Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-03 / 14. szám

Az estély rendezésénél felmerült kiadást ....................... ■ • 113 frt 73 kr. levo nva, marad felesleg . . • 23 Irt 85 kr. mely a segély-alap növelésére fordittatik. Előfizetési felhívás „B é k é s“ 1898. évi második évnegyedére. Lapunk m. hó végén XXX-dik évfolyamának első negyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon ol vaséin kat,kiknek előfizetése lejárt,hogyazt mielőbb megújitani szíveskedjenek. A lap program mja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bi­zalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békés vár­megye § abban a megye székhelye. Gyulavárosa köz- igazgatási, társadalmi s közgazdasagi érdekeit kép­viselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óva­kodva mindennemű személyeskedéstől : ezt az esz­mét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk es városunk kiváló fiaitok közreműködése támogatja lapunkat; a vár­megye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támo­gatást. Lapuuk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidék-j ről „ Hé kés kiadóhivatalának Gyulán* czim alatt postautalványnyal küldendő be. E i r e k. Virágvasárnapjára ébredtünk. Vasárnap kez­dete a nagyhétnek; a kereszténység gyászát a vi rágok ünnepe előzi meg. A természet most hozza első zsengéit és az egyház azokat istennek szenteli. Az ünnepi ének még egyszer felhangzik, azután kezdetet veszi a mély gyász: a harangok elnémul­nak, orgona nem szól; tompán, fájdalmasan, meg ható egyszerűséggel rezegnek végig a templom hajóján a nagyheti zsolozsmák. A kereszténység magába száll és bűnbánó lélekkel üli meg Krisztusi kínszenvedésének kétezredéves emlékét — Minden esztendőben ismétlődik és mégis minden évben uj, 3 vallás titokteljes misztériumai minden évben egy­formán ragadják meg a hívők kedélyét. A bibliai pálmák omlékezetére az egyház barkát szentel a mai napon; a hívők összeszedik a természet első zsengéit és ezekkel kezükben hangoztatják a jeru- zsálerai nép üdvkiáltását: „Hozsánna, áldott, ki az\ Ur nevében jó /« A nagy heti szertartások a gyulai róm. kath. főtemplomban a következő sorrendben lesznek:! Virágvasárnap d. e. 10 órakor barkaszentelés, utána sz. mise. Szerdán, csütörtökön és pénteken d. u. 3 órakor Jeremiás próféta siralmai énekel­tetnek. Csütörtökön d. e. 9 órakor sz. mise. Pén­teken d. e. 9 órakor az előszentek miséje, ezt kö­veti sz. beszéd. Szombaton 7 órakor : tűz-, viasz- és kútszentelés, utána sz. mise, d. u. 6 órakor fel­támadási körmenet. | felsége a király a földmivelésügyi minisz­ter előterjesztésére Kéry Gyulának a miniszteri titkári czimet adományozta. Kéry Gyula, ki a föld­mivelésügyi miniszloriumban működését megkez­dette, a telepítés nagyfontosságu ügyének országos rendezésére s vezetésére nyert megbízást. Távozó biró- Or. Kalocsay Kálmán kir. tör­vényszékünk ügybuzgó munkás bírójának ő felsége a király, saját kérelmére, a miskolezi kir. törvény­székhez leendő áthelyezését megengedte. A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését, — az ünnepre való tokintettel — ezúttal nem a hő második, hanem első hétfőjén, vagyis folyó hó 4-én fogja tartani. £ felsége arczképe. A polgári kör Gyulai László festőművész, városunk jeles szülöttév 1 meg­De nemcsak ékszereket mutathat fel egy- egy régészeti kincslelet, hanem ruhanemüeket is, habár még ilyenekre a Körös-Berettyó völ­gyében nem akadt a kutató, kétségtelen, hogy amint másutt volt, úgy itt is lehetett az őskor asszonyának gyapjú inge, kötője, kendője vagy felső ruhája s lehetett mint volt máshol, a férfiaknak gyapjú- s börsipkája s fölöltője. Fésűt már a vidéki leletekből is ösmerünk, s ösmerünk melltüket s igen csinos hajtüket is, melyeken tetszetős czifrázások dicsérik az ék­szerész müizlésél s bámulatra ragadhatja a késő utókort is azon körülmény, hogy az igen nagy­számú ékszerek s különösen hajtük között alig találhatni olyanokat, melyek egy mintában ön­tettek volna. Igen érdekes ékszerei a bronz korszaknak az üveggyöngyök, melyek sokféle színbe ját­szanak, mintha opálból volnának csiszolva; s találunk e korból ékkövekre is, melyek szintén nyak- és kardiszitő gyöngyök voltak. Mily sok évnek kellett eltűnni, mig a fej­lődés az embert a vas megismeréséhez s fel- használásához vezette. Mintha uj világba s uj életviszonyok közzé lépne az emberiség a ,vas megismerésével. Jóformán ez az őskor véghatára s ez a későbbi kor kezdete, midőn már a népek fel- ismerhetőleg alakulnak, nemzetekké tömörülnek s rendezettebb, szervezettebb politikai s társa­dalmi életkörében mozognak. A vaskorszak alkotásai bámulatosak s ki­hatnak a késő századokra s. a késő ivadékok minden életviszonyaira. Itt már a történelmi kor kezdődik, törté­nelmi kor, melyre a vaskor nagy áldását, örök- életű alkotását, az írást hagyta. festette ő felsége a király arczképét. Gyulai László huszártábornoki ruhában festette le a felséget és a kép úgy él etil üs égén él, mint művészi kivitelénél fogva valóságos müdarab, mely dicséri mesterét, a polgári körnek pedig igazi díszére szolgál. Anyakönyvi ügysk. A belügyminiszter a vár­megyei közigazgatást bizottság telterjeszteséro a gyulai anyakönyvi kerülethez tartozó Gyula-Eperjes nevű dűl lő: az uj-kigyóai anyakönyvi kurtlethez csatolta át. A gyulai anyakönyvi kerületbe máso­dik anyakönyvi helyettessé pedig Goldmann Ede városi dijnokot nevezte lei, s ot a házassági anya­könyv és a házasságkötéssel való közreműködéssel is megbízta. Dr. Hegedűs Lóránd. E név bár fiatal emberé, d > országos hírnevűvé vált már akkor, amidőn pár év előtt annak viselője az első volt, aki a buda­pesti egyetemen „sub auspiciis regis“ avattatott tudornak és az ország ifjú nemzedékének egyik legszebb és legbüszkébb reményekre mélián jogo­sító ragyogó tehetségű tagja. Nekünk gyulaiaknak a múlt évi főispáni beiktató ünnepély alkalmával volt kedves vendégünk és rövid itt tartózkodása alatt is őszinte és mély szimpátiákat keltett széles körökben. De hogy ő is rokonszenves emléket vitt el körünkből, annak nedves bizonyságául tekintjük lekötelező készségét ,és szives vállalkozását, hogy újólag lejön körünkbe s mint a békesmegyei köz­művelődési egylet vendége, április 11-én, ünnep másodnnpjának délutánján a vármegyeház dísztér^ inében szabad előadást tart hónapokra terjedő amerikai útjáról, melynek valóban tanulmányos voltát e tárgyról a fővárosban tartott, felolvasása fényesen igazolta, A közművelődési egylet az ör­vendetes hirt következő értesítéssel közli: „Dr. Hegedűs Lóránd ur, mint a békésmegyei közműve­lődési egyesület vendége, 1898. évi április 11 én, husvét hétfőjén délután 4 órakor Gyulán, a vár megyeháza dísztermében amerikai útjáról szabad előadást tart. Erre az egyesület t. tagjait, valamint a nagy közönséget ezennel meghívjuk. — Gyulán. 1898. április 2-án. A békésmegyei közművelődési egyesület: dr. Lukács György elnök, Oláh György alelnök. Hivatalos szemle. Jablánczy Sándor tábornok, a m. kir. csendőrség főfelügyelője kedden és szerdán Gyulán volt és szemlét tartott a helybeli csendőr­osztály fölött, a tapasztalt rend és fegyelem fölötti teljes megelégedését nyilvánítván. A budapesti gyorsvonathoz Gyuláról való csat­lakozást komoly veszély fenyegeti. Az államvasutak igazgatósága ugyanis — megbízható értesülés sze­rint— úgy a reggel Va 9 órakor Gyuláról Csabára, valamint a Csabáról d u. 6 órakor Gyulára köz­lekedő vonatot május elsejével be akarja szüntetni. Dr. Lukács György főispán, mihelyt a tervbe vett vonatbeszüntetésiől tudomást vett, legott felutazott Budapestié és a kereskedelmi minisztériumban meggyőződött róla, hogy a hir való. A főispán — amiért hálás köszönetünkkel adózunk — a maga részéről közbevetette magát a vonatok megszünte­tési terve ellen, de az ő hathatós támogatása mel­lett nem találjuk feleslegesnek, ha a közigazgatási bizottság holnapi üléséből kifolyólag, szintén tűr gös feliratot intéz a miniszterhez, amelyben a kér- désés vonatok további közlekedését kérelmezze, mit nem csupán személy-, hanem áruforgalmi Je- hintetek is indokolnak, mondhatni elkerülhetlenné tesznek. — Hiszen a személyszállító gőzgép úgy Csabára, mint onnan vissza; csaknem napról-napra teherkocsikat is szállít, mely körülmény teljesen kárpótolja a személy szállításból származó kisebb bevételeket. Sőt feltétlenül kifizetné magát, ha a reggeli s esti vonatot Szalontárói illetőleg Szalon- táig közlekedtetnék. — A Gyula-Csaba közöttit leg­alább azonban forgalmi okokon kívül közigazgatási tekintetek is feltétlenül javasolják. A gyulai kaszinó vasárnap délután Jantsovitsl Emil elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésé­ben dr. Némethy József elköltözése folytán ürese­désbe jött igazgatói állásra tíerthóty Istvánt, jegy zőnek pedig Gámán Károlyt választotta meg. A járványok krónikájából. A vármegyében több helyen léptek fel járványok, különösen Gyu­lán a kanyaró több esetben, a hökhurut, vörheny és bárányhimlő egy pár esetben lépett fel A ka­nyaró miatt péntek reggel a gyulai összes iskolák­ban az oktatás beszüntetett. Kanyaróban megbe­tegedtek még Csabán, Tót-Komlóson, Szeghalmon, bárányhimlőben Csorváson és Mező-Berényben tör­téntek betegedések, vörhenyben Sz.-Audrás, Öcsöd. Szarvason és Tót-Komlóson. A Gyomához tartozó póhalmi pusztán a vörheny megszűnvén, az iskola mognyittatott. A Csaba-gerendási iskolák szintén megkezdték működésüket. Állategészségügy a vármegyében. A sertésvész. takonykor, lépfene, rühkór egyes eseteitől eltekintve, a mely betugségek szórványosan egy-két esetben ószleltettek, a vármegye állategészségügye határo­zottan kedvezőnek mondható. A se.-tésvész egyes esetei fordultak elő Csabán s annak határában, a gerendást pusztákon, udvarzárlat van jelenleg 5 községben, u. m. Mezó-Berény, K.-Tarosa, Oros­háza, Bánfáivá és Békésen. Takonykóresetek ész­lelteitek Körös Ladányban, a báró Wenckbeim-féle uradalomban, a hol 2 ló fel is bonczoltatott. — A sürgős óvintézkedések foganatosítása iránt a ható­ság mindenütt azonnal intézkedett. Ünnepi/mulatságok- Tóth Ferencz táneztanitó növendékeivel folyó hó 10-én. husvét vasárnapján a népkerti csarnokban zártkörű tánezpróbabálat tart. Ünnep másodnapján este ugyancsak a csarnokban, valamint az újvárosi olvasó-körben is népbálak lesznek. A belépti dij mindeme mulatságokon sze- mélyenkint 50 kr. A képviselőtestület f. hó 28-án Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett tartotta meg évi rendes tavaszi közgyűlését, amely iránt a képvise­lők — sajnosán leszámítva az intelligenczia zömét,— élénk érdeklődést tanúsítottak. Lapunk múlt heti számában közölt tárgyakon kívül még póttárgy­sorozat is volt a következő ügyekből: Léderer Lajos városi képviselő indítványa egyik városi tisztviselő nek a takarékpénztárnál viselt igazgatói állástól való eltiltása, Gubás Péter gör. kel. lelkész elő­terjesztése márczius 15-én megtartott Isteni tiszte­let tárgyában. A közvágóhíd használata tárgyában kelt belüryminjszteri rendelet. Az 1899. évi köz- munkaváltság megállapítása iránti előterjesztés. A vereskereszt mellett levő kiskörös medernek házhe­lyekül való felosztása iránti előterjesztés. Az 1898/9. évi tanyai iskolák költségvetése. A csatornázás tár­gyában kelt megyei törvényhatósági határozat. A közpénztári költségvetésre hozott megyei határozat. Uzon Ferencz ügyében 914 frt 45 krnak az árva tartalékból leendő kiutalványozása. Az 1897. évi árvapénztári költségvetés. Az 1896/7. évi tanyai iskolai, ismétlő iskolai és óvodai számadások. Az élővizcsaiornán lévő Józsefvárosi temetőnél és a városháza alatt lévő fahidaknak újból való felépí­tése iránti előterjesztés. Dutkay Béla polgármester jelentésének tárgyalása kapcsán az elmúlt évben elhalálozott Terényi Lajos, Kneifet Mátyás, Rostás János, Argyelán István és Túri Ferencz városi képviselők halála felett érzett általános részvétének jegyzőkönyvileg való megörökítése mellett tudomá­sul vétetett és a jelentésnek kiváló gonddal és szorgalommal való szerkesztésért a polgármesternek elismerés szavaztatott. A városi ápolda területből az építendő elmebeteg gyógyintézet részére Békés­megye részére a! kívánt területnek ingyen leendő átengedése névszerinti szavazás mellett 101 szava­zattal egyhangúlag megszavaztatott, Kollárik Ká­roly által a csabai országút mellett lévő czédulaház telkéből kért 200 g öl terület 400 írtért részére átadatott. Az 1897. évi közpénztári, ápoldai, szépé szeti, pótlaktanya, gróf Wenkheitn Frigyes alap, Göndöcs Benedek alap, Br. Wenkheim Béla szo­boralap, iskolai bírság, letéti, városi közmunka és gyámpénztári számadások, valamint a vagyonleltár tudomásul vétettek. Kéry Gyula hat évi gyulai lakása után, miutáil a közterhekhez is járult, Gyula­város községi kötelékébe felvétetett. A városi or­vosok fizetése és látogatási dijának szabályozása tárgyában hozott törvényhatósági bizottság határo zatára a közgyűlés újólag is kimondotta, hogy mi­után az itteni orvosok részére szabályrendeletileg megállapított fizetésnek és látogatási dijnak bármely irányban való újabb szabályozása szükségesnek nem mutatkozik, az érdemben a szabályrendelet továbbra is változatlanul fentartatik. A városi össze- férhetlenségi szabályrendeletre vonatkozó belügy­miniszteri rendeletre a tanács javaslata folytán a következő szabályrendelet alkottatott: A városi tisztviselők, segéd és kezelő személyzet- valamint egyébb városi alkalmazottak nem folytathatnak oly mellékfoglalkozást, mely hivatali állásuk tekinté­lyével össze nem fér. Továbbá nem viselhetnek mellékfoglalkozásként oly hivatalt, mely őket hiva­tali teendőik rendes ellátásában akadályozná. Ebből kifolyólag nem űzhetnek igazolt kereskedést, ügy­nökséget, továbbá nem lehetnek pénzintézeteknél elnökök, alelnökök, vezérigazgatók, igazgatók, igaz­gatósági tagok, könyvelők, pénztárnokok, napi biz fosok és felügyelő bizottsági tagok. Kivétetnek ez alól a szövetkezetek valamint emberbaráti czélokra alakult társulatok. Nem vonatkozik ezen megszorí­tás a városi ügyészre. Ifj. Bordó István és társai kérvénye folytán a képviselő testület Újvároson a Hold utcza sarkától a Dobozi utczán a körgát vé­géig elvonuló gyalogjárda helyett betonjárda épí­tését elrendelte; úgyszintén a Nagy-román városon a Prekup háztól a Román utczát a Miskucza Illés házáig szintén beton járdával látja el. Az Eperjesi pusztán rendszeresítendő rendőri állásra vonatkozó előterjesztés oly módon fogadtatott el, hogy miután a belügyminiszter Gyulaváros területére négy mező­őri állás szervezését rendelte el, ezen mezőőrök közül egy kizárólag az eperjesi pusztára jelöltetett ki, úgy, hogy ezen mezőőr a mezőőri teendőkön kivül a közrendőri teendőket is teljesiti ; Dobos\ János részére az árvatartalékból hagyatéki osztály­része fejében 143 frt 02 kr tőke és járulék kiutal- ványoztatott. Maniette Emil miután önfentartási képességét igazolta a községi kötelékbe felvétetett. Ozv. Zöldy Jánosné téglajárda költség kivetése el­leni felebbezésével elutasittatott. Simon Albert gyu­lai lakosnak a nagyváradi országúton levő háza előtt elterülő és semmi jövedelmet sem hozó 12 I 1 öl terület szépészeti szempontból 20 írtért átadatott. Az építendő törvényszék telkéhez csatolandó terület­részek megvételére vonatkozó előterjesztést elvben elfogadták, s miután törzsvagyon szerzés és elide­genítésről lévén szó, érdemleges határozathozatal idejéül május hó 2-ika tűzetett ki. A január, feb­ruári pénztári vizsgálatról, továbbá a február havi közegészségügyi állapotokról szóló jelentések és az Alsó fehér-körösi ánnentesitő társulat közgyűléséről felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. Lédererl Lajos városi képviselő indítványa, hogy egy városi] tiszt viselő a takarékpénztárnál viselt igazgatói ál­lástól eltiltassék, miután a közgyűlésen alkotott összeférhetlenségi szabályrendelet szerint a városi tisztviselők takarékpénztár: igazgatói állást nem viselhetnek, ezúttal tárgytalanná vált. Gubás Péter görk. lelkész eloterjesstése, mely szerint ő T. évi márczius hó 15-én d. e. 10 órakor hálaadó Isteni tiszteletet tartott, de miután az ez iránybani fel­hívást csak márcz. hó 14-én este vette kézhez Bessán József görk. lelkésztől — s az isteni tisz­telet megtartását a polgármesterrel nem közölhette — tudomásul vétetett. A közvágóhíd használatára ki­adatott miniszteri rendelet folytán, a szabályren­deletbe pótlólag felvétetett, hogy a korcsmárosok és vendéglősök minden oly állatot, melynek húsát közfogyasztásra használnak — a közvágóhidon tar­toznak levágni. Az 1899. évi közmunka váltság egy heti napszáma az eddigi mérvben, vagyis 50 krban, 1 igás napszáma pedig 1 frt 50 krban állapíttatott meg. A vereskereszt mellett lévő kis körös meder, miután ezen terület építkezésre teljesen alkalmat­lan házhelyekül nem adatik el, hanem továbbra is veteményesként kezeltetik. Az 1898/9 évi tanyai iskolák költségvetése, miután az iskolaszék csak 4 tanyai iskola költségvetését terjesztette be, az 5-ik vagyis az Ajtósfalvai iskola költségvetésének is beterjesztése végett az iskolaszéknek visszaadattak. A városi belvizek levezetése tárgyában hozott vár­megyei határozat, miután a kőutak és betonjárdák építésével a belvizek levezetése is czéloztatik és ezen munkálatokra ez évben is a város mintegy 4—5 ezer forintot költ — a belügyminiszterhez megfelebbeztetni határoztatok. Az 1898. évi köz pénztári költségvetést a vármegyei törvényhatósági bizottság, mert a mezőőrök fizetése felvéve nem volt nem hagyta jóvá. Miután a mezőőrök létszá­mának megállapítása tárgyában a földmivelésügyi miniszter rendelete már leérkezett és ezen mező­őrök alkalmazásával szabályrendelet módosítás válik szükségessé, s tekintve, hogy a mezőőrök csakis 1899. évi január hó 1-től alkalmazhatók, felkéretni rendeltetett a vármegyei törvényhatósági bizottság, hogy miután a mezőőrök javadalmazása 1899-ik évi költségvetésbe felvétetni fog, az idei költség­vetést hagyja jóvá. Uzon Ferencz ügyében a köz­gyűlés bírósági Ítélet alapján az árvatartalékalapbol a károsultak részére 914 frt 45 krt kiutalványozott. Az 1897. évi árvatári számadás, 1896/7 évi tanyai ismétlő iskolai és óvodai számadások jóváhagyattak. Az élővizcsatornán lévő és a közlekedésre veszélyes a József városi temető mellett levő hidnak újból való felépítése elhatároztatott, ellenben | városháza alatt lévő tahidnak újból való felépítése, miután ezen hid csak gyalog közlekedésre építtetett, nem fogadtatott el ; utasittatoH a tanács, hogy ezen hid a kocsi közlekedéstől elzárván, önként hozassa rendbe, hogy az csakis gya'og közlekedésre szol­gáljon. A tárgysorozat délután 6 óVáig letárgyalta- tott és ekkor a közgyűlést befejezték. Valóságos tolvaj szövetkezetét fedezett fel a napokban a gyulai csendőrség, mely szövetkezet befogott tagjai, a vizsgálat során bevallották, bogy majdnem az összes a télen elkövetett lopásokat és betörésoket ők vitték véghez. Márczius 28-áu reg­gel Leiszt József gyulai lakos panaszolta a czir- káló .csendőr járóőrnek, hogy mig ő és családja 27-én tanyájukon időztek, ismeretlen tettesek be­törtek lakásába s onnan egy dunnát, négy párnát, egy ágyteritőt, lepedőket, pokróczokat, kendőket, szóval a szobájában található összes tárgyakat va­laki az ablakon át behatolva ellopta 76 frt 60 kr. értékben. A csendőrök rögtön nyomozni kezdtek s csakugyan Leiszt két kereskedőnél felismert egy pár darabot ellopott holmijai közül. A kereskedő­ket rögtön kihallgatták é ezek azt vallották, hogy a kérdéses,tárgyakat Gergely Rozáliától vásárolták, ki Kneifel Mártonnal lakik vadházasságban, de arról fogalmuk sem volt, hogy a tárgyak lopott dolgok lennének. A csendőrök Kneifelt és Gergely Rozáliát azonnal letartóztatták s vallatni kezdték s ezek a vizsgálat során bevallották, hogy Steiger­wald Terézzel és Werner Mihálylyal az egész télen át loptak s a lopott tárgyakat részint maguk ado­gatták el, részint elhasználták, részint pedig a Steigerwald Éva és Remete Éva segítségével adták el. Eddig összesen öt lopást és betörést vallottak be és pedig: Kneifel Márton, Werner Mihály és Schriffert Jánosné Steigerwald Teréz elloptak a tél folyamán' Kohn Ignácztól 110 frt értékben 44 drb kövér kopasztott libát, Reisner Zsigmond gőzmalom tulajdonostól ugyancsak a tél folyamán Kneifel Márton és Schriffert Jánosné elloptak 45 frt 32 kr. értékű gabonát, Goldmann Kálmán szatócstól, üz­letébe betörve elloptak Kneifel és Steigerwald Te­réz 9 frt 40 kr. értékben ezukrot, pálinkát, kenye­ret, szalonnát és készpénzt, Reisner Zsigmond gőz­malom melletti góréjának léczeit felfeazitve Ruei- fel, Steigerwald Teréz és Gergely Rozália elloptak 2 frt értékű csöves tengerit 1 azt még az nap a piaczon el is árusították. Ki tudja még meddig ga­rázdálkodott volna ez a nemes kompánia, ha de­rék csendőreink ki nem nyomozták volua őket. Most a dutyiban ül mind. A lakásaikon megejtett házkutatás alkalmával egy egész raktárát találtak náluk^és eme tárgyakat, bűnjelekül szolgálván, be­szállították a csendőrök a törvényszékhez. A vizs­gálat folyik. A békési sorozás eredménye. A békési járás­ban megejtett sorozás eredményéről s-zerkesztett kimutatás számadatai a következők: az állítás kö­telesek száma a három korosztálybau 846. Ezek közül a hadsereghez besoroztatott 227, a honvéd­séghez 4 s mint egyéves önkéntes a beosztás fen- tartásával 2. A póttartaiékba beosztatott mint örök­lött mezőgazdaság birtokosa 1, mint családfentartó 8 és mint a kevósbbé alkalmas 4 a honvédség pót­tartalékába osztatott 1. Visszahelyeztetett 358, fegy­verképtelennek találtatott 120, mindenkorra alkal­matlan volt 9. A sorozástól távol maradt 42, telje­sen ismeretlen 17. Tegnap Gyomán kezdték meg a sorozást. Aratási szerződés minták. A békésmegyei gaz­dasági egylet Geiszt Gyula akadályoztatása követ­keztében dr. Zsilinszky Endre helyetesitett elnök­lete alatt kedden délelőtt tarrott igazgató-választ­mányi ülésében, amelyen résztvettek Beliczey Ist­ván, gr. Wenckheim Dénes, Léderer Rudolf, Sváb Lajos, Szalay József, Bakucz Tivadar, ifj. Dórczy Péter, Haraszti Sándor, Bajcsi János, Sztraka György, Kállay Ödön, Banner Béla, Kis László, Sohár Kálmán, Gerlein Reinhardt, Kocziszki Já­nos, Morvái Mihály, Fejér Béla, Such Kálmán. Király Pál és Zlinszky István titkár, a Krafft Vik­tor vál. tag által szerkesztett aratási szerződési mintát beható bírálat tárgyává tévén, annak végle­ges szövegezésével az egyleti titkárt bízta meg. A végleges szöveget a kis gazdák aratási szerződése kapcsán a következő ülésen fogják megállapítani. Öngyilkosság. Rácz András gyulai, 45 éves kovács iparos folyó hó 1-ón 10—11 óra között, mig felesége a piaczon járt, agyonlőtte magát. Két lö­vést tett, az egyik golyó a szive alá hatolt, a má­sik pedig agyát roncsolta széjjel. Végzeies tettére minden valószínűség szerint gyógyithatlan, kínos betegsége vitte. Halálozás. Bach József, a kastélynak hat év­tizeden keresztül lakója, egy félszázadot megha­ladó időkön át házfelügyelője, aki mintegy tiz óv előtt vonult jól megérdemelt nyugalomba, csütör­tökön éjjel meghalt. A 88 éves aggastyán még dél­után a városban járt és az utczán értő szélhiidés, a hol összerogyott és onnan szállították a kastély­ban levő lakására, hol pár órai szenvedés után meghalt. A boldogult élő krónikája volt a rég mait eseményeknek, különösen értékes remiühiscentiákiit őrzött meg 1849. Augusztus hóról, amikor a magyar hadsereg Világosnál letéve a fegyvert,, a honvéd- tisztikart Gyulára hozták, ahol pár napig kardosán jártak, amig a kastély homlokzata előtt őket' is lefegyverezték. A Wenckheim kastélyban voltak szállva az orosz és osztrák hadsereg főtisztjei s Bach József mint házmester volt szolgálatukra be­osztva. Szemtanúja volt a tisztikar lefegyverezósé- nek is, amely tragikus tényről órákig tudott érde­kes adatokat elbeszélni s Oláh György, a szabad- ságharczról irt jeles munkájában mint hiteles kut- forrásra joggal hivatkozik is rá. Temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett. A halálesetéi kiadott családi gyászjelentés a következő: Bach Gyula a saját, valamint neje Blczek Amália és gyermekei: Gizella és férje Michiuc Antal; Gusz­táv és Stefánia; Bach István és neje Lechmann Jolán és gyermekeik: Etelka és Alvina, továbbá számos rokon és jó barát nevében is megtört szív­vel tudatja a legjobb apa, após, nagyapa, szépapa Bach József nyugalmazo't uradalmi házfelügyelőnek folyó év márczius 31-ón este fél 10 órakor életének

Next

/
Oldalképek
Tartalom