívüli népszerűsége ré vén, olykor párosával is. A kiegyezés után a balközépnek volt kiváló tagja, 1875ben a fúziónak egyik hive és eszközlője, azóta a szabadelvüpárt rendíthetetlen bajnoka. írói működésének 50-ik évfordulóját 1894- ben ünnepelte meg az ország óriási lelkesedéssel. 1898-ban nősült másodszor, Nagy Bella színművésznőt véve feleségül.
