Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-06 / 40. szám
— kivéve Kőrös-Ladányban az elhalálozott Parkas I öábor helyett választási elnökül Chilkó László lett megválasztva. A kéményseprői vármegyei szabályrendelet módosítása ügyében beadott felebbezések figyelembe nem vétettek. A teherszállító kocsik talpszélessége tárgyában leérkezett miniszteri rendeletet ezúttal a megye közönsége érdemlegesen nem tárgyalhatta, a mennyiben a vármegyei utak — mindnyája — még nincs kiépítve. Lapunkban egész terjedelmében közölt tárgy- sorozatban felsorolt, idegen törvényhatósági átiratok — mind, egyszerűen tudomásúl vétettek. A vármegyei közigazgatási bizpttság előterjesztése folytán megbizatik a vármegyei tiszti főügyész, hogy a községjegyzői magánmunkálkodha- tás ügyében készítsen javaslatot és azt a legközelebbi közgyűlésen terjessze elő. A vármegyei iparbizottság jelentése, mely szerint a házi ipari felügyelő állást Dr. Zsilinszky Endre bizottsági tag fogadta el — tudomásul vétetett. A vármegyei monográfia mü kinyomatásával, — Dobay János gyulai lakos lett megbízva. A vármegyei leányárvaház ügye provokált még egy kis felszóllalást a bizottsági tagoknál, — melynek végeredményeként határozatilag kimondatott, annak Gyulán leendő felállítása, — a menynyiben Gyula városa e czélra 15 ezer forintot ajánlott fel, mely előnyösebb a Mező-Berényben felállítása érdekében Schwarcz Ferencz budapesti lakos által tett ajánlatnál, a fentartási költség szükséglet évenként egyelőre 4500 frtban lett megállapítva, illetőleg előirányozva, — a szabályrendeleti tervezet szerint pedig 4—15 éves vagyontalan árva leánykák vétetnek fel, egyelőre csak 15 számban, — mig az árvaházban egy alapítványi hely 3000 frttal lesz megváltható; — a küldött- ségi jelentés szerint számszerűleg specificálva van, hogy a megyebeli egyeB községek árvaházi tartalék alapjainak kamataiból, mily összeggel tartoznak az árvaház létesítési és fentartási költségeihez évenként járulni. Ujfalussy Dezső megyei árvaszéki ülnöknek saját kérelmére 690 frttal lett nyugdíjazását a vármegye közönsége jóváhagyólag tudomásúl vette. Bajcsi Gusztáv lemondott törvényhatósági állatorvos részére 600 forint végkielégítési összeg lett megszavazva. A vármegyei közművelődési bizottság jelentése, melyszerint a magyar nyelv tanítása körül kitűnt tanítók közül, az l-ső dijat, Boros Mihály szarvasi, — a 2-ikat Thehljár Károly csabai, — a 3-ikat Iván József gyulai, — a 4-iket Diósy Lajos szintén gyulai tanítók nyerték el tudomásul vétetett. A honvédalapitvány kamatainak (120 frt) kiadása ügyében, a javaslattól eltérőleg nem Szakáll Albertnek, de Turbicz János vésztői rokkant honvédnek lett megszavazva. Békésvármegye, — a Békésvármegyeiek se- gélyegyletébc alapitó tagúi belépését elhatározta. Öcsöd község által 3000 forint ideiglenes kölcsön ügyben, — nemcsak, hogy a jóváhagyás meg- tagadtatott, de a községi jegyző s bíró ellen azért, mert a községet szabályellenesen felvett 2000 frt kölcsönnel terhelték meg a fegyelmi eljárás megindítása lett kimondva, — mig ezeken kivül, a rendes és póttárgysorozatban összesen felvett 125 darab ügyben hozott állandó választmányi javaslatok, az elnök a referáló jegyzői kar s egy pár központi tisztviselő jelénlétében, — határozattá emeltettek, — megjegyezvén, hogy egy pár kivétellel ezen határozatok — mind tárgyalt kérelmek érdekében kedvezően lettek meghozva szabályrendeletek, adásvételek, kölcsön engedélyezések jóváhagyva, megyei és községi adók s közmunkatartozások törölve, úgy, hogy az ügyek már másodnap délután 5 órára mind elintézést nyertek; — harmad nap délelőtt 10 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott. Erre Szabó János felállott rövid, de lelkes szavakban kiemeli, hogy az egylet csak úgy felelhet meg sikerrel feladatának, ha élére oly férfiút választ, kinek tevékenysége a közélet terén ismeretes és ki állásánál fogva is oly erkölcsi súlylyal bir megyénkben, hogy az egylet felvirágoztatását előmozdítani képes legyen, ajánlja az egyesület elnökéül Tallián Bélát, a vármegye minden szép és nemesért buzgólkodó főispánját. Szabó János szavára h,arsány éljenzés zúgott föl, mely mindaddig tartott, mig Tallián elfoglalta elnöki székét, ahol gyakran felhangzó tetszések között a következő beszédet mondotta: A „Békésvármegyei közművelődési egylet“ alakuló gyűlése szeptember 29-én. A vármegyeházának díszes terme ritkán lát együtt oly Bzép közönséget, mint múlt vasárnap délután; nemcsak az ügy iránt érdeklődő férfiak, de hölgyek is igen szép számban jelentek meg, hogy részt vegyenek azon az ünnepélyen, mely hivatva van megyénk szellemi terén is az eddiginél pezsgőbb, hasznosabb mozgalmat, fokozottabb tevékenységet kifejteni, és e megyét „a szellem- harczok tiszta sugaránál oly magasra tenni, mint lehet.“ A közönség már négy óra előtt szépen megtöltötte a nagy termet, várva az elölegesen és zaj nélkül meghirdetett ünnepély kezdetét. Dr. Fábry Sándór alispán helyéről felemelkedve, mint házigazda, röviden és szívélyesen üdvözölte a jelenvolt díszes közönséget, mint az alakulást megtartó egyesületnek tagjait s a programm szerint felkérte Oláh Györgyöt az emlékbeszéd elmondására. Oláh György, mint a közművelődési egyletnek fáradhatlan létrehozója, szónoki hévvel olvasta fel az ez alkalomra készült „Emlékkönyvében is foglalt, eszmékbon gazdag emlékbeszédét, melyet a közönség figyelemmel hallgatott, s befejeztekor élénken megéljenzett. Utánna Szabó János emelkedett fel, hogy ez ünnepélyre irt s lapunk múlt számában és az Emlékkönyvben is közölt remek ódáját szavalja el. — Az ódát oly szónoki hévvel mondta el, hogy a közönség még lélegzetét is visszafojtotta, csakhogy minden szavát meghallja, megértse és átérezze. A befejeztével felhangzó és perczekig tartó taps és „éljen“ jutalmazta az Írót, költőt és szónokot. Végül Dr. Karácsonyi János olvasta fel a letűnő „Régész és müvelődéstörténelmi egyletnek“ huszonegy éves működését tárgyszó czikkét, mely szintén az „Emlékkönyvében mint „Zárszó“ jelent meg, s buzdítva az új egyletet fokozott tevékenységre ezen mai napon utolsó szavával is elő akarja mozdítani „Békésmegyének és vele kedves hazánknak felvirágoztatását.“ A közönség a jeles zárszót szintén éljenzéssel fogadta, mire a régész- és történelmi egyletnek átalakítása következett. T. közgyűlési Csak erkölcsi kötelességet teljesítek, midőn a békésvármegyei közművelődési egylet elnökségét elfogadom, a melynek anyagi fellendülését, erősbödését és fejlesztését, helyes irányban leendő tevékeny működését, szívem és meggyőződésem egész melegével fogom vezetni és irányítani. (Éljenzés.) Téves felfogás és alapnélküli helytelen félelem a hazánk földjén lakó nemzetiségektől, hogy közművelődési egyleteinktől visszavonulnak, sőt innak működésétől féltik nyelvüket, talán vallásukat is. Hol van a continensen nemzet, amely oly tiszteletben tartja a nemzetiségek talán tul- erősen hánytoritott és követelt jogait, mint a magyar ? Hol van nép, amely önmagának annyi szemrehányást tehet éppen a nemzeti fejlődés terén tapasztalható mulasztásaiért, mint mi ? — és minket vádolnak chovinismussal. A mi let hargiánk nemcsak hogy nem támadott megl semmi jogot, sőt ellenkezőleg, eddig állandóan mulasztott, még a jogos offenzív védelemre sem gondolt. (Tetszés.) Téves felfogás és vétkes mulasztás az is, hogy magyarlakta vidékeken nem kell közművelődési egyleteket alakítani; éppen ez alapította és alapítja meg ma is azon félszeg vélelmet hazánk nemzetiségei között, hogy a cultur egyle-J tek csak is a magyarosítás czéljából lépnek életbe pedig a közművelődés terjesztésének és fejlesz-] tésének első és alapvető érdeke kell hogy mai gyár népünk keretében eszközöltessék imminenter és ott, ahol csak elszórtan vannak idegen ajkú testvéreink, akik a művelődés hasznos előnyeiben együtt velünk részesüljenek, hogy az által hozzánk közelebb hozassanak. A közművelődés terjesztése tehát magyar vidéken a cul túr egyesületek által különösebben már csak azért is fontos, hogy magyar köznépünk a szel lemi fejlettség magasabb fokára emeltesssék s ezen suprematiája által gyakoroljon vonzó és beolvasztó erőt a nemzetiségekre. De meg a közművelődés és a magyar nyelvterjesztés apostolainak a kiválóan magasabb mü veltségü magyar vidékekről kell kirajzania az elmaradottabb és nemzetiségek által tömören lakott vidékekre, hogy ott megtelepedve, tegyenek a magyar kultúrának és nyelvnek megbe csülhetlen szolgálatokat. Előttem kétséget sem szenved az, hogy a magyarok által lakta vidéken alakult és alakulandó cultur egyletek egyenrangú fontosságú factorok a nemzetiségek által lakott vidékeken alakultakkal és e két áramnak együttes és egymáshoz való lelkes működésére van szükség, hogy örvendetes eseményt érhessünk el, különben azok elszigetelten állván, phizikai és anyagi erejüket felülmúlja a nagy munka teljesítése; és mi a magyar vidékek lakóinak és mulasztásunknak lesz bűne az eredménytelenség, vagy a kevésbé kielégitő sikSr. Ki kell tehát lépni eddigi lethargiájukból az összes alföldi és nagy részben a dunántúli megyéknek is, követniük kell Békésmegye még dejekorán felismert példáját, nehogy mulasztással legyenek jogosan vádolhatók. Nem kívánjuk mi, hogy az idegen ajkúak vallásukat s nyelvű két elhagyják vagy megtagadják; — ápolják és fejlesszék annak tanait és szokásait legjobb tu dásuk szerint és ebben mi szívesen segítségükre leszünk, (tetszés), hisz mely nemzete az európai államoknak tud s tanul annyi idegen nyelvet mint a magyar ? — Hol található az, mint mi nálunk, hogy nem a nemzetiségek tanulják meg az állam-, hanem a magyarok a vidékeken lakó nemzetiségek nyelvét? de szívben és nieggyő zödésben egyeknek kell lennünk honunk egysé geért s az őszinte szeretetben iránta, azt pedig jogosan megkövetelhetjük mindenkitől, ki édes hazánk jó kenyerét eszi, hogy apnak nyelvét tudja s ennek szükségességét őszintén el is is merje. (Helyeslés.) Aki tehát ezt nyíltan vagy titokban nem akarja, avagy azt tudva, vagy tudatlanul megtagadja, az nem barátunk, hanem ellenségünk Legyen tehát mindenkinek akarata szerint, de legyen meg jutalma vagy bünhödése. Mi ez utón akarunk és fogunk haladni mindig méltányosan, de határozottsággal hangoztatott elveinkhez. A ki tehát e csapáson nincs velünk, az ellenünk lesz. Jelszavunk tehát legyen suaviter in modo, fortiter in re. Ezután a többi tiszti állások töltettek be. Dr. Fábry Sándor vármegyei alispán tette meg az ajánlatokat, alelnökül ajánlva Oláh György t. főügyészt, ki az egyesület körül oly feledhetetlen érdemeket szerzett. A közgyűlés éljenzéssel tüntette ki Oláh Györgyöt s alelnökül megválasztotta. Titkárok let tek és pedig közművelődési titkár Kóhn Dávid, történelmi titkár dr. Nogáll László. Pénztárnok: Balogh János. Múzeumi igazgató Fürdők István. Jegyzó Szabó Emil. Ügyész dr. Ladies László.Ugyancsak Fábry alispán indítványára választmányi tagok lettek: Nnvák Kamill, Szabó János, Gr_oh Ferencz, Dr. Karácsonyi János, Domby Lajos, Biberea Péter, Ladies György, dr. Bartóky József, Bánhegyi István, Kéry Gyula, Jantsovits Emil, B&liozay István, Grócz Béla, Léderer Lajos, Haviár Dániel, Horváth Károly, Szénásy József, Gajdács Pál, dr. Fáljry Sándor, Beles Vazulr Jeszenszky Károly. Keller Imre. Terénvi EiP jós, dr. Herényi Ármin, Dobay7ános, Haviár Lajos, Haan Béla, dr. Zsilinszky Endre, dr. Salacz Oszkár, dr. Hajnal Istvánj gFÓf Bolza Géza, Tatay János, Kéry Kálmán. Az alakulás megejtetvén, Tallián Béla főispán a muzeum megnyitására hívta fel a közönséget, a hova nagy érdeklődéssel ment el legnagyobb része. — A múzeumban Oláh György kalauzolta a főispánt, ki úgy a muzeum gazdagsága, valamint a szép rendezés felett is teljes megelégedésének elismerő nyilatkozatok által adott kifejezést. — A közönség csak jó alkonyaikor hagyta el a muzeum helyiségeit. Előfizetési felhivás a „Békés“ 1895. évi utolsó negyedére. Lapunk múlt hó végén XXVII. évfolyamának háromnegyedét töltvén be, tisztelettel felhívjuk mindazon olvasóinkat, -akiknek előfizetése szeptemberben lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, övőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyulavárosa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyi- igosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután s működni; összekötéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyulavárosa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt szíves támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig az októ- ker—deczemberi negyedre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának — Gyulán“ czim alatt postautváDynyal küldendő be. Hírek. 0 felsége a király legmagasabb névünnepe alkalmából folyó hó 4-ikén ünnepélyes isteni tisztelet volt a gyulai róm. kath. főtemplomban ; Gr áh Fe- :-encz plébános pontifikáit segédlettel. A misén részt- vettek a helybeli állami, törvényhatósági s városi tisztviselők küldöttségileg, a m. kir. honvédtisztikar pedig teljes számban. O felsége névnapjakor Gyu- án kivül Csabán, Orosházán, Békésen, Szarvason, Endrődön, Gyomán stb. is voltak hálaadó isteni tiszteletek. Október hatodika, a magyar nemzet gyásznapja az idén vasárnapra esik és igy nagyobb kegyelettel ülik meg, mintha hétköznapon volna. A ef. templomban gyászisteni tisztelet, amelyen — endes szokás szerint — más hitfelekezetek követői is hazafias buzgalommal résztvesznek. A közművelődési egylet megalakulása, a múzeum megnyitása s a vármegye közgyűlése a hét eseményei. Mindenikről külön czikkben referálunk, e helyen csupán a vármegye közgyűléséről jegyezzük meg, hogy az várakozáson alúl volt látogatva már az első napon is, míg a második napon a tisztviselőkön kivül mindössze két bizottsági tag érdeklődött a tanácskozások iránt. Az alispáni jelentés kiegészítéséül dr. Fábry Sándor alispán, aki vasárnap este Békésre utazott és az éjjelt Békésen töltötte, a lapunk más helyén megirt zavargásról s jelentést tőn és a közgyűlés Behiczey Rezső indítványára gondoskodott róla, hogy a békési eseményeket ne aknázza ki riporteri élelmesség a vármegye rovására, hanem a fővárosi lapokban a —- ú ■ vertálását 49 szavazattal 2 ellenében elfogadták, s pedig oly feltételek alatt, hogy a jelzáloghítelbank a 350,000 forintos kölcsönt 96 forintért köteles leszámolni ; a kölcsön törlesztése 50 esztendő, a város azonban jogosítva van azt hamarább is bármikor kifizetni. Az évi annuitás (tőke kamattörlesztés) 4m%. A városi tanács jelentése, mely szerint a ser- tésmázsáló elkészítését if Steigerwald Ferencz 1654 forintért vállalta el, jóváhagyólag tudomásul vé- Itetik. — Ujfalusy Gyula volt városi mérnök kérvényének a reárótt pénzbírság elengedése iránt, a képviselő testület magát illetéktelennek nyilvánítja. Ricsek János anyakönyvvezetővé történt kinevez- tetése folytán a pénztárnoki állásról való leköszönése elfogadtatott és a pénztárnoki állás betöltéséig helyére Szikes György városi napdijas helyet- tesittetik, aki az esküt a közgyűlés színe előtt nyomban le is tette. Az ipartanodái bizottság 1894/5. tanévről szóló működésére vonatkozó jelentés, a szeptember havi véletlen pénztárvizsgálatról előterjesztett jegyzőkönyv tudomásul vétettek. Kossuth Lajos arczkép leleplezési ünnepélye. A képviselő testület legutóbb tartott közgyűlésében a Kossuth Lajos hazánk nagyfia arczképének leleplezési ünnepélye rendezése tárgyában megbízott küldöttség előterjesztette az ünnepély rendezésére vonatkozó javaslatát, amelyet a közgyűlés egész terjedelmében egyhangúlag elfogadott. A rendkívüli képviseleti közgyűlés határideje — melyen az arczkópleleplezési ünnepély tartatik — e hó 19-ik napjának d. u. V24 órája tűzetik ki s erre Kossuth Ferencz országgyűlési képviselőnek meghívása el- határoztatik. A leleplezési ünnepély alkalmával a dicsszónoklat megtartására Oláh György m. tiszti főügyész, Kossuth Ferencznek.a csabai indóháznál fogadására Frankó László s a gyulai vasúti indóháznál üdvözlésére dr. Zóldy Géza városi főügyész kéretnek fel, a közgyűlésen pedig Kossuth Feren- czet Datkay Béla polgármester fogja üdvözölni. Lovasbandériumot is szerveznek; az olvasókörök, testületek, egyletek pedig zászlók alatt fognak az indóházhoz felvonulni. Kossuth Ferencz Csabán fogadására dr. Frankó László elnöklete alatt Schmidt József, Yégh József, Schmidt Gyula, Fodor Antal, Kis István, Biberea Péter, Winkler Lajos, Sál Se- bestény, Illés József, Rozsos Gábor, Sál József, jLendvai Mátyás,. Anuló Pál, Reisner Ede, Schröder Kornél, Herodek István, Rosenczveig Hermann. Nánási István, Szikes András, Wolf Zsigmond, Frailer Gyula, Papp Gyula, dr. Ladies László, Hoffmann Viktor, Dombi Lajos, Kohlmann Ferenoz, Végh Gábor, dr.'Deák Zsigmond, dr. Erlich Jakab, Stefanovics Pétér és Ad. Schriffert Józsefből álló küldöttség kéretik fel. A súgárúti s belvárosi házakra zászló tűzetik ki, este 7—8 óra között a várost kivilágítják, 8 órakor pedig a népkerti pavilion« ban társas vacsora lesz. A díszközgyűlés alkalmául a nagyterem karzatára csakis hölgyek bocsáttatnak fel. Kossuth Ferencz és esetleges kísérete pedig Gyulán tartózkodása tartamára a „Komló“- szállodában szállásoltatok el. A vármegye összes anyakönyvvezetői s helyetteseiken kivül Tallián Béla főispán, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bartóky József főjegyző, a főszolgabírók és a helyi értelmiség közül is számosán réBztvettek hétfőn délután a vármegyeháza termében tartott értekezleten, amelyen Kostyál Ferencz felügyelő lendületes megnyitó beszéd után az állami anyakönyvvezetőket és helyetteseiket teendőik felül kioktatta. Az értekezlet folyamán kiderült, hogy az anyakönyvvezetők figyelmesen olvasgatták a rengeteg sok utasítást, de kiderült az is, hogy az utasítás egyrészről rendkivül komplikált, másrészről pedig mégsem oly kimerítő s különösen nem oly világos, hogy minden felmerülhető kétélyt eloszlatni tudna. Az állami anyakönyvvezetésröl szóló új törvény és vele kapcsolatban a kötelező polgári házasság különben október 1-én életbelépett. Az első polgári házasság megyénkben mindjárt első napon vagyis október 1-én Csabán köttetett meg Lipták G’ló .T4p«a ardá T a * " "’1 “ / -'i '■ * 1 Gyulán, 1895. szeptember 12. |n.el3rezés. és vidéki közönség tudomására, hogy Gyulán, üst, zsebóra és látszerészeti folyó 15-étől tz (Hefele) féle házba yobbitottam. Különös figyelmét bátor vagyok ennemü uj tárgyak és javítások a leggyorbk arany, ezüst, nickel (vegeket, légsuly és idő 11, lát- és távc öveket. — Minden e szakba k, s azokat saját műhelyemben gyorsan és tgköszönve, további szives jóakaratu tárno- t Tisztelettel :« ZEl^renfeld. S_, ékszerész és látszerész. ▼ V W a a A A A A A A A A 218 2— Dr. Fábry Sándor, alispán. Jétnoe nyomdája. 549—1895. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi L t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré tea hogy az aradi kir. törvényszék 1895. évi 294 V. számú végzése következtében Jantsovits En gyulai ügyvéd által képviselt Aradmegyei takaré pénztár javára Arszits Gerő és Szabó Mihály kéteg házi lakosok ellen 162 frt — kr s jár. erejéig fog natositott kielégítési végrehajtás utján le és feli) fog'alt és 554 frt 20 krra becsült búza és házib torokból álló ingóságok nyilvános árverésen e adatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbiróst 3109.—1895. számú végzése folytán 162 frt — k tőkekövetelés, ennek 1895. évi február hó 1 i napjától járó 6°/0 kamatai és eddig összesen 29 f 36 krban biróilag már megállapított költségek er jóig alperesek lakásán leendő eszközlésére 189 évi október hó 3-ik napjának délelőtti kilenc Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szál dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hog az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 10 és 108. § a értelmében készpénz fizetés mellett, legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatn Kelt Gyulán, 1895. szeptember 18. Tar Gyula, 223 1—1 kir. jbirósági végrehajtó.
