Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-03-28 / 13. szám
költséget igényelne, mint előbbi terven amenyiben ezen tervem szerint a csatom hosszának mintegy tele a természet álta el van már készítve és csakis itt-ott kel lene a Mágocs és Korogy medrét kiiga zitani. Ezen második csatornatervem kele felől kezdődnék a Fekete-Körös partjái levő Remeténél, onnét nyugotra Szeregyháí mellett bele menne a csabai csatornába hol egyszersmind felvenné a Fehér-Köröst azután Csaba és a Borjú lapos közt dé, felé Ó-Kigyós mellett Uj-Kigyósnak — innét nyugotra a Gerendás, Csorvás pusztán a Hajdú-hegynek és Vas-kapunak tartva, hol már a Alágocs-érhez érne és a mennyiben a Mágocs-ér jó széles és mély kiigazítása vagy helyenkénti kiásatása sokba nem kerülhetne — később bele menne a Korogy-érbe, abban elfolyna Szegvár mellett, és végre Mindszentnél a Tiszába ömlene.“ Hogy ezen két csatorna-tervem közt melyik a jobb, olcsóbb és czélszeriibb ? azt csak a lejtmérés és részletes számítás mutathatja meg, annyi azonban bizonyos, hogy előbbeni csatorna-tervemnek viszont nagyobb esés lenne eredménye. A folyamszabályozás köréből. A gyoina-endrödi folyamszakasz II. ré-l szén a 31. sz. átvágás alsó torkolatától a m. kir. I államvasutak töltésvonaláig a folyó évbeD végre-1 hajtandó folyam''endezési munkákrak vállalat ut-l1 ján való biztosítása czéljából a közm. és közi.11 m. kir. minisztérium vizépitészeti szakosztályának! tanácstermében ápril hó 5-én zárt ajánlati ver-l< seny tárgyalás fog tartatni. — A vállalatot sza-ls bályozó szerződés tervezete, feltétfüzetek, tervek h s egyébb tájékoztató adatok a gyulai kir. folyam-|i mérnöki hivatalnál a hivatalos órák folyama alattit megtekinthetők. I1------------ 11 Az 1885. évi XXIII. t.-cz. 117. §-a foly- 1 tán miniszteri megbízottakul a közm. és közi. m. u kir. minisztérium 8719. számú rendeletével kine- a veztettek: a „Berettyó — Ivánfenék — Mezőtúr z — Mesterszállási“ és a „Sebes-Körösi“ vizsza- a bályozó és ármentesitő társulatokhoz Gallacz Já- s nos kir. főmérnök, — a „Hosszufoki“ és „Fekete- z Körösi“ továbbá a „Tóköze — Istvánházi“ viz- a szabályozó és ármentesitő társulatokhoz Steine- g kér Gábor kir. mérnök s végre az „Alsó-Fehér- „ Körösi“ az „Aradmegyei“ és „Élővíz“ társulatok- v hoz Szarvassy Arzén kir. mérnök. I* A „Körös-Berettyó völgy ármentesitése és vizeinek szabályozásáról Gallacz János kir. főmérnök, a magyar mérnök és építész egylet vizépitészeti szakosztályának f. bó 27-iki ülésén felolvasást tartott. Reméljük, hogy ezen alapos ismerettel megirt dolgozat sokszorosítás utján az érdeklődőknek hozzá férhetővé fog tétetni. 503. 1886. Értesittetik a t. ez. közönség, hogy az 1886. évi l-ső és 2-ik osztályú keresetadó lajtsrom a kir. adófelügyelőség által szám vevőileg felülvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t. ez. 16 §-a értelmében a városi adóhivatalnál folyó hó 28-tól april hó 4-én közszemlére kitéve tartatik, — ahol is a netáni sérelmes kirovások ellen fellebezé sek beadhatók. Kelt B.-Gyulán, 1886. márcz. 28. Dobay János, polgármester. Felsőbb rendelet folytán értesittetik a lakosság, hogy a szöllövesszönek szállítása idegen batárba, 100 írtig terjedő büntetés terhe alatt tilalmaztatik. Gyulán, márcziüs 26. 1886. Dobay János, polgármesterKözművelődés, társadalom és közgazdaság. B.-Gyula, 1886. márcziüs 27. A város kellő közepén — különben sem valami egészséges levegőnk folytonos fertőzésére, a szomszéd lakók kárára, az idegen mély megbotránkozására s a kö zönség állandó rettegtetésére — fenállott Fischer-féle gőzmalomra bekövetkezett az általános baljóslat, elérte kikerülhetetlen sorsát, — leégett, és a körülményekhez képest oly szerencsésen, hogy a város egy nagy része helyett, mitől méltán leSzeretlek. Szeretlek 1 Mennyit rejt e szó magába I-----Lelkemnek egész világa, Szivem összes érzeménye Öröme, údve, reménye, Fájdalma és csüggedése, Hosszan titkolt szenvedése E kicsiny szóban Mind mind benne vanl Szeretlek 1 Szeretlek lelkem teljes érzetével Szeretlek szivem láng hevével! Te voltál éltem egyetlen, S midőn levert már már a csüggedés S megtört a hosszan titkolt szenvedés Napsugáron szemed üdvadó fénye Uj életet oltott csüggedőbe belém, S éltem boldogságát te benned fel lelém Szeretlek 1 Hogyha közeledbe lépek, Elfognak édeB érzések. Ha kezem kezedhez ér, Szivembe tolul a vér. Ha szép szemedbe nézek. Rabbá tesz az igézet, S ha átölelem karcsú derekad Azt hiszem rám a mennyország szakad. - S ha forró csókod érzem ajkamon Mit érzek azt már el sem mondhatom, Szememre akkor láz homálya hull, Ölellek kéjjel, öntudatlanul, S e mámoritó édes kéj alatt A melyben évet ér a pillanat Csak egy szó tör ki újra ajkamon, És az, — én édes angyalom — „Szeretlek 1“ Guliaztán. i,|hetett tartani, csupán azon épület éghc aIrésze hamvadt el. dl Valóban e gőzmalom orkánszei -JbUzös füstöt eregető kéményével Damo ■ les kardjaként fenyegette a vagyonbizto: Iságot, lerakodó flistfellege romlottá tét tla levegőt és még e mellett sok oly kán 11és veszélyes experimentumai voltak, mi slönkénytelenül szülték a megbotránkozá ,(különösen azokban, kik ismerik a vár« ,(építkezési szabályrendeletében megállap íjtott határozatokat, mely első sorban „ ■ (város egészségi és közbiztonsági viszo (nyainak emelését, a kulcsinnak minden (várostól kitelhető eszközökkel való ele (mozdítását tűzte ki szép czóljának és el (vének, és épen ez okból rendeli annai 45-ik §-a, hogy „a füsttel járó telepek (város szélein a legszélső lakházaktól le (hető távolságra helyezendők, de minden (esetre önállóan álljanak és élőfákkal le (gyenek körül ültetve de még szembe ötlőbb és eltitkolhatatlanabb ez állapo feletti megütközés, ha a törvény világo: és határozott rendelkezésére is figyelme' sek leszünk; ugyanis, mára régi az ipar ról szóló 1872. évi VIII. t. ez. 8-ik §-a, mint az a jelenleg az uj ipartörvény, 25. § a, a gőzmalom épitésére vonatkozó telep engedélynek kiadását csakis előleges helyszíni tárgyalás után tartja megengedhetőnek, már pedig, hogy ily eljárás e gőzmalom l'étesültekor foganatba nem vétetett, általánosan tudva van, s igy a leégett malom tulajdonosa ipartelepengedély nélkül űzte felemlített iparát! De hogyan jutott ehez ? — Megmondom: — úrbéres viszonyú — tatrás — száraz malmának a nem régiben privilegizált motorral való működtetését kérte negengedtetni. A város tanácsa, a kérel- net — félre értvén a szabadalmat tartal- nazó miniszteri rendelet intentióját, és íem teljesítvén a reá, a törvény által tötelezőleg meghatározott eljárást — rövid lton teljesítette; mely határozatát azonban i II. fokú hatóság az érdekeltek felebbe- ésére megváltoztatta és eme határozatot) z akkoron még III. fokú iparügyi ható ( ágot képezett megyei közigazgatási bi-| ottság is helybeu hagyta; de minthogy z eljárt hatóságok nem az ipartelep en-| edélyezhetésének kérdésével, hanem a| Hock“-féle motor technical vizsgálódásá-j ■al foglalkoztak, — mi a kiadott szabada-l ómmal szemben már nem kifogásolható,! — a kereskedelmi m. kir. minisztérium e| lotor használhatását megengedte. Minthogy azonban az e fajta motorok) supán a kisipar körében való használatra! zánvák, a három pár kőre felszaporitottl íalom hajtására, — nagyon természete-] sn — alkalmatlannak bizonyult; igy tett|; ztán próbát a „Lilienthal“ és utóbb al Hoffmeister“-féle gépek beállításával ezf Lkalommal már élénkebb felszólamlások jrténtek, s ez ügy ismét a minisztérium) lé kerülvén: akként nyert elintézést,L ogy a már engedélyezett „ Hock“-féle , lotornak „Lilianthal“, vagy „Hoffmeis-| sr“-féle motorokkal való felcserélése nem| ikintendő oly mérvű átalakításnak, mihez ülőn engedély kinyerésének szüksége to- )gnék feun — punktum ! Ez állapotból és a remegett nagyobb ár és veszélyből csupán a mai véletlen) remény segített menekvésre, mert e ma-| >m már két ízben kigyuladt, és daczára) közönség részéről, ösztönszerüleg köve- H intézkedésnek a hatóság — egy ható-| Igi szakértő által kiadott és csalhatatlanak hitt „tűzmentes szakértői véleményre“) [maszkodva — hajthatatlan maradt; de| lost már kétségbevonhatlan concret eset 'azolja a motoroknak tűzveszélyes voltát,| ülönösen ily eredeti rendeltetésétől elvont sélokra való felhasználásuk közben, mint-| |H oly nagy erőt kifejteni csakis foly- •nos és a legerősebb tüzelés mellett le-1 st, s igy veszélyessé teszi azt maga ez töltetett módon való használat, a korom- épződés és a léghuzamtól szétszórt szikra ;| 8 amennyiben most a malomipar-telep le-1 jett s az erre nyert rövid utóengedély is äle elenyészett ; alig hihető, hogy jövő- en ily tűzrendészet- és egészségügyelle-) 3S műnek — két faraktár közzé és hoz-1 íférhetlen helyen — való létesítése a ren-1 38 törvényes ót kikerülésével — tnegen-| sátessék. Valóban szomorú dolog, hogy a ha-| ság ilyen — a városnak legfőbb, ugy-| díván létérdekeit veszélyeztető és hely-) len adatok s talán ál-informatiók alap-) n kiadott miniszteri rendelet ellenében, | közönség elvitázhatatlanul veszélyezett) dekeinek megóvása tekintetéből tett, az itő|orvoslásra reményt nyújtó lépései fogana (nélkül maradtak, és valóban bámulatoi •ü (dolog, bogy a Gyula városa létérdeké k-|aggasztóan veszélyeztető s nem mondol n- (sokat — a város polgárait koldusbotra jut te|tatható tűzveszélyes malom működését — rosjsem I városi, sem a törvényhatóság, s i jk|közigazgatási bizottság beszüntettetni kést) pes nem volt, hanem ezt a szakértő által ^(lehetetlennek állított tűzelemnek kelleti {.(eszközölni. a| Reményiem, hogy a mai eseményen i-|okulva a városi tanács, de szükség eseté a (ben a törvényhatóság és közigazgatási bi- 5-(zottság, I a minden iránt érdeklődő és [- figyelemmel körültekintő megyei főispá- k|mink is mindent el fog követni, nehogy ajGyula városa a mai, már rég várt sze- -(rencsétlen esemény által megnyugodott (polgársága ismét arra ébredjen fel, hogy - a tűzmentesnek deciaráit gőzmalom egy (szép reggelen ismét forgalomba helyeztessék és tűzmentessége mellett is Gyula- s| város polgárait tovább is rettegésben •(tartsa, és nehány heti működés után megint a lángok martaléka legyen — és nem ,(oly szerencsésen mint ma! Keller Imre. Békés, márcziűs 25. 1886. Márczius 15-ét nagy ünnepélyességgel ülték (meg. Ugyanis a polgári kör elnöke, Mezey Lajos,) (városi jegyző iuditványára a polgári kör és ipar-1 (testület — bár mindenik külön felhívást bocsátott közre, s felhívásában mindegyik saját helyi-) (ségében külön-külön óhajtotta megünnepelni al (nagy napot — egyesült és a polgári kör rendel-1 kozése alatt álló „Korona“ vendéglő nagyterme-) ben az igy igen szép számra nőtt résztvevők zömei gyűlt egybe s foglalt helyet a díszes kiállítású | terítékek mellé pont 7 és fél órakor, a mikor a| beállott csend közben a polgári kör elnöke fél-); emelkedvén, lelkes és hazafias érzelemtől átha-f tott remek beszédben ecsetelte a nap nagy je-|, lentőségét, melynek 38-ik évfordulóján hazafias|| ünneplésre egybegyült a 160 tagot számláló tár-1j saság. A hazafias beszéd végeztével, melynek h utóhangjainál mint varázsütésre felemelkedett azn egész társaság és lélekemelő ihletett érzésselh énekelte el a „Szózat“-ot. — Az első fogás utánL az első köszöntőt a kör elnöke mondotta a nagyL hazafira, Kossuth Lajosra, melyet szűnni nem|fl akaró lelkes „éljen“ követett. A második kö-jt szöntőt a kör alelnöke, Benczúr Samu, városunk L egyik legtekintélyesebb polgára, az ipartestület (j alelnöke mondotta a pártkülönbség nélkül orszá-It gosan tisztelt rendithetlen elvhű törvényhozójára, « városunk osztatlan szeretetével környezett or-11 szággyülési képviselőjére, Irányi Dánielre, melyem újból igazi lelkesedéstől áthatott süni éljenzés]r követett. Majd Környei Lajos ügyvéd, öblözet-i | k igazgató hivatkozva a múltra, mely szerint mín-|f den kor megteremtette a maga nagy embereit, [ lévén a múltban hazánknak Nagy Lajosa, Hu- n nyadija és Rákóczija, úgy a jelenkorban is lévén11 egy legnagyobb magyarja, egy Széchenyije, egy|k hnlo.se. e?v Deákia. éz fti?v meflrv.íltma. IChr-IY itlsuthja, s éltette Magyarország kormányzóját, mint >s|szeretett magyar hazánk megváltóját. Ugyancsak ít\ő a legnagyobb magyar mondatát idézve: „Hass, kjalkoss, gyarapits, s a haza fényre derül“, az t-| ipartestületre, mint ezen bölcs mondat megváló- -|sitására hivatott osztályára a társadalomnak, üri- ajtette poharát, éltetve azokat s különösen ki- I-(emelve azon tényök feletti örömét, hogy ezen il jeles alkalomra egyesülni oly készek valának. Ez :t|után ismét Benczúr Sámnel mondott köszönetét a (polgári körnek a szives csatlakozás kivitelére. — □ Majd ismét Kovács József ügyvéd a legnagyobb (magyar mondatára való hivatkozással, hogy t. i. .(„Hass, alkoss, gyarapits“ buzdító szép beszédben gisz erdélyrészi közraüvelődési-egylet segélyezését [hozta indítványba, melynek következtében a nyomaiban megindított aláírási ivén 21 frt 10 kr. folyt -|be, mely összeg az „Egyetértés“ szerkenztőségé- t|hez el is küldetett. Végül Mucsi János városi '(esküdt egy, mindenkit elragadó szép pohárkö- ’(szöntésében a szabadság lánglelkü költőjének ■ (megörökített buzdító dalának „Talpra magyar“ [eléneklésére hívta fel a társaságot, melyet szó- (nyok azonnal elkezdvén, lelkesedéssel folytatta- |tott. A vacsora befejezéséül Baróti Ferencz ref. i(néptanító, a koszorús költő mondatát idézve, |hogy „a dal ered szívből, szívhez vágy újra rémülni,“ mely egyszersmind a békési dal-egylet |jeligéje és zászló felirata, és a magyar Hymnus (elénéklésére hívta fel a társaságot, a mikor min- (denki felállva követte az indítványt s az ünne- | pély jelentékenyebb része befejezést nyert s a (társaság tetszés szerint folytatta mulatságát, mely (a legszebb rendben a reggeli órákban ért véget. Hírek. A gyulai fiatalság által rendezett piknik, (mely f. hó 24-én tartatott a „Komló“ vendéglő (helyiségében, mint előre látható volt, fényesen [sikerült. A mulatság fesztelen jó kedvvel világos (reggelig tartott s a „Komló“ termét tündérkertté [varázsolták az üde rózsák. Azt hisszük, hogy [lehetett ugyan a farsangon városunkban ennél fényesebb, de kedélyesebb mulatság aligha. 8 az érdem oroszlán része mindenesetre a kedves háziasszonyokat illeti, a kik lekötelező figyelemmel s szívességgel fáradoztak a mulatság minél sikerültebbé tételén. A kedélyes társaság, mely mintegy 75—80 tagból állott, 9 órakor gazdag lakomához ült, mely után kezdetét vette a táncz s tartott reggeli 7 óráig. Nem hiányoztak a szellemes toasztok sem; Fábry Sándor, Chrisztó Miklós, Dutkay Béla és Kövér László urak éltették a háziasszonyokat, a jelenlevő szépeket,., a társaságot stb. stb. — A négyeseket 28—30 pár két coleneban tánczolta. — A mulatságon részt vettek: Jantsovics Margit és Leona, Ladies Irén, Keller Juliska, Hücke Mariska, Bodoky Mariska, Hona és Erzsiké, Kövér Malvin, Kalmár Hona, Zöldy Róza és Gabriella, Kopt Berta és Dóra és Hajóssy Mariska kisasszonyok. Keller Imréné, Terényi Lajosné és Hoffmann Mihályné (házi asszonyok), továbbá Dohosfy Alajosné, Hücke Szeréna, dr. Márki Já- nosné (Orosházáról), Márki Lajosné, Jantsovics Emilné, Schröder Koraólnó, Urban Adolfné, Dut- kay Béláné, Fridricb Mibályné, Kövér Lászlóné, IS. . .X- -1—L---------- ------ — ------------------------ ■ . A h ullámok. — Majthényi Flórától. — Giacomo viharedzett matróz volt. Körül - hajózta az egész világot, járt az egyenlítő alatt s nem egyszer látta a sarktenger jéghegyeinek, csipkézett csúcsait, midőn azok az éjféli nap sugarától halvány, rózsaszínű viszfényben égtek. Majd ismét a hajó zárkájának szűk ablakán tekintett ki, az immár hetek óta tartó sötét éjbe. Mit bámul úgy P midőn nem láthat egyebet fénytelen, vak éjszakánál I Ki gondolná, hogy ö enyhe ligetet, halászgunyhót, nőt és gyermeket lát az Adria mosolygó partjainál 1 Az 6 édes otthonát. Mintha e tarka képektől, mintha az ő keble forró vágyától gyuladt volna meg egyszerre az égbolt: feltűnik az éjszaki fény. Tarka színekben czi- káz ég, sziporkáz s tündérfényével bevilágítja a hólepte jéges tájat, zuzmarás hajót s a nesztelenül repkedő fehér madarakat. Máskor viszont. Giacomo a déli öblök egyike felé hajóz. Csendes az éj, nagyok és fényesek a csillagok, a partról és szigetről fűszeres virágok, óriás nagyságú sötétzöld levelek csüngenek a vízbe. A hajó csendesen siklik a hullámokon, melyek arany gyűrűkben maradoznak el; mind messzebb- messzebb, egymás után végtelenül, mert újabbak és újabbak tűnnek elő a hajó alól. Giacomo a fedélzeten pihen ; vastag hajókötél a párnája s kátrányos talaj a nyoszo- lyája. Mozdulatlanul bámul az égre s kezének árnyékával mérsékli a csendesen úszó hold s az égő csillagok reá eső fényét. Az árbocz kosárban dalolni kezd a hajós fiú. Hangja epedö, vágyó, messzeható s e dalra a zenét ed velő delfinek előbukkannak ahullámokból s
