Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-26 / 26. szám

Melléklet a "Békés" 1898.26-ik számához.

Körös társulati igazgató-főmérnök mondotta, a melyben azt fejtegette, hogy a műszaki tudomány a legpositivabb tudomány ugyan, de azért ezen tudománynak is vannak eszményei és van ideális- muss, hogy e tudomány is képes a honszeretet lángját meggyujtani, mert hisz’ a magyar hazának műszaki kara ép' oly lelkesedéssel, mint bármely más osztály — tűzte ki legmagasabb, legnemesebb czéljául azt, hogy édes hazánkat még nagyobbá, tnég boldogabbá tegye.

Nagy nemzeti műnek tekinti szónok az ország ármentesitési művét is, a melyhez hasonló a kontinensen sem található, a melynek szolgálatában az ünnepelt 25 éven át melegen, lelkesedéssel, ambiczióval és önfeláldozással ápolta tudományát, a melyben mindig megtalálta az eszményt, az idea- lismust.

Fekete Márton szép felköszöntőben emelt po haiat a földmivelési miniszterre.

Gallacz János meghatottan mondott köszönetét a személyét kitüntető ováczióért s lendületes válaszban éltette tisztviselő társait.

Mikor még technikus koromban a matbézist tanultam, — úgy szólt — a tankönyvnek egy jeligéje volt, melyet mostan mintegy 30 év múltán sem felejtettem el. Ezen jelige a német nagy filozófus Kantnak egy mondata volt és magyar fordításban ekként hangzik :

„Mindig törekedj az egészhez, és ha nem tudsz egy magad egy egészet képezni, mint szolgálattevő tag, egy egészhez csatlakozz!“

Ezen jelige szemem előtt lebegett egész közpályámon át és késztetett arra, hogy szolgálattevő tagja legyek ama egésznek, melyet hazánkban azon tényezők alkotnak, melyek a vizek szabályozásában a völgyek ármentcsitésében egymást támogatva és kiegészítve közreműködnek.

Én, mint ezen „egésznek“ egyik szerény tagja, ki eddigi pályámon csak azon vezérelvet ismertem, melyet ezen egyetlen szó : munka, kifejez, — emelem poharamat munkatársaimra, a társulatok tisztviselői karára, kívánván, hogy az ő buzgó, önzet len működésük társulataik jólétének emelésére szolgáljon ! Éljenek!

Pikó Pál a banketten résztvett miniszteri tanácsosokat éltette.

Több más sikerült pohárköszöntő után a szép jubileumi ünnepély lelkes hangulat mellett nyert méltó befejezést.

A cselédügy rendezése.

Endrödy Géza rendőrkapitány a cselédügy rendezése ügyében a következő előterjesztést tette a városi tanácshoz:

Tekintetes városi tanács!A cselédügyben való bíráskodás megkönnyítése s ez által úgy a szolgálatot adó, valamint a cseléd érdekében, de főleg azon oknál fogva, hogy a rendőrségnek Gyula város területén tartózkodó összes idegen egyénekről lehetőleg pontos tudomása legyen s ez által a közbiztonsági és egyéb közszolgálati ügyek hátrányt ne szenvedjenek, mulhatlanu! szükséges a rendőrségnél cselédnyilvántartást vezetni.

A jelenlegi állapotok mellett megtörténhetik ugyanis, hogy egy idegenből jött s védkötelezett- ségének teljesítése, avagy valamely büntetendő cselekmény elkövetése miatt, hatóságilag keresett egyén éveken át szolgál Gyula város területén mint cseléd a nélkül, hogy a rendőrségnek arról tudomása lenne s az ezen irányban hozzá érkező hivatalos megkereséseknek eleget tehetne.

Ezen körülmény pedig oly nagyjelentőségű a közbiztonságra és közrendre nézve, hogy azzal a város érdekében komolyan foglalkoznunk kell.

A cselédnyilvántartás ma már Gyulánál sokkal kisebb városokban, sőt a legtöbb nagyközségben szabályrendeletileg van szervezve. Alkalmam volt a cselédügyet bővebben tanulmányozni és számos, ide vonatkozó szabályrendeletet egymással összehasonlítani; az ez irányban szerzett tapasztalataim alapján van szerencsém a következő szabályrendelet-tervezetet előterjeszteni, — tisztelettel kérve annak elfogadását s a képviselőtestületi közgyűlés elé leendő terjesztését.

Endrödy Gézaf rendőrkapitány.

Maga a szabályrendeleti javaslat, amelyet a jogügyi szakosztály már letárgyalt és amely a legközelebbi képviseleti közgyűlés elé fog terjesztetni, a következő .*

Szabályrendelet-tervezet

Gyula r. t. városban a házi- és gazdasági cselédek nyilván- tartásáról.

i- §•

A Gyula r. t. város belterületén szolgálatba lépő minden házi cseléd, legyen az akár helybeli, akár idegen illetőségű, köteles a beszegődés napjától számított 48 óra alatt, a külterületen levő és gazdasági cseléd pedig 8 nap alatt a rendőrkapitányi hivatalban, nyilvántartásba vétel végett jelentkezni.

Ugyanekkor tartozik a cseléd a rendőrkapitányságnál cselédkönyvét fölmutatni. A cselédkönyvbe ez alkalommal a felfogadó gazda által már bevezetve kell lenni a szolgálatba lépés nap jának, a szolgálat minőségének és | kialkudott évi, vagy havi bérösszegnek.

2. §.

A szolgálatból kilépő és a szolgálatkeresés végett vidékről a város területére jövő minden cseléd köteles a kilépéstől, illetve a város területére való megérkezéstől számított 24 óra alatt a rendőrkapitányi hivatalban jelentkezni.

Az ily cselédnek a rendőrkapitány 14 nap tartózkodási engedélyt ad, mely idő alatt köteles újból szolgálatba lépni; amennyiben pedig ez idő alatt se lépne szolgálatba, ha idegen illetőségű, a rendőrség által illetőségi helyére utasítandó, ha pedig helybeli, részére még újabb 14 napi idő engedélyezhető, és ha ezen idő leteltével se lépne szolgálatba, a cselédkönyv tőle bevonandó s újból való szolgálatba lépése esetén tartozik uj cselédkönyvet váltani.

3 §•

A Gyula város bel- és külterületén jelenleg alkalmazásban levő házi- és gazdasági cselédek kötelesek ezen szabályrendelet életbe léptétől számított 30 nap alatt, cselédkönyvűk felmutatása mellett, a rendőrkapitányi hivatalban, nyilvántartásba vétel végett, jelentkezni.

4. §Tekintettel a cseléd nyilvántartásból előálló jelentékeny munkaszaporulatra, mely a rendőrkapitányi hivatalnál e gy uj irodai alkalmazottnak rendszeresítését fogja szükségessé tenni: a beiratás alkalmával, beiratási dij czimén, a hónapszámra szegődött férfi- és nőcseléd által egy hónapra eső fizetésének 5°/o ka a városi közpénztárba befizetendő és pedig mindannyiszor, a hányszor a cseléd gazdát cserél.

Éves cselédek, évi bérüknek — beleértve a természetben nyerendő járulékokat is — l°/o-át fizetik jelentkezési dij czimén a városi közpénztárba és pedig ők is annyiszor, amennyiszor gazdát cserélnek.

5. §.

A rendőrkapitányság, amennyiben szükséges, köteles a jelentkező cselédet a beiratás előtt utasítani, hogy a 4-ik §-ban megszabott illetéket a városi közpénztárba fizesse be.

A pénztárnok köteles a jelentkező cselédnek a befizetett összegről nyugtát adni s a nyilvántartásba vétel a rendőrkapitányi hivatal által, csak ezen nyugta alapján eszközölhető.

6- §.

A városi közpénztár, úgy a beiratási dijak, valamint a 9. §-ban említetett büntetéspénzekről, a fizető nevének megjelölése mellett, külön naplót vezet és az ily módon befolyt összegekről a tanács elé havonkint sommás kimutatást terjeszt.

7- I

Úgy a befolyandó beiratási dijak, valamint a büntetéspénzek, a cseléd nyilvántartásból származó költségek fedezéséül, a városi közpénztár javára esnek.

8 §•

Ezen szabályrendelet 1. és 3. §-ában foglalt rendelkezések pontos betartásáért úgy a cseléd, valamint a gazda egyaránt felelősek. A 2. §-ban elrendelt jelentkezés elmulasztásáért pedig az illető cseléd és cselédszerző, vagy szállást adó vonandó felelősségre, a ki a közvetitéséit hozzáforduló cse lédet ily tartózkodási engedély nélkül elhelyezi, illetőleg a tartózkodási engedélylyel nem bíró cse lédet szállásra befogadja.

9 §■

Jelen szabályrendelet ellen vétők 1 forinttól 5 forintig — ismétlés esetén 5 forinttól 10 forintig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandók el.

Behajthatlanság esetén a pénzbüntetés a cse lédnél minden 2 forint után egy napi, más személyeknél minden 5 forint után egy napi elzárásra változtatandó át.

10. §.

Jelen szabályrendelet végrehajtásával a rendőr- kapitány és a városi pénztárnok bízatnak meg.

Iskolai zárvizsgák- A tanügyi férfiak körében erősen tartja magát az a vélemény, hogy a zárvizsgálatok nem nyujtauak áttekintést a kellő eredmény biztos megítélésére nézve, sőt vannak, akik a vizsgálatoknak határozott ellenségei. Nagyon sajnáljuk, hogy mi — mint általában a laikusok — ezen koncertbe dissonáns hangokat vegyitünk és kijelentjük, hogy a zárvizsgálatokért lelkesülünk. Igenis a zárvizsgálat egy tükör, mely kellő kezelés mellett tanár és tanítvány egész évi munkáját elénk tünteti, a tanulót fokozott buzgalomra öntönzi, a közönséget pedig megnyugtatja.

A gyulai polgári iskolát illetőleg az általános eredmény kielégítő, az előző évekhez képest pedig úgy a tanulók számát mint szorgalmát és előmenetelét illetőleg haladás is észlelhető. Csak két megjegyzésünk van. Egyik az, hogy a magyar nyelv, a szám és mértan a legapróbb részletekben is a tulságig menő pedantériával kezeltetik, ami a tankönyv hibája; másik pedig a feletti sajnálatunk, hogy a latin nyelv egyáltalán nem bírja a tanulók teljes igyekezetét és szorgalmát maga iránt állandósítani. Ez pedig lényeges dolog, ami addig meg nem változik, mig a latin nyelv egyáltalában minden tanulóra uézve kötelező tárgyul ki nem mondatik, ami természetesen polgári iskolában, ahol a latin nyelv rendkívüli tantárgy, nem lehetséges. A vizsgálatokat a héten tartották meg részben Jantso- vits Emil iskolaszéki elnök, részben a kiküldött tagok elnöklete alatt Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelő jelenlétében. Jutalmakat nyertek mint legjobb tanulók : Uhrin Vendel, Körösi Pál, Verner József, Bánhegyi István az iskolaszék által kitűzött 1—1 aranyat, a gyulai polgári kör 50 forintnyi ösztöndijSt Hegedűs Sándor, az újvárosi olvasókör ajándékát 1 aranyat a magyar történetben legjobb előmenetelért Novák Kamill; a Kossuth alapítvány kamataiból beszerzett egy diszmüvet szintén a magyarok történetében legjobb előmenetelért Rosenz- veig Imre. A rajzkiállitas különösen magas szinvo nalon állott, ennél különbet az országos kiállításon látottak után bátran mondhatjuk, hogy az ország egyetlen hasonló tanodája, sőt a szorosan vett reál iskolák sem produkálhatnak. Legszebb rajzokat készítettek: Gyarmathy János és Török Mihály tanulók. Az ének vizsgán a zene elméletben való jártasságukat igazolták, kevésbé sikerült a király hym- nus előadása, de jo volt az Erkel-féle Hymnus, ügyes szavalónak bizonyultak Reisner István és Seibert Pál tanulók.

A belvárosi rám. kath. elemi fiu-iskolában. A vizsgálatok Gróh Ferencz prépost elnöklete és minden osztályban igen díszes közönség jelenlétében ejtettek meg. Ezen iskolákról általában csak jót írhatunk, amit benső örömmol és meggyőződéssel teszünk; ide a szülők gyermekeiket teljes bizalommal küldhetik és küldik is. Négy elemi osztály négy tanító vezetése alatt modern berendezéssel és teljesen felszerelve miuden taneszközzel bármely iskolával kiállhatja a versenyt. A hit és erkölcstan nagy szigorúsággal tanittatik, de egyáltalán az összes elemi ismeretek. Az általános taneredmény dicséretes.

A belvárosi rám. kath. leány-iskolában tanitó kedves testvér apáczákat egyenkint és összesen feltétlen elismerés illeti. Nemcsak azért, mert tudják a módját, hogy az elméleti ismeretek egész halmazát tanítványaikba beleöntsék, hanem, ami ennél tán még lényegesebb, hogy olyan és annyiféle kézi munkákra megtanítják, hogy az embert bámulatra ragadják. Volt egy igen nagy terem, melyben százakra menő mindenféle hímzésű asztalterítők, tál- czakendők, asztalfutók, pohárruhák, törülközők, hímzett zsebkendők, azsurozott szegélyzetü asztaldíszek, a stikkelés, horgolás, kötés, gőbözés minden fajtájából egész gyűjtemény volt kiállítva. Egész ruhák kalotaszegi hímzéssel, házi áldások gyönyörű színezésben i mindez kiváló finom Ízlésben és igen jó munkával. Egy pár gyöngyhimzés és kanapépárna pedig valódi műremek volt. A szülők méltán meg lehettek elégedve a kedves testvérek fáradozásával. Az elméleti vizsgálatra visszatérve meg kell jegyeznünk, hogy a földrajz, történet és a természeti tárgyak nagy terjedelemben és kiváló szép sikerrel tanitattak, a duett énekszámok sikerültek, néhány szavalat pedig valóságos szónoki routinnal adatott elő s szabadkézi rajzaik nagy kon kurrentiát csinálnak a polgári iskola megfelelő osztályainak. Nagy szolgálatot tesz a hitközség a város közönségének, ha a még üresen álló negyedik tágas tanterembe is elhelyez egy uj osztályt és esetleg a 7-ik és 8-ik osztályt is berendezi, amely osztályok hivatva lennének a polgári leányiskola 3. és 4. osztályát helyettesíteni és igy nem kellene leányainknak e czélból Csabára vagy Nagyváradra vizsgálatra járniok.

A Scherer-féle magániskolában csütörtök dél előtt a kisebb, délután a felsőbb osztályok növendékei vizsgáztak szép eredménynyel. Az előadott tananyag még több az előirottnál, a feleletek ala pos tudást és készültséget mutatnak. Kézimunkáik igen díszesek és választékosak.

Előfizetési felhívás

„Békés“

1898. évi Il-ik felére.

Lapunk junius hó végén XXX. évfolyamának első felét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mi előbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglal kozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapun- punkat; a vármegye | Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulán| czim alatt postautalványnyal küldendő be.

Hírek.

A gyula—barakonyi vasút engedményesei dr. Bene Ödön ügyvéd és Környei Lajos mérnök kérvényt adtak be a vármegyéhez, hogy az általuk tervezett vasút építési költségeihez a vármegye törzsrészvények ellenében 48,000 forinttal járuljon hozzá. A vármegye közönsége a legközelebbi közgyűlésben fog a kérelem felett határozni, és bár — mint többször rámutattunk — a vármegye vasutak segélyezése czimén rendkívül nagy terheket vállalt magára, véleményünk szerint a most kért segély megadásától még sem zárkózhatik el, mert egyrészről a vármegye forgalmi érdekeit tekintve, az eddig tervezett vasutak között a most tervezett legelőnyösebbnek mondható, mert irányításával egy nagy vidék forgalmát tereli épen a vármegye székhelye és közepe felé, másrészt mert az engedményesek a kért segély összegét nem csigázták fel, hanem a vármegyére háruló előnyökre kérelmüknél nem is hivatkozva csupán a vármegye területére eső vonal hosszúságához mérten kérik a segélyt megállapítani.

A mátra-körösvidéki egyesült vasutak rész- vénylársasága folyó hó 23-án tartotta Budapesten rendes évi közgyűlését Gerhard Gusztáv alelnök elnöklete alatt. Békesvármegyéből a közgyűlésen

Fabry Sándor alispán, Oláh György megyei főügyész és Keller Imre ügyvéd, igazgatósági tagok vettek részt, A közgyűlés tárgya volt a múlt évi számadások és mérleg felülvizsgálata és mcgálla- pitasa, melyet elfogadván kimondotta a közgyűlés, hogy az üzleti nyereségből minden egyes elsőbbségi részvény után 3 frt ló kr. osztalékot fizet a részvényeseknek.

Hol kaphatók arató munkások? A vármegye alispánja összeiratta a vármegye területén azon arató munkások ezamát, a kik meg a nyári mezei munkára el nem szerződtek. E szerint ily munkás van kerek számban számítva az orosházi járás területén 1000, Endrodön 100, Szarvason 200, Kondoroson 40, Szeghalmon 50, Békésen 100, Mező-Berónyben 60, Gyula-Váriban 30 és Füzes- Gyarmaton 200, összesen tehát mintegy 1800 munkás. Felhívjuk ezen körülményre a munkaadó birtokosok figyelmét azzal, hogy a kiknélc még nincsenek aratóik, utbaigazitás végett a járási főszol- gabirákhoz forduljanak.

Anyakönyvvezetők kinevezése. A belügyminiszter Golián Lajos öcsödi állami anyakőnyvvezetőt állásától felmentvén, helyébe Soós István jegyzőt anyakönyvvezetővé és ugyancsak Öcsödre Harza Ferencz jegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki.

Névmagyarosítás. Sachs Dávid szeghalmi lakos belügyminiszteri engedélylyel »Szá*z«-ra változtatta át vezetéknevét.

Helyettesítés. A vármegye főispánja Szilágyi László gyulai járási írnok szabadságidejének tartamára a gyulai főszolgabírói hivatalhoz Kubik Gyula szeghalmi h. járási írnokot osztotta be.

A vármegyei központi választmány f. hó 20-án ülést tartott, melyen jelen voltak dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnöklete alatt Schröder Kornél, dr. Ladies László, Keller Imre, Jantsovits Emil, Oláh György és dr. Daimel Sándor, ez utóbbi úgy is mint választmányi jegyző. A központi választmány az összeíró küldöttségek által a gyomai és orosházi választó kerületekben 1899. évre egybe állított választói névjegyzékeket vizsgálta át és azokat több kisebb j pótlás foganatosítása végett a küldöttségeknek visszaadta. A kiegészített névjegyzékek végleges felülbírálását a választmány julius hó 2-án tartandó ülésében fogja eszközölni.

Megsemmisített határozat. A czirkveniczai László gyermekotthon javára Békésvármegye még a múlt évben 1000 frtot szavazott meg házi pénztári megtakarításából, mely határozatot a belügyminiszter jóvá nem hagyta, mert a kijelölt alap más rendeltetésénél fogva jótékony alapítványok tételére fel nem használható. A vármegye legutóbbi közgyűléséből újból feliratban kérte határozatának jóváhagyását, azonban a miniszter megmaradt előbbi leirata mellett és igy a vérmegye határozata jogerőre nem emelkedett.

Az élővíz-csatorna öntözésre való használata tekintetében, mint megírtuk, a kultúrmérnöki hivatal megkezdette az előmunkálatokat. Az előzetes felmérések alapján Csaba község határában az úgynevezett Borjurét mutatkozván legalkalmasabbnak az öntözés berendezésére, a kultúrmérnöki hivatal két kiküldötte jelenleg Csabán időzik, hogy az ott mintegy 500 kát. hold területen berendezendő próba öntözés terveit elkészítsék.

A vármegyei közkórházi bizottság. Tegnap délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Bodoky Zoltán, dr. Zöldy János, dr. Berkes Sándor, dr. Kun Pál, Dutkay Béla, Oláh György, dr. Ladies László, Szalczer Nándor, Haviár Lajos, és Berthóty István részvételével ülést tartott, melyben örvendetes tudomásul vették a közgyűlésnek az elmegyógyintézet létesítésére vonatkozó határozatát és megtették a határozat végrehajtása czéljából szükséges előzetes intézkedéseket. így intézkedtek a kórház udvarán fúrandó ártézi kút vízjogi engedélyezése és vállalatba adása, a szükséges 12 ápoló apáczának a kórházhoz való átboosátása, egy épitö bizottság kiküldése és a huszár lovardának az építkezés megkezdésekor való rendelkezésre bocsátása iránt. A kórház többi osztályainak kibővítése ügyében az előzetes eljárással egy küldöttséget bíztak meg, b végül több folyó ügyet intéztek el.