Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-01-26 / 4. szám

9 ,!SZt S. I Ferencz, az államépité^zeti Ilit *a^Qak tehetBéges ifjú irodatisztje, jr után f. hó 24-én éjjel meghalt, után lesz. Solace Imre nyug. jegyző f in ^ éves korában Szarvasán el­itnek halálát özvegyén kivűl gyér- rokonság fájlalják. Temetése pén- Temp:'Dl iaBy mellett. Áldás és béke kere'8’, széllé Változások. A város két jónevű ven- lem || szálloda és a Központi kávéház ■bÍ A Komló szállodát a derék ven- következtében az örökösök vet­|»Z< Hj-Í özponti kávéház épületét uj tulaj- jjésj, egyelőre szünetel, de mint hall- a helyiséggel, egy modern igé­Hir etetése'/* Vogler Fólévj • (6^ ^ávébáz berendezését tervezi. Évneg ■ I Hérádéi István újból a Ki- ■Éh/ Jtette at, melyet azelőtt éveken ke- Egyef /vezetett. megyénél. Dr.' Fábry Sándor vár elnöklete alatt e hó 20-án délelőtt árlejtező bizottság, a vármegye, szükségletei fedezésének mikéntje szükségletek ellátására, minden- o adta be ajánlatát, melyek közül el- irodai szerekre nézve a Galitzen- ^>dai világításra nézve Ferentzy Ala- (f TAr)mélyzet ®8 kórházi ruházatra nézve Iá jffijgmond, ágyfelszerelésekre Rosenthal Ijisárúkra Schmidt Gyula ajánlata. A vár- , ^ 1896. évi házi szükségleteit tehát e ezégek I hivatva fedezni. i pulyka vándormadár. Ha nem is mindenik, alább egy akadt ebből a fajtából s ez min •re nagy szenzácziót fog kelteni a zoologu- irében. Ezt a ritka pulykakakast pedig a I kaszinó mondhatja magáénak, azaz hogy már nem mondhatja magáénak, Ez a pulyka­különben igen művelt pulykakakas volt. — ínyáron kibiczelt az udvaron kint kalabriá- lendégeknek és hangosan kívánt jó étvágyat Äji virstlit falatozó kaszinó tagoknak, no a iái meg a legöblösebb torkú kaszinói ven- I is túlliczitálta. Elmúlt azonban a nyár és f őiek; a kaszinóvendégek a termekbe. A ka- /avara néptelen lett és a mi pulykakakasunk u rá. Embergyülölő, azaz bogy pulykagyűlölő II Sir lllS tarsa^ meSvetvej lehorgasztott fejjel ™ - sz nap egyedül a jégverem tetején min* . no mint egy beteg pulyka. A napokban elsietett egy „melegebb, szébb hazába, hol JMp a napsugár, zöldebb a mező.“ Valószínű lóim, hogy a fentisztelt pulykakakas nem sza fd caratbó), liánéin külső kényszer folytán adta K|t ti" vámliM'iásra-— vmlgo : ellopták, s'igy a a frnlrló pulykakakas további sorsa, nem a terme I If&várok, hanem a rendőrséget' fogja foglalkoz ■ Ez a pulykakakas szomorú nótája! ■(. |>Pitány ®IŐtt. ®ata* P®r állott e hó 'no^f-un Jélelőtt a rendőrkapitáy előtt. A ki az előzijiényekpí'néAi ismerte az előtt méltán úgy tűn hetett volna fel «dolog, mintha az illetők eltévesz tették volna az «Beletet és az anyakönyvvezetői hi vatal helyette Jöndőrkapitányhoz tévedtek volna be. Egre-földre ísküdöztek a kapitány előtt, hogy mennyire szeretik egymást s hogy nem tudnak egy más nélkül élnits az anyakönyvvezető elé való szi tuácziót csak egy ékesebb hogy energikus közbe lépése zavarta, ki válogatott kifejezésekben szórta a szitkot a »nőcsábitó himpellér“ felé. Az ifjú pái a megszökött Szilágyi János kovács legény és Nyi kora Katicza voltak, kik pár héttel ezelőtt megszök­tek, Gyuláról, s az édesanya feljelentése folytán tör­tént rendőri nyomozás után haza kerültek. A bob dogságban eltöltött mézes hetek után, keserű napok következtek, mert a visszakerült szökött pár szerel mét a lány anyja sehogysem akarja anyai áldásá ■ val megkötni. A regényes kis történet azonban előbb I utóbb -mégis az anyakönyvvezető előtt fog végződni I az esküvő előtt nászutazó boldog pár nagy örömére j^^mert. . . »a virágnak megtiltani nem lehet“ . . . nak, 'mulatság vége. Csontos Péter simontornyai rése al 3§etóT8án a vásárban megszomjazott és.be­lyosabt az ár ban 11 önten pedig körgi jobbjj védet ezen ellem társul Békéi lenül védel lenbe vonat mindi körgf keze s B( felel tehá hoz] feléj szó) mié.­£ Nagy János vendéglőjébe, egy üveg L a,egy üveg sörből kettő lett, aztán három L jól estefelé pedig már egy kis kompánia L uillé és egy nagy tálban pálinkát égettek 1 jjjiltak, | egy odavetődött 3 tagú czigány- l(iJluzatták maguknak a duhaj nótákat. Pom- mLállattak, lumpoltak egész addig, mig csak jiksjj kellett. Történt pedig ez már reggel |Ma az egy üveg sörből kiindult korcsma- JM lbelül 40 frtig növekedett és a korcsma 9 lürült nagyszámú pálinkás üvegek, az asz- , g | edig pálinkával telt'urak hirdették a ki- j'l I végét. Csontos Péter uram búsan borult jO,jre és kijelentette, hogy ő bizony fizetni jL£ Csakhamar aztán lármát csapott és azt J 1B a zsebéből 200 frtot elloptak és ezzel I ij!»sóst gyanúsította. Az ügy most a rendőr- sji Jbin van, mely nagy eréllyel igyekszik ki- nj fiH bögy most már melyik a gazember a Isi111 ;Vagy a vendég? jSs , Milnészsógügy. A sertésvész — sajnos — Jva j )ér|a területét sem kerülte el és sovány |uc n i<í Ibogy a veszedelem nem itt keletkezett, tyi^Btáltatott a városba. Egy szatmári ser- &e , eil >lnek vásárra hajtott hatvan darabnyi ,tn ( il4\A tört ki a sertóskolerá, úgy hogy ki X, I sem lehetett }5ket hajtani a vásártérre. Mindennemű óvintézkedések megtörténtek a baj lokalizálására, eddigelé eredménynyel, amennyiben a járványos baj nem terjedt át a szomszéd akiokba sem és a vész enyheségét is illusztrálja, hogy az inficziált sertés- csapatból eddigelé csak három darab hullott el. Mindez azonban nem tehette kikerülhetővé, hogy a város zárlat alá vétessék, ami megtörtént és így most Gyuláról tilos a sertéskivitel, ami mérlegel- hetlen közgazdasági csapás. Gyulán kívül a sertés- vész még Endrődön is kitört, — mig száj és köröm­fájást Károlyi Alajos gróf nagyszénási birtokáról Beleznek. A járványok krónikájából- A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán következő újabb járványos betegségek me­rültek fel: roncsoló toroklob Szeghalmon, Öcsödön, Szent-Andráson, Békésen és Csorváson ;1 vörheny M.-Berényben, Gyomán, Csorváson, Békésen, End Ödön és Szarvason; vérhas Szeghalmon; hasi hagy­máé K.-Tárcsán és Szent-Andráson ; himlő Békésen és Szeghalmon; fültömirigy Békésen, Szeghalmon és Vésztőn. A csabai elöljáróság választás. Nagy érdeklő­déssel ment végbe Csabán e hó 22-én az uj elöljá­róság megválasztása, mi a szavazók nagy számából s kitüntik. Beadatott 1176 szavazat. Választás mind­ezek daczára csak a bírói állásra történt, mig a többiek egyhangú felkiáltással kapták meg hivata aikat. Bíróvá Maczák L. György választatott 510| szótöbbséggel Áchim F. István, Kitka György és Zsíros András jelöltek ellenében. Albiró Tadanay\ K. János, jaminai albiró Csicsely Mihály, városgazda Zsíros András, főpénztárnok Fejér Béla, árvagyám pedig Omazta Elemér lettek egyhangú fölkiáltássa a többi volt elöljárók is mind egyhangúlag foglalták] el újból helyeiket. A csabai földmives iskolára a vármegye őszit [rendes közgyűlése tudvalevőleg három esztendőre egy-egy perczent törvényhatósági pótadót szavazott meg. A belügyminiszter, mielőtt a közgyűlés hatá­rozata fölött érdemileg intézkednék, a napokban küldött leiratában kérdést tesz az alispánná), hogy] Békésvármegyében különféle czimek alatt és együt tesen hány perczent törvényhatósági pótadó van megszavazva s lesz kivetve Affair. Véres kardpárbajt vívott a múlt vasár­nap Csabán két 101. gyalogezred beli tiszt: Albecken Mátyás főhadnagy és Várady Károly hadnagy. A párbajra előzetes heves szóváltás adott okot s Al- becker főhadnagy súlyos megsebesülésével végződött Gyilkos merénylet egy ügyvéd ellen. Békésen nagy szenzácziót kelt a következő — szerencsére meghiúsult — gyilkos merénylet. Nagy Sándor 21 éves békési suhancz, akit Igaz Károly békési ügyvéd mint voit kocsisát pár nappal előbb szolgálatából elbocsátott, e hó 15-én este fél 7 órakor észrevét­lenül belopózott volt gazdája lakására s abban a perezben, amidőn Igaz Károly, Bajkán Mária szol­gálóval az irodába belépett, Nagy Sándor rászeg- zett egy hatlövetű forgópisztolyt e szóval: „meg öllek vén kutya, mert béremből 10 forintot jogta­lanul lefogtál“ és a revolvert többször ráesetten tette; szerencsére Igaznak sikerült a mellékszobáb. jutni s az őrjöngő suhancztól így megmenekülni A községi rendőrség azonnal letartóztatta Nagy Sándort, aki a. rendőrbiztos előtt még akkor este beösmerte, hogy Igaz Károlyt, mert az béréből álli tólag jogtalanul visszatartott tiz forintot, agyon akarta- lőni. Furcsa világítást vet különben a kö­vetelés jogosságára nézve ama körülmény, hogy Nagy Sándor, j követelését törvényes utón bebaj tani meg sem kísérletté. A merénylő másnap reg gél átadatott a békési járásbíróságnak, ahol azon ban a rendőrbiztos előtt tett beösmerésével szem­ben ellentétesen vallott; itt csak annyit ösmert be hogy Igazra csupán ráakart ijeszteni, ép ezért nem nyitotta ki forgópisztolya záróját; továbbá fel­hozta mentségül, hogy tettét önkívületi állapotban követte el és hogy még folyton annyira izgatott, hogy azt sem tudja tulajdonkép, mit beszél. A kir. járásbíróság ennek folytán Nagy Sándort orvo­silag megvizsgáltatta s az orvos tényleg annyit meg­állapított, hogy Nagy Sándor napok óta erős influ­enza s hevenylázban szenved. Gyilkos harangozó. Csorváson Pleván Mihály harangozó pénteken délután összeveszett menyével Pleván Sándornéval. A heves szóváltás csakhamar tettlegességig fajult, miközben a feldühödött Pleván kést ragadván, menyét nyakszirten szúrta, úgy, hogy az menten szörnyet halt. Aztán azonnal jelentke­zett önként a csendőrségnél, mely a gyilkos haran- gozót letartóztatta és átadta az orosházi járásbíró­ságnak. A gyilkosság Csorváson nagy szenzácziót keltett. Öreg honvédek nyugdíjazása. Az 1848-49-ki honvédeket nyugdíjazó országos bizottság: Pengő István, Czeglédi János, Csurai János, Horváth Já­nos, Ökrös András, Lovas János, Timár Püspöki Ferencz, Felföldi Mihály, Pálfi Ökrös Sándor, Czirják Mihály, Batka Sándor, B. Szabó Bálint, Józsi Imre és Kocsis Ferencz, mindnyája vésztői lakosok, volt 1848—49-iki honvédeket, egyenként évi 36 írttal nyugdíjazta, s 1896. év február hó 1-tol kezdodoleg, a békési kir. adóhivatalnál nyug­dijaikat havi előleges részletekben folyóvá tette. A gyulai 48-as kör e hó 26 án a Göndöcs- kert nagytermében farsangi bálát rendez,' melyre a kör tagjai és aj mulatni szerető közönség ez úton is tisztelettel meghivatnak. A bálbizottság. 5 4—4 A Körös-Tarcsa alatt tervezett vashid szem­léje e hó 16-án történt és a vonatkozó ügyiratok a vármegye legközelebbi rendkívüli közgyűlése elé fognak terjesztetni. A vashid kiépítési költsége 120,000 forint, és feltéve, hogy a közgyűlés elfo­gadja, az építés már a tavasz folyamán megkezdetik. Elveszett egy 400 frt értékű borsónagyságu gyémánt fülbevaló a Szarvassy Arzén lakásától a dr. Zöldy János lakásáig húzódó járda mentén. Becsü­letes megtaláló kéretik, hogy azt a kapitányi hiva­talba szolgáltassa be, hol 10 frt jutalomban részesül. Megfagyott. Ügyes-bajos dolgaikat végezni Orosházán járt négy kakasszéki dohánykertész. Egy kicsit a pohár fenekére is néztek, be is csíp­tek s igy bandukoltak hazafelé, Útközben egyikük, Kovács Mihály elmaradt társaitól, a hóba felbukott b nem tudott többé onnan felkelni. Jó későn kere­sésére indultak, és mire rátaláltak, már egészen meg volt dermedve . Még ólt ugyan, mikorra ma­jorba vitték de a dörzsölés és ápolás daczára nem­sokára meghalt. Gazdátlan postautalvány Varga István nevére, Gyulára egy 10 frtos postautalvány jött, melyet miután rajta bővebben a czimzett tartózkodási helye megjelölve pines, a posta nem tudott kézbesíteni A kérdéses utalványt igazolt tulajdonosa a városi rendőrkapitányságnál átveheti. Felhívjuk olvasóink figyelmét mai számunkban a lapunk végén közölt közérdekű hirdetményre, a nemesített legkorábbi székely tengeri beszerzési forrására, mely Székely- Udvarhelyen (Erdély) Szent- királyi Árpádnál kapható. M Köhögés, rekedtség és afnyálkásodásnál, a to­rok és légzési szervek mi n|ren zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő haj^su mellpasztilláit. Kap­hatók 25 és 50 kros ejeaeti dobozokban, minden gyógyszertárban és levesebb gyógyfüszerűzletben. Fő- és szétküldési Jektár. Egger A. fiai Nádor- gyógyszertára Budapesten, Váczi-körút 17.250 12-30 Gyulai élet. Hideg van 1 Brrr ! de hideg van 1 Ez a hét története. ! Hogy tegnapelőtt elgondolkozva, gallér közé húzott nyakkal bukdácsoltam haza felé a sikos betonjárdán, egy szemtelen veréb elröp­pent a járdaszéli akáczfáról. — Meglibbentette apró szárnyaival a zuzmarás faágakat, úgy, hogy egész kis lavinát sodort tőle a nyakamba a metsző éjszaki szél. Erre már dühbe jöttem szörnyen. Hogy is ne ! Képzeljék el önök, hogy érezték volna magukat az én helyzetemben.----Épen ar ideálomról - gondolkoztam és a ka­szinói mulatságon vele tánczolandó négyes sej­telmes boldogságairól szőttem az álmokat, mi­kor ez a brrr ... ez a januáriusi éles zúzmara tarkón'legyintett a maga prózai hidegségével. Há t csak szeresse a telet a ki szereti, de én nem szeretem. Még vizkeresztig csak eltű­röm valahogy, de mikor látom, hogy sem a krisz- kiridlihez fűzött reményeim nem teljesedtek, sem az újévi fizetésemelés nem ütött be, hanem a helyett 25-en boldog újévet kívántak, ugyan­annyi 10 krajczártól egy frtig terjedő borravaló fejében, akkor már kifogy nálam a türelem ola­jos korsója a télapó ellen és gyűlölöm mindazt a mi hideg : havat, jeget, szelet, zúzmarát, mindent. Pedig bizony most van részünk benne elég. A természet megfagyott, megkövült. Néme­lyek azt mondják, hogy alszik. — Fehér takaró bontja és nagyokat sóhajt. A takaró még csak hagyján, hanem ez a sóhajtás, ez a hideg északi szél, mely végig si vitva a háztetőkön, kicsipkézi a hótakarót és megzörögteti a zuzmarás ágakat, ez valami bor­zasztó j A táviró és , telefondrótok kötél vastagsá- guakká növik ki magukat és tündökölnek a hi­deg verőfényben, az emberek, a szegény bácsik pedig komikusán kaczagtató jégcsapokat horda­nak a bajuszokon. A szekerek siralmasan nyö­szörögnek a megfagyott kocsikenőcstől, és a szegény lovak egyszeribe tarka lovakká változ­nak, a hol nyáron csepeg róluk az izzadtság, most megfehérednek és olyan hatalrnasan fújják orrlyukaikból a fehér párát, hogy a legderekabb pipásoknak is becsületére válnék. Biz’ Isten nem találok semmi szépet a télben. Ha hatszáz holdas erdőm volna és négy ovas szánban bundába burkolózva kaczaghat- nám az északi szél kaczérkodását, talán máskép beszélnék. Az ilyen emberek szerethetik a telet. De mikor magamforma szegény ördögök be­szélnek vaczogó foggal a tél szépségeiről, elfog a pulyka méreg. Én rám nézve a tél nem jelent egyebet, mint megszaporitását a szabó kontónak és egy sommás keresetet a fadepós részéről. Voltaképen azt sem tudom felfogni teljes életemben, hogy ki tehette és mi okból tehette a farsangot télre ? Mikor különben is fázik egy-egy családapa és borsódzó háttal gondol a téli fa és kőszén számlákra) akkor még kapja magát a szeszélyes Carneval és uj toilette-számlákkal hüti le a sze­rencsétlen embert. Mire való épen olyankor mulatni, mikor legkevesebb okunk van rá ? A Carneval ö fensége téli uralma örökre megfoghatatlan probléma lesz rám nézve. Hát azért mondom, csak szeresse a telet a ki szereti, de én nem szeretem. Szebbek, igazabbak azok a rózsák, melye­ket a május tavaszi szellője csókol a leányar- ezokra, ezeknél a hideg-facsart rózsáknál, me­lyeket most az északi szél a betegek arczára is rákényszerit. Aztán ott van a jégpálya 1 Hát igaz, szép, kedves látvány és kimondhatatlan öröm egy-egy karcsú szőke vagy barna angyallal végigrepülni a jégen, kéz kézben egymás mellett és álmo­dozni együtt napsugaras tavaszról, szerelemről, boldogságról (én ugyan bocsánatot kérek, nem szoktam) de . ., mikor javában "járkál az ember a fellegek és légvárak magasában, egyszerre közbelép a próza: a hideg I Ki kell venni az embernek a zsebkendőjét és olyat trombitálni bele, hogy Jerichó falai ve­szedelemben forognának tőle, a fellegek közt járó bakfis pedig, lepottyan a magasból és el­veszti az illúzióját. 0 is kifújja az orrát. Máskor meg, mikor a gavallér kettesben repülve, már csak a boldogító „igen“-t lesi a bíbor ajkakról, megbotlik egy szivarcsutkába és olyat bukik, hogy csak úgy nyekken. Adieu illúzió, és szerelem, sántítva csoszog a pádhoz. Hát ezért nem szeretem én a telet l Ha még is van valami, a mi a télhez köt bennünket, az a farsang ! Igaz, hogy ez a fenti okoknál fogva, ért­hetetlen időben esik, de mégis nagyon kellemes. Az ember egy pár órára elfelejti az idő .zordságát és pirosra me'egedve töröli a homlo­kát egy imádott fekete, vagy kékszemü lány mellett, közbe nagyokat rikoltva adván tudtul a világnak, hogy mi a nézete az emberi nem halandóságáról. A farsangon egy kicsit kifújjuk magunkból a hivatalos port és levetkezzük magunkról azt a rettenetes nagy komolyságot, okosságot, a mi olyan rettenetes nagy bolondokká tesz bennün­ket, bolond okosokká. Egy kicsit okos bolondok, gyerekek leszünk, s ez magában is nagy nyereség a mellett, hogy esetleg még szivet, vagy — kosarat is nyer hetünk. Aztán kijövünk a teremből, elfeledjük a bolondozást és nagyképüsködünk, okoskodunk, fázlódunk tovább. Hideg van 1 brrr . . de hideg van! Irodalom. Az „1849—49-iki Magyar Szabadságharcz Története“ czimü illusztrált munkából most jelent meg az 51. füzet, a melyben Gracza György a deb- reczeni országgyűlés működését mondja el számos eddig ismeretlen adat fölhasználásával. A füzet ke­pei ezek : Ágyúgolyók, gránátok a szabadságharcz- ból. A budapesti Újépület kaszárnya 1849-ben. Honvéd dob, Orosz kovás-puska 1849-ből. Újvidék ostroma 1849. junius 2-án. Damjanich csibukja, gr. Batthány Lajos szivarszipka, Orosz czinderes-lőfegy- ver 1849-ből. A nagyszabású munka néhány füzet­tel több mint terveztetett, de a tavasz folyamán okvetlenül befejeztetik. Úgy a már megjelent két kötetre, mint a most folyó füzetekre a kiadó ezég (Wodianer F. és Fiai) még mindig elfogad meg­rendeléseket A „Zenélő Magyarország“ közkedvelt zenemű folyóirat január 15-iki II. száma tartalmaz két szép uj magyar dalt. II. <S. Jones „Palermó“ keringőjét s a hirneves svéd Halfdan■ kjerulf „Bölcső dalát“. A pártolásra érdemes hazai zenemű lap ára negyed­évre 6 füzetre = hatvan zeneoldal tartalommal 1 frt, előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ kiadó- hivatalánál Budapest, Csengeri utcza, 62, szám, Ugyanit jelent most meg Dr. Greizinger Iván „165 Hegedű átirat*-a, egy hegedűre írt 70 lap terjedelmű zenemű kötet, mely 117 eddig még sehol meg nem jelent magyar népdalt, s 48 a külföldi modern zeneszerzők legszebb műveit reme­kül sikerült átiratokban tartalmazzad A hegedű- átékosoknak igen becses kötet ára 3 frt. A hegedű játiratból mintaívet a „Zenélő Magyarország“-ból mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Nemesített legkorábbi székely tengeri. Eredeti vetőmag. Az utolsó két évtized legkeresettebb, mond­hatni I legdivatosabb mezőgazdasági terménye a „a legkorábbi székely tengeri.“ E tengeri minden más mezőgazdasági tengeri fajnál sokkal korábban megérik 1 fejlődése annyira gyors, hogy például a biharmegyei gazdasági egyletnek 1879. évben esz­közölt termelési kísérlete alkalmával április 14-én elvettetvén, julius 16-án a nagyváradi' termény kiállitsou megérve mulattatott be s e napon újra elvettetvén, e második vetésből október 6-án, a b. csabai kiállításon már megint érett csövek mutattattakbe. Tehát a „legkorábbi székely tengeri“ egy és ugyanazon évben kétszer ért meg. Bőtermő voltára nézve legyen elég felemlítenem a „Magyar Föld“ czimü gazdasági szaklap 1883. évi 226-ik számában Nagy Iván úr által közölt azon adatot, mely szerint a Bakony alatt eszközölt összehasonlító kísérletnél az Útasitá80m szerint miveit székely tengeri 700 Q öl területről 10 hectoliter k'fogástalan minőségű szemet adott; mig az ugyanakkora területen miveit közönséges magyar tengeri hozama alig(5 hectoliter közép minőségű l 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom