Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-10-27 / 30. szám

23-án 1872. Gr. Wenckheim Károly cs. k. kamarás.“

A jogi szakosztály mellőzve az eléggé sértő iratra minden élesebb megjegyzést kételyét fejezi ki, hogy ez irat a nemes gróf ur határozott beegyezésével szerkesztve tétetett volna át a megye bizottmányához, annál is inkább mert az aláírás nem a mit. gróf űré, sem pedig ahoz tőle meghatalmazás csatolva nincs. — Az elválást lehetetlennek tartja, s a törvényre hivatkozik, melynek engedelmeskedni ép úgy kötelessége a nemes grófnak, mint Gyula városának; nem válhat el, mert Gerla és Eperjes puszták mindenkor Gyula városához tartoztak, önálló község pedig nem lehet, mert e pusztákon eddig csak a nemes gróf urnák cselédei, de nem önálló független lakosok vannak, kik községet képezni jogositvák. — A szakosztály elismeri a szerződést, mely a tagosítás alkalmával köttetett, és melyben mit. gróf ur az elválhatás szabadságát fentartja magának, de akkor községi törvény nem volt még, mely ez ügyet szabályozta légyen. — Az egyességre nézve azt mondja, hogy arra még semmi féle határozott ajánlat nem tétetett. — Hogy Gyulán nagy a községi adó, azt nem csak a nemes gróf ur tudja, de Gyula városának minden polgára évek óta különösen érzi is, mert ezek nem általányt, de évről évre fokozott szükségletet fizettek, s bár e fokozott fizetésnek nem valami nagyon örültek, koránt sem jutott senkinek eszébe a város közigazgatását gyanús kezeléssel vádolni, mert a város kiadásait egy párttekintet nélküli képviselet ellenőrzi, a megyei hatóság pedig felülvizsgálja; ez alkalomból azonban különösen örül annak, hogy a küszöbön álló rendezésnél a nagyrabecsült gróf urat szerencséje leend mint első virilisét e város ügye intézőinek sorában üdvözölni, meglévőn arról győződve, hogy a közügyek iránti érdeklődése, bölcs belátása és tapintatos modora által városunk úgy szellemi, mint anyagi haladásának nagy mérvben tényezője is leend.

Gyula városának polgárai átlátják azt, hogy sok teendő vár a jövőben azokra, kiket ügyeinek élére allit, és ép ez okból terjeszté a magas kormányhoz a rendezés iránti kérelmét, és ennek életbe léptetését óhajtva is várja.

Legyen meggyőződve a nemes gróf ur, hogy a városunk fentartására követelt nagy adó bennünket — kik ezt munkánk és szorgalmunk árán fedezzük — nem igen vigasztal, igyekszünk módot találni arra, hogy ezt egészen megszüntessük, és hogy ezt el is érjük, arra a jövőben vetett rendithetlen bizalom biztos kezesség nekünk.

Pesten, 1872. október 24.

— Saját levelezőnktől. — .

Némi aggodalommal veszem észre, menynyi nehézség torlódik össze egy fővárosi levelező előtt, a ki kényszerítve van egy rövid levél keretébe összevonni napok, hetek eseményeit. Fő baj az, hogy sorairól — a napi sajtó kétségbeejtő részletessége által lemosatnak az újszerűség vonzó szinei, — másik a tárgy-választás kényes természetében gyökeredzik s el sem hárítható, mert azt mondja a franczia, (ha ugyan igy mondja) — cha- cun a son gout. Megtörténhetik, hogy midőn a levelező Monasterly és Kuzmik fényes divatáruinak részletezésére hevült, a jó szivü olvasó siet őt ajánlani az ördög et Comp. kegyes kezelése alá. — Miért? — A lóversenyről akar tudni valamit I

* *

*

Pest első hatása egy idegenre — annak központi részeiben — kielégítő. A Duna parton emelkedő pompás palotasor, a hullámzó Duna, a túlparton magasló hegyek stb. kedves képet tüntetnek elő s miután csaknem minden utczában nagyszerű építkezési műveletek folynak, akarom hinni, hogy Pestre — a közel jövőben — méltán lesz büszke minden magyar.

A reményt azonba0 élénken igyekezik elhalaványitani az aggodalom, mely azt suttogja, hogy nem fogja már Pest akkor boldogítani a magyart, midőn fényét csudálni fogja a külföldi is, — nem a magyar nemzet szive lesz az akkor, de egy külföldről becsempészett idegen gyarmat, lassú enyészetének szomorú symptomája, a germanisatio fertözete.

A sajté megkezdte egyszer a németesedés

elleni barcaot.

Mitt tett?

Követelte a — pinezérektöl, hogy szíveskedjenek tudni magyarul.

Es aztán elhallgatott.

* *

*

Ha valaki nagyon fellelkesült a központi városrész szépsége felett, sétáljon végig például a Statio utczán, s annak elhanyagolt házsorai kissé le fogják öt hűteni.

Ennek közepe táján (80 sz.) van egy földszinti sárga sarokház, mely némileg kiemelkedői látszik egyszerű szépsége által a házcsoportból.

Itt él, itt dolgozik Jókai Mór.

Ha a muzulmán dervis képes idegen országba zarándokolni, és daczolni az ut sanyarú fáradalmaival, hogy reá boruljon a szent sirra, — nem lehet, nem szabad különösnek tartani, hogy az indokolható vonzalom oda vitt e csendes küszöbhöz, hogy lelkesüljek.

% *

*

Irodalmi ódon újdonságként Toldy István, „Uj emberek“ czimü vígjátékét említhetem fel, melyben azok az „uj emberek“ — a pesti lapok összevágó véleménye szerint kissé már — régiek. Kétszer adatott elő.

Az első előadás utáni napon lélektani tanulmányba akartam ereszkedni, midőn láttam, hogy Toldy István a „vadászkürti“ fekete kávé mellett olvassa a lapok müitészeti rovatát, azonban — hatást nem vettem észre arczán.

* * ff.

Záradékul közölhetem e lapok olvasóival, hogy az uj szivarnem (Regalitas) még any- nyira nedves, hogy az „Üstökös“ szerint, ha nem csurog, —• cseppen“ — s egyszersmind felemlítem ezt is, hogy — hallomás szerint a Virginia czigarettek készítésének eszméje megyénk egy tekintélyes birtokosától eredt.

______ A

Le

velezés.

Mezö-Berény október hó 1872.

A m.-berényi első országos vásár folyó hó 5. 6. 7-ik napjain megtartatott.

Daczára a kissé késői közhírré téltelnek, ezen vásár meglepően ütött ki, a mennyiben az, oly népes volt, hogy méltán viselte a „Sokadalom“ nevet.

Tömérdek népet hozott össze leginkábh az ujságvágy a környékből, jelesül K.-Tarcsá- ról, Békésről, Dobozról, vagyis inkább a doboz-megyeri tanyákról, s a pusztákról; helyből pedig csaknem minden háznak ki- csinyje nagyja, élvezte a gyönyörű meleg őszi napokon való kellemetes kisétálás és szórakozás örömét, megtekintvén az ujvásárt.

A helyiség, éppen a vasút előtti szép térségen rendezett belső, s azzal folytatólag a község mellett levő szélmalmok közötti tágas téren átnyúló barom vásár állásra, — emelkedett helyi voltánál fogva igen alkalmas.

Számos iparosok jelentek meg Gyuláról, Békésről, Csabáról, Szarvasról és helyből különféle árú czikkeikkel, s nehány röfös, s több nemű apró kereskedő, kiknek mint mondatik, kissebb nagyobb mérvben megelégedésük volt a vásárral.

A barom vásárban is jelentékeny számú szarvas marha, ló, sertés, s juh volt kiállítva ; de a pénz szűke az adás-vételnél nagyon érezhető volt, úgy a gabona piaczon is.

Az első vásár tisztességére, s emlékezetére volt kiállítva, egy tornászati szakmába vágó felkúszásra kisikált gömbölyű fenyőszál, melyről gyors — s ügyes felkúszás után — Kiss János iparos-tanuló, győzelem tudatával szórta le a fenyő szál csúcsára jutalom dijúl felrakott ruha, pénz, s más nemű darabokat, mint kiérdemlett sajátjait.

Az áldomás-ivás kellékei sem hiányoztak, mert egy, álványra emelt nagy hordóból bőségesen csörgött alá a jó karezos; mig több egyesek által adományozott ser, és bor italok sátor alatti kiosztogatása bizonyosan élvezetesen hathatott a hosszú sorban elnyúló úgy nevezett „laczi konyhákon“ Iakmározókra.

Az első tapasztalat, és ezen vásárnak a vasút mentében kedvező helyisége után Ítélve biztosan lehet reményleni, hogy az, minden tekintetben szép jövendőre nyújt kilátást.

Hazai ügyek.

— H.-M.-Vásárhelyen Németh Albert másodszori szavazásra választatott 604 szavazattal Kovács Ferencz jobboldali ellen országgyülésiképviselőnek; Teleszky István bal- közepi az első szavazásnál 350 szavazatot nyert.

A horvát országgyűlés, zágrábi tudósítások szerint csak a regnicolaris küldöttség működésének befejezése után fog ösz- szeülni.

— A horvát ügyben kiküldött regnicolaris bizottságok 21-én déli 12 órakor ülést tartottak. A kölcsönös üdvözlés után Mazuranics indítványára a közös ülések elnökévé Majlath Antal gr.; a horvát bízottig jegyzőjévé Zsivkovics, a magyar bízottig jegyzőjévé Szél Kálmán választatott. A tanácskozások magánértekezletekben fognak folytattatni, s a magyar országos bizottság a horvát bizottság részéről várja azon pontosatokat, melyekre nézve a tárgyalás ki fog terjesztetni.

— Jegyzéke a gyulai kir. törvényszéknél 1872. október 28-án s következő napjain előadandó pereknek.

Előadó: Nyilcora. tbiró.

2530— 872. P. Fekete Lajos felperesnek Szabó Sára alperes elleni végelválási pere.

2531— 872. Szilágyi István felperesnek, Enyedi Julianna alperes elleni végelválási pere.

29751—872. Kojnok Flórának Unyatovsz- ki Mátyás alperes elleni holtnak nyilvánítási ügye.

Előadó: Huszka tbiró.

3322—872. Or. Argyelán János és társai felpereseknek Erdey Sándor és tarsai alperesek elleni pere.

3411—872. Pljesovszky György felperesnek Tadanay Judit alperes elleni házassági kötelék felbontása iránti pere.

4496—872. Vásárhelyi Pál felperesnek Tóth Juliánná alperes elleni pere.

Újdonságok.

— A békésmegyei helv. hitvallású egyházmegye, folyó hó 16-ik s több napjain tartotta meg őszi közgyűlését Mezö-Be- rényben, Hajnal Abel esperes mint egyházi,

— s miután segéd-gondnok s világi elnök nagyméltóságu Lónyay Menyhért ur ez uttali le nem jöhetését távirat utján tudatta volna, Bonyhai Benjámin legidősbb tanácsbiró s helyettes világi elnök urak ikerelnöklete alatt.

— A gyönyörű őszi napok kedvezők lévén az utazásra, szép számmal jelentek meg — úgy az egyházi — mint világi részről a tanácsbirák, az egyes egyházak lelkészei, s több megbízott képviselői — még távolabb vidékről is; s mondhatni, hogy ezen a protestáns hitfelekezetek részéről legkiterjedet- tebb egyházmegyéből beérkezett, — az egyházakat érdeklő számos fontos ügyek, — melyeknek során a r. katholikus hitről a reformált egyház kebelébe áttért kanágotai 68 családnak, az áttéréssel kapcsolatos szervezkedési ügyei is napi rendre hozattak, — az iskolai népnevelés nagy horderejű mozzanataira vonatkozó intézkedések, s több más különnemű, — részint a közigazgatás — ■ részint a consistorium köréhez tartozó tárgyak fölött, a közgyűlés méltóságához illő higgadt komolysággal folyt le a tanácskozás.

— Szent-András községnek az 50-es években több éven át volt községi bírája Szalay István f. bó 13-án tartá meg a rom. kath. templomban szép számmal összegyűlt hívek jelenlétében házasságának 52 éves jubileumát ; helybeli plébános ft. Zay János ur tartá szokott ékes szónoklatával a talpraesett alkalmi beszédet.

— Öcsödön Vitályos Márton megyénk köztiszteletben álló polgárának leányát I r- mát november 11-én vezeti oltárhoz Ónodi Szabó Lajos. — Tartós boldogságot óhajtunk e frigynek.

— Nem hivatalos tekintély, Csabán az egyik jegyzői lak előtt napokig terjeszté egy rothadásnak induló káposzta halmaz nem kellemes illatát. — A múlt esték egyikén egy arra sétáló urnák szinte megüté szagérzéket, egész tekintéllyel oda fordult az őrhöz, mondván: „Ha ez a káposzta reggelre még itt lesz, harmincz forintig megfogom büntetni.“ — „Jól van tekintetes uram! megmondom a gazdámnak.“ — És a káposzta halmaz reggelre csakugyan eltűnt.

— A múlt napok egyikén Csabán a gyulai vonatra sok negyedik osztályú utas

szállván égy tisztességesebb öltözékü egyén kéri a conduktort, venné figyelembe, hogy a kocsiba már sokan vannak, nyitna tehát fel egy másik kocsit. — A lerchenfeldi uj magyar polgár szokott ékes dialektusával persze, hogy német nyelven válaszolt: „Szó vi- szensz ten net, tasz fir ti firte Kiasz ka Pro- tektion isz,“ — mi magyarul annyit tesz, hogy „szegény ember ne számitson a vasúton sem pártfogolásra.“

— Győrött Czéh Sándornál megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett: „A női emancipátio“ társadalmi, politikai, történelmi, statistikai, paedagogiai és nemzetgazdászati érvekkel támogatja Szerényi Endre; ára 20 krajezár. — A mü tiszta jövedelmének egy harmada a győri jótékony nöegylet javára leend adva. — Ugyszinte megjelent az „Apolló“ zenefolyóirat 20. száma. Tartalma „Romance“ Végh Jánostól, „Les Perles“ keringő Büky Györgytől, és két eredeti népdal Ábrányi Kornéltól „Hej! ha nekem száz forintom volna“ és „Az én rózsám fehér háza ablakára madár szállá,“ mint mutatvány szerzőnek egy nagyobb népdal gyűjteményéből, mely rövid időn megjelenend. — E változatos tartalmú zenefolyóirat ára égész évre 5 frt.

— Az erdők kivágása ellen Szlávy József kereskedelmi miniszter következő körrendeletét bocsátott ki: Sajnos panasz, ugv saját szemlélet utján nyert tapasztalatom folytán sajnősan kellett meggyőződnöm arról, hogy hazánkban az erdők, úgy a magánosok, mint különösen községek erdőségei és az okszerű erdökezelés mellőzésével, részint aránytalanul nagy mérvekben vágatnak és irtatnak, részint a minden óvintézkedés nélkül rendetlén és szabályellenes legeltetés által tökéletes elpusztulásnak néznek eléje, és ez történik annak daczára, hogy hazai törvényeink, nóvszerint az 1807-ik évi 21. t.-czikk, s az 1840. 9-ik t.-cz. kellően figyelemben tartva, s alkalmazva eléggé alkalmasak lennének arra, hogy az erdőségek által képviselt tekintélyes tökevagyon, józan használat mellett csonkittatlanul megtartathassák az utókor számára. Azon, állásommal egybekötött kötelességnél lógva, mely gondjaimat ez irányban is kiterjeszteni köteles, hivatva érzem magamat ismételve figyelmeztetni az ország összes hatóságait, hogy addig is, mig az általam az országgyűlés elé közelebb benyújtandó törvényjavaslat törvényerőre emeltetnék és életbe lépne, a már hivatott 1790|1- dik évi 57. t.-cz. értelmében a területén található erdők kezelésére felügyelni s azokat a pusztítástól az 1807-ik évi 21. tv.-czikknek esetről esetre leendő szigorú alkalmazása által megvédeni szoros kötelességének ismerje.

— Csalhat lan időjós. Az időjárás legegyszerűbb mutatójául Hermann L. egy würtenbergi lapban a pióczát ajánlja, mely egy font vizet tartalmazó üvegben tartandó. Neki mindig volt ilyen pióczája az ablak közt, s ö azt állíthatja, hogy ez mindig csal- batlanul megjósolta az időt. Az üveget három aegyed résznyire meg kell tölteni vizzel; a vizet nyáron minden 8, télen minden 14napban kell változtatni. Az üveg nyilása durva vászondarabbal kötendő be. Ha a piócza reggel mozdulatlanul, összetekergözve fekszik az üvég fenekén, akkor — nyáron úgy, mint télen — tartós, szép, derült idő következik be. Ha eső vagy hó lesz, akkor a piócza az üveg nyakába mászik fel s ott marad, mig az idő ismét ki nem tisztul. Ha szél lesz, akkor az állat gyorsan úszkál a vizben ideoda, s csak akkor nyugszik meg, ha a szél csakugyan beállt. Erős zivatar bekövetkezte előtt néhány nappal a piőcza mindig kimászik a vizből, nagyon nyugtalan és görcsösen szokott hánykolódni.

— Amerikában a papírból készült tejescsészék mindinkább divatba jönnek; ezek nagyon könnyük, minden baj nélkül tisztán tarthatók, soha sem törnek el, s azt mondják, hogy a ki ezeket egyszer használta, nem örömest cseréli fel megint másnemű csészékkel.

Alólirt parancsnokság által ezennel közhírré tétetik, hogy folyó hó 31-én reggeli 9 órakor Gyula város házánál 24 darab kincstári ló nyilvános árverés utján el fog adatni; e lovak a lovaglásra elnehezedtek ugyan, de kocsiba tökéletesen alkalmasak.

Kelt Gyulán okt. 26. 1872.

A 6-ik lovas század parancsnoksága.

Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay Júuos,