Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-05-03 / 18. szám
gazdasági bizottság megalakítására vóuatkozó szabályrendelet ügyében. 13. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeleté a kéményseprés iparról szóló szabályrendelet módosítása iránt. 14. A földmivelésügyi m. kir. miniszter rendeleté a pásztorokról alkotott törvényhatósági szabály- rendelet ügyében. 15. Az igazoló választmány határozata a két- egyházi választó kerületben üresedésben volt bizottsági tagsági hely ügyében. II. 16. Jász-Nagykun-Szolnókmegye átirata, mely mellett az állat-kiviteli forgalom kisebb mérvű kor-j látozása tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez •Intézett feliratát pártolás végett megküldi. 17. Sopron sz. kir. város átirata, mely mellett pátolás végett megküldi, á szólás szabadsággal való visszaélés megakadályozására szükséges intézkedéseknek a házszabályokba leendő felvétele iránt s a képviselöházhoz intézett feliratát. 18. Torontálvármegye átirata, mely mellett az útadó minimumokra vonatkozó 1890. t. ez. 23. §. módosítása ügyében kelt feliratát támogatás végett megküldi. 19. Győr vármegye átirata az adómentes záloglevelek kibocsátására jogosult pénzintézetek tartalék alapjára vonatkozó 1889. évi XXX. t. ez. módosítása ügyében. 20. Abauj-Torna vármegye átirata a községi utak törzskönyvezésére vonatkozó 1890. évi t. ez. 69. §-ának módosítása tárgyában. 21. Csongrád vármegye átirata a vármegye 1895. évi állapotát feltüntető monographia megira- tása ügyében. III. 22. A vármegyei közigazgatási bizottság előterjesztése a törvényhatósági és községi tisztviselőkre vonatkozólag az Összeférhetlenségi ügy szabályozása tárgyában. 23. A vármegye alispánjának előterjesztése a járási mezőgazdasági bizottságok megalakítása tárgyában. 24. A vármegye alispánjának előterjesztése egy központi irattárnoki állásnak állami pótjavadalommal való szervezése tárgyában. 25. Alispáni jelentés a földműves iskola ügyében. 26. Alispáni jelentés a gyomai vámos-ut kiegészítése ügyében megtartott tárgyalásról. 27. A vármegye alispánjának előterjesztése a községi ügykezelési vizsgálatokról felveendő jegyzőkönyvek mintáinak újabb megállapítása iránt. 28. A vármegye alispánjának előterjesztése a községi közlekedési és közdüllő utak állapotáról. 29. A vármegye alispánjának előterjesztése a segéd levéltárnok javadalmazása ügyében. 30. Pénztári ügyek. 31. A Békésmegyei Közművelődési Egyesület kérelme a vármegye közművelődési alapnak tanítók jutalmazására való felhasználhatása iránt; ezzel kapcsolatosan a szarvasi tanító egylet kérelme a várni, közművelődési szabályrendelet módosítása iránt. 32. A községi jegyzői nyugdíj intézet igazgató választmányának előterjesztése Tömösközy József volt körös-ladányi jegyző kegydija ügyében. 33. A vármegyei számvevői tisztség előterjesztése, | régi rabtartási költségek ügyében. 34. Gyula város kérvénye a honvédhuszár laktanya kibővítése folytán kisajátított telkek árának s kamatainak a katona beszállásolási pénztárból leendő megtérítése tránt. 35. Gerster Béla vállalkozó mérnök kérvénye a szentes-orosházi helyi érdekű vasút segélyezése tárgyában. 36. Öcsöd község kérvénye az öcsöd-tiszaföld- vári utak a törvényhatósági utak hálózatába való felvétele iránt. történetíró ifrazságérzetével áll előttünk. Meggyőz benünket e mü arról, hogy mióta a Pogány és Bálvány halmok áldozat oltárainak tü- zei kihamvadtak : vármegyénk a polgárosodásnak, a keresztény kultúrának elég jelentékeny pontja volt, — monostorok állottak fen már az Árpádok korában, melyek és a nagy egyházak s kolostorok, a hitélet, a népnevelés, a közművelődés áldásait terjesztették vármegyénk népe között. A reformátió korát, s vallási viszonyaink átalakulását szintén érdekesen tárgyalja e mü s e korszak kiválóbb alakjait minden oldalról megvilágítva, érdemeiket hiven méltányolva állítja elénk. A török uralom után üj életre kelt vármegye keletkezésének fokozatos fejlődésének vonzó, megragadó a leírása. Érdekfeszítően vannak feltüntetve azon küzdelmek, melyek elődeinknek jutottak osztályrészül s e küzdelmeknek, a fáradhatatlan alkotó tevékenységnek köszönhetjük a mai Békés vármegyét. Igen kitűnik e mü a történeti események tömören feltárt gazdagságával, s mind ezek mellett minden lépten-nyomon észrevehetjük, hogy mily sok adattal rendelkezik még szerző vármegyénk közgazdasági, társadalmi, családtörténeti viszonyaira, melyeket bizonynyal a második s harmadik kötetben fog. elénk tárni. Nem fejezhetjük be ismertetésünkét a nélkül, hogy meg ne emlékezzünk. a mü gazdag, érdekes diszitéséről. A 38 önálló 15 szövegbe nyomott igen érdekes kép és rajz művészi kivitele nagyban emeli a mü becsét s valóban nem kis fáradságot, utánjárást igényelt azok megszerzése s kiállítása s a szerző érdemei mellett méltán lehet e tekintetben kiemelni Dobay János érdemeit is. „Vajha szívesen olvasnák 1 Vajha megtanulnák belőle, miként kell szülőföldjüket szeretni I" így szól érdemes szerzőnk művének bevezetésében f Megvagyunk győződve arról, hogy óhajtása Be fog teljesülni. S nem csak az öntudat lélekemelő megnyugvása, de közönségünk szeretetteljes, hálás elismerése is méltányolni fogja a szülőföld lelkes történetírójának igaz érdemeit Oláh György. 37. Konkoly Jenő békési lakos felebbezése Békés község képviselő testületének a' község közházának építési ügyében kelt határozata ellen. 38. Sánta János és társai felebbezése a Gyulán megejtett jegyző választás ellen. 39. Duch István bánfalvi jegyző felebbezése Bánfalva község képviselő testületének az adóellenőri állás szervezését megtagadó határozata ellen. I 40. Janurik Pál felebbezése a vármegye alispánjának a bírói állástól való felmentés ügyében hozott határozata ellen. 4L Az orosházi róm. kath. lelkész felebbezése Tót-Komlós község képviselő testületének iskolai telek adományozásának megtagadására vonatkozó határozata ellen. 42. Duch István felebbezése Bánfalva község képviselő-testületének a jegyzői állás javadalmazása tárgyában kelt határozata ellen. 43. Foltényi Imre bánfalvi jegyző felebbezése Bánfalva község képviselő-testületének kölcsön felvétele ügyében kelt határozata ellen. (Végé köv.) Hírek. Ünnepi hét. A millenáris ünnepélyek a vármegye csaknem minden községében e hét folyamán tartatnak meg. Az egész vármegye zászlódiszt öltött már napok óta s mindenütt nagy előkészületek folytak az ezredéves forduló megörökítésére. Az iskolai ünnepélyek túlnyomó része már tegnap zajlott le, a tantestületek, egyháziak és községiek egyaránt, honfiúi vetélkedést fejtettek ki, hogy az lezredéves forduló magasztos kultusza a haza jövő reményeinek emlékébe vésődjék. A legszebb a leg- magasztosabb és legnagyobb szabású ünnepély a vármegye székhelyén Gyulán folyik le folyó hó 12-én, a lapunk múlt heti számában közölt Programm szerint. Ma délelőtt ünnepélyes isteni fi Sztélétek vannak éB pedig hitfelekezet különbség nélkül az összes templomokban, amelyeken a vármegye s város tisztikara mindenikben testületileg vesznek részt. Es pedig reggel 8 órakor az izraelita, 9 órakor az ev. refi, 10 órakor a róm. kath. és 11 órakor a görög keleti templomban. Úgy a gyulai, mint a megyebeli községekben tartandó millenáris ünnepélyekről lapunk legközelebbi számában terjedelmes tudósítást közlünk. A millennáris vármegyei díszközgyűlés iránt, mely az ünnepélyességekkel kapcsolatban kedden, folyó hó 12-én tartatik meg, általános érdeklődést van alkalmunk konstatálni, nemcsak bizottsági tagok, hanem a hölgyek körében is. A karzati jegyek iránt sem restauriácziókor sem installácziókor nem volt oly kereslet, mint most van, úgy hogy a vármegye alispánja a legjobb akarat mellett sem volt képes még a jogos igényeket sem kielégíteni, még úgy sem, hogy a karzaton kívül a karzat alatti fülkéket is ülőhelyekké rendeztette be s bocsátja a női közönség rendelkezésére. A vármegye tavaszi rendes közgyűlése folyó hó 26-ikára s következő napjaira van kitűzve. A" terjedelmes és közötte számos fontos ügyet tartalmazó tárgysorozat közlését lapunk mai számábaff- kezdjük meg. Az országos kiállítás megnyitási ünnepélyén vármegyénket Tallián Béla főispán, dr. Fábry Bán dór alispán és gr. Almásy Dénes megyebizottsági tagok képviselték. Az udvari ünnepélyeken vármegyénk arisztokracziájából megjelentek gr. Wenckhiem Frigyes és neje Wenckheim Krisztina grófnő,„ gróf Almásy Dénes és neje Károlyi Ella grófnő. 0 felsége a király, az országos kiállítás mezőgazdasági pavillonjaban látogatása alkalmával kiváló figye lemmel nézte a békésmegyei gazdasági egylet csinos kollektiv kiállítását. A törvényszéki palota kérdése, örömmel con- statáljuk, mindinkább a megvalósulás stádiumába lép, bizonyítékául annak, hogy Erdélyi igazságügyminiszter, nem sablonos, frázison túl nem terjesz- kédő ígéretet tett, hanem egész komolyan magáévá tévén ügyünket, bennünket örömmel eltöltő intézkedéseket tesz a rég óhajtottés szükséget pótló palota felépítése iránt. E hó 7-én érkeztek városunkba Lisz- kay Jenő miniszteri tanácsos és Wagner Károly mü- érntész mint a m. kir. igazságügyminiszter küldöttei hogy közvetlen tájékozást szerezzenek maguknak a helyi viszonyokról s alkalmas helyet szemeljenek ki a palotának. A déli vonattal érkeztek városunkba s Nooák Kamii törvényszéki elnök, Liszy Viktor kir. ügyész és Dutkay Béla polgármesterrel megtekintették az igazságügy jelenlegi mizerábilis helyiségeit a kir. törvényszék, telekkönyvi hivatal, kir. ügyészség és kir. járásbíróság hivatalait. A tervbe vett négy telek közül a sugárúti Sántha-féle szőlőt találták legalkalmasabbnak a monumentális nagyarányú épület számára hol próba ásatás illetve furatásokkal meggyőződtek a talaj alkalmnsságáról is. így tehát a törvényszéki palota kérdése most már nem is lebeg oly messze jövőben s az eddigi intézkedésekből a legszebbet és legjobbat várhatjuk. — Este a gyulai kaszinó termében, az itt időző, budapesti vendégek tiszteletére kedélyes összejövetel volt,, melyen Gyula város jogász emberéi, a Justitia szolgálatában állók, teljes számban mintegy 30-an részt vettek. A kedélyes vacsorán Liszkay miniszteri tanácsost és Wagner építészt Terényi Lajos üdvözölte melegen, köszönetét mondva buzgó működésükért, és jó akaratukat, további sikeres működésűket kérte Gyul< város polgárai nevében. Terényi beszéde nagy lelkesedést keltett a jelenlevők között, mert Tallián Béla vármegyénk főispánja mellett ő volt az, ki Gyulaváros érdekében határt nem ismerő buzgóságá- val az üdvös actió, a palotakérdés eszméjének megindítója volt, az ügy jobb sorsra hozatalában is vezérszerepet játszott midőn a miniszterhez a tisztelgő küldöttséget vezette, s kinek odaadó agilis működése Gyula város iránt érzett meleg szeretetének köszönheti első sorban a város és vármegye ha rövid idő alatt felépül az igazság jelenlegi mostoha hajlékai helyett a székhely díszét képező igazságügyi palota. A kiküldött bizottság pénteken a reggeli vonattal indult vissza Budapestre a legjobb reményekkel hagyván itt a város lakosságát. Millenáris lóverseny. Mennél közelebb vagyunk hozzá, annál lázasabb izgalomba hoz bennünket a millenniumi lóverseny. Rég ideje volt, húsz észtén deje múlt annak, hogy Gyulán, modern olympiai versenyek e legnemesebbje lóverseny gyönyörködtette a publikumot, mely a mellett, hogy a férfias bátorság leginponálóbb látványossága, közgazdaságilag is fontos szerepet játszik. Száguldó, fúvó paripákon vágtató délezeg fiatal emberek, urlovasok és földműves-gazdák egyaránt szemkápráztató bravúros mutatványai, hol a személyes bátorság és a dressura excellálnak, fogják már kedden lázba hozni e látványosságtól már rég elszokott közönségünket s mint a sűrűn kapkodott jegyek nagy keresletéből következtethetjük közönségünkben még nem halt ki az érdeklődés a nemes sport iránt. — A lóverseny iránt mutatkozó nagy érdeklődés, — consta- tálhatjuk, — ha az időjárás raostohasága közbe nem lép, a legszebb reményekre jogosít bennünket a siker felől. Fogynak a tribün és körjegyek egyaránt, s a kedden délután végbemenő impozáns lóverseny, zsúfolt tribünök és nagy néptömeg előtt fog lefolyni. Miután a nevezések csak a mai nap estéjén zárulnak, s teljes névsort a résztvevő sport- man ékről a jury határozata folytán sem közölhetünk a határidő letelte előtt, egyelőre csak annyit jelzünk, hogy az egyes versenypontok mindenikére nagyszámú versenyzők vannak. Az urlovas versenyeknek minden egyes pontjára mintegy 10—12 versenyzőnk van, a gazdák versenyére 5—6 embert, űrig a huszár altisztek és közhuszárok vadászversenyére minden századtól 2—2 embert várhatunk Versenyzőink tehát szép számmal lesznek. Azonban nemcsak a versenyzők mennyisége hanem minősége felől is megnyugtatással és érdeklődéssel tölthet el bennünket az, hogy a jelentkezettek között, több neves versenypályákon nyertes, ismert alak is van. A debreczeni 39-ik ezred zenekara a tribün mellett felállítva fogja a szüneteket kellemesen betölteni s a versenypálya Deimel Lajos főrendező ügybuzgó- sága folytán már teljesen felszerelve, fellobogózva készen áll, azonképen az óriási tribün is. A hölgyek dija melynek sorsa elé úgy a versenyzők mint a pub likum nagy kíváncsisággal tekintenek, már látható a Dobay könyvkereskedés kirakatában. Remek theázó \asztal értékesen faragott ébenfa tartállyal, melyen egy hatalmas, aranylemezzel bélelt ezüst kanna, egy ezüst kávés kanna, egy ezüst kancsó s egy ezüst ezukortaró állanak. Értéke 1300 korona. Az akadály verseny második dija egy csinos ezüst szi- \vartárcza, mely ugyanott látható a sikverseny első dijául megállapított ajándéktárgy, egy ébenfa do- yiánytartóval együtt, melynek fedelén ezüst versenyló van. A nap minden szakában nagyszámú közönség nézi sóvárogva a kirakatba tett értékes ajándékokat, irigyen gondolva a szerencsés nyerőre, ki a békéBmegyei szép nők értékes ajándékát még értékesebb forró pillantások kiséretében fogadja a békésraegyei millenáris lóverseny emléke gyanánt. A millenáris vereskeresztbál A megye mii leniumának ünnepségei között, bizonyára legvonzóbb, legbájosabb lesz a keddi vereskeresztbál, melynek impozáns fényét mindenesetre emelni fogja, hogy főispánunk neje lallián Béláné, mint veres- kereszt-egyleti társelnök, semmi fáradtságot nem ismerve, buzgólkodik a mulatság minél sikeressé tételében. A mull vasárnap délután tartott rendezői gyűlésen, melyen Tallián Béláné elnök, Fábry Sándorné, Schröder Kornélné, Márki Jánosné, Dutkay Béláné, Kövér Lászlóné, Steinekker Gáborné, Uferbach Jánosné és Léderer Lajosáé egyleti tagok s dr. Márki János egyleti pénztároson kívül, mintegy 25 rendező vett részt, a helybeli honvédtisztikar tagjaival együtt, megállapitlattak a bál apróbb részletei. A végrehajtó-bizottság elnökéül dr. Márki János választatott meg s a bálrendezés különféle' teendőivel egyes csoportok bízattak meg a jelenlevő rendezők közül. Megállapította a gyűlés, hogy a lóversenyre amúgy is itt levő debreczeni katonazenekart a bálon való közreműködésre is felhívja A pavilion építkezési hiányain pedig Ízléssel és kényelemmel lesz segítve. Mindezen -lázas készülődéseknél, mely bent a bálrendezés körül folyik, nem kisebb a bálon résztveendő közönség készülődése sem. A lóversenyre, mint azt a sűrűn kapkodott jegyekből következtethetjük, lesz igen szép publikumunk a megyéből, városból sőt idegenből is. Ha e nagy publikum csak egy harmada is részt akar venni a vereskeresztbálon, úgy méltán elmondhatjuk majd, hogy az Erkel-bállal vetekedett millenáris veres- keresztbálunk. Mint halljuk, úgy bájos tánezosnők, mint fáradhatatlan ifjú tánezosok egyaránt készülődnek a keddi mulatságra, s hogy a nemzetiszinü millenáris ünnep vereskereszt bálján zöld petrezselyem nem lehet, az magától értetődik, már csak azért s, mert Tallián Béláné elnöknő, a rendezőség egyhangú Ígéretét vette, hogy annak minden egyes tagja tánczolni fog, kitartással és jókedvvel. Békésmegye ifjú leányainak naplóiban, mindenesetre egyik legszebb és legkedvesebb lapot fogja betölteni a május 12-ike s az azzal kapcsolatos vereskeresztbál. Millenniumi ünnep a Scherer intézetben. Di 8zes közönség jelenlétében ünnepelte meg a Sche- rer-féle leányiskola aprósága ezeréves fennállásunkat. Csütörtök délután 3 órakor kezdődött az ünnepély, mikor is Jantsovits Emil iskolaszéki el nők, megemlékezvén hazánk ezeréves múltjáról megnyitotta az ünnepélyt. Az ezt követő ,Hymnus| dal után a bájos kis növendékek szavalatai következtek, kik közöl biztos fellépésükkel s jó hangsúlyozásukkal különösen Schmidt Erzsiké, Deutsch Aranka Philip Erzsiké és Reisnér Juliska növendékek tűntek ki. A kedves ünnepélyt, melynek si kere Scherer Benedek és az intézet nevelőnője Bay Gizellának érdeme, alkalmi dal zárta be, mely után úgy a publikum, mint az apróságok, egy kedvesen eltöltött délután benyomásává! távoztak. A gyulai polgári fiú iskola növendékei szómba ton délelőtt tartották ezredéves ünnepélyüket a városháza nagytermében. Az ifjúságon kívül nagyszámú közönség volt részese e hazafias megemlékezésnek. Jantsovits Emil iskolaszéki elnök nyitotta meg az ünnepet s intézett szivet s értelmet egy- aráut lebilincselő, mély érzelemtől áthatott beszédet az egybegyűltekhez, különösen pedig a tanuló ifjúsághoz. (A megnyitó beszédet lapunk jövő számában küzöljők) A megnyitó után a polgári iskolai dalkar Csiszár János ref. kántor vezetése mellett elénekelte a „Hymnust“-t. Ezután Gyulafi Endre polgári iskolai tanár olvasta fel „Történelmi áttekintés az elmúlt ezer éven“ czimü emlők művét, rövid, de magvas kivonatát a magyar történelemnek. A megnyitó s az értekezés lelkes megéljenzésének elhangzásával a polgári iskolai növendékek közül szavaltak: Körös Béla „Ezer év után“ Pósa Lajostól, Czinczár Dezső „Ezer év* Inczédy Lászlótól, Thury Ferencz „Ima a hazáért“ Farkas Antaltól s Reisner Imre „Előre“ Tóth Kálmántól való hazafias költeményeket. A szavalok értelmes, mély érzéstől áthatott előadásai közben még a dalkar énekelte el a „Tied vagyok tied hazám“, a „Király hymnusz“ s a „Hazádnak rendületlenül“ dallamait. Kiemelkedő részét képezte az ünnepségnek, midőn az újvárosi olvasó kör elnöke Rácz János református rektor és Oláh György vármegyei főügyész az iskolaszéki elnöknek átadták az újvárosi kör által tett alapítvány alapitó levelét, mely szerint az „újvárosi olvasó kör“ 10C forintot bocsátott a polgári iskola rendelkezésére abból a czélból, hogy annak kamatjaiból a növendékek között minden évben jutalom osztassák ki a magyar történelemben legkitűnőbb tanulónak. —1 Jantsovits Emil meghatva mondott köszönetét ez utánzásra méltó hazafias cselekedetéért az újvárosi kör bizottságának s ezzel az ünnepség a haza éltetésével véget ért. — Hasonló lelkesedés mellett ünnepelték meg az ezer évet a ref. és izr. iskolák apró növendékei is. Utóbbi iskolában délelőtt 10 órakor volt az ünnepély; az iskojás fiúk ünnepi ruhában jelentek meg a zászlókkal ékesített teremben és dr. Berényi Ármin hitk. és iskolaszéki elnök mondott a gyerekek értelmi színvonalának megfelelő remek, hazafias érzelmekből áradozó beszédet, mely után a tanulók hazafias versekből összeválasztott szavalata következett és fejezte be az ünnepélyt. A gyomai nőegylet millenniumi ünnepélye május hó 2-án fényesen sikerült. A nőegyleti iskola nö vendékei zeneszó mellett, az egylet pompás zászlója alatt délután 4 órakor vonúltak ki a népkertbe, szép közönség által kisérve. A népkertben egy ünnepi beszéd után a növendékek a „Hymnus“ és „Szózat“ eléneklése közben 6 szép fiatal tölgyfát ültettek, melyeket a város ajándékozott. Ültetés előtt az egyleti jegyző felolvasta az egyik fa gyökere alá letett, üveg hengerbe, légmentesen elzárt s perga- mentre irt okmány tartalmát, melynek másolata a város levéltárába is letétetett. Azután 7 óráig térzene és gyermekmulatság volt, hol a szülők együtt gyönyörködtek a nagy számú gyermekek virgoncz örömében. Este 8 órakor a jó hirü Holler-vendóg- lobén 50 teritókü bankett volt, melyen Kiss István dr. mondott lelkes ünnepi köszöntőt a minden szépért, jóért lelkesedő s fáradhatlan tevékenységű nőegylet tagjaira. — Étkezés után ráhúzta a szarvasi Pepi tizenhatod magával s szinte a hajnali órákig folyt a fesztelen, ^családias mulatság. Érdekes volt, hogy a választmány „honi“ kék, az elnöklő pedig fekete magyar ruhában jelent meg. „A Békésvármegyei ezredéves Ünnepélyek Emléke“ czim alatt Ferner László a „Békésmegyei Közlöny“ szerkesztője, a községekben lefolyó emlékünnepélyeket könyvben örökíti meg, felhiván a képviselő testületeket, hogy áldozatkészségükkel tegyék lehetővé az emlékmű megjelenését. — A mű beosztása következő lesz : I. A megye. II. A megyebeli községek fejlődése s jelene. III. Ezredéves ünnepély a megyén. IV. A községek ezredéves ünnepélyeinek leírása. V. Testületek, körök, iskolai ünnepélyek. Jelesen közli mindazon emlékbeszéde- két és szónoklatokat, melyek a községek díszközgyűlésein elmondottak, az egyházak, egyesületek és társas körök ünnepélyeit, az örömnap vigadozásáról való részleteket, iskolai ünnepélyeket stb. A tehetséges és agilis szerző vállalkozását melegen ajánljuk községeink figyelmébe. Az Erkel szobor felállitási munkálatai a hét végén befejeztettek. Az alapzat és csinos kivitelű oszlop, melyen a négyszögű piedesztál nyugszik, készen állanak s most már csak a körül kerítés munkálatai folynak nagy buzgalommal. A négyszögű ivhajlással felfelé keskenyülő oszlopnak megyei székház felé néző oldalán „Erkel Ferencz“ a kath. templom felé néző oldalon pedig „Isten áldd mega magyart“ szavak állanak ez utóbbi fölött ugyancsak a Hymnus eleje hangjegyekben, mint a nagy zeneköltő egyik legkiválóbb alkotása. A csinos talapzat, megfelelő Ízléses kerítéssel ellátva. Gyulaváros egyik legszebb disze lesz rövid idő múlva, mikor is Kallós szobrász Erkel-mellszobra ráhelyeztetni fog. A harmadosztályú kereseti adó tárgyalás mely Csabán már megkezdődött a következő napokra van kitűzve: Kondoros május 18-ika, Szent- András 19 és 20 ika, Öcsöd 21, 22 és 23-ika, Szarvas 27—30 és Junius 1—3-ig. Doboz 18-ika, Gyvúri 18 és 19-ike, Kétegyháza 19 és 20-ika, Gyula 21 és következő napjai, Füzes Gyarmat 15-ike, K.-Tarcsa 18 ika, K.-Ladápy 19-ike, Szeghalom 21-ike, M. Berény 26-ika, Vesztő 29-ike, Békés június 1 és következő napjai. Az orosházi adóhivatal területén a tárgyalási napok még nem tűzettek ki. A harmadosztályú kereseti adó kivetésénél, kincstári előadók lesznek Gyulán Petykó Géza p. ü. titkár, Csabán Lanpenfeld Lajos fogalmazó, Békésen Blaur Gyula s. titkár, Szarvason Novák Antal számtiszt és Orosházán Zboray Jenő számvizsgáló. A gyulai 48-as kör 1896. évi május hó 25-én a népkerti pavillonban saját könyvtára javára táncz- vigalmat rendez, melyre a mulatni szándékozó közönséget ez utón is meghívja a rendező bizottság. Árlejtés a folyammérnökségnél. A Fehér-Kö- rözs medrébe az alsó-fehér-kövösi ármentesítő társulat által a m. kir. folyammérnökség vezetése alatt épitendő Póiree rendszerű duzzasztó gát' árlejtés utján történt építtetése a f. hó 6-ikán a folyammérnökségnél megtartott árlejtés alkalmával Melocco Leonárd budapesti építésznek adatott, ki a kérdéses mű felépítését 51000 forintért ajánlotta meg. Orvos választás. Öcsödön a község másod orvosává Dr. Grünhut Ferencz jász-alsó-szeutgyörgyi gyakorló orvos választatott meg.
