Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-18 / 46. szám
Hazai hírek. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister a képviselőház elé | hó 17-én terjedelmes jelentést terjesztett a csáDgó-ügy állása, illetve a kormánynak a Bukovinából bevándorolt székelyekre vonatkozólag tett rendszabályai felől. Az aradi 13 vértanú szobor-alapra ed- 'digeló befolyt 101,980 frt 58 kr. Fiúméban nagy ünnepiességekkel fogják fogadni gróf Szapáry Géza volt kormányzót, ki nejével együtt e hó. 16-án vagy 17-én érkezett oda, hogy elbúcsúzzék a várostól, mely hozzá annyira ragaszkodott. A pályaházban a városi képviselet és a polgárság fogja üdvözölni a grófot, majd a kormányzóság épületében Ciotta podesta intéz hozzá beszédet s este fáklyászene lesz stb. Zichy Ágost grófot, az uj kormányzót, kinek megérkezése még nincs meghatározva, szintén nagy ünnepélyességekkel várja Fiume. Beiktatása a város rendkívüli közgyűlésében fog történni, miután a podesta a kormányzóság épületében üdvözli az uj kormányzót, kit este fáklyászenével tisztel meg. a polgárság, ügy a bucsuzás, mint a fogadtatás napjain a város és a kikötő föl lesz lobogózva. Az erdélyi havasok közt nov. 13-án leesett az első hó. November derekán lévén, ebben még nem volna semmi különös. Hanem emlitést érdemel mint rendkívüli játéka a természetnek az, hogy a hóesés raenydörgés és villámlás közt, tehát nyári égiháboruval köszöntött be. A hitelesítési kényszer behozatala ellen indítanak mozgalmat a magyarországi községi és körjegyzők. A kormány tudvalevőleg az 1874, XXXV. t.-cz. módosításául egy törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, mely elrendeli a hitolesitési kényszert. A magyarországi községi és körjegyzők orsz. közp. egyesülete egy körlevelet intézett a megyei jegyzői egyesületekhez, melyben felkéri ezeket hogy kérvényezzenek az országgyűléshez a törvényjavaslatnak a napirendről való levétele mellett. A jegyzők e javaslatot sérelmesnek találják egyrészt a közönségre nézve, mert a hi telesitési kényszer sok fáradságot, időmulasztást és költséget ró különösen a szegény népre, más részt pedig sérelmesek a jegyzői karra nézve, mert ezáltal elesnének az 1871. XVIIÍ. t.-cz. 65. §-a által megállapított mellékkeresettől, ami tekintve a jegyzői fizetések csekélységét — a minimum évi 400 frt — nagy csapás volna a községi és körjegyzőkre. Apponyi Albert gróf memoranduma M.nt az „Alföld“ Írja, a mérsékelt ellenzék fényes tehetségű vezéregyénisége: Apponyi gróf egy memorandumon, illetve pártprogrammon dolgozik mely a jövő óv elején fog megjelenni s valószi nüleg magában foglalandja mindazon elveket, melyek a mérsékelt ellenzék eddigi országgyűlési működését irányozták s mik elszórtan, de következetesen a mérsékelt ellenzék felszólalásaiban bennfoglaltatnak. E kibocsájtandó programra elnémi tandja mindazokat, kik a mérsékelt ellenzéket személyes ellenzéknek tartották s csak egyénen kint számították a pártot s mint pártot nem te kinték. Ámbár e vádak alaptalanságát a mérsékelt ellenzék múltja eklatánsán deríti ki, mind- azáltal szükséges és időszerő egy részletes Programm, hogy az ország lássa és meggyőződjék, miszerint ezen ellenzék a megalkotott alap érintése nélkül oly elvekért küzd, melyek hivatva vannak kiépíteni minden részében a magyar államot, Apponyi gróf egyénisége, tehetsége, és ösmert neve elég garanczia arra, hogy e programm érdeklő dést és változást fog előidézni az országban. Eszterházy herczeg adója. A legnagyobb adót az országban kétségkívül Eszterházy Miklós fizeti. Sopronmegyének legtöbb adót fizető bízott sági tagjainak legutóbb összeállított névjegyzéke szerint ugyanis konstatálható, hogy a herczeg csu pán egy megyében — Soproumegyében — 149,021 frt 35ya krt fizet egyenes adóban. Az országgyűlés ínuukaprograinmját illetőleg a kormány megállapodása az, hogy az első ülésben a pénzügyi bizottság előterjeszti a képviselőháznak az adójavaslatról szóló jelentését Ez csak a polgári házasságról szóló törvényjavaslat elintézése után kerül napirendre. Időközben a pénzügyi bizottság tárgyalja költségvetést. Deczem- ber havában még megkezdetik a budget tárgya lása a házban, de arra, hogy a főrendek is ez év végéig elvégezhessék, nincs kilátás és igy indemnity re lesz szükség. A horvát báni szék betöltésének ügyé ben a következőket jelentik Bécsböl: Ramberg báró budapesti utjának különös fontosságot tulaj donitanak. — Tisza Kálmán Mollináry báróval ii érintkezésbe tette magát, bár fenntartotta magá nak, hogy ha alkalmas egyént nem sikerül meg nyernie a báni méltóságra, még visszatér Philip povicsra, ki ez esetre késznek is nyilatkozott a részéről telt feltételek megadása mellett a kinevezést elfogadni. A polgári házasságra vonatkozólag Pri leszky Tádé orsz. képviselő egy pozsonyi hírlapíró előtt kijelenté, hogy a keresztények és zsidók közti házasságokról szóló törvényjavaslat tárgya lásakor e törvényjavaslatot, mint a teljes egyenjogúság elveibe ütköző kivételes törvényt, nem fogja elfogadni és azt fogja indítványozni, hogy a ház utasítsa oda a kormányt, hogy a Deák Ferencz 1874-iki beszédében foglalt elvek alapján a legközelebbi ülésszakban terjeszszen elő tör- vónyjavaslatot a kötelező polgári házasság behozatala iránt. Prileszky kijelenté továbbá, hogy a most előterjesztett törvényjavaslat feletti szavazást a szabadelvű párt nem fogja pártkérdésnek tekinteni. Kisújszálláson egy ottani polgár 1400 társa nevében sérelmesnek találván a redemptus kunokra nezve a tagosítás végrehajtását, egész bizalommal Kossuth Lajoshoz fordult orvoslásért, vagyis felkérte őt, hogy ajánlja ügyöket az országgyűlési függetlenségi kör figyelmébe, Kossuth népe iránt aló szoretetének készségével teljesítette a kisuj szállásiak kívánságát s a kör elnökéhez, Mocsáry Lajos orsz. képviselőhöz intézett levelében behatóan I teljes szakavatottsággal nyilatkozik a kór désröl; elősorolja a tárgyról szóló törvényeket de nincs róla — úgymond — tudomása, „vájjon 1 Lajtániává töpörült Magyarország törvényhozása rectius: statutarius joggal felruházott testület) nem tett-e változtatást az 1848. évi XXV. törvény czikk 15-ik §-án.“ Külföldi hírek. A hadsereg deceutralizációja. A lem bergi „Reforma“ czimü lengyel lap a közös had sereg decentralizátiójáról czikkezik. A hadserei egységéről szóló mesterséges és erőszakolt eiv egyszerűen oktalanság 1 a német nyelv erőszako lása, az eddigi nyelvkényszer nem egyéb a kato naság czélszerütlen kínzásnál, mely ellen Jáno főherczeg is kikelt felolvasásában. Vegyék fonto lóra a katonai körök — mondja a czikk — hogy a különböző elemekből ál.ó hadseregben szintén szükséges volna végrehajtani a nemzetiségek egyen jogosítását. Római hirok szerint a kormány egy nagy erődítési tervvel foglalkozik, — Caserta és Capua közt ugyanis egy 300 ágyúval felszerelendő erő ditett tábort szándékoznak felállítani Róma és Ná poly fedezésére. A nihilisták feje. Az orosz kormány azt hiszi, hogy kézrekeritette a nihilista végrehajtó bi zottságnak fejét. A „Standard“ pétervári level zöje legalább ezt írja lapjának. Az a íodíos sze mélyiség, kit az orosz rendőrség kézrekeritett, nem más, mint Vera Phiiopova, ki Figne név alatt több nihilistapörben szerepelt. Nagy te hetségü nőnek mondják, a kinek élete, eleme forradalmi eszme, a ki nem riad vissza semmitől Csak nem rég bocsátott ki egy oly forradalmi hitvallást, a minőt kevés ember tudna szerkesz teni. Fignor nemsokára jutott arra a szomorú ta pasztalatra, hogy minden lelkesülése hatálytaL nul visszapattan a parasztok merev butaságáról azóta elhatározta, hogy a hadsereg tisztei köz szerez híveket a nihilizmusnak. Működései teréül Dél-Oroszországot választotta, hol egy másik nihilista nővel egyetemben a tifliszi mingreíiai ez red több tisztjét kerítette hálójába. Az elcsábított tisztek műveltségi foka nem sokkal magasabb, mint az orosz parasztoké. Ezen tiszteket az oroszok „bourbon“-oknak csúfolják. Az orosz rendőrség csakhamar rájött ezen üzelmekre, a tragédia, hősnőjét Charkovban elfogatta, a tisztek közül pedig 40-et fogtak el. Az orosz kormány szilárdan meg van győződve arról, írja a „Standard“ levelezője, hogy ez egyszer a kígyó fejére tette rá kezét; s a nihilisták ezután csak egyes szétug- rasztott csapatokban fogják tengetni létüket. Hogy utóbbi időben mily eszközökkel voltak kénytelenek a nihilisták működni, mutatja az a körülmény is, hogy Martinovics, ki Lengyelországban csinált propagandát, elfogatása után bevallotta, miszerint a múlt tavaszszal Pétervárott meggyilkolta özvegy Bogorszkynét és az elrablott pénzt pártczélokra használta föl. A német koronaherczeguek madridi utazása nagy pompával fog történni. Egész hajóraj kiséri a koronaherczeget Spanyolország partjaira, hol fejedelmi kitüntetésekkel fogadtatik. A koro- naherczeg két hétig fog spanyol földön időzni A bécsi hivatalos világ sokat foglalkozik mostanában az osztrák-magyar uralkodónak és trónörököspárnak Turinba való utazásával, mely a jövő évi kiállítás idején okvetetlenül megtörténik. Ugyanakkor érkezik oda Alfonzó spanyol király is. Ez lenne előjátéka a négyes szövetségnek. Ludolf gróf, Ausztria-Magyarország római nagykövete hivatalosan értesíti az utazásról Mancini ministerelnököt. Thibaudin tábornok, volt frauczia hadügyminiszter, a napokban bőven kifejtette választói előtt programmbeszédében lemondása okait. Thibaudin kijelentette, hogy a kormánytól minden reformot a szó szoros értelmében ki kellett erőszakolnia. Ferry ministerelnök azt követelte tőle, hogy Aumale herczeget ne helyezze rendelkezési állapotba, mint a többi Orleán herczeget, Aumale hadd maradjon tényleges tagja a hadseregnek. Ezt azoban Thibaudin megtagadta. Tonkiug elfoglalására három hadosztály lesz szükséges, minek összeállítása 12 hadosztályt gyengit meg. Ez áltál a nemzeti védelem jelentékenyen gyöngit- tetik. Egy lengyel paraszt a pápánál. A múlt napokban a pápa egy lengyel parasztot, Lewan- dovski Józsefet fogadta, ki Varsótól 60 mértföld- nyire levő falujából Utazott Rómába, hogy az egyház fejénél tisztelegjen. Az egész utat gyalog tette meg s három hónapot volt utón. Leo pápa hosszasabban elmondatta vele útja viszontagságait, azután megáldotta s két emlékéremmel ajánj dekozta meg. Rómából Lewandovski ismét gyalog kar haza utazni. A szerb kabinet sürgetésére elrendelte bolgár kormány, hogy távolítsák el a szerb-bolgár határról azokat a menekülteket, kik a szerb lázadásban részt vettek. A menekültek első csoport át már elszállították Sumlába s egyelőre ott is marad. Szófiában az orosz katonatiszteknek Bul gáriában elfoglalt állására vonatkozó egyezséj aláíratott. E szerint a fejedelem a czár beleegye- zésével nevezi ki a hadügyminisztert, ki csupán fejedelem által mozdítható el, belügyekbe nem avatkozhatik s intézkedéseire, valamint a hadügy költségvetésre nézve a fejedelemnek és a nemzet gyűlésnek felelősséggel tartozik. Az orosz katona tisztek a czár beleegyezésével három évig szolgál nak Bulgáriában es a fejedelem, az alkotmány és a bolgár törvények iránt engedelmességgel tartóz nak viseltrtni. A belgrádi hivatalos lap közzéteszi, hogy a fölkelés teljesen leveretett I a vizsgálat a láza dás okainak és szítóinak kipuhatolására meg fo indíttatni. Irodalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ 7-ik számának tar talma : „Kláraelbeszélés, irta Perényi Kálmán. (Folyt, köv.) — „Az én dalaim irta egy karthauzi. (Folyt, kő „A leventék versenye;" történeti elbeszélés, irta Magdits Károly, (vége.) — „Ismeretterjesztő apróságok;' (Honnan ered a számtani x ? A hangyák mint gyümölcsfa-védők.) Közli Sznkáts Lajos. — „Egy hegedű;“ novella Virchert Ernőtől, fordította Varda János. (Folyt, köv.) — Heti tárcza; (Oszszel; irta Kőszeghy Géza). — „A nyomorék házaspár;“ németből Erdei József és Milkovich Lajos (vége köv.) — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Képeink: Blaha Lujza, mint Hanka, a „Tót leány“-ban. — „Egyp- tomi pénzváltó.' — „Elindulás e vadászatra.“ Melléklet • „Az önző“ czimü regény 97—112. oldala. — Mai számunkhoz van mellékelve a „Nővilág“ november havi száma. A borítékon : Heti naptár. — Sakk-talány. — Szó- tag-talány. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. Kérdések. Feleletek. — A kis lutri húzásai. — Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 írt. negyedévre 1 frt 50 kr. „A bélyeg- és illeték-törvények' teljes gyűjteményéből megjelent az 1-ső füzet. — Kapható minden könyvkereskedésben és Budapesten Tettey-téle könyvkiadó-hivatalban. Ara 30 kr. — Homályosak és csaknem járhatlanok a „magyar illeték-törvények és szabályok' utai. A magyar törvénytudománynak; alig van még egy másik ága, ine y annyira hozzáférhetlen volna jogász és nem jogásznak egyaránt, mint a pénzügyi- és különösen az illeték ügye. Évtizedek előtt hozott törvények, melyek számtalan rendelet s uj törvény, szabály és utasítás által lettek értelmezve, megváltozva, kibővítve vagy megszűntetve. Ezek képezik pénzügyi törvényeink zagy konglo- merátusát. Szinte gúnyképen hangzik, ha a polgárnak e tekintetben azt mondják, hogy a törvény nem ismerése nem mentség, mert váljon ki ismeri az illetéki törvényeket tökéletesen ? Még a szakavatott jogász is nehezen igazodik el bennök. íme a jelen kiadás segiteni iparkodik e bajon, a mennyiben a törvény teljes szövegét adja s minden §-nál kisebb betűkkel mindazon intézkedéseket, melyek az értelmezést vagy kibővítést illetőleg törvénykezési vagy rendelkezésre kiadattak. Azonfelül a kiadásban benfoglaltatik a hivatalos díjjegyzék és egy ki merítő betűrendes tárgymutató. Ajánljuk minden ügyvédnek, hivatalos közegnek és mindazoknak, kiknek ille' tékügyekkel üzletszerűen gyakran van dolguk. Érdekes uj heti lap indult meg a fővárosban gróf Kreith Béla, gróf Zichy Imre, legitj. gróf T 11 e k y Sándor és Balázs Sándor szerkesztők vezetése alatt. A lap czime: Szemle. Munkatársai előkelő írók. A Szemle harmadtól ivón, díszes kiállításban, képekkel univerzális lap, mert politikai társadalmi, szépirodalmi, stb. rovatai, mellett terjedelmes, önálló rovatokat nyit a sport minden ágának, a közgazdaságnak, a művészeteknek, az iparnak, a divat nak, stb. Ilyeu lap még nem jelent meg magyar nyelven. Gazdag, változatos tartalma kielégítheti a család minden tagját. A Szemle előfizetési ára: félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50kr. Az előfizetési pénzek a Szemle kiadóhivatalába Budapest váozi körút 17 sz. küldendők. A novemberi mutatványszámokat az előfizetők ingyen kapják. hajóját biztos révbe segitsék s bámulatos egyértelműséggel, mely ellen csak újabb időben nyilatkozik némi visszahatás, állapodtak meg abban, hogy a modern állam terheit csak egy iparilag fejlett állam képes viselni, s hazánk viszonyai közt elsőrendű életszükség, hogy ipart teremtsünk, a eglévöt pedig lehetőleg fejleszszük és virágzásra emeljük. És megkezdődött a hosszú, szenvedélyes vita párunk érdekében, a czél közös volt, mindenki átta, de a hozzávezető ut iránt nem tudtunk és nem tudunk megegyezésre jutni. Nem is lehetett ez másképen, mert ítéletünket nem megbízható adatok összefüggő egészén, hanem csak a sokszor nnyira csalékony részleges megfigyelésen építettük fel, szóval eljárásunk a kellő alap hiányában csak elvont következtetés, csak tapogatódzás volt. Ep ezen nehézségen lesz hivatva segiteni a czélbavett iparstatisztika. Sok a mi rejtély volt, megoldást nyer általa, halomra dönti a légből kapott adatokra épített következtetéseket és tévelygések eleddig tág terét szűkebbre szorítja. Útmutatása mellett hiszszük, begy jó eredménynyel lesz megoldható az ipartörvénynek minden oldalról sürgetett revisiója s kormány és törvényhozás a siker sokkal nagyobb garantiája mellett intézkedhetnek iparunk érdekében. De az iparstatisztika a hozzákötött várakozásoknak csak azon esetben felel meg, ba hézag- lalan lesz és híven tükrözi vissza e valóságot. Ez főkép az iparosoktól függ. Sokkal magasabb véleménynyel vagyunk iparosaink értelmisége és helyes érzéke felöl, semhogy kételkedhetnénk e munkálat sikerében s teljes bizalommal ne tekinthetnénk ez eredmény elé. E statisztikai felvétel — és ezt nem hangsúlyozhatjuk eléggé — nem fiskális szempontból, hauem a hazai ipar legközvetlenebbérdekében történik, s midőn iparosaink hazafiságára hivatkozunk, nem áldozatot kívánunk tőlük, hanem csak azt kérjük, hogy saját hasznukkal használjanak a közérdeknek. Panaszkodnak, hogy iparunk teng, de hogy gyógyítson az orvos, ha a kór minden tünetét és a beteg Organismus árverését nem ismeri; gyógyítani csak hű és őszinte önvallomás után lehet. Iparos köreinkben élénk az érdeklődés a közel jövőben megvalósulandó országos kiállítás iránt, gondolják meg iparosaink, hogy az iparstatisztika ennek muihatlau kiegészítő részét képezi, s ha igazán tanulságossá akarják tenni azt, úgy emennek sikeres keresztülvitele mel- htt is mindent el kell követniük. Az adatszolgáltatás terhet sem ró az illetőkre, sem időt nem rabol, sem pénzbe nem kerül, oly könnyű az, oly egyszerű az, hogy semmi más csak egy kis jóakarat kell hozzá. Pirulnunk kellene iparosaink miatt s iparunk jövője felett kétségbe esnünk, ha az eredmény nem lenne kielégítő, mert ez azt mulatná, hogy egy fontos társadalmi osztályunkban teljesen hiányzik a közérdek iránti érzék, de ezt nem lehet,, nem szabad feltételeznünk s érdekkel és bizalommal várjuk a fontos muukálat eredményét. Dr. Jekelfalussy József. Hetipiaozi árak Gyulán. 1883. november 16. e===== frt kr. Búza legjobb 100 kilogramm ...... 8 50 „ közép a » ........................ 8 — Ké tszeres legjobb 100 „ ....................... 8 — „ közép 1) » ........................ 7 30 Á rpa legjobb n ti •#•••• 6 80 Zab „ a n •••••• 7 Tengeri „ 7t n ••••«■ 6 10 Szifiliszt 7> n ........................ 21 — Z semlyeliszt m m ...••« 18 — Kenyérliszt a n •••••• 15 — Széna n n •••••• 2 50 Szil- vagy gyér tyánfa köb-méter................... 3 25 T ölgyfa ■a a 3 — Marhahús 1 kilogramm ........................ — 46 S ertéshús n • • • • • — 58 Szalonna » ....... — 80 Disznózsír n — 90 Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Az iparstatisztikai felvételek küszöbén. Régóta érzett szükséget igyekszik pótolni évek óta elodázhatlannak ismert fontos feladat megoldását kísérli meg az országos statisztikai hivatal az iparstatisztikai adatok legújabban megindított gyűjtésével. Ama nagy közgazdasági átalakulások közepeit, melyek nem csak egyes társadalmi osztályok állását rázkódtatták meg, de egész állami életünkben komoly válságot okoztak, a tudomány és gyakorlat emberei nem lankadó kitartással kutattak az eszközök után, melyek a forrongó ellenséges viszonyok körül az állam és társadalom rongált 2339. 1883. Orosházi járás szolgabirójától* Pályázat. Bókésmegye orosházi szolgabirósághoz tartozó Csorvás nagyközségben üresedésbe jött községi orvosi állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Ezen 1 halottkémi teendőkkel is járó orvos; tiszt illetménye szabadlakás, évi 500 frt készpénz fizetés; a községben látogatási dij nappal 20 kr, éjjel 40 kr; községen kívül a tanyákon Dappal 40 kr., éjjel 80 kr. és fuvar; orvosi rendelvény Írásáért külön 20 kr; minden halottkémlelésért szintén 20 kr. Pályázók felhivatnak, hogy az 1874. évi XIV. t.-cz. 143. §-a értelmében szükségelt okmányokkal szerolt kérvényeiket hozzám bezárólag f. évi november 26-ig beadják. I _ A választásnál, mely f. évi deczember 2-án d. e. 11 órakor Csorvás község házánál megej- tetni — orvostudoruak előny biztosittatik. Orosházán, 1883. november 1. ZEörd.ög'lx Lajos, 125) 3—3. szolgabiró.
