Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-10-06 / 27. szám
Uj folyam. 27-ik szám. Gyula október 6-án 1872. u ( “'A Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft V J Előfizetési felhívás a „BÉKE S“ 1872-ik évi utolsó negyedére. Előfizetési ár : octóber—deczemberre 1 frt o. é. A szédelgések korszaka. i. Szép és dicső eszme a társasnlás és frigyesiilés alapján teremtett pénzintézetek, iparüzlet és a kereskedések minden nemei; de ha az üzlet embere vagy a pénzbankárok a társulási intézmények szép feladatát a gyakorlati életben tisztelni és becsülni nem tudják, ha szemök előtt nem az emberi társadalom közös jólléte, hanem csak saját nyerészkedési érdekök lebeg, ha üzletükét pillanatnyi nyerészkedési vágyuk viszketegségénél fogva oda vetik e- gyesek szédelgési és csalási törekvésének : az associatio elvesztendi az általunk annyiszor dicsőített hatását és értékét,— mi által teljesen népszerűtlenné válik. Innét van az, hogy mig egyrészről a legjótékonyabb intézetek is csak nagy nehezen tengődnek, addig másrészről a nép anyagi jólléte veszélyeztetése mellett az emberi társadalom erkölcsileg sülyed, és az annyira magasztalt újkor vívmányai közepette megérhetjük ama borzalmas időket, I amidőn az magának nem csak külön politikai rendszert, hanem külön új, eddig ismeretlen népgazdászati elveket is teremtend. A mai liberális eszméktől átszellemült politikánk lényegét és jellemét sokan nem az erők becsületes összetartásában, hanem rövid idő alatti meggazdagodásban, a nyerészkedések és szédelgések bűnös és kárhozatos törekvésében keresik ; miáltal a legjobb társulati intézetek is elvesztik a nép előtt hitelöket, és pártolás hiányában közel állnak a bukáshoz. A nyereség utáni lankadatlan törekvés létezett u- gyan már az előtt is, de manapság az emberek fáradság és megerőltetés nélkül rögtön akarnak meggazdagodni ; és minden mód, bármily káros is az magában, meg van engedve, hogy czél- jukat elérjék. Ezen eljárásnak a legutóbbi korszakban számos hirdetője találkozott, kiket a könnyen hivő és meggondolatlan néptömeg mámoros örömében hozan- nával üdvözölt, s megkezdődött a hajtóvadászat, nekiiramodás a gyors nyereség után s percznyi élvezet kutatására, mit az előbbi korszakokban soha ily nagy mérvben nem tapasztalt a világ. És ezen kárhoztatásra méltó törekvés az által nyert helyeslést, hogy a jóllét haladásának és a népgazdálkodás viruló egészségének elnevezték. Azonban a megboszuló igazság nem váratott sokáig maga után, s amit minden józanesztt, de süket füleknek beszélő, előre megjövendölt, csakhamar bekövetkezett. Az álmodott boldogság összeomlott, mint a kártyavár, és az úgynevezett solid házak összeomlása I nagy robajt keltett. Most pedig az emberiség némely divatos boldogítói az ő teremtményeiken úgy ülnek, mint egykor Márius Karthágó romjain ; és migcsak kevéssel előbb bölcseségöket egekig magasztalják, ma minden gyermek ujjával mutat reájok.— Ott van a borsod-miskolczi kiházasitási egylet. Mutogatták a szegény embereknek a teli zacskó pénzt; nem csak hogy oda nem adták, de jól be is húzták a pénz után sóyárgókat. Amilyen a borsod-miskolczi ki házasító egylet ; épen olyanforma a többi is. Van vagy tiz ilyen az országban A borsod-miskolczi megcsalt vagy 35 ezer tagot, a sajó-vidéki 6 ezret, a kas sai 10 ezret, az eperjesi 6 ezret, a felsőmagyarországi 10 ezret, a bácska-ba- jai 12 ezret, a két pesti egylet 10 ezret. Az országban tehát százezer embernél több van megcsalva ; kik körülbelül 10—12 millió forintot űzettek be ; ebből mintegy 3 milliót kifizettek az egyletek, a többi pedig eltűnt egy Ordögh nevű igazgató és tisztviselő urak zsebében. kik midőn az egyletet megkezdték, szegények voltak; most meg dúsgazdagok. A vagyont, amivel bírnak mind feleségük nevére Íratták. A kormány ugyan szigorúan vizsgáltatja a dolgot; de mi hasznuk lesz abból a szegény rászedett és megcsalatott embereknek, ha Ordögh ur csaló társaival pár esztendeig ülni fog; de pénzük csakugyan az ördögé lesz ? Csak imént nem régen szökött meg Temesvárról egy Rothschild álnév alatt lappangó csaló, ki ott, mint a temesvár-orsovai vasút építésének vállalkozója szerepelt; s szerepét az ottani kapitányi hivatal színe és szeme előtt mintegy 3 hónapig nyilvánosan és oly ügyesen tudta vinni, hogy miután már az ottani közönségtől mintegy 15 —20 ezer forintot felszedett, kereket oldván, s minden akadály nélkül tovább utazott. Hát sorsjegyekkel, ígérvényekkel mily tömérdek csalások történnek. E lapok szűk kerete nem engedi, hogy elsoroljam mind ama roppant csalásokat és szédelgéseket, melyek csak legújabban és körülettünk elkövettettek. — Elhallgatom ama Traugott-Feitel, Jaitheles, Thaiteles, Friedmann, Goldberg, Rubinstein, Diamantenstein, Goldstein, és még tudom én miféle , Stein“ név és cég alatt hirdetett üzletek csalásait és rászedéseit. Bármily nagy betűkkel nyomassák is ki nevüket, bármily hűhóval ajánlják garantiás üzletük jutányosságát; úgy hiszem a közönség már megérett arra, hogy magát semmiféle álnév, semmiféle bőr alá rejtezett csaló Ígéretei és „ígérvényei“ által nem fogja egykönnyen lép- re vezettetni. Hát az olyan „Isten áldása Kohn“-nál-féle bankár intézetek mik egyebek a szemfényvesztésnél!? Manapság a legutolsó falusi füzőke- reskedőtől egészen fel a legalább pénzbankárig kevés kivétellel mind szédelgés által akar meggazdagodni. Még mind ez csak meg járná, ha ezen cég és üzletek mellett és nevök bitorlása alatt nem működnének a titkos társulatok ügynökei, kik csalásaik által a nép előtt a legjobb társulási intézméTÁRCZA. Theschedik Sámuel, egykori szarvasi evang. pápuák önéletírása. Ötven esztendős papi hivatalának alkalmából írva 1817. deczembertől 1819. marcziusig. Hátrahagyott német kéziratából fordította Zsilinszky Mihály. Hazámhoz. Ötven éves papi pályámnak végén neked ajánlom, kedves Hazám I ezen életrajzomat. Hogy mily szép és tág hatásköre van egy falusi papnak, mily végtelen sok jót tehet ő különféle szakokban, idő, hely és körülmények szerint, kivált ha tevékenységében a hon atyáitól, elöljáróitól, birtokosaitól, világi és egyházi hatóságoktól segittetik, bátorittatik és támogattatik, — mindezt bizonyítani fogják a következő sorokban leírt tények. Az állam, tekintve az oly férfiak élőpéldáit, minők voltak: Meyer Frigyes, Hermes Timó- teus, Lafontaine, Bél Mátyás, Asbóth, Glatz, a korán elhunyt Bredeczky és Nagy, sokkal jobban használhatná fel az ilyfajta honpolgárokat, ha több reális bátorításban részesítené, az áltatok tett jót komolyabban támogatná és a közjó előmozdítására felhasználná; akkor a papfiak, kik mégis mindig jobb nevelésre, több ismeretre tarthatnak igényt, mint más polgárok gyermekei, kik külföldi utazásaikban több ember-, állam- és könyv- ismeretet szereznek, sekkel többet használ-1 hatnának az államnak, ha csak több kilátásuk lehetne az állami szolgálatban való előmenetelre. Ezen, korunkban mind a fejedelmekre, mind a hatóságokra, mind az országos rendekre, birtokosokra és hazafiakra nézve oly igen tontos dologra kíván figyelmeztetni a tiszavi- déki pusztaságon lakozó, egy veterán papnak, Theschedik Sámuelnek utolsó szózat^. Szarvason, ötven éves papi hivatalának jubileuma alkalmából 1817. deczembertől 1718. február havában. Amily különböző a magas és alacsony rangú emberek ítélete az én tevékenységemről, egyház és iskola, nevelés és általában a közjó előmozdítása körüli hatásomról itthon és a külföldön; épen olyan, sőt talán még kü- lömbözőbb lesz emez ítélet halálom után. Hogy a ferde megítélésnek, amennyire lehetséges, elejét vegyem, elhatároztam magamban, hogy életem főbb mozzanatait és tetteit az utókor számára följegyezem. Szüleiül és őseim. Születésem helye Alberti, Pestmegyében, hol 1742. apr. 20-án láttam először a napvilágot. Atyám, Theschedik Sámuel evang. lelkész volt ugyanott, de már két éves koromban Békés-Csabára hivatott meg lelkészül. Anyám Lang Erzsébet, pozsonyi leány volt. Alig élt 11 évig apámmal, midőn ennek halálával két testvéremmel együtt árván maradtam. Nagyszülőim Theschedik György és Nedecz- ky Eszter, kik Cseh- és Morvaországból idevándorolt takácsmester családokkal költöztek Magyarországba, jelesül Trencsénmegye Puchó | nevű helységébe, hol azonban, mint protestáns alattvalók oly nyomatásnak voltak ki-1 téve, hogy házukat elhagyva, VI. Károly császárhoz folyamodtak segélyért és pártfogásért. A kivándorlóit családok ezek valának: 1. Drozdik György, nemes posztógyáros, kinek utódai még most is ösmeretesek Becsben. 2. Szvetelszky György szinte nemes, posztós. 3. Bartos János, szintén az. 4. Theschedik János, kereskedő. 5. Theschedik György mészáros. 6. Theschedik Éliás szintén az. 7. Gebhárd Pál posztós. 8. Szerecska György kereskedő. 9. Kreysel János rézműves. 10. Hayni Pál posztós. 11. Majdan Miklós posztós. 12. Janurik János takács. 13. Turszky János posztós. Ezek közül némelyek Puchóban, jelesül Szulyovszky kastélyában szives vendégszeretettel fogadtattak; ezek közt voltak az én nagyszüleim is. Az üldözők neveit és jellemeit elhallgatom. De egy éppen ide tartozó eseményt nem hallgathatok el, mint olyat, melyben az isteni gondviselés legszembetűnőbben nyilatkozik. — Midőn a három Theschedik testvér, t. i. György, Ebás és János kezökben vándorbottal Bécs fele mentekegy erdőn keresztül, és ott egy terebélyes fának árnyékában leheverésztek, hogy kenyerökből és kis sajtjokból egyenek, felső ruháikat a fa törzsénél leteritették és szomorú szívvel tanácskoztak arról, hogy mitevők legyenek Bécsben, ha a császár nem lesz otthon s e miatt soká keilend várakozniok. Ezen tanácskozás alatt egy penészes pénzdarab esett a kiterített ruhára. Felnéznek a fára, s látják, hogy egy favágó madár kopog a fa korhadt héjára és nagy csodálkozásukra ismét egy pénzdarab esett alá, (Siebzehnte) — Erre az egyik testvér fölmászott a I fára, és azon a helyen, hol a madár kopogott, talált egy űrt, melyben a leesett darabokkal együtt 300 frtnyi összeg volt. Most már könnyült kebellel s jó reménnyel folytatták utjokat Bécs felé, a hol a császár igazságszeretete valóban pártfogást nyújtott nekik. Ki kételkedhetik ilyenek folytán az isteni gondviselésben ? Jegyzet: Midőn Francziaországból kiűzték a hugenottákat, kik között oly sok kitűnő kézműves, gyáros és művész találtaték, akkor a bölcs porosz király Frigyes, a bey- ruthi őrgróf és más okos fejedelmek kiküldték embereiket Francziaország határára, hogy azok a száműzött hitrokonaikat vendégszere- tőleg fogadják s utjokban segítsék; aztán adtak nekik szabadalmakat, házas telkeket, melyeken mesterségeiket kényelmes békében folytathatták. Es minő nagy virágzásnak indultak ez országok! Én gyakran csodálkozom az ezelőtt oly jelentéktelen Erlangen városkán, mely a franczia menekült művészek és gyárosok szorgalma a bölcsen berendezett egyetem által oly puszta homokos földön oly rövid idő alatt 1743-tól Németországnak egyik legvirágzóbb, legegészségesebb és legszebb városává emelkedett. De fájdalom I az én hazámban még a mai napig (amidőn ezt irom) titkos irigység és ellenszenv uralkodik idegen művészek, gyárosok és kézművesek iránt, kivált a falvakon. Nem kellene egészen felednünk Magyarország legelső bölcs királyának Sz.-Istvánnak azon atyai intelmét, melyet Imre fia számára irt: Dec. I. cap. VI. Jubeo te fill mi, ut bona volun- tate peregrinos nutrias et honeste teneas, ut tecum libentius degant, quam alibi habitant. (Folyt, köv.j