Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-27 / 13. szám

Hl. Földmi veién, ipar és kereskedelem A mezei munkák általában szünetelnek, s igy egyes helyeken munka hiány is volt észlelhető, az őszi vetések lassan kelnek, s legnagyobb részt csak most a melegebb idő kezdetével fejlődnek. A socialist a mozgalom tekintetében ismét an­nak terjedését jelezhetem, Gyulán, a hol még eddig nem jelentkezett a mozgalom, egy földmives mun* kásegylet alakulása van folyamatban. Az orosházi járásban P.-Földvár, C-orváson, tíánfalván és Sz.- Szt.-Tornyán tartattak nép gyűlések, mind renda sen folytak le. Az 1898. évi II. t. ez. végrehajtása megkez­detett, a munkás igazolványok a községek elöljá­róságainak kiadattak, s általában a munkásosztály igyekszik igazolványokat váltani. A törvény és végrehajtási utasítások kiadásával külön rendelettel utasítottam az első fokú hatósá gokat, i törvény minél szélesebb körben való meg ösmertetésére s pontos s lelkiismeretes végrehajtó sára, a törvény hatása, természetesen osak később lesz észlelhető. Aratási szerződések még csak szórványosan köttettek. / V. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hó­ban is beutazták, s a tapasztalt kisebb hiányok eloszlatása iránt intézkedtek. A vármegjei pénztárakat megvizsgáltam, s rendben levőknek találtam. Dp Fábry Sándor,- alispán. Széchenyi Lajos kigyósi plébános aranymiséje. Magasztos és lélekemelő ünnepély folyt le va­sárnap Uj-Kigyoson, a hol úgy a község, mint a vármegye, a papság és a Wenckheim grófi csalód egybegyült, hogy megünnepeljék az érdemekben megőszült plébánosnak, Széchenyi Lajos áldozársá gának ötvenedik évfordulóját. De nemcsak a pap ság és plébánia áldott lelkű patronája, Wenckheim] Krisztina grófnő emlékeztek meg az Ur ezen hű szolgájáról, a trónig is felhatott érdemeinek hiro s ezek jutalmazásául a Felség a vaskoronarend Illád osztályú jelvényét adományozta az érdé nes lel késznek. — A vaskoronarend jelvényét dr. Lukácsi György vármegyénk főispánja lendületes, igen szép beszéd kíséretében adta át Széchenyinek — A mise végeztével, — melyben a szentbeszédot maga Széchenyi mondotta, — átnyújtották a papság aján dókát, egy remek renesaince modorban készült ke­resztet. Ezután a polgári kör feje/.te ki irányában érzett szeretetét és tiszteletét szóval is és egy pompás emlékirat alakjában. A hitbuzgó grófi család az ünnepelt emlékére iskolát alapit. A kedvező időben nagy közönség gyűlt ösz- sze, meghallgatni a plébános nranymiséjét, mely nek folyamán áldást mondott gróf Wenckheim Frigyes és nejére. Wenckheim Krisztina grófnőre, Békésvárraegye főispánjára, rokonaira, paptársaira és híveire. Mise után, — mint már fentebb említet­tük, — dr. Lukács György főispán átadta Széchenyi­nek a vaskoronarendet, ezután pedig Palotay László kanonok, — mint dr. Schlauch Lőrincz megyés püspök képviselője. — üdvözölte az agg plébánost s átadta neki a főpásztor kegyes levelét. Kny Antal kerületi esperes, szép beszéd kíséretében a kerü­leti papság ajándékát, egy szép ezüst feszületet nyújtott át neki. Dr. Fábry Sándor alispán, SziroAö György főszolgabíró és Seilér Elek szolgabiró kí­séretében a megye részéről,— dr. Hajnal Albert ura­dalmi orvos, a kigyósi gazdatisztek élőn, Pain\ Károly a község nevében, Körösi Endre káplán pedig a hitközség nevében üdvözölték az ünne pellet,, ki meghatva köszönte meg az iránta nyíl vánuí.ó szeretetnek ezen impozáns kinyilvánítását. A„ diszebéden dr. Lukács György főispán él­tette 0 felségét, a kath. egyház látható fejét a pápát és az egyházmegyo bíboros püspökét Az ünnepeltre kegyura gr. Wenckheim Frigyes mon­dott köszöntőt. Toasztokat mondtak meg: dr. Fábry Sándor poetikus felköszöntőben a grófnőre. Kny Antal az ünnepelt rokonaira. A banketten jelen voltak az említetteken kivül inég Grócz Béla és Gróh Ferencz prépost-plébánosok, Nemeskey Andor csabai plébános, Barta I-tván csunád-npáczai plé­bános helyettes, a kigyósi uradalmi tisztikar, az ünnepelt számos tisztelője stb. Fölemlítjük még hogy a kegyúri pár egy régi müvü bizanczi stílül feszülettel lepte meg az ünnepeltet. A Budapesti Közlöny vasárnapi számában közli a következő kir. kéziratot: A Személyem körüli magyar minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszter- elnököm előterjesztése folytán Széchenyi Lajos tisz­teletbeli; kanonok és uj-kigyósi esperes plébánosnak, az egyház és a népnevelés terén szorzott érdemei elismeréséül harmad-osztályú vaskorona-rendemet díj­mentesen adományozom. Kelt Becsben, 1898. évi márczius hó 8-án. FERENCZ JÓZSEF, s. k. B. Bánffy 8. k. Az aranymisés plébános Széchenyi Lajos 1823. április 21-én született Puszta Szántón, Nógrád me­gyében, hol apja szulgabirp volt a régi jó idők er­kölcseiből. 12-ed magával voltak testvérek. A böl­cseleti évek után jogot hallgatott s a megyei életre szánta magát. Patvarista, majd megyei esküdt lett. Mikor épen szolgabirónak megválasztották, akkor1 választotta magának a papi pályát. Tehetséges és erélyes fiatal lélek volt, a theologiát a budapesti egyetemen végezte, mint mosfairi bíbora ok-püspö­kének növendék társa. A theoíogiai kurzus elvé-: gezte után Bemer báró püspök maga mellé vette. A püspök oldalán részt vett a magyar újjászületés küzdelmeinek legelső mozzanataiban, a pozsonyi diétákon, mint közvetlen szem és fültaiiu. Majd káplánkodott Csabán, V.-Olasziban és Debreczénben 1855-ben furtai, 1869-ben tenkei, 1873-ban uj kigyósi plébánossá lett. Közben esperes is volt. 1891-ben tiszteletbeli kanonokká neveztetett ki. Most meg a vaskorona rend III. osztályával tün­tette kj a felség kegyelme. Ez á jubileum egyébként a kigyósiakra azért is nevezetes, mert ugyancsak ebben az évben szép temberben lesz 25 esztendeje, hogy kőzéjök jött plébánosnak. E negyedszázad alatt a községnél« valóságos atyja, jóltcvöje volt. A nagyki terjedésű váradi egyházmegyének egyik legderekabb lelki pásztora, Isten éltesse! Előfizetési felhívás „B éké s11 1898. évi második évnegyedére. Lapunk e hó végén XXX-dik évfolyamának első negyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóin kát, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. Alap programmja, melylyel éveken át sikerült a közöuség osztatlan bi zalmát- megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvár­megye s abban a megye székhelye. Gyulavárosa köz- igazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit kép­viselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óva­kodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az esz mét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében foguuk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltuuk és vagyunk, bogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolasával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vár­megye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támo gatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad éspedig negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidék­ről v Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványnyal küldendő be. Hírek. A vármegyei árvaház ügyében hozott határo­zatot, melyben a közgyűlés az intézet alapja javára a községek gyámpénztári tartalékalapjainak 30% át megszavazta, a belügyminiszter felülvizsgálván, azt a nem felebbező községekre vonatkozó részében jóvá­hagyta, a felebbező községekre nézve pedig elren­delte, hogy az ügy újabb megfontolás és hozzájá­rulás végett ezen községek képviselőtestületei elé terjesztessék. Miután az eszmét és a kivitel módját ezek szerint a legfelsőbb fórum is helyesli, hisszük, hogy a néhány felebbező község sem fogja most már a humánus intézmény létesítéséhez való hoz­zájárulását megtagadni, a mi külömben som gá tolná meg már az árvaház létesítését még azon esetben sem, ha a hozzájárulás megtagadását, a felsőbb hatóságok figyelembe vennék is, mert az eddig megajánlott hozzájárulás annak felállítását már biztosítja s igy a vonakodó községek csak azon kedvezménytől esnének el, hogy árváik ne­veltetéséről a megyei árvaház gondoskodjék. Jóváhagyott határozatok. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegyei közgyűlésnek azon határo zatát, melylyel az országos kézi munkára nevelő egyesület részére 100 frt segélyt szavazott, valamint azon határozatot is, melyben a járási orvosok úti átalányát a járások nagyságához arányitva állapi tóttá meg. Ülések a vármegyén. A jegyzői nyugdíjintézet igazgató választmánya folyó hó 25 én dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, mely­ben megállapították a községeknek és jegyzőknek a nyugdíjalaphoz való hozzájárulását, Du eh István volt bánfaival jegyző árvái részére pedig 80—80 frt évi segélyt szavaztak meg. Az elmúlt hétetT ülésezett Keller Imre elnöklete alatt az igazoló vá lasztmány is, a K -Tárcsán megválasztott Hajdú Istvánt és -Szarvadon megválasztott dr. Sziráciky Jánost és Zvarinyi Jánost igazolt megyebizotlsági tagoknak mondván ki. Tudomásul vette azután a bizottság Gorzó Nándor gyomai'biz. tag lemondá sát elhatározván, hogy mutált leniondónak meg­bízatása a folyó év végén úgy is lejárt volna, a megüresedett helynek időközileg való betöltése iránt nem intézkedik. Véglegesítés A vármegye főispánja Debreczeni Károly vármegyéi központi Írnokot állásában vég­legesítette. Mezőgazdasági öntözés. Mintegy másfél évvel ezelőtt tette meg dr. Fábry Sándor alispán a tör­vényhatósági közgyűlés előtt nagy érdeklődést kel­tett azon indítványát, melyben az élővíz csatornának öntözésre való berendezését hozta javaslatba. Az ezen indítványra hozott határozat folytán a föld mivelésügyi miniszter rendeletéhez képest azonnal folyamatba vette az aradi kultur-mérnöki hivatal az öntözési tervek elkészítését, s másfélévi lelkiLme retes munka után immár elkészültek az összes fel­mérések és tervezetek, s azok beteijesztettek a vármegye alispánjához. E terveket a hét folyamán vette tárgyalás alá az alispán elnöklete alatt a sző­kébb körű bizottság, melynek előadója Gurányi Itultur főmérnök volt, s melynek ülésén részt vett Faragó műszaki tanácsos is a földművelésügyi' minisztéri­umból. A tervezet szerint az Elöviz csatorna vizé bői két köbméter használható fél mp.-ként öntözési czélokra, mely víztömegnek igénybe vétele azonban nem szükséges. Öntözhető az élővíz csatorna jobb partján a csabai nagy réten és fejsővógi legelőn összesen 1417 k. hold; Pósteleken, Gerlán és a békési határbeli Maró düllőben, összesen 552 k. hold; a balparton a csabai kis rét és a békési borosgyán düllőben 620 k. hold, összesen 2600 hold. Ezen területek öntözésére másodperczenként 1300 liter viz vezetendő ki a csatornából. A kive­zetésre a postclek—gerla—marói földek öntözése czéljábol a vészéi hid felett, a csatorna jobb fejé való elágazásán, a csabai nagyrét és legelő öntö­zésére, a vészéi hid alatt, s a kisrét és borosgyán öntözésére pedig a csabai harmadik hídnál Jétesit- tetnék egy egy betoncsöves áteresz, mig a kiveze­tett vizek lecsapolósára a békési halárban létesít telnének zsilipek. A terveket tárgyaló bizottság beható tanácskozás után azon megállapodásra ju tott. hogy mielőtt aktió indíttatnék a tervezett nagyszabású s technikai tekintetben még előkészí­tést igénylő öntözés megvalósítására, csupán egy kisebb — 40—50 holdnyi területen létesittetik egye lőre az öntözés, hogy azon bemutaltatván az öntö­zés haszna, a birtokos közönség megnyeréssé!« a belterjes gazdálkodás ezen legfejlettebb ágának meghonosítására. A honvéd tisztképző intézeteknél a folyó év végén megüresedő helyek betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt már közzétette a honvédelmi miniszter. A pályázati hirdetménybe fel van már véve IBékésvármegyének a folyó évben betöltendő egy fóreáliskolai alapítványi helye is. melyre csakis Békésvármegyében illetékes ifjak pályázhatnak. A pályázatok felett a vármegye előroláthalólag májusi közgyűlésén fog határozni, ekkor jelölvén ki a pá­lyázók közül azt, kit az alapítványi helyre bemu­tatni akar. Itt megemlítjük, hogy több törvény- hatóságnak — köztük Békésvármegyéuek — felira­tára a honvédelmi miniszter a honvéd tisztképző intézeteknél az állami tisztviselők gyermekéinek biztosított tandíjkedvezményeket a vármegyei tiszt viselők gyermekeire is kiterjesztette. A csaba-békési útnak múlt számunkban em­lített bejárása szerdán történt meg. Jelen voltak : ügyolő, Gusztáv min. tanácsos, Hartig műszaki fel- Landau Mányi József kir. mérnök, a vármegye ré­széről dr. Fábry Sándor alispán, Popooics és Seiler főszolgabirák, Csaba és Békés községek képviselői, valamint Szarvasy Arzén főmérnök. A makadam rendszerű kőut a jelenlegi úttesten épül, majd Bé kés alatt kétfelé ágazik, úgy hogy a város két ellen­kező része összeköttetésben lesz vele. A földmun­kát a nehéz gazdasági viszonyokra tekintettel azon­nal megkezdik és azt valamint a kőszállitást még ez évben befejezik. A jövő évre marad a kőpálya elkészítése s igy az ut már a jövő év nyarán a forgalomnak átadható lesz. Sorozás. A múlt héten Gyulán befejezett so­rozást Csabán folytatta a bizottság, a hol az szer­dán ért véget és a következő eredménynyel záró- ott : 772 felhívott hadköteles közül előállott 725, ebből mint alkalmas besoroztatott 229, vissza helyeztetett 385 és fegyverképtelennek nyilvánítta­tott 111 egyén, A bizottság, mely ugyanazon ta­gokból állott, mint Gyulán, holnap Békésen foly­tatja működését. A kosárfonó ipar fejlesztése érdekében a vár­megye házi ipari bizottsága annak idején felirt a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a vármegyeboli községek részére nemes füzfadugványokat bocsásson rendelkezésre. A kérelmet a miniszter teljesítvén az egyes községeknek ingyen következő szátnu füzfadugvány szállítását engedélyezte. Szarvas és Orosháza 2—2000, Gyoma, Szeghalom és Füzes- Gyarmat 5—5000, K.-Ladány 1000, Csorvás 3000, Sároson 1000, P.-Földvár 1000, Sz. Sz.-Tornya 200, Békés 100.000, K.-Tarcsa 10000, Csaba 20000 és a földmives iskola részére 13000 darabot. Több vármegyebeli tanító kérvényére ezenkívül a minisz­ter bizonyos számú nemes gyümölcsfa csemetét adott díjtalanul az állami faiskolákból. Gyula városa képviselő testületé folyó hó 28-án délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1897 ik övre vo­natkozó polgármesteri zárjelentés. 2. A városi ápolda területéből az építendő elmebeteg kórház részére átadandó területrész tárgyában hozandó érdemleges határozat. 3. A b.-csabai czédulaház melletti terü­letnek Kollárik Károly és neje részére leendő át­adása iránti előterjesztés. Megjegyezzük, hogy ezon mindkét rendbeli ingatlan elidegenítésre vonatkozó előterjesztés most már harinadizben lévén tárgya­lásra kitűzve, azokban a jelenlevő képviselők több­ségével fog érdemleges határozat hozatni. 4. K'iz- pénziári, ápolda, szépészet, katonai pótlaktanya, gróf Wenckheim Frigyes alap, Göndöcs Benedek alap, báró Wenckheim Béla szoboralap, iskolai birság, letéti, városi közmunka és gyámpénztár 1897. évi zárszámadása valamint a vagyon leltár előterjesztése. 5. Kéry Gyula kérvénye Gyula város "községi kötelékébe leendő felvétele iránt. 6. Az orvosok fizetése és látogatási dija tárgyában hozott vármegyei határozat. 7. A városi összeférhetlenségi szabályrendeletre vonatkozó belügymioisteri leirat. 8. Ifj. Bordó István és társainak kérvénye beton­járda építése iránt. 9. Gubás János és társainak ugyancsak betonjárda építése iránti kérvénye. 10. Puszta-Eperjesen egy harmadik rendőri állás szer­vezése iránt kérvény a szakosztály és a tanács véleményével. 11. Dobos János ügyéből kifolyólag az árvatári tartalékalapból 143 frt 02 kr. tőke és járulékainak kiutalváuyozás iránti előterjesztés. 12. Maniette Emil lakositási ügye. 13. Özv. Zöldy Já- nosné kérvénye a háza előtt épi ett téglajárda költsége iránt, 14. Simon Albert kérvénye 12QÖI területnek mérsékelt áron leendő átengedése iránt. 15. Az építendő törvényszék telkéhez csatolandó területrészek megvételére vonatkozó előterjesztés. 16. Január és február havában megtartott váratlan pénztárvizsgálati jkvek. 17. Február havi közegész­ségügyi állapotokról szóló jelentés. 18 Az alsó fehér-körösi ármentesitő társulat 1898. évi január 10-én tartott közgyűlési jegyzőkönyv. Yégül az időközben netán érkezendő ügyek valamint a köz gyűlést megelőzőleg legalább 24 órával előbb be­adandó önálló indítványok. A vármegyei földmives iskola ügyelt intéző bizottság Csabán folyó hó 22-én ülést tartott, me­lyen jelen voltak dr. Fábry Sándor alispán elnök­lete alatt Beliczey István, dr. Zsilinszky Endre, Zlinszky István, Szalag József, Achim Gusztáv, Berthóty István, . valamint az iskola tisztviselői. A bizottság jóváhagyta az élelmezés biztosítása czél- jából tartott árlejtést, mely szerint a legelőnyösebb ajánlatot 13 forint 50 kr. havi egységárral Grósz Frigyes vállalkozó tette, valamint az iskolának má sodik félévi órarendjét. Az iskola kibővítésének mód­jára nézve abban állapodott meg a bizottság, hogy jelenleg a főépületben levő konyhát egy mellék- épületbe helyezi át és ezt a melléképületet kibő vitteti akként, hogy abban egy ebédlő-terem, ka­mara és két tisztviselői lakószoba foglaltassák. Az építkezéseket még a tsvaszszal megkezdik, hogy a jövő tanév elejére készen legyenek. Elhatározta végül a bizottság, az iskola folytonos benépesíté­sének érdekében, hogy a vármegyebeli községeket és nagybirtokosokat körlevélben uj alapítványi he­lyek létesítésére szólítja fel. Tanfelügyelői,tollnok. A vallás és közoktatásügyi minister Léderer Ármin csongrádi állami tanítót a békésmegyei kir. tanfelügyelőhöz szolgálattételre berendelte. A gyulai mezőgazdasági szeszgyár részvénytár­saság alapítói folyó hó 20 ón a városháza nagy­termében értekezletet tartottak, melyen az alapító­kon kivül számosán jelentek meg a részvényesek és az érdeklődők is. — Miután a részvénya'áirások nagy számban való aláírását és azt, hogy a közeli nagybirtokosok a vállalatot szintén támogatják alá­írásaikkal konstatálták, elvben kimondották, hogy ha a kitűzött határidőre, mely április 15-én lejár, a részvények teljes számban be nem telnének is, az aláírások gyűjtésére újabb hosszabb határidőt tűznek ki. — Egyben elhatároztatott, hogy április 17-én újabb értekezlet lesz. Felolvasás tartatott a gyulai katholikus kör­ben márczius 25-én, melyen szépszámú közönség gyűlt egybe, mely élvezettel hallgatta Székely Zsig- mond és Brösztel Lajos szépirodalmi tárgyú fel­olvasását, illetve Marich Lajos ügyes szavallatát. Időjárásunk, gazdálkodási szempontból mérle­gelve, egész márczius hóban kitűnő volt. Evek óta nem volt olyan könnyű tavaszi szántás, mint ezút­tal, úgy hogy nemcsak a homokvegyülékű, hanem réti szurkos talajokban is be lehetett fejezni a szán­tást és az árpa nemcsak mindenütt el van vetve, hanem szépen zöldül is. A szőlők nyitása is folya­matban van. A múlt héten ugyan kétszer megle hetős fagy is volt, a mely meg is csapta vetéseket, de rá jó meleg idő következett, mely az okozott remélhető kevés kárt helyre fogja hozni. Halálozások- Silberstein József, városunk év­tizedek hosszú során át közbecsülésben és jó mód­ban ólt egyik derék polgára, a kit azonban élte al­konyán a csapások valóságos özöne sújtott, úgy hogy nemcsak teljesen tönkre ment, hanem elméjéro is homály borult, folyó hó 20-án délben meghalt. A halál a fenforgó tragikus körülmények között igazi jótétemény volt a méltatlanul sokat szenvedett és a súlyos próbák alatt testileg, lelkileg megtört het­ven éven felüli aggastyánra, a kinek jobb létre szenderülésót özvegye s négy kiskorú gyermeke fáj • lalja — Szántó Henrik városi mérnököt pótolhatatla­nul súlyos csapós érte. Szeretett édes atyja Szántó József, az országos magyar kölcsönös biztositó szö­vetkezet tisztviselője szerettei igaz bánatára folyó hó 20-án becsületben és munkában eltöltött, életének 55-ik esztendejében Budapesten elhunyt. A helyben állomásozó honvéd huszárságnak halottja van. Ju­hász Sándor I. osztályú számvivő őrmester e hó 22- ikén 56 éves korában meghalt. Halálát özvegye s három kiskorú gyermeke gyászolja. Temetése ka­tonai pompával csütörtök délután volt nagy részvét mellett. A gyulai ifjú iparos gárdának egyik mun­kás tagját Lindenberger István kovácsmestert is csütörtökön délután temették el nagy részvét mel­lett, Az életerős itju iparos tüdőgyuíadás áldozata lön pár napi súlyos betegség után 36 éves korában. Özvegyet és három kiskorú gyermeket hagyott maga után. Áldás és béke hamvaikra. Házasság Weszfried Izidor magyar államva- suti hivatalnok folyó hó 20-án délután vezette ol­tárhoz a gyulai izr. templomban Fischer Jankát, Fischer Kálmán gőzmalomtulajdonos kedves leányát. A gyulai kaszinó ma délután 5 órakór saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a dr. Némethy József távozásával megüresedett igazgatói állás betöltése lesz. Eljegyzés. Zielbauer Ferencz budapesti kir. pénzügyigazgatósági irodatiszt, városunk szülötte, folyó hó 21-én eljegyezte Faith Mihály fővárosi vendéglős és háztulajdonos kedves leányát Irmát. Késelő tanonezok. F. hó 24-én C6te 7 órakor az ipariskolából jövő tanonezok a Komló-szálloda előtt összevesztek s dulakodás közben Portörő Já­nos kikapván zsebkését, azzal Húsz Illés apátii illetőségű tanonezot jobb lapoczkán szúrta; ezt látván a megsebesültnek szintén tanoncz testvér- bátyja, ez is előrántotta bicskáját s azt Portörőnek alsó . testébe mártotta. A dulakodásra odaszaladt két rendőr, a sebesülteket a városházához kisérte, ott dr. Bárdos orvos által megvizsgáltatta, ki konstatálta, hogy a sérülések nem életveszélyesek s a sebek bekötözése után a bicskázó tanonezok hazabocsáttattak. Meglopta a szállásadóját. F. hó 15 én este egy magas, erős testalkatú fiatal, névleg ösmeretlen oláh állított be Demkó Jakab tanyájára, hol csak a kisbéres volt otthon, ettől éjjeli szállást kért. A kisbéres tisztességes embernek vélve az ismeretlent megengedte, hogy meghálhat a tanyán, azonban reggel, midőn a kisbéres az istállóból a szobába ment, rémülve tapasztalta, hogy vendége az éj homályában eltűnt s magával vitte az összes ágy­neműt is mintegy 26 frt értékben. Az ösmeretlont most a csendőrség nyomozza. Tolvaj asszony. Mint legtöbb heti vásár al­kalmával, úgy f. hó 25-én is járt Gyulán a keres­kedők által már többnyire ösmert arad megyei oláhasszonyokból álló tolvajbanda, melynek tagjai a legóberebb figyelés daczára is meg tudják lopni a kereskedőket. Egy ily banda e napon beállított Rosenthal Gusztáv és társa üzletébe, hol a nagy­számú vevőközönséggel az alkalmazottak elfoglalva lévén, a banda egvik tagja a cassa mellé furakod- ván, abból 14 frtot kiemelt, de szerencsétlenségére észrevették, a pénzt tőle elvették, ő maga pedig bekisértetett, hol kiderült, hogy a tolvaj székudvari illotőségü Flótur Flóráné, szül. Laszla Mária 52 éves földinivesnő, kit átadlak büntetés végett a bíróságnak. Betöréses lopás. Achim Károly pinezér meg­unta már, hogy ő csak mindég hordozza a mulató emberiségnek a knikebájnt és a kapuczinert, kapta fogta magát, ott hagyta jól jövedelmező állását és egy rangosat mulatott a csabai katona kávéházban. De, — a mulatság folytán elfogyván az apró költ­sége, úgy akarta elmulatott pénzét vissza szerezni, hogy záróra után vissza ment a kávéházba, a hova Hízó Mári, kávés leány — a ki úgy látszik egyet­értett vele — be eresztette. Itt feltörte Fuchs fő- pinezér fiókját és onnan 40 drb. jó fajta bőrszivart, egy skatulya czigarettát és 14 frtot készpénzben elemeit. Reggel észre vették a hiányt, a gyanú Achimra fordult, a kit elfogtak, és tettét be is is­merte. Most ül, valamint Mariska is. Öngyilkosságok. Két fiatal ember, úgyszólván gyermekek, hiszen mindössze csak 21 évesek vol­tak, dobta el magától az életet, a melynek eddigelé csak verő^ényes oldalát, az ifjúság szépségét és boldogságát kellett volna isrnerniök. Mihálffy Gézát csak pár hét előtt választották, meg a szarvasi ev. egyház tanítójául; a szarvasiak tekintve, szép ké­szültségét és rokonszenves modorát, igen szerették, s igy sokaknak feltűnt, hogy pár nap óta buskomor. De ez nem tartott sokáig, mert pár nap múlva kitörő jókedv vett .rajta erőt. S/.ombaton este fel­tűnő jó kedvvel mulatott az Árpád vendéglőben. Másnap, midőn á gyermekek — templomba menés előtt — felmentek az iskolába, feltűnt, hogy a szorgalmas, és pontos ; tanító nem: jelent meg a kitűzött időre. Egyik kollegája keresni kezdte, de nem találta. Ekkor tud ák meg, hogy Mezőtúrra utazott. Itt megszállt a Nemzeti szállodában és itt agyonlőtte magát. Kedden temették el Mezőtúron a fiatal embert, a ki támasz nélkül hagyta itt agg

Next

/
Oldalképek
Tartalom