Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

Halálozás. Mar t i n y i Sámuel gyulai kir adótáraokot fájdalmas csapás érte. Imre fia, a polgári iskolának volt tehetséges növendéke e hó 15- én hosszas súlyos szenvedés ntán meghalt. A sok reményrejogositó ifjú temetése 16-án délután volt nagy részvét mellett. A lesújtó gyászoséiról kiadott halotti jelentés következő: Csejthei Mar- tinyi Sámuel kir. adótárnok és neje szül. Vizer Erzsébet, gyermekeik: Gyula, Erzsébet, József, Jolánka; valamint nagyanyja özv. Martinyi Imréné, nagybátyja Martinyi Ödön neje Vizer Juliánná és gyermekeik; nagynénje Martinyi Jolán férjezett Kiss Antalné és gyermekeik; nagybátyja Martinyi István és számos rokonai nevében fájdalommal telt szívvel tudatják szeretett felejthetlen fiuk, testvérjük, nagybátyjuk, unokájuk és unokaöcs- csük Martinyi Imre Ödö n-A 1 a d á r, polgári iskolai tanulónak élte 15-ik évében folyó hó 15-én délelőtt 9 és fél órakor hosszas szenve­dés után szivszélhüdésben történt gyászos elhuny­tét. A boldogultnak földi maradványai folyó bó 16- án délután 5 órakor az ág. hitvallás szertar­tása szerint, a helybeli r. kath. hitvallású sirkert- ben örök nyugalomra letétettek. Műtornászok és müdalárok. A ki csak egy perezre is kétségbe vonja, hogy Gyula nagy város, az menjen ki a vásártérre, ott látja a cir- cust, menjen el a „Komló“ elibe, ott látja az orpheumot, de be ne menjen egyikbe sem, mert akkor rögtön kiábrándul, látva, hogy a circus csak tornaiskola, az orpheum pedig csak az ének és mutatvány óvoda első osztálya, melynek növen­dékei a természet rendjét megváltoztatva, nem alulról haladtak felfelé, hanem felülről lefelé, ha ugyan voltak valamikor fennt. — Még a Wolner Ferencz társulata testgyakorlataiban van valami, amit meg lehet nézni, p. o. a repülő emberek mutatványai, de már a Komáromi daltársulatán éppen semmi látni való. nincs, attól pedig éppen mentsen meg az Isten minden jó lelket, hogy hallani akarjon valamit, rémületes énekeket vit­tek véghez, különösen a primadonnák s még hozzá minden nóta a szív helyett a zsebhez szólt, lévén minden egyes produkezió után általános tányéro­zás s az összes mutatványok közzül ez sikerült legjobban. Hja a gyakorlat teszi a mestert, amit sokszor csinálnak, azt utóvégre is meg kell ta­nulni, de hogy komolyan is szóljunk, sokkal helyesebb lett volna belépti dij mellett tartani az előadást, akkor talán az a kis közönség se szök- dösött volna meg az előadás közben. Mindenesetre a gyulai közönség jó Ízlésére és pompás elöérze- tére vall, hogy oly kevesen jelentek meg. Tegnap este még egyszer próbálkoztak a dalosok, nem tudjuk minő szerencsével, de azt hisszük nem na­gyobbal mint pénteken. Öngyilkosság. Komlóssi János dobozi földműves ember a napokban részeg állapotban felakasztotta magát. Mire levágták, halva volt. Esküvök. Kondoroson f. hó 14-én vezette oltárhoz dr. Hajas József püspökladányi ügyvéd D é r c z i Ilka kisasszonyt, Dérczi Ferencz ottani nagybérlő leányát — Szarvason pedig ifj. 8 a 1 a c z József nem rég megválasztatott városi jegyző f. hó 16-án esküdött Medveczky Emilia kisasszonnyal özv. Medveczky Adolfné volt uradalmi tisztné le­ányával a róm. kath. templomban. Hányatott élet. Meghalt Szarvason f. hó 10-én Jancsovics Imre ügyvéd, megyei majd községi esküdt stb. sok szenvedés és hányatott élet után 47 éves korában, nőt és 5 gyermeket hagyva maga után. A megboldogult fia volt Jancsovics István szarvasi kiérd, lelkésznek, de nehéz kór­ságban szenvedett 8 ez iszonyú betegség rohamá­ban nyugtalanító volt környezetére nézve is, miért állandólag egyik állásában sem maradhatott. Bal­sorsa Amerikába is kivitte, de betegsége ott sem hagyta el s pár év múlva onnan még betegebben tért vissza. Utóbb a szarvasi közkorházban élde gélt megtörve s ott is fejezte be szánandó életét a 60-as évek pesti jogász ifjúságának egyik legda- liásabb alakja. Temetése nejének lakásáról előke­lő és nagy számú közönség részvételével ment végbe, s az ág. ev. temető rá nézve valóban a nyugalom hona leendJ' A Békési ágost. hitv. evangélikus es- peresség ez évi rendes közgyűlését Csabán e hó 23., 24. 25-én fogja megtartani. 23-án d. e. 8. óra­kor ez esperességi iskolaszék a dekánusok jelen­téseit s ezek alapján a múlt tanév népoktatási ügyét tárgyalandja. Az nap d. u. 5 órakor elő- értekezlet. Mindkettő a presbyterirmi teremben. 24-én reggel esperességi gyámintézeti istenitisztelet a kis templomban, mely alkalommal — mint hal­lani — Gajdács Pál komlóéi lelkész és esp. jegyző tartja beszédet. Az istenitisztelet offertoriummal lesz összekötve. Ennek végeztével kezdetét veszi a közgyűlés, mely esetleg 25-kén folytattatik. E gyűlésen fog a három évre megválasztott esperes beiktattatni, illetve hivatalában megerösittetni. Az uj kigyosi községyi jegyző S alacz Géza, mint a csabai főszolgabíró az alispánnak be­jelentette, 13 napi engedély nélküli távoléte után f. hó 14-én éjjel érkezett vissza a faluba, éppen akkor nap, a midőn eltűnte a fővárosi lapokban is közőltetett. Az eltűnt jegyző beteg lévén, mihelyt egészsége helyreálland, a vizsgálatot megfogják ellene indítani. ! A gyula-várii uradalomban nagy tűz volt vasárnap este; egy búza-asztag gyuladt meg és égett le egészen. A tűz keletkezésének indoka nem volt megállapítható és a kár annyival érzé­kenyebb, mert az asztag nem volt biztosítva. A kérész, mint jövedelmi forrás. A napokban jeles két vendége volt városunknak. Dr. Hayek Gusztáv a nemzetközi ornithologiai egyesület titkára, és dr. Horváth Géza az orsz. phylloxera-kisérleti állomás főnöke. Azért jöttek el, hogy személyesen felhívják a körösmenti lakosokat a kérésznek összeszedéséro, mely által szép jövedelmi-forrást szerezhetnek maguknak. A kérészt ugyanis nagyba veszik mesterséges hal- tenyészdékbe ételnek és kilogrammjáért szívesen adnak 10—20 krajezárt is. A két tudós künn volt a Fekete-Körösön és ott halász emberek biztosították őket, hogy olykor-olykor annyi ké­rész jő le a vizen, hogy akár méter-mázsa szám­ra szedjenek belőle, amint hogy fognak is szedni, csak azután legyen aki megvegye. A Fekete- s Fehér-Körös partjain levő vizlebocsátó zsilipeket beható vizsgálat alá veszi a folyamszabályozási mérnöki hivatal. A fekete­körösi zsilip felső boltozatán levő földet már le­hordták és a boltozat felső részét beton burko­lattal borítják be, hogy az esetleges átszivárgást megakadályozzák. A zsilipek szoros megvizsgálása mintegy kétezer frtnyi költséget igényel, de a kis tiszai zsilip beszakadása okozta óriási kataszt- ropha nem teszi feleslegessé a legnagyobb fokú pessimiBmussal határos óvatosságot sem, bár­mennyire meg vagyunk különben győződve, hogy az a viszáság és bűnös lelkiismeretlen­ség, mely a kis tiszai zsilip építésénél nálunk elő nem fordult és hogy idestova tiz évi tapaszta latok és magas vizek teljesen beigazolták a ha­tárunk mentén levő zsilipek biztonságát. Nagy tűz Békésen. Nagy tűz volt f. hó lő-én Békésen az ibrányi városrészben. Egy la­katlan épület d. u. 4 óra tájban ismeretlen okból kigyuladt. A tüzet, daczára a gyors intézkedé­seknek, a nagy szél miatt — mely izzó pernye­csomókat ragadt a szomszéd házak felé — loka­lizálni nem lehetett. Csakhamar lángban állott három lakhely, melleképületeivel együtt, s az egész negyedet nagy veszély fenyegette. Mig a szom­széd házat locsolták, a harmadik, majd az ötödik mszoszédban ismét kigyulladt egy-egy ház, hanem az utóbbit sikerült eloltani, mielőtt az egész tetőzet lángba borult volna. A rendőrség s a jelenvoltak nem és rangkülönbség nélküli igyekezete végre mégis gátat vetett a romboló elemnek. A leégett négy ház szegény emberek tulajdona volt s sze­rencsétlenségük annál nagyobb, mert az épületek biztosítva nem voltak. A körül lakóknak pedig nagy szerencséjük, hogy a tűz ideje alatt még erősebbé nem lett a szél, mert a közeli kutakból csakhamar kifogyott a viz, melyet az oltásnál nem jól használtak, a szó valódi értelmében elveszte­gettek. Bizony ideje volna, hogy Békés városa is szervezné immár az önkéntes tűzoltó egyletet, mert nagy különbség az, ha a szivattyúkat ahoz értő emberek kezelik, vagy megragadja akárki s idétlen sportot csinál belőle ; aztán meg ha fe­gyelem van a fontos és sürgős munkánál melytől annyi polgár vagyona függ. V. Hűtlen mesterlegény. Molnár Lajos nevű segédje/Jrünfeld Mór czipészmesternek f. hó 17-én virradóra megszökött gazdájától és a városból, itt hagyva gazdájánál saját, de ellopva helyette Weisz Mór segédtársa munkakönyvét, azonkívül néhány pár csizmát és egyéb ruhaneműt, melyek összesen mintegy 50 frt értéket képviselnek. A csendőrség a megszökött legényt erélyesen nyo­mozza. Gyomán a folyó hó 17-ikén tartott mű­kedvelői előadás anyagilag és szellemileg egyaránt igen jól sikerült. Anyagilag, miután a tiszta jö­vedelem hatvan forinton felül maradt, — szelle­mileg, mert a közönség az előadást valóban él­vezte, a szereplők mindegyike többet nyújtván, mint amennyit dillettánsoktól elvárni lehet. A műkedvelői előadást kivilágos kivirradtig tartó igen kedélyes tánczmulatság követte. Özv. Stéger Mátyásáé oki. tanítónő ma­gán elemi leányiskolájában f. hó 13-án tartatott meg az 1886/7-iki tanév zárvizsgálata. A leány és fiú növendékek a szokásos mód szerint tanító­nőjük vezetése alatt reggeli 7 órakor isteni tisz­teletre mentek a belvárosi róm. kath. templomba. Innen a tanintézet helyiségébe távoztak, hol szá­mos szülőnek jelenlétében Göndöcs Benedek apát ur mint elnök ya 9 órakor a vizsgálatot megnyi­totta. A vizsgálat megnyitása után Raák Fám ka III. oszt. tanuló egy ügyesen és értelmesen elmon­dott beszéddel üdvözölte a jelenlevő vendégeket; annak végeztével pedig csinos és Ízléses kiállítású virágcsokrot nyújtott át az elnök urnák. Ezután kezdetét vette a növendékek kihallgatása. Öröm­mel jelenthetjük, hogy a minden egyes tantárgy­ból hallott világos és bátor felelet mindnyájunkat teljesen kielégítettek. Hallottunk mulatságos gyer­mekdalokat karban, tanulságos párbeszédeket, szivnemesitő verseket. Mind megannyi igen jól sikerült. A szülők több ízben nyilvánították zajos tetszésüket. A szavalatokban leginkább kitűntek Lux Vilma, Major Mariska, Becker Nellike, Dió­szegi Laczi I. oszt., Petrovics Szilvia II. oszt., Raák Fánika III. oszt., Osváth Vilma és Eisele Mariska IV. oszt. tanulók. A kézimunkák, me­lyeknek gondos és ízléses megkészitésére különö­sen nagy súlyt fektetünk, kivétel nélkül olyanok voltak, melyek méltán megérdemelték elismeré­sünket. A magyar és német szépirási füzetek mint mindig, úgy most is elég mintaszerűeknek bizo­nyultak. Meg kell itt még emlékeznünk a kiállí­tott levelekről is. A III. és még inkább a IV. osztályú leánynövendékek ugyanis az életben oly szükséges és gyakran előforduló levelezések kü­lönböző nemeiben is megfelelő oktatást nyertek. Láttunk és olvastunk üdvözlő-, köszönő, kérő és tudósitó leveleket. Megfogalmazásuk, belső és külső alakjuk a kívánalmakhoz képest szintén megfele­lők voltak. Látszik, hogy az intézet derék tanító­nője különös gondot fordít arra, miszerint az el­mélet mindenütt a gyakorlattal járjon karöltve, hogy igy a mit a növendékek az iskolában tanul­nak, azt az életben értékesíteni is tudják. A vizs­gálat befejeztével Nagy Schmidt Mariska III. oszt. tanuló lépett elő, hogy szépen elmondott beszéd­jében megköszönje az elnök urnák és a szülők­nek az intézet iránti meleg érdeklődésüket. Erre az elnök ur emelt szót, buzdítva és serkentve a növendékeket a további kitartó és hasznos mun­kálkodásra. Egyúttal köszönetét és elismerést sza­vazott az intézet vezetőjének is egy évi sikeres fáradozásaiért. Végül következtek az ajándék ki­osztások, mire a vizsgálat véget ért. Fölhívjuk a helybeli és a vidéki szülők figyelmét ezen jóhir- nevü iskolára, annyival inkább, miután vidéki szü lök gyermekei az intézetben jutányos ár mellett teljes ellátásban részesülhetnek. (Beküldetett.) — Uj iskola megnyitás. A tanügy iránt melegen érdeklődő szülők becses figyelmét van szerencsém tisztelettel felhívni a folyó évi szep­tember hó 1-én általam megnyitandó 6 osztályú magán leányiskolára, hol a követelményeknek megfelelő terjedelemben taníttatnak a nagy mél­tóságú vallás és közoktatásügyi miniszter által előirt tantárgyakon kívül mindennemű kézimunka, a német és franczia nyelv, az ének és zongora. Kellő tanerőkről gondoskodva van. A tandíj ha- vonkint az első és 2-dik osztályban 3 frt, a többi osztályokban pedig 4 frt. Az egyes osztályokban a megfelelő tantárgyak a fent említett tandíjért tanittatnak, csakis a franczia nyelv és zongora tanítás vétetik külön díjazás alá. Az elemi isko­lát már túlhaladt korú növendékek, a kik csak a kézimunkát óhajtják tanulni, 3 frt havi dij mellett szintén fölvétetnek. A beiratás folyó évi augusztus hó 28-án d. e. 10 órától veszi kezde­tét főuteza, Névery-féle házban. (Korona épület mellett,) Beiratási dij 1 frt. A n. é. szülők szi­ves pártfogását kéri Bacsics Etelka ta- nitónő. Weuckheim Antal gróf örököseinek be- nedeki uradalmában viharos időben tűz keletke­zett f. hó 14-őd délután, melynek egy asztag árpa és egy cséplőgép lön áldozata. Lovas legény adott hirt a veszedelemről, melynek folytán néhány tűz­oltó ki is ment a vész színhelyére, tüzfecskendöt is vittek ki és az oltási műveletnek sikerült a tü­zet helyhez kötni, a mi a folytonosan tartó szél­zivatar miatt épen nem volt könnyű dolog. Az urodalomnak tetemes kára van. — Uj virág-csarnok. Művészek és mű­vésznők koztudomás szerint mi idig nagy kedve­lői, ápolói és gondozói voltak a virágoknak. Nem kell messze mennünk, hogy ennek igazsá­gát bebizonyítsuk. Operaházunk kitűnő művésze JFerotti Kiterjedt kamélia kertészettel bir az ad­riai tenger partvidékén. Legutóbb pedig — mint nekünk a fővárosból Írják — a zenevilágban előnyösen ismert Rózsavölgyi és társa zenemű- kereskedő ezég egyik évek hosszú során át mű­ködő főnökéneü ha: Dunkl Norbert, a váczi- utcza 25. sz. házban a „Nefelejtshez“ czimezve, párizsi mintára előkelő és nagyszabású virág- csarnokot nyitott, mely pazar berendezés, nagy választék és Ízlés tekintetében az egész főváros­ban ritkítja párját. Különös gondot fordít a vi­dékről jövő ünnepi, lakodalmi, temetkezési stb. megrendelésekre, melyek azonnal és kiváló pon­tossággal végeztetnek, úgy, hogy az uj virág- csarnoKot olvasóinknak legmelegebben ajánlhatjuk. Mérleg sulyok nélkül. A találmányok századát éljük. A szabad verseny, a gyakori ki­állítások iparosaink látkörét nagyobbitani, tapasz­talataikat szaporítani hivatvák. Nemes versenygé- sükben honi gyárosaink ma már nem a külföldi gyártmányok utánzására, hanem azok túlszárnya­lására törekszenek. Ha a keresk. muzeum a vá­rosligeti iparcsarnokban elhelyezett kiállításán végig sétálunk, fenti állításunkat sokszorta talál­juk igazolva. Egy mérlegcsoporton akadt fenn szemünk. Mely primitívnek tűnik a némely vidé­ken még most használatban levő római mérleg 1 A tizedes mérleg, mely főkép a franczia mérték- egység behozatala alkalmával nyert hazánkban uagyobb elterjedést, Elzászt vallja hazájának. Ezen mérleg ma már oly tökélyt ért el, hogy nagy terheket is vagyunk képesek a legnagyobb pontossággal általa meghatározni. De legjobban lekötötte figyelmünket az u. n. skála-mérleg. Ezen uj szerkezetű mérlegeknél első tekintetre meg­lepő azon körülmény, hogy itt a terhek leméré- sére sulyokra nincs szükség. A teher súlyát egy vízszintesen elhelyezett vasrúd, melyen ide-oda mozgatható gömb van alkalmazva, határozza meg a legnagyobb pontossággal. Justicia istennő bátran bekötheti szemét e mérlegnél, mert a kgmok szá­mát le Bem kell olvasni, azt egy vasúti utazó­jegy bélyegzőjéhez hasonló szerkezet a legkisebb részlettel adja tudtunkra. Ránk nézve annál fon­tosabb találmány, mert Schember G. és fiai ma­gyar gyáros a föltalálója. Ezen budapesti ezég a mérleg-iparban nemcsak hazánkban foglalja el az első helyet, hanem a külföldi hasonnemü gyárak­kal is, gyártmányainak kitűnő kivitele és árainak szolidsága következtében fényesen kiállja a ver­senyt. Nincs többé tyúkszem, mióta az oly rövid idő alatt nagy hírre kapott Visnya-Meissner gyógyszerész ta­pasza tyúkszemek, szemölcsök és bőrkeményedések ellen feltaláltatott. Halljuk azok ítéletét, kik e kellemetlen baj­tól megszabadultak. Megjegyzendő, hogy a minden lapban hirdetett és mindig nj elismerések valódiságáért a köz­ponti szétküldési raktár 1000 darab cs. kir. arannyal ke­zeskedik. „M.-Kovácsháza Csanádmegye, 1887. jan. 23-án. Az „Arad és vidéke“ lap f. évi 16-ik számából olvastam az ön által feltalált nagyhatásúnak nyilvánított tyúkszem- tapaszát. Én leirhatlan kínokat szenvedek tyúkszemeim miatt, noha több féle gyógyszerek gyógyítása mellett re­méltem e kínos és kellemetlen fájdalmas betegségtől meg­szabadulni, de eredményre nem vezetett, használtam házi gyógyszert, valamint ily hirdetések utján hozatott gyógy­szereket. Igazán már nem volt szabad remélnem, hogy csak gyógyítsam is, mert hinni ön magamba nem tudtam, de most az ön hirdetése arra birt, hogy e gyógyszert megrendeljem, úgy tisztelettel kérem, szíveskedjék vala­mint a használati utasítást mellékelve, nevem alatt elkü’- deni. Az eredményről tudatni fogom. Tisztelettel Lukács János. — 16 hét után. M.-Kovácsháza, 1887. május 16-án. Posta-utalvány 1 frt 16 kr. A küldött Meissner-féle tyúk­szem-tapasz a legjobbnak bizonyult és azt minden ily be­tegségben szenvedőnek a legőszintébben ajánlani fogom. Isten önnel, őszinte tisztelője Lukács János.“ A valódi Vis­nya-Meissner gyógyszerész tyúkszem-tapasz minden do­boza „A Visnya“ névaláírással van ellátva. Kapható sike­res használati utasítással Visnya-Meissner gyógyszerész központi szétküldési raktárában Pécset Mór-utcza 1211 sz. 1 frt 15 kr előleges beküldése mellett bérmentve, vagy utánvétellel bérmentetlenül. Kapható: B -Gyula iff. Koll- mann Ferencz. B.-Csaba Biener és Laszky. Békés Kon- schitzky J. uraknál. * Pályázati hirdetmény. A szarvasi kir. járásbíróságnál 500 frt évi fizetés és 100 frt lak­pénz élvezetével egybekapcsolt egy irnoki állo­más üresedésbe jővén, annak betöltése tekinteté­ből a nagyméltóságu igazságügy miniszter urnák folyó évi 3094. I. M. E. szám alatt kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajt­ják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányok­kal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket .a folyó évi augusztus 20-án kezdődő és a folyó évi szeptem­ber 16-án végződő négy hét alatt az 1874. évi 3436. I. M. E. sz. a. kiadott bírói ügyviteli sza­bályok 5. §-ában körülírt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. B.-Gyulán, 1887. augusztus 15. N o v á k elnök. Irodalom. * Magyarország története a népiskolák szá­mára. Irta Jókai Mór. Ha nem állanánk is az uj iskolai év küszöbén, akkor is oly irodalmi hírként kellene e kis munkáról megemlékeznünk, mely nemcsak örömmel tölt el mindnyájunkat, de büszkévé is tesz. Mert ha oly iró, mint Jókai, kinek nevét mindig tisztelettel olvassuk, kinek munkáit nemcsak élvezettel, de valóságos áhítattal lapozzuk, tollát, ragyogó tehetségét arra szenteli, hogy nemzetünk ifjúsága, a jövő büszkesége, a haza reményé­nek kezeibe kézi könyvet adjon, amely ép azért, mert honunk történetét tárgyalja, kétszerte nagyíontosságu, — elég a tényről magáról pár Bzóval megemlékezni és az ország minden népiskolája sietni fog a könyvecskét minden tanítványának azzal ajánlani, hogy nem tankönyv gyanánt olvassa, de imakőnyv gyanánt, mely egyetlen és legfőbb parancsul állítja tel: „A haza mindenek felett.“ Révai testvérek budapesti könyvkiadóhivatala immár má­sodik kiadásban bocsájtja közre a nagybecsű kézikönyvet, mely igabb kiadásból az első kiadás jelentéktelen hibái is elmaradtak és most ment a könyv is minden tévedés­től, mint a hogy nem téved sohasem oly irányba, mely • hazaszeretettől terelne el bárkit is. — Ara kemény kö­tésben 30 kr. Jókai Mór újabb regényeinek füzetes kiadásá­ból, melyet Kévai testvérek könyvkiadó hivatala két évvel ezelőtt megindított és mely ez idő szerint „A három márváuyfej* czimü legújabb regényt hozza, most kaptuk a 3—5 füzeteket. Utolérhetetlen regényírónknak ez alkotása ép úgy felülemelkedik a kicsinyeskedő kriti­kán, mint a hogy abból a szempontból ajánlatra sem szo­rul, hogy olvasása páratlan élvezetet szerez mindenkinek, aki az olvasmányt még élvezni tudja. A miért ezúttal is felhívjuk olvasóink figyelmét, a mit nem tudunk eléggé hangsúlyozni és elismerni, a miért a kiadók a legszélesebb körű támogatást megérdemlik, — az a körülmény, hogy e regény is, mint Jókainak az utóbbi években megjelent egyéb regényei, füzetekben bocsáttatnak közre, ez által nyujtatván szegénynek, gazdagnak egyaránt a könyv- szerzésnek nemcsak legkényelmesebb, de legolcsóbb módja is. Alig vesszük észre, az egyes füzetek kötetekké szapo­rodnak és lehet-e könyvtárnak szebb dísze, lehet-e könyv- kedvelőnek nagyobb öröme, mint a midőn Jókai nevét mind több könyvén látja ragyogni. £gy teljes regénye is valóságos könyvtár, mert annyi eszme, annyi gondolat egy ismerettárban Bines összegyűjtve. És mindez a legra­gyogóbb fantasia alkotásaival egybeszőve, egy mesteri toll lángoló erejével megírva, minden sorával, minden be­tegével gyönyört keltve, lelkesítve. Tudja ezt mindenki, azért hát csak az van még hátra, hogy akik még csak hallottak felőle, ezentúl a saját könyvükből győződ - jenek meg róla. A könyvek megszerzési módja könnyű, mert az egyes füzetek ára csak 20 kr és legczélszerübb az előfizetési pénzeket egyenesen a kiadóhivatalba, Révai testvérekhez, Váczi-utoza 11. sz. a. küldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom