Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-14 / 8. szám

Szarvason a mult évben 108 szegény segélyeztetek A községi ápoldiban volt 33 egyén, kik közül 4 elhalt. A szegények különben vallás és nemkülönbség nélkül támogattatnak a község által, amely e czélra 7237 frt 98 krt adott ki az 1891. évben.

Öcsödön a segélyre szoruló 18 egyén egy részt a szegény alapból támogattatott, másik része alamizsna gyűjtésből tartotta fenn magát. Szegény menházi czélra szánt helyisége már van a községnek, az azonban rendeltetésének csak akkor lesz átadható, midőn a szegény alap állaga a befektetési költségeket el fogja birni.

Kondoroson az 1891. évben 1 szegény volt, aki a községi szegény alapból 36 forint évi segélyt kapott.

Szeghalom község 52 szegénye 814 frt 50 krral segélyeztetek a múlt év folyamán. A Si-j may uradalmi és községi összesített szegény alap állaga 12210 frt 5% kr tőkéből és 50 hold földből áll; ezen körülményből kifolyólag a szegény ügy állása tekintetében semmi kívánni való nincs.

Vésztő községben a segélyt igénylő 96 egyén részint a már létesített szeretetházban való ellátással, továbbá évenként kétszer eszközlendő se góly kiosztással, részint a gróf Wenckheim család által adományozott 100 hold föld évi haszon bérének jövedelméből támogattatik.

Füzes-Gyarmat 35 szegénye közül 14 a községi menházban lakással s élelemmel láttatik el, a szegény alapból pedig 21 egyén segélyeztetett.

Körös-Ladány szegény házában 8 egyén állandóan láttatik el élelemmel, lakással és ruházattal. Ezen kívül 2 egyén egyszeri, 2 család kéthetenkénti segélyben részesült, 5 szegény részére pedig a község koporsót készíttetett.

Gyulán a városi szegény alap jövedelméből havonkénti segélylyel láttattak el a város szegényei. Van azonkivül a város területén 2 szegényház. S egy árvaház.

Az orosházai járásból a szegény ügyre vonatkozó adatok többszöri sürgetés daczára be nem érkeztek.

Dologházak a vármegye területén nincsenek.

A múlt év II. felében oly elemi csapások, melyek által okozott károk elhárítása czéljából hatósági intézkedések szüksége merült volna fel, elő nem fordult.

A tolonczozási ügy, a m. kir. belügyminiszter ur 1885. év február 14-én 9389./II. sz. a. kibocsátott rendelete értelmében kezeltetik, s a rendelet 37. §-a értelmében a toloncz számadások a belügyminiszteri számvevőséghez évnegyedenként felterjesztetnek | a költségek szokásosan utal ványoztatnak.

6. A gyámoltak és gondnokoltak létszámáról, az árvaszék tevékenységéről, az árva gyámpénztárak állásáról, a magán feleknél elhelyezett tőke pénzekről, a gyámhatóság alól felszabadult egyének számáról és vagyoni viszonyairól, valamint a jelentési kötelezettség nyilvántartásáról szóló kimutatásokat az I. a. minta szerint szerkesztve a vármegyei árvaszék, az árvagyámpénztár önálló kezelésére jogosított községek, s Gyula rendezett tanácsú város részéről 3 drbban mellékeljük.

7. A lefolyt félévben a következő — saj-| nosan nagy számú — fegyelmi ügyek merültek fel:

1. Nagy Károly árvaszéki elnök, Salacz Fe- rencz szarvasi járási volt főszolgabíró, Szombat- helyi Gyula várm. főszámvevő, Tepliczki János Szarvas község bírája és Pol Dániel a község

I-ső jegyzője ellen a Viskovics Ignácz sikkasztásaiból kifolyólag a Szarvas községi gyámpéDZ- tárnál állítólag hanyagul teljesített ellenőrzés miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben a fegyelmi választmánynak másod Ízben hozott első fokú határozata a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur által ismét feloldatott, s pótvizsgálat rendeltetett el. A pótvizsgálat befejeztetett, s az ügy ítélkezésre vár.

2. Pesly Alajos volt békési főpénztárnok és társai ellen sikkasztás, illetve az adókönyvek helytelen vezetése miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben az első fokú ítélet meghozatott, mely szerint Pesly Alajossal szemben a hűtlen kezelés megállapittatván, jogutódjai a Békés községi pénztárnál felfedezett hiány megtérítésében elmarasztaltattak, Mucsi Mihály ellenőr pedig 100 frt pénzbírságra ítéltetett. Az ítélet még nem jogerős.

3. Chriszto Miklós várm. árvaszéki jegyző ellen egy ügydarabnak késedelmes elintézése miatt megindított fegyelmi ügy még folyamatban van.

4. Rohoska Mihály gyomai járási főszolgabíró és Atyimovics István járási írnok az iktató könyvek rendetlen vezetése miatt jogerőre emelkedett határozattal dorgolasra ítéltettek.

5. Nagy Gábor Békés községi jegyző ellen nem élő ember nevének aláírása miatt elrendelt fegyelmi eljárás folyamatban van.

6. Rosenbaum Nándor Körös-Ladány községi Írnok hivatali hanyagság miatt jogerős határozattal 15 frt pénzbírságra ítéltetett.

7. Ujfalussy Dezső árvaszéki ülnök egy ügy darabnak késedelmes elintézése miatt dorgálással büntettetett.

8. ifj. Jancsovics Pál békési foszolgabiró hűtlen pénzkezelés, i többféle hivatali rendetlen ség miatt állásától fölfüggesztetett. A vizsgálat befejeztetvén, az ügy itelet hozatal alatt áll.

9. Kovács Gyula szeghalmi I-ső jegyző ellen szabálytalan eljárás miatt megindított fegyelmi ügy folyamatban van.

10. Mezey Lajos békési első jegyző és Hajdú Lajos községi gazda ellen szabályrendeletnek be nem tartása miatt elrendelt fegyelmi ügy folyamatban van.

11. Ujfalussy Gyula Gyula városi mérnök ellen hanyagság miatt megindított fegyelmi ügy folyamatban van.

12. Szilágyi Antal és Tömösközy József körös-ladányi jegyzők ellen többrendbeli mulasz tás és hanyagság miatt megindított fegyelmi ügy folyamatban van.

13. Krizsán István kétegyházi esküdt hatósági rendelkezés ellen való- izgatás miatt jogerős határozattal 50 frt pénzbírság lefizetésére ítéltetett.

14. Bencze János szeghalmi jegyző adóőgyi mulasztások miatt még jogerőre nem emelkedett első f. határozattal 30 frt pénzbírságra itéltétett.

15. Dr. Miklovicz Bálint bánfalvai orvos hivatali hanyagság miatt fegyelmi eljárás alá vétetvén, ügye még be nem fejeztetett.

16 Nagy M. Imre körös-ladányi községi biró az ellene állítólagos törvénybe ütköző hivatalos eljárás miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben felmentetett.

17. Góg György csorvási lakos hanyagság miatt vétetvén fegyelmi eljárás alá ügye Ítélkezés alatt áll.

múlt előre, kétszeri ágyú- és puskatüzelés után rohamléptekben ment előre; de kis csapatával a nagyszámú ellenség közé kelleténél előbbre hatolt s ő maga elfogatott.

A közép had és a balszárny is ágyú- és puskatüzével messze hátráltatta az ellenséget.

Az ágyúk közül csak 4 üteg 4o ágyú volt a tűzben, az ötödik üteg tartalékon volt. Mig a sebesültek összegyűjtve, betegszállító kocsikon hátra vitettek, ezalatt a jobb szárnyon levő „Hunyady* huszárok egy osztálya a dombokra érkezett és egy osztály |Bocskay* huszárral egyesülve, a már visszavonulóban levő ellenség közé vágott, éppen a felkelő nap sugarainak fénye mellett oly dicső rohamot vitt az ellenség megriadt sorai közé: »hogy a nap is megállt bámulni a csudát“, hogyan pusztította a hatszor annyi ellenséget 500 magyar huszár. A felkelő nap emelkedé- sével a magyar zászlókat »éljen rivalgás“ közt vitte a honvéd az elesett osztrákok felett dicsőséges győzelemre, az egész hadvonalon győzedelmeskedett a magyar sereg, különösen akkor, midőn Veprovácz községből 6 ágyúval, Kmetty tábornok hadtestéből a ver- bászi felső hid elfoglalására kiindúlt fkoronaőr sági honvéd gránátos osztály8 — 516 ember kunsági mozgó nemzetőr“ — 300 ember »Hunyady“ huszár* 364 és 150 öreg »Nádor* huszár, a harczoló sereg jobb szárnyának segit- ségére jött, még a bácskai mozgo nemzetőri i-ső zászlóalj is hiányos fegyvere daczára, ökölharczra vállalkozott oly dicső eredmény- nyel, hogy Pongrácz őrnagy, a Kmetty tábor*

413.—892.

Hird.©t32£n.én.3TGyula városa 1892. évi ház és I. II. osztályú kereseti adó lajstromai a tek. m. kir. pénzügyigazgatóság által érvényesíttetvén, íolyó hó 23-ikától mártius hó 3-ik napjáig a városi adóhivatalban közszemlére vannak kitéve. Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közé tételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi polgármesterhez felszólamlásukat beadhatják

Gyulán, február 15-én 1892.

Dutkay Béla, polgármester.

Hírek.

Terényi Lajos, Gyula városi országgyűlési képviselő tiszteletére vasárnap este szépen sikerült bankettet rendezett a választó közönség, melyből mintegy 300 polgár és pedig most már pártkülönbség nélkül gyűlt össze a népkerti csarnok termében. Az estély eredetileg a „Komló“-ba volt tervezve, igy indultak meg az aláírási ívek is, de a váratlanul, és pedig örvendetesen váratlanéi nyilvánult tömeges részvét okozta, hogy a bankettet a tágasabb pavillonban kellett megtartani. A nagy terem hosszában négy asztal volt felteritve és 8 órára kevés kivétellel minden hely benépesült. Nagy kár, hogy a terem nem volt kellőleg fütve, e miatt az aláírók közül sokan elmaradtak s a megjelentek lelkesedését is megfagyasztotta a barátságtalan hideg. Ha ettől eltekinthetnénk, a bankettet teljesen sikerültnek lehetne mondanunk. A közszeretetben álló képviselőt, aki küldöttség élén jelent meg tisztelői körében, riadó éljenzéssel fogadták és az estély folyamán megujúló ováczióban részesítették. Az első felköszöntőt Dutkay Béla polgármester mon dotta rá, a város összközönsége nevében. Ama biztos reményének adott kifejezést, hogy Terényi Lajos, valamint a múltban, úgy a jövőben is és pedig fokozottabb mérvben fog szülővárosa szellemi s anyagi előhaladásán buzgólkodni s közreműködni. A perczekig tartó éljenzés után Terényj Lajos általános figyelem közepette igen sikerült, szép beszédben emelt poharat a város összkö- zönségére; megválasztása óta — úgy mond — először van alkalma a választó közönség előtt megjelenni s nyilatkozni. Első szava a szive mélyéből fakadó igaz hála, azért a fényes bizalomért, melyben őt a választó közönség többsége részesítette; ennek a bizalomnak megfelelni i azt tehetsége szerint kiérdemelni, lesz élte czélja s főtörekvése. Eme érzületében s eme törekvésében nem fogja soha sem nézni, hogy kik voltak hívei, kik voltak ellene, egyforma szeretettel fogja minden polgárnak igazságos és méltányos érdekeit szem előtt tartani s támogatni, és arra kéri Gyula városa minden lakosát, hogy bármely ügyében, vagy sérelmében forduljon hozzá teljes bizalommal. A választási harcz bármily erős volt, mindkét oldalról tisztességes fegyverekkel viva- tott meg, meg van győződve róla, hogy ily előzmény után a kisebbség alkotmányos érzülete a következményekben meg fog nyugodni. Felhívja Gyulaváros minden polgárát, hogy működjenek közre közös édes anyánk, városunk előrehaladásán, boldogulásán, ő ebben a munkában kiváló osztályrészt fog magának fentartani; nevezetesen első sorban főtörekvését az fogja képezni, hogy a társadalom különböző tényezői minél jobban összeforrjanak, hogy megszűnjék a polgároknak születés vagy foglalkozási mód szerinti osztályozása, ne ismerjünk úri rendet, kereskedő, iparos vagy földmivelés osztályokat, szűnjenek meg a válaszfalak, érvényesüljön foglalkozására vagy születésére való tekintet nélkül minden polgár, s legyen az egyedüli ajánló levél s minősítés: a munkásság és becsület. A szónoki hévvel elmondott s érez- hetőleg őszinte igaz érzésből és erős meggyőződésből fakadt pohárköszöntő nagy lelkesedést keltett. Minden mondatot megéljeneztek, a befejezést pedig valóságos orkána követte a szűnni nem akaró éljeneknek. Mondottak még felköszöntőt Göndöcs Benedek, dr. Fábry Sándor, Do- bay János, dr. Kovács István (Göndöcs Benedekre) Chriszto Miklós, Diósy József (Popovics Jusztin a volt ügybuzgó pártelnökre), Popovics Jusztin, Török István és talán még több is következett volna, de ekkorára a terem hideg voltához járult a valóságos felhővé alakult fojtó füst, mely a további ott tartózkodást csaknem lehetetlenné tette, s igy a különben lelkes lefolyású bankett 10 óra tájban véget ért.

Hagyományos szokás városunkban, a megválasztott országgyűlési képviselőt ünnepélyesen kikisérni, midőn a megnyíló országgyűlés tanácskozásaira körünkből elutazik. Ez a szép hagyományos szokás talán egyszer sem nyilvánult oly megható szépen és impozánsúl, mint folyó hó 17-én, amikor a város most választott képviselője, Terényi Lajos a fővárosba volt utazandó. A polgárság színe-java már délelőtt 11 órakor összegyűlt a „Komló“-ban és az állomás felé vezető útczákon, hogy szeretett képviselőjétől elbúcsúzhassék. A menet eleje már a képviselő lakása előtt volt, és a vége még mindig nem bontakozott ki a „Komló“ előtti útczából. Feltűnő nagy számban voltak városunk díszes hölgyközönségéből is, akik a nem épen kedvező idő daczára sem sajnálták az indóházig való ki- sétálást, anélkül hogy a képviselő kocsiját követő magánfogatok hosszú sorát igénybe vették volna. A kivonulás igazán impozáns volt, De fényét mégis az ifj. E/ndrész András vezetése alatt álló lovas bandérium képezte, melyben Gyula városa földmiveseinek legelőkelőbbjeit, köztük virilis megyebizottsági tagokat, vagy azok fiait láttuk, többnyire szép lovakon résztvenni. A délczeg inagatartású bandérium a városház újudvaráról indúlt ki, s mierfer- elvoltéit, minűcí* ** nütt kinyíltak utána az ablakok. A bandériumban résztvevők névsora következő : Nagymagyar- város: Kukla Ferencz fia István, ifj. Mondák György fia György, Góg Ferencz fia János, Góg György, Horváth Pál fia János és veje Béres Mihály, Gyepes Ferencz fia István, Demkó József fiai István és Mihály, Góg András fia István, ifj. Góg Mihály fia Mihály, Stefanovics Péter veje Csomós István, Bakó Imre. Kisoláh- város : Szverle Péter zászlótartó, Borbély János fia János, Gombos György fia Mojsza. Németváros : Ifj. Endrész András (bandériumvezető), Gerlein Reinhardt, K. Schriflert József (zászlótartó), K. Schriffert István, K. Schriffert József fia Antal, Berbekucz Döme, Wittmann János, Endrész János fia József, M. Schriffert József, Kneifel József. Nagyoláhváros: Ifj. Miskucza

nők fele segéd csapatokkal együtt kiváló országos elismerésben részesültek. A hol Kmetty tábornok segítségül küldött csapatai és a „Kóburg“ huszárok a »bácskai mozgó nemzetőri“ zászlóalj diadalát elősegítették, ezen a téren 689 sebesült és 326 halott ellenség szedetett fel, melynek számszerinti valóságát igazolta „Omer effendi“ belgrádi török pascha, feljegyezte s jelenlétében egy czöveket is veretett le a hegyesi négyes határ azon pontján, hol a hegyesi csataemlék 1887-ik évi julius 17-én felállittatott a dicső győzelem emlékére. Szabó János honvéd osztályparancsnok tervezete és inditváaya folytán.

A IKóburg“ huszárok közbevágása némi áldozatba került, mert a horvátok és két olasz zászlóalj összeszedték magukat és a köztük száguldozó huszárokra csoporttüzelést kezdtek, mely alkalommal Rertelendy kapitány megsebesült és két huszár altiszt elesett.

A szétszórt és nagy vereséget szenvedett osztrák sereg tetemes áldozattal a ver- bászi alsó hídon és a sziregi mocsárok közt O-Ke'rre s onnét a római sánczokon át Titel felé menekült, hol négy napig megpihent, negyedik napon pedig a Dunán át Szerém- ségben, Rumában ütötte fel szétvert főhadiszállását.

A magyar önvédelmi csaták közt a hegyesi ütközet volt a legnagyobb dicsőséggel vívott diadal, melynek kivívása első helyen Guyon Richárd tábornokot s azután Kmetty tábornokot és az alattuk szolgált s általuk vezényelt hadtesteket illeti. Kiválólag az

oroszlánrész a 3o-ik csongrádi zászlóaljat és Kovách Ernő őrnagyot, a „ Váza“ gyalog zászlóaljat; a Kmetty seregbeli »koronaőrségi honvéd gránátos osztályt“ és őrnagyát, a „Hunyady“ és öreg »Nádor“ huszárokat és Virág Gedeon őr- nagyot, és az ökölharcz vívó „bácskai mozgó nemzetőrséget és tisztjeit érdemesíti az első tiszteletre.

A hegyesi csata folyamában résztvett hadtest részek, dandárok, zászlóaljak és osztályok — ágyúütegek mennyire tüntették ki magukat, arról a már fentebb említett : »Omer effendi“ török pascha, később az oroszok elleni harczban Karsz várában vitézkedett Kmetty tábornok hadsegéde, ki a török kormány megbízásából jelent meg a magyar táborban, mint az esetleges menekülés vezére, teljes tanúbizonyságot tett a szultánhoz felterjesztett jelentésében, mely a magyar hadsereget kitartó és fáradhatatlannak, páratlan vitéznek, ébernek és tisztának tüntette ki, a vezérkartól az utolsó közemberig.

A hegyesi csatában elesett és megsebesült osztrák: 2636 ember, ló elesett vagy haszontalanná vált 2200. Elfogatott tábori hízó marha: 680; ágyú: 26, fegyver 3660: társzekér: 64; lőszerkocsi: 68; egészséges ló: 646 ruhanemű és más hadiszerelvény: i4o ládával; A magyar sereg közül elesett vagy megsebesült 381 ember, ló elesett vagy haszontalanná vált 126; ágyú leszereltetett 16; társzekér elégett: 2.

állt, a gyalog zászlóaljak az ágyúk fedezésére tömegbe sorakoztak, három lovas osztály a jobb szárnyon, középen és balszárnyon helyezkedett el, mindenik egy-egy lovas ágyúüteg fedezésére. Az ellenség mindinkább közeledett, ezalatt a tábori podgyász kocsikra rakatott és sietve a sereg mögött, a falun túl foglaltak állást; az ágyúk ütegekként állíttattak feL Az előőrsi csapatok rendben visz- szavonultak az ágyúk mögé, a lőszer-kocsik 4o—50 ölnyi távolban helyeztettek el az ágyúktól; a töltény-szállító taligák közvetlen az ütegek mögött helyezkedtek, minden ágyúhoz 80 töltény-készlettel. Az ágyú-üteg mellett, egy-egy vetágyú kartácscsal töltve és egy-egy gyújtó röppentyű állott készen, a 4 golyóval töltött ágyú két oldalán. 13 emberből álló, 20 lovas csapat a hadsereg két oldalán czirkált, kémszemlét tartva az ellenség mozdulatairól.

Midőn a magyar hadsereg már egészei csatarendben állott, a parancsvivő nyargan czok villám sebességgel váltak ki a vezérkai közül, az ágyúütegek és fedezetének parancs, nokaihoz, a czirkáló és műszaki csapatokho: szóló rövid érthető rendeletekkel.

Az előőrsön levő „ Váza“ zászlóalj mái hátra vonult s a középhad jobbján tömörült a 3o-ik honvéd zászlóalj két százada, Rözsény százados alatt, az előre nyomult horvátoka rohammal támadta meg s közönkint tüzelve visszanyomta.

Kovách Ernő őrnagy a 30-ik honvéc zálószalj zömével és a i4-ik ágyú üteggel nyo-