Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-12-27 / 53. szám
'fl it a leg változató ideáén közöl p* abb tartalommal jelennek meg. íisi divattudósításokat s minden logalább egy önálló tárczát — a regényen ki- A. ki olvasni valót keres és a világ folyásáról rsan és hitelesei akar értesülni, fizessen elő az yetértés“-re. M előfizetési pénzek az „Egyet- is“ kiadóhivatalába küldendők. Kiadóhivatal; dapest, IY. ker,^ Papnövelde-utcza 8., mely szi- áen küld ingyenes mutatványszámot. A legérdekesebb ajándékot, a mit egy hirlap jujthat, kétségkivül a Magyar Újság adja az elöntőinek. Ez az elevenen szerkesztett, mindig friss, ( ndig érdekes fővárosi lap havonkint egy kötet I gényt ád minden élőüzetőj ériek, még annak is, a csupán egy hónapra fizet elő. A ki tehát egy en át előfizetője a Magyar Újságnak, melynek szerkesztője dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő, egy egész kis könyvtárhoz, tizenkét díszes kiál- ásu regény-kötethez jst teljesen ingyen. Valóban bbet nyújtani: mint egV élénk, érdekes napilapot tizenkét kötet regény^ azért az olcsó előfizetési 1 ért; merő lehetetlenség] S tudnivaló, hogy a Maiit Újság mindamellett (olcsóbb bármely más fő- rosi lapnál, mert egész'lévre 12 frt, félévre 6 frt, i jgyedÓAre 3 frt, egy hórlipra L frt. Egyes számá- I k ára a vidéken 5 kr. A januári uj előfizetési r gyed alkalmából a legmelegebben ajánljuk olválj ink figyelmébe a MagyanUjságot, melynek kiadó- 1 vatala Budapesten, a Váimegyeház-utcza lö szám itt van. A lap kiadóhivatala mutatványszámokkal vesen szolgálEgy bevált újság. Vágj egy fertály esztendő- ezelőtt,'bizonyosan emlékezik rá a magyar kö- isegj tizenoyÉlcz budapesti újságíró megalapította Budapesti Fjjpló-1; írók & poéták, a kik köztu-j iásj^ex'nc'mi ndi) — Nem tudom, hogy Isten volnék; csak a lányok mondják azt rólam. — Na, akkor nem félek az Istentől 1 — szólt a másik, de többet nem is szólhatott, mert Faragó abban a perczben ólmosbot alakjában bujtatott menykövét úgy csapta a Kocsis István fejéhez, hogy ez rögtön lebukott a földre. így járt a seitsógére siető öcscse József is. — A két Kocsist öcsin kellett baza szállítani a harcz színhelyéről; mindkettőnek betört a koponyája és sokáig sínylették a bánomi Isten haragos menykövét. Folyó hó 21-én tartatott meg ez ügyben a végtárgyalás, 1 a törvényszék a falu gyöngyét nagy újára sok lány szívnek, örömére a bánfalvi legé- yeknek, súlyos testi sértés büntette miatt egy évi börtönre Ítélte. A hetyke legényt, ki nem is ejtette, hogy ennyire nem imponál itt az ő tekintélye, egészen consternálta az Ítélet, s megnyúlt képpel jelentett be az ellen felebbezést. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalásoknak. Deczember 29. Hacker Gyuláné felperesnek, Bruszt J. és fia ezég alperes elleni tulajdoni igénypere. Szenes Józsefné és t. felpereseknek, az orosházi keresztény népbank alperes elleni tulajdoni gónypere problémákon törik a fejüketH JMuj problémát állítottál maguknak : miképp [ jegteremteni az »önkezelési« újságírót, miképp Kiszabadítani a sajtót a tőke járma alól, mi- Ijehet független lapot teremteni, megteremteni Sági ró k lapját? A dió ktmény volt és nehéz jika; egyrészt a körülmélyek kényszere, más Jegy nagy eszme vitte rá a tlzennyolczak csőit. hogy szakítva a zsnrmlisztikai munkafel- Inak hagyományaival, magukra vállalják ők ínyolezan az újságíráson ldvül még az újságjáénak es az ujságkiadásnak gondjait is. Azon Kp az „önkezelési“ újságíró, a ki függetlenül fen kiadótól és mentesen müden méltatlan já- Itól, igaz kedve szerint'beszélhet, a maga felejégére és a közönség tetszésre úgy kezelvén «agát, hogy bizalmat keltsen és kedveltségetl j, ez a probléma, miDt a Buiapesti Naplónak jaágszerte elterjedt komoly formájú, tekintélyes {maiból látjuk, jó sikerrel oldódbtt meg. A tizen- elczan pompásan kezelik önmagukat és világos lonyságát adják annak, hogy «tevés emberből llinően lehet megszervezni egy tespublikát. Ez szervezeti kitűnőséget aztán a Budapesti Naplóit minden száma is csudálatos frissességgel de- hnstrálja. A Budapesti Napló psmpás organizl nsa el nem fárad, szelleme ki nfm merül, logi- úja meg nem gyöngül. Szeme b nagyszerűi fidapesti Naplónak, meglát mindent és aztán hogy tdja elbeszélni, amit látott! Az égéjz szervezetnek aisbitekturája azt bizonyítja, hogy ledvvel rakos-J gija itt minden ember az újság pdreikáit össze At aj*ágirék-lapja embereinek-persse nem nagyon kilos munka ez. Oly sok és sokoldalú talentum került^bben a lelkes társaságban ösíze, hogy egy gelőkelőbb stilü újságnak napról-napra való meg jméttése csak természetes folyamat, hr ilyen elmé kipróbált pennák- fáradnak ebben, k Budapesti apló, amelynek politikája független, szabadelvű és endithetetlen; a Budapesti Napló, amelynek tár zarésze, hírrovata és kritikája a magyar sajtóban kívánatos színvonal mértéke lehetne; az újság, nelynek főszerkesztője Vészi József, Jelelős szer esztője Braun Sándor, melynek politikát a szer esztők mellett Beksics Gusztáv és Balogh Pál a [szabadelvű magyar újságírásnak e fényest tollú, nagy tanultságú és erős logikájú triásza vezeti; amelynek f^érczarovatát pedig Ábrányi Emil (Robin), Gergely ván, Lyka Károly, Márkus József, Pipp Dániel onaohus), Pékár Gyula, Thury Zoltán, Tömörkény ván, Feszi Géza, Szántó Kálmán, Munkácsy Kálin stb. élénkítik; az újság, amelynek jrszággyü- i rovatát, hírrovatát, különféléit, katonai czik it, riportjait stb, a legkipróbáltabb, legtanultabb legizlésesebb magyar zsurnaliszták sierkesztik Írják, igen természetes, hogy rövid báróm hónap ,tt elterjedt és népszerűvé vált. Az önkezelési idszer bevált a zsurnalisztikában és a Budapest pló, amely saját speczialitása szerint núndennap sábokon át bizalmasan is beszélget aAözönsé- vel (a „Szerkesztői üzenetekében) né 1 küiözhetet- í társasága lett az olvasóinak. Már csak egy uj obléma marad az önkezelésnek e megoldott prob- h mája után: mit adtak ezek a tizennyolczah a közönségüknek ? Bizonyosan üdítőbb nektárt, mint a nivel őket tartották a régi fészekben, a jhonnan légy hónap előtt a bizonytalan, de most már tisz- án látható jövendőbe voltak kénytelenek Sestüle- ;ileg egytől-egyig költözni. Aki egyébiránt gour- nand a szellemi élvezetekben, az úgyis megtud- iatja azt a titkot, ba előfizet a Budapesti Naplóra. j)z az újság éppen annak való, aki már^unja a zürkét, a sablont, a banálist. HIRDETÉSEK Hirdetmény. A IV-ed oszt. kér. adót illetőleg, az adózók a következőkre figyelmeztetnek.- Az állandó fizetés, nyug- kegy- vagy tiszteletdijat húzó állami törvényhatósági, alapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnok közegek, nyug- vagy kegydijat húzó özvegyek, ál- andó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők kezelők, könyvelők, pénztárnokok s általában 40 frtnál több havi dijt huzó segédek, segédmunká sok, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, ta nitók, nevelők, írók, művészek, végre a hivatalszolgák a keresetadó IV ik osztálya alá tartozó keresményüket az alább említendők kivételével bevallani tartoznak, azonkívül a felettes igazgatóság, elöljáróság, pénztár, földbirtokos, vagy üzlettulaj- onos, a kitől vagy a melytől, az adóköteles fizetését húzta, szintén kötelezhető arra, hogy az ügy körében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető bizottságnak nyújtsa be. Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel, ha azonban az a folyó évre megálla pitbató nem volna, az előző évi állapot szerint vet tetik ki a keresetadó. A vallomások beállásának ideje, helye és egyéb kellékei tekintetében a III-ad oszt. keresetiadóra nézve közzétett szabályok tartandók szenr előtt. ügy a IV. oszt. kereseti adónak,, mint a tő kekamat és járadék adónak az államkincstár meg rövidítését ezélzó cselekmények, az adótárgy el titkolásának vagy valótlan bemondásának birsága 1—8 annyi, mint az összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői, vallomást nem adnak ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett kereset adót tőllük beszedni és az állampénztárba beszolgál tatni. Tisztek és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami, vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesék ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonásokat a közpénztárból szedi be. Gyula, 1896. decz. 19. 325 2—2. Gyula város adóhivatala. £ 3146/1896. ikt. Árverési hirdetmény. Gyula város tanácsa a tulajdonát képező alászati jogot folyó évi deczember hó 28-án délelőtt 10 órakor 1897. évi január hó 1-től évre a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe adja.l A halászati jog a város tulajdonát képező következő folyammedrekben és meder-[ részekben gyakorolható: a) A Fekete-Körös balpartján a gyula- várii határtól a szanazugig a meder középéig; b) A Fehér-Körösi nagy csatorna egész medrében a gyula-várii határtól a szanazu érig és c) Az „Élővíz csatorna“ egész medrében gyulai Epreskerttől Poatelekig, Postelektől pegig csabai határig a balparton a meder-1 közepéig. Kikiáltási ár 65 frt. Bánompénzűl leteendő a kikiáltási ár| 10°/0-léka készpénzben vagy elfogadható értékpapírokban. Az árverésen részt lehet venni szó es rásbeli ajánlatokkal. Az írásbeli ajánlatok — a szóbeli árve-| rés megkezdése előtt — nyújtandók be s csak akkor vétetnek figyelembe, ha azokhoz aj bánompénz mellékelve van s ha az aján- atot tevő kijelenti, hogy az árverési feltételeket ismeri, elfogadja. Az árverési teltételek a közigazgatási irodában az árverést megelőzőleg is a hivatalos órákban megtekinthető. O I—IR Kelt Gyulán, 1896. évi deczember hói 9-én tartott városi tanácsülésen. Törvényszéki csarnok. A bánomi Isten. Faragó Ferencz volt legde- Ibb legénye egész Bánfalvának, 1 ennélfogva neki j volt a legtöbb szerencséje a lányok kőiül. Sok {ép leáuy epedezett, sóhajtozott utánna, de még legény forralt magában halálos boszut ellene. Ferencznek azonban delisége mellett meg zzá való ereje is, mely aztán feltétlen te- ; biztosított neki a vetélytársak közt. , >lyó évi január 26-án Faragó Ferenoz töb- gával mulatott a korcsmában, midőn bejött rétién számbavehető riválisa Kocsis István , k testvére József egy más társasággal. Egy békében megfért a két társaság egymás igyszerre azonban Kocsis István esek át- agó Ferencznek I Azt hallom, te vagy az Isten Bánkban, — Mire Faragó rögtön visszavágott; í dár SCHILLINGER LIPOT vaskereskedése, gazdasági- és varrógépek eperjesi cserépkályhák gyári raktára GYULÁN. Ajánlja jól felszerelt raktárát mindennemű vasáruk, szerszámok és konyhaedényekben, mélyen leszállított árak korcsolyákban Mercur Kondor Halifax csavarkorcsolyák 1.-65 2'— 1-20 —"80 páronként l-ső rendű porosz fütöszén házhoz szállítva I. minőség II. minőség 100 kgram 1'90 P40 Mindennemű mezőgazdasági gépek és Singer-féle varrógépek előnyös részletfizetések mellett is. Magy. kir. lőpor, lőszerek és fegyverek Házi és villanycsengő berendezések. Uj!! Madárkalitkák a legcsinosabb kivitelben Valódi asphalt fedő és elszigetelő lemezek Eperjesi cserépkályhák bizományi raktára A n. é. közönség b. pártfogását kéri kiváló tisztelettel Schillingen Lipót 822. 2—2 vaskereskedő és gépraktáros Dutkay Béla, polgármester. 326.2—2. Hoffmann Ferencz, v. II. jegyző. Hirdetmény. A tőkekamat és járadékadó alá tartozó jöveJ delmek bevallása tárgyában : Az 1897. január 15-ig a tőkekamat- és jár nílá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagyl erkölcsi személy bevallani köteles Tökekamat és jár. adó tárgyát mindazon va-| gyón képezi, mely a föld-, ház- és kereset-adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett • válla-^ latok és egyletek adója által közvetve vagy közi vétlenül nem érintetik ; képezik jelesül: mindazon] Ikamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa a következő jövedelemforrásokból, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, topábbá bitbizományi, caaládi s alapítványi tőkékből; eV belföldi földbirtokkal összekötött, a föld_J ... 1 ad ó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; d) külföldön fekvő föld vagy házbirokokból pari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állami vagy f) törvényhatóságok által kibocsátott, s külön törvények által adómentesség kedvezményben nem részesített kötvényekből huz;*végre: g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzntézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümöl- csözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem- Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve felmentettek : a) a fentebb említett magyar államkötvények í b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai; c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamat adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezések rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkéből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek. kötelesek ezen kamatjövedelem és pedig : a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év márczius, junius, szeptember és deozember havának utolsó napján; b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden év jan. és julius havának utolsó napján a kir.-adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni, jogositva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatartsák Kárösszegnek vétetik amaz összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek is mert közegek (hatóságok) jogérvényeBen megállapítottak. Ha az az összeg nem adatik, a birság 1—500 frt. Gyula, 1896. deozember 19. 323 2—2. «Sitit város adóhivatala Hirdetmény. A föld és hézbirtok után járó általános jövedelmi pótadót illetőleg az adózók a következőkre figyelmeztetnek: Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbér alá eső földbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentességi járuléknak 30 százaléka ; b) a báz osztályadó alá eső házbirtokra a f. évre kivetett állami egyenes adónak és földtehor- mentesitési járuléknak 40 százaléka. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosnak az 1883. XLVI. t.-cz. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy : a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelező által is terhelőt kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rótt tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve hogy e tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőkeösszeg után egy évre esik ; ha a kölcsöntörlesztést nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyviig bekebelezett közadók és kincstári Bérhálralékok után jájó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16. §.) Az a) alatti bekezdésében foglalt intézkedésből világosan kitűnik, bogy a levonás alapját képezi az az évi kamat összeg, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1893. évi január hóban 10,000 forintot vett fel magán hitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 6000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1894 évre, az 1893. évi deczember hó végén fennmaradt 4000 forintnyi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől, a jelzálogintézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis a hitelintézetekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításnál: aa) A bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsönnek nem a megelőző, banem a f. évi kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán is keletkeztek. (1891. 41,187. P. M. B. 1891. 13. P. K.) A vallomás az adóév jan. 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál). E határidő lejárta után és jelesül február hó 15-ig érkező vallomások az 1886. május bó 3-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 18-ik számában megjelent 81,090. sz. rendelet szerint már csak gazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg iga- zoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt; febr. 15-ike után benyújtott vallomások pedig figyelembe nem vétetnek. A benyújtott vallomásról elismervény adatik mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, a kik a kölcsön kamatokra vonatkozó vallomások tényállására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bokebelezés mellett járadék- kölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek tkvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtére következő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános jövedelmi pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. p. ü. igazgatóságnál kérni. Gyula, 1896. deczember 19. 332 1—i. Gyula város adóhivatal ZA rendes napi piaczi árf^ kaphat FORIS ÁG üzl Gyulán, ©©©
