Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-21 / 29. szám

• a hazai kisdedek élete.

Az országos kisdoduevolGsi kiállítás bizotl ' "Isága felkérte Xántus János urat, a ni. nenne ílmuzeum ethnograpbiai osztályáuak őrét, szivéé “Ikednék a kiállítás számára szász és sváb gyei “írnek-goudozási tárgyakat, és gyermek-öltözeteke [beszerezni.

5I Xántus ur megfelelt a bizottság óhajának, .[nemcsak szász és sváb tárgyakat, de azou kiyü jlromán, sokácz, bolgár és rábaközi magyar tár Igyakat is gyűjtött, a vallás- és közoktatási mi ’Iniszter ur ö exczellencziája megengedte, liogj ijezen gyűjtemény egészen felallittassék a küszó .[bőn álló kisdeduevelési kiállításon.

I A gyűjtemény a fent említett 6 nemzetiségiből, magába foglalja a bölcsöket teljes ágynemű- Jfglszereléssel, pólyababákat, 5 éves leánykák é> ltjuk teljes öltözékét, azontúl készülékeket járn (tanulásra, s más egyebeket is, a mi a gyermekek (korai gondozására használtatni szokott a külön- Iféle nemzetiségek által.

A gyűjtemény az illető nemzetiség azon (lakhelyeiről szereztetett be, mely központnak (tekinthető, s hol a házi-ipar födözi még legnagyobb részbeo az ethuographiai tárgyakat, csak részben tűnt el még, s mai napság is használatban van.

Minthogy ily népies viselőieknek csakis úgy lehet gyakorlati értéke, ha azok kellő összeállításban szemlélhetők, a bizottság elhatározta, hogy babákat készíttet papier maché arczokkal és kezekkel, s azokat felöltözteti a muzeum népies öltözékeibe, s úgy állítja ki.

Ezen kis gyüjteméuy ekként felállítva igen érdekes és tanuságos lesz, mert meg lógja mutatni, mely nemzetiségek olvadnak be és minő mérvben, az úgynevezett polgárosodott és czivilizált öltözék viselők tömegébe, s melyek azok, melyek még ragaszkodnak az ő nemzeti és festői ruházataik fentartásáboz.

Meg fogja a gyűjtemény azt is mutatni, minő öltözékdarabok állíttatnak ki még ma is a tartós, szép és festői házi ipar utján, s melyek azon öltözetcsikkok, melyek már silány gyáripar segélyével pótoltatnak olcsóságuk miatt.

Ezelőtt egypár évtizeddel még az egész népies viselet kellékeit a házi ipar lödözte, ma azonban igeu sok czikk már kihaltnak és letünt- nek tekinthető, a mennyiben olcsó, silány, és részben egészen eltérő ízlésű bolti cziakekkel pótoltatok, s így a nép — az ethnographia keretébe tartozó — ezen szükséglete nagy módosításon és változáson ment át.

Egészben és leuyegében azonban az eredeti tipus mindenütt még megvan, s azért eleve is figyelmeztetjük a tisztelt közönséget a kiállítás ezen érdekes gyermekbabák csoportjára, mely figyelmét és érdeklődését kétségkívül nagyban lekötni fogja, s mindenki látni fog ottan gyermekbabákat oly öltözetben, minőket még nem ismer, úgy előtte szokatlan látvány leend és meglepő a különféle nemzetiségek bölcsői, melyek csak most állítatnak ki tömegesen és együtt.

Érdekes látvány lesz a sok pólyázott bábú is, s áttekintést fognak nyújtani, hogyan pólyáz- zák be a különféle nemzetiségek a csecsemőket, hogyan kötözik be, s miképen öltöztetik, azokat. Ezek közül több igen feltűnő, gazdag és szép látványt fog nyújtani.

Csak azt lehet sajuálni, hogy sem idő, sem tellő anyagi eszköz nem állott rendelkezésre, íogy az egész országból össze lehetett volna szerezni egy rendszeres és teljes kiállítást ezen keretben, de így is, a hogy van — úgy hisszük — t közönség tetszését nagy mérvben meg fogja nyer ri, s figyelmét lekötni.

Egyes ügy barátok különben igyekeztek ezt 1 hiányt kipótolni s a kiállításra hasonló tárgyasat küldeni be. Beode Imre püspök Besztercze- lányáról küldött gyermekbölcsőt s játékszereket, Bogdán Lajos Károiyvárról horvátországi hasonló tárgyakat, Bartóky Lászlóué békés csabai gyér inekszoba összes berendezését, Gyarinathy Zsigá lé egy kalotaszegi viseletbe öltöztetett babát, 3der Emilia több dunántúli gyermekruhát s já tékszert stb.

Hírek.

At országos vereskereszt-egylet békés- megyei választmánya Gyulán, 1889. év julius 15-én megtartá alakuló közgyűlését; — elnöklő alispán meleg szavakkal üdvözlő a gyulai központi és vidéki fiók-egyletek úrnői és férfi képviselőit s felkérte, hogy a szabályuk 19-ik §-a értelmében a megyei verea-kereszt-egyleti választmányt megalakítani szíveskedjenek; a választmányi tagok száma 24-ben állapíttatott meg; a választás megejtetvén, a női osztályból (a gyulai központból) megválasztattak : gr. Alinássy Dénesné, Terényi Lajosné, Jaucsovics Pálué, özv. Fábry Mártonná, özv Ormós Jánosné, Dr. Holier Sámuelné, a megye többi községeiből : gróf Wenckheim Frigyesnó Ó-Kigyósról, Asztalos Ist- vánué Békésről. Dr. Krámer Gusztávné Be- rónyhől, özv. Pokomándy Sándornó Szarvasról, Novák Kamiilué, Uferbach Jánosné Gyuláról. A férfi tagok közül megválasztattak (a gyulai központból) Terényi Lajos, Göndöcs Benedek, Jan- csovics Pál, Kövér László, Keller Imre, Dr. Kovács István, a megye többi községeiből : Széchényi Lajos Ó-Kigyósról, Borsiczky Lajos Bé késről, Kollár János Mező-Berényből, Schröder Kornél Gyuláról, Oláh György Gyuláról, Fábry Károly B -Csabáról. — Miután a megyei vereskereszt-egylet választmánya megalakult, a 22. § értelmében következett a tisztviselők saját kebe léből való megválasztása, és pedig elnökül az

úrnők köréből ; gróf Almássy Dénesné, a férfi osztályból pedig; Terényi Lajos főispánt, jegy zőül : Szent-Királyi Zoltán r. k. segéd-lelkészt péDztárnokul : Bandbauer György megyei pénz tárnokot, orvosul : Dr. Zöldy Jánost választották meg. — Bár óhajtjuk, bogy minél ritkábban és minél kevesebb sebesült szenvedő venné génybe feláldozó szives fáradozásukat, mind azouáltal kívánjuk : vajha mindeu községben lenne a vereskereszt-egyletuek fiókja, minél töb beket hozna egybe a szeretet és a nyomor, az elhagyatottság, a szenvedés emberét e legboldo gitóbb érzelem adná vissza a társadalomnak övéinek, szeretteinek! Minden egylet csak úgy virágozhatik, ha tisztviselői az egylet czélját szi vökön viselik, érte buzgón fáradozuak s terjedő sét előmozdítják. Csak gratulálni tudunk a vá lasztókuak bölcs belátásukért, hogy az egylet sorsát a legjobb kezekbe tették le. Szerencsés volt a választás minden egyes személynél, de kű lönösen örvendünk annak, hogy eluöknőül s el ökül ép a legóhajtotlabbakat választották meg. A vármegyének rendkívüli közgyűlése lesz augusztus hó 5-én, melynek főtárgyát a me gyei helyiérdekű vasutak, továbbá a csabai pat ronatus kérdése fogják képezni. Soenderop G. és társa ezég a napokban adta be a vármegye alis pánjának a szarvas-orosháza-tót-komlós-mezőbe gyesi vasút vonal műszaki tervezetét és költség vetését, melyet a közgyűlés felszólítása folytán készített. A terv szerint a pálya hossza 75 kilo méter lenne s kiépítési költsége főbb czimen int csoportosítva következő: előmunkálatok 61250 frt. kisajátítás 124,750 frt. alépítmény 484,500 frt felépítmény 1072951 frt, magasépitméDy 225220 frt, pályaelzárás 30000 frt, távirda 11250 frt, pá lyafelszereléa 22000 frt, időközi kamatok 50000 frt, tartalék alap 101082 frt, összesen 2183003 frt, a kiépítési költség tehát kilometerenkén 29106 frt. A beterjesztett költségvetést és tervet állandó választmány f. hó 31-ikéu tartandó ülésében fogja tárgyalni.

Kinevezés. Gallacz János kir. főmérnök Kőrös-Berettyó kir. folyammérnöki hivatal nagyérdemű főnöke, első osztályú miniszteri főmérnöknek neveztetett ki. Midőn első sorban szivünkből gratulálunk a teljesen kiérdemelt előléptetéshez, nem titkolhatjuk el őszinte sajnálatunkat, ba az előléptetésből kifolyólag Gallac. Jánosnak körünkből távoznia kellene. Sajnálnánk társadalmi és közérdek tekintetéből egy- aráut, mert félünk tőle, hogy Gallacz Jánosuak folyammérnöki hivatal éléről való eltávozása reagálna a Kőrös-Berettyó völgyének jövő ár- entesitésére, mely nagyszabású voltánál fogva oly kiváló szak- és helyi ismeretet igényel, aminők elsajátításához kiváló tehetség és vasszor galom mellett évek bosszú sora szükségeltetik.

Árvatárak vizsgálata. Nagy Károly ár Vhszéki elnök és Szombathelyi Gyula megyei fő- számvevő f. hó 19-én indultak a vármegyében körútra, a községi árvatárak kezelésének beható szigorú megvizsgálása czéljából. Az orosházi járásban kezdték meg több hétre terjedő mükö- süket.

Az uj pénzügyigazgatóság — melynek gykörét az egyideüleg feloszló adófelügyelősé- ek, dij- és illetékkiszabási hivatalok, valamint pénzügyigazgatóságok egyesített teendői képezik augusztus hó 1-én lép életbe. A hivatalos lap folyó hó 14-ki számában közölte az ország területén statuált ötven pénzügyigazgatósági székhelyet és személyzeti beosztását. Gyula városa székhelye egy péuzügyigazgatóságnak, moly-, ek ügyköre kiterjed Békésvármegye területére. Most utólagosan bevalljuk, hogy az uj pénzügyi szervezet tárgyalása alkalmával és ezt kóvetöleg betekig a leguagyobb bizonytalanságban, kő etkezéskép aggodalomban voltunk, hogy Békés- vármegye terük tóu lesz e pénzügyigazgatÓBág ? nagy megnyugvást kelt benDÜuk, hogy aggodalmunk nem valósult meg, és pedig uemcsak a pénzügyigazgatóság statuálása kedvéért, hanem mert egyúttal alaposan és véglegesen megczáfolt- ak tartjuk a teugeri kígyóként több Ízben felszínre vergődött mende-mondákat, a kir. törvényszék, vármegye feloszlás s több ilyen természetű mesék felől. Annyival uagyobb súlyt fektetünk rá, bogy Gyula pénzügyigazgatósági székhely lön, mert ugyanekkor Csauádról nem szólva, oly vármegyék mint Komárom, Ung, Hont, Liptó, Moson, Tolna, Szilágy stb.. következéskép Aranyos- Mtrotb, Komárom, Esztergom, Sz.-Miklós, Magyar-Ovár, Makó, Szegszáid, Ung ar, Zilab, Ipolyság stb. mindenike megyei e eddigelé adófelügyelői székhely — pénzügyigazgatóság ' nélkül maradtak, illetőleg szomszéd törvényhatóságokban létesített pen- ügyigazgatóságokba olvasz- tattak be. — A B-Gyulán létesítendő pénzügyigazgatóság személyzete következő : pénzügy- igazgató : Gászner Pál pénzügyi tanácsosi czim- mel és jelleggel felruházott pénzügyi titkár; péuzügyigazgatói helyettes; Faál István pénzügyi titkár; titkárok : Schöffmann Imre, Széles József (titkárunk előléptetve); fogalmazók : Tar- noveszky Szilárd, Márkovics Ottmár, Bellaágli

Endre, Galbavy Flóris; nyilvántartási biztos : Gráczer Károly fogalmazó; kataszteri irattárt kezelő irodatiszt : Dálnoky Nagy Abrahám : szám- vizsgáló': Vegrosta János, számtisztek ! Ember Béla, Szép Lajos, Deli Géza, Dudinszky Ödön, irodatiszc : Rauscher Dezső; irodavezető : Ember Sándor; állatni végrehajtó: Bodroghy Sándor.

Az országos kisdednevelési kiállítás, rnelyot a Mária Dorothea föherczegnő védnöksége alatt álló tanítónők egyesülete rendez, augusztus bő 8-án nyílik meg Budapesten a kerepesi-uti volt Beleznay-kertben a nemzeti színház mellett. A kiállítás a kisdedek összes ügyeit felkarolja s e mellett, hogy tanúságai maradaDdóak legyenek, kiváló orvosok, tauférfink s irók előadásokat fognak e tárgyakról tartani, melyek külön füzetekben adatnak ki. A kiállítás október közepéig tart s belépti dij csak 30 kr. lesz.

Az aradi kereskedelmi s iparkamarának folyó hó 16-án tartott teljes ülésében megyénket közvetlenül érdeklő következő intézkedések tétettek: A m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége felkéretik, miszerint intézkedjék, hogy Csabán a vasúti raktárnál a hivatalos órák pontosan megtartassanak. a Békésmegyében működő kereseti adó kivető bizottságokban a kereskedők nem lévén eléggé képviselve, ezen kiv.iil az utak Mező- Berény környókéu igen rósz állapotban találtatván (?) és végül a két napra engedélyezett orsz. vásárok sok helyt 3—4 napon át tartatván, — teljes ülés ezen panaszokat orvoslás végett Békésmegyo alispánjához áttenni határozta. — A kamaránál panasz emeltetett, hogy a gyulai sertésvásártérről a vasúti állomás sertésrak odóihoz vezető út néhány száz ölnyire a vasúti állomás előtt valóságos sártengert képez ősszel és télen annyira, hogy abba vagy belevesznek a disznók (?) vasy annyira eitörőduek, hogy hetek kellenek, inig ismét helyrejönnek. Miután a megyének a kötelessége ezen útszakasznak jó karbau tartásáéi gondoskodni, mert a vasút útján minden sertés falkától kövezetvátnot szed, a teljes ülés a kérdéses útszakasz helyreállítása iránt Békésmegye alispánját meg fogja keresni. (Ily értelmű kérvény Gyula városa tanácsától is terjesztetett fel a megyéhez.)

A pótlaktanya építési ügyben Dutkay Béla polgármester és Diósy József számvevő a honvédelmi minister távirati felhívása folytán Budapestre utaztak f. bó 14-én és 17 én Gromon Dezső államtitkárral, úgyszintén Cserhalmay Vincze hadbiztossal értekezve, egyideüleg bemutatták az uradalmi magtár, ugyszinte a Scbvarcz-féle háznak laktanyává átalakításra vonatkozólag készített terveket, melyeket az államtitkár és hadbiztos némi, és pedig lényegtelen változásokkal melyekre nézve mintát is adtak — elfogadni nyilatkoztak. A felmerült többoldalú %gi;ályok folytán a ministeriumban oein ragaszkodnak a „Korona“ átalakításához, pedig ennek tervét már égleg helybenhagyták volt, csupán az a jogos kívánságuk merült fel, hogy miután a honvédségi uj szervezet életbeléptetése közvetlen küszöbön áll és a helyiségekre nélkülözbetlen szükség van : az építés, illetve átalakítás sürgősen eszközöltessék.

Eljegyzés. Dániel Lajos orosházi takarék- pénztári könyvezető, városunk szülötte, eljegyezte Kalmár József orosházi kir. járásbirósági Írnok kedves szép leányát Jolánt. Gratulálunk.

A békésmegyei régész és közművelődési egyletetsulyos csapás érte, elveszté ugyan- f. hó július 16-au egyik tiszteletbeli, tevékenységben lankadatlan buzgalmáról ismert s mindenki á tál nagyrabecsült tagját nsgs és főtisztelendő EbenliöchFerencz györszékesegyházi apát kanonok urat, ki a társulatot gyakorta gazdagít- jeles műveivel meg nem szűnt, s igy, mint mi- or a tiszta fellegtelen égből sújt le a viilám, váratlan bekövetkezett halála is úgy lepte meg tisztelő ösm rősei s barátai iránta mindig kedvesen érző, s most nem kevésbé sajgó szivét. Hült porait ugyan örökre zárta magába a rideg föld- kebel, de szelleme a társulatnak adományozott műveiben is örökre élni fog. A szép csillagos menyből mindent látó Menyei-Atya áldása lengjen hant alatt csendesen pihenő porai felett 1

Az országos vásár folyó ho 17-én volt hivatalosan kezdetét veendő, de tényleg megkezdődött már 15-én; tudomásunk van ugyanis óla, hogy a sertések és pedig falkák túlnyomó része már kedden sőt hétfőn elkelt. így történt különben a múltban és minden bizonynyal így lesz a jövőben is. Ez olyan adott helyzet, a melyen teljes lehetetlen hatósági interventióval változtatni, mert nincs rá legkisebb remény sem, hogy a rendőrség a nem nyilvános helyeken, gyszólván kéz alutt kötött jogügyleteket ellenőrizhesse. De mégis lehetne, sőt kellene is segíteni rajta, bogy a korai eladások által veszélyeztetett sertésvásár ne veszítse el egészen je ■ entőségét, ami pedig első sorban nem is a vá- rosoD, hanem a termelő s vevő közönségen bosz- szulná meg magát. A vásári szabályrendeletet kellene ugyanis oda módosítani, illetőleg azzal kiegészíteni, bogy a vasúti állomás csupán tételes

Tan úgy.

Igazi mintaszerű tan- és nevelő Intézet a Fekete József ny. fögymn. tana budapesti intézete, hová a leggondterhelteb szülő is nyugodtan adhatja be fiát. Nem reklai ezétbői említjük ezt fői, ez nem szokásunk, d kiadott tudósitványát oly elégtétellel olvastuk hogy ifjúságunk helyes nevelése iránt viseltet érdekünkből minden szülőnek báláját véljük ki érdenielui e páratlan, derék intézetet ajánlvi figyelmükbe. A közérdek sugalja e sorainkat mert Fekete József intézet-tulajdonos ur több év alatt megmutatta, mikép kell az ifjakat tanitan és helyesen nevelni, s csakugyan több évi működése alatt, kivétel uólkül minden növendékével köztük a legelső családok fiai is voltak, szép sikert ért el s a fiuk a legjobb bizonyítványokat érdemelték ki. Mint régi képzett tanárnak egyik főtörekvése a tudományokban s a tanulásban bármi okból hátramaradt iíjakkal megkedvelteim a tanulást s őket visszavezetni a jó útra. Ez kivétel nélkül sikerűit is eddig miuden növendéknél s ez a siker szerezte meg neki az országos elismerést, oly annyira, bogy a fővárosi I. kér. kör, a legműveltebb fővárosi polgárok társas köre s a budai szülők feliratilag kérték föl, hogy hírneves régi intézetét körünkbe, a Krisz tinavárosba tegyék át, hol még nincs gymnasium. E kitüntető felhívásnak Fekete József ur eleget is tett a f. óv augusztus 1-től kezdve fin tan- és nevqlö-intézetét Budapest, I. kér. Krisztinaváros, Attila-utcza 58. sz. alatti palotába teszi át. Ily helyisége egyetlen főváro’i intézetnek sincs; 251 szobából álló, tágas nagy épület, az egész városrészt környező szabad nagy rész (vérmező)l szélén áll, magához az épülethez is külön nagyi kert és udvar tartozik, úgy, hogy az ifjak ügyi lesznek itt, oly ozondús, egészséges légkörben,! mintha falun élnének, mert a helyes nevelés I nél fő gond fordítandó az egészségi követeimé-1 nyékre. Az intézetben családias élet uralg, azl jtják minden idejüket igazgatójuk s tanáraik! (mind államilag megvizsgált tanár) körében töl -1 tik, a leggondosabb felügyelet alatt. A dijak I igm mérsékeltek, olcsóbbak mint bármely más fővárosi 'intézetnél. Az intézet nyolez gymna- ziumi osztályból áll. Felvétetnek bennlakók, fél-1 kosztosok és bejárók. Bővebb értesítést ad le-| vélheti megkeresésekre, s kimerítő programmot isi küld bárkinek is, bérmentve Fekete József intő-1 Zettulajdonos (lak. julius végéig Budapest IV. I kér. reáltanoda-utcza 10. Augusztus 1-től kezdve pedig az intézet uj helyiségében, Budapest, I.l kér. Krisztinaváros. Attila-utcza 58. sz. alatt. | Ajánljuk a szülök és gvámok figyelmébe.

Kereskedelmi tanintézet Nagyváradon.

(Folytatás) b) Tanárok.

Endrődi Sándor, m. k. állami főreáliskolai| rendes tanár, a Kisfalud) és Petőfi-iársaság, er | délyi irodalmi egylet rendes tagja, tanítja a ma-J gyár nyelvet s irodalmat mind 3 osztályban, ösz-| szesen heti 8 órában.

Gärtner Henrik, m. k. íőreáliskolai tanár,[• tanítja a német nyelvet s irodalmat a II. és III.| j osztályban heti 8 órában. |j

Dr. Hajdú Gyula, m. k. főreáliskolai ron-l, les tanár, a városi légszeszügyi bizottság tagja, | anitja a vegytant s vegyiparmütsnt az I. osztály-] j !>an heti 3 órában.

Káppel György, m. k. főreáliskolai rendes! anár, cs. k. tartalékos főhadnagy, tanítja a men-l tyiségtant az L és II. osztályban heti 5 órában.I

Dr. Károly Irén, premontrei kanonok, az or-|, zágos meteorológiai intézet nagyváradi állomásé-1 iák vezetője, főgymnasiumi rendes tanár, tanitjal 1 kereskedelmi földrajzot az I. II. a természet-L ant I. bölcsészeti erkölcstant a III. osztályban], isszesen 9 órában.

Kotunovics Sándor, premontrei kanonok, lő-L ;ymnasiumi rendes tanár, tanítja a franczia nyel-1, vet az I. osztályban heti 3 órában.

Madaras Etek, főreáliskolai rendes tanár, ta-|l nitja a szépírást az I. osztályban heti 2 órában. ||

Makróczy F. Gábor, premontrei kanonok, fő-| gymnasiumi rendes tanár, a nagyváradi katonai! önkéntesek vizsgáló bizottságának s a városi lég-1 szeszügyi bizottságnak tagja, tanítja a kereske-l delmi számtant az I. II. osztályban összesen heti) 8 órában.

Reich Manó, az izraelita polgári iskola igaz-1 gatója, kereskedelmi szakiskolákra képesített ta-| nár, tanítja az egyszerű és kettős könyvvitelt ésl levelezést a II. és III. osztályban összesen hetil 6 órában.

Dr. Sipos Árpád, m. k. jogakadéuiiai ren-l des tanár, törvényhatósági bizottsági tag, tanitjal a kereskedelmi és váltójogot a II. és III. osztályban heti 4 órában.

Dr. Személyi Kalman, m. k. jogakudémiail rendes tanár, törvényhatósági bizottsági tag, ipari tanodái bizottság elnöke, tanítja a nemzetgazda-1 Bágtant és pénzügytant a II. és III. osztálybau heti 5 órában.

Tamási István, m. k. állami íőreáliskolai ta-| nár, tanítja a franczia nyelvet a II. és III. osztályban heti 7 órában.

Dr. Tóth Mihály, a városi polgári és ipar-( iskola igazgatója, tanítja az árúismét, vegyi ésl mechanikai iparműtant a II. és III. osztályban összesen boti 6 órában.

Várallyai Sándor, főreáliskolai rendes tanár,| tanítja a történelmet az I. II. Ill-ik osztályban összesen heti 6 órában.

Zboray Tamás, premontrei kanon ik, fő | »ymnasiumi rendes, m. k. jogakadémiai magán-l tanár, törvényhatósági bizottsági tag, tanítja a tereskedelmi s politikai számtant a III. osztályon, heti 3 órában.

(Vége köv.) w*