Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-23 / 24. szám

nek egy, a párisi nemzetőrökhöz intézett egy proc- Iamátiőja az úgynevezett „központi bizottság“ el­járását, a mely bizottságnak egy tagjáról sem tud­ni, hogy kicsoda, olyannak bélyegzi, minő csak Paris, Franciaország és a köztársaság ellenségéé lehet. A proclamátió felhívja a nemzetőröket, hogy csoportosuljanak a kormány és a nemzetgyű­lés mellé. Paris, márt. 18. (Délben.) A következő prok- lamátió függesztetett ki az utcákra : Polgárok! Pá- ris népe lerázta az igát, a melyet nyakára tenni megkisérlének. Ama szenvedélyes kiáltás, mely bíz­va hatalmában, félelem és provokáció nélkül fo­gadta azon szemtelen haszonlesőket, kik a köztár­saságot meg akarták semmisíteni, viszhangra talált, hadseregbeli testvéreink keblében is, a kik ma már szintén nem akarják elvenni tőlünk szabadságaink szent tulajdonát; köszönet mindnyájoknak. Kelt a Hotel de Viliében mart. 19. aláirva: a nemzet­őrség központi bizottsága. Jegyzőkönyv. Békésmegye bizottmányának Tomcsányi József fő­ispán ur ö méltóságának elnöklete alatt, marc. 20. s következő napjain tartott közgyűléséből. (Tagok nagy számmal.) Főispán ur üdvözölvén a szép számmal egybe- gyült bizottmányt, meleg szavakban ad kifejezést ama fájó érzetnek, melyet Eötvös József minister halála keltett minden hazafias kebelben, s e fáj­dalomnak jegyzőkönyvileg is leendő kifejezését indítványozván az közhelyesléssel meg is történik. Olvastatott a megye első alispánjának jelentése, mely átalában megnyugtatólag tünteti fel a megye helyzetét, — a megye több községét fenyegető ár­vízveszélyek annyira elmúltak, hogy nagyobb mér­vű rombolásnak már nincsenek kitéve. — A janu­ári rendkivüli veszélyek alkalmával első alispán kezelésére bizott összegek elhelyezését a bizottmány helyeselvén, utasítja a számvevői tisztséget, misze­rint ezen kiadásokat rendszerezve terjessze a mi- nisterium elé. — És hogy vizsgálja meg nevezett tisztség, mely községek képesek visszafizetni az elfogadott összeget, s hogy a fenmaradt anyagok conserválását az illető községnek kötelességévé tegyék. Olvastatott a másod alispán jelentése a törvény­szék évnegyedes működéséről, melyszerint a mai na­pig 1125 polgári, 1645 telekkönyvi 53 bűnügyi db. intéztetett el; — elintézetlen maradt 576 polgári, 257 telekkönyvi és 7 bűnügyi db. — Rajner Pál minister értesíti a megye közönséget, miszerint be­tegeskedése miatt a belügyministerium vezetésétől visszalépett, egyszersmind köszönetét mond a me­gyének tanúsított hazafias közreműködéséért a köz- gazgatás terén. Dr. Pauler Tivadar és Tóth Vil­mos tudatják, hogy legmagasabb helyről ministe­rekké lettek kinevezve, s felkérik a megye kö­zönségét, hogy feladatuk megoldásában nyújtson segéd kezet és támogassa őket fáradozásaikban. — Rajner Pált gyengélkedése okozta távoztával a mi­nisten állásról a megye közönsége a részvét fájó érzetével kiséri, — valamint az ujonan kinevezett ministereket áldásos müködésökben támogatni a megye közönsége hazafias kötelességének ismerendi, 8 a ministerek ez értelemben szerkesztendő meg­kereső levélben fognak értesittetni. Olvastatott a belügyministerium leirata Gyula város lakóinak egyrésze által beadott uj község alakítása iránti kérvényére, melyben válaszolólag elfogadja a megye bizottmányának e tekintetben kikért s felterjesztett véleményét, mely szerint uj község alakítása, nem csak célszerűtlen, de egy­szersmind kivihetlen is. (Folytatjuk.) Újdonságok. — Az évnegyed vége felé közeledvén, felkérjük negyedéves előfizetőinket, hogy előfizetéseiket még annak idején meg­újítani szíveskedjenek. E célra vidéki előfizetőinknek, mint célszerű módot, a! póstai utalványt ajánljuk igénybe venni, j — A helybeli takarékpénztár f. hó 19-én tartott évi nagygyűlésén a választmány követke­zőleg alakíttatott meg szavazatok aránya szerint. Szánthó Alajos, Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Cingulszky József, Farkas Zsigmond, Fónagy Ká­roly, Hajóssy Ottó, Keblovszky Lajos, Dr. Kovács István, Ladies György, Hoffman Mihály, id. Mo- gyoróssy János, Kliment Gyula, Urbanetz Vilmos, Zöldy János, Bodoky Lajos, Major József, Mol- dovány Alajos, Moldovány Gyula, Szigeti Lajos, Farkas Béla, Alcser János, Neumann József, Ba- ranovits Gergely, Dobay János, Erkel János, No- gál László, Ormos János, Keller Imre, Janó Sán­dor. — Részletes tudósításunkat Ígéretünk szerint közbe jött akadály miatt most nem adhatván, jövő számunkban fogjuk azt bővebben közölni. — Uj-KigyÓSOll olvasókör van alakulóban, melynek alapszabályai a belügyministeriumhoz már fel is terjesztettek jóváhagyás végett. + Csabán a régi városház helyére uj és na­gyobb házat fognak építeni, a jelenlegi, úgy ne­vezett „uj városháza“ helyiséget pedig az életbe- léptetendö j ár ás bíróság helyiségéül ajánlotta fel a város. — Deckncr Sarolta a hírneves hegedümüvész- nő, több oldalról nyert meghívásnak engedve, mai napon Aradról Csabára volt menendő, hangverse­nyezni. Irigyeljük a csabaiak e nem mindennapi müélvét, melyben a művésznő Gyulát is részeltet­hetné. Irodalom. — Lapunk mai számához van mellékelve a leg- szebb magyar képes- szépirodalomi folyóirat, a „Magyarország és a nagy világ“ előfizetési felhívása. Mi, kik e lap számát feszült érdekkel kisérjük, a felhívás következő szavait csak meg­erősíthetjük : „Szószaporitásuak tartjuk arról beszélni, mit adtunk a lefolyt évnegyedben s hogy mint feleltünk meg úgy a várakozásnak, mint ígéreteinknek.“ Minden száma e lapnak tükre a világesemények­nek, s legtisztább viszhangja a jelen történelem­nek. Jankónak ép oly szeretőire méltó, mint mű­vészi kivitelű életképei, úgy a többi kitűnő metsze­tek egyaránt lekötik figyelmünket. Az utolsó előtti számban a következő rajzokat találjuk: Bogovics Imre, a horváth-szlavon mi­niszter-tanácsos élethü arcképét; a háborúból haza tért zuáv, amint családjának és ismerői­nek mesél;a falusi borbély (egyike Jankó legsikerültebb képeinek); párisi mészárszék a katastrófa előtt és után; egy bomba rombo­lás a egy Páris melletti nyaraló termében; két ké­pet Róma őskorából; (a hason cimtí általános föltünést okozó műhöz) végre a „magyar Him- nus“ szövegbe nyomott hangjegyekkel' s jellem­ző eszményi rajzokkal, mely első e nembeli kí­sérlet. A zenei-ovat megérdemli, hogy minél hat­hatósabban pártoltassék a közönség és müveltes- sék a kiadók részéről. Az 12-ik (legutóbbi) szám gazdag szövegébe nyomott képek: A pesti közmunkatanács vezér fiainak eszmény-körrajzolatokkal díszített arcképei, u. m. Tisza, Reit tér és Országh;a jövő Pest 4 gyönyörű látképével, és az építen­dő posta- és távirdaépülettel; gyászoló franciák; s végül a német birodalom csá­szárjának, és a többi német fejedelem 15 hatásosan rajzolt arcképcsarnoka. E száraz statistikai adatok elésorolása maga leg­jobban ajánlja ama lapot, mely úgy szövegre, mint képei tekintetében minden hasonirányu társa fölött magasan áll. A közönség nevében köszönet a kiadóknak és szerkesztőnek, hogy oly kevés, negyedévre csak 2 forint előfizetési árért, ez árba még egy nagyszerű s hatásos jutalomképet: („Az 1870—71 évi háború és béke emléklapja“) is bele szá­mítva — annyi erélyt és áldozatkészséget fejte­nek ki. — Továbbá ugyancsak mai számunkhoz csa­tolva küldjük szét a „Kis Lap“ cimü képes gyer- meklap előfizetési felhívását is. Flöfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. — Éhez hasonló vállalat a „Kis Tükör“ cimü gyermek folyóirat, melynek mutatványszáma hozzánk bekül­detett, Előfizetési ára ugyan az mi a „Kis*Lap“-é. Ajánljuk az utóbbival együtt a szülök és taní­tók figyelmébe. — Végül fölemlítjük az Angol nyelv levél szerinti önoktatása“ cimü- szerkesztőségünkhöz beküldött füzetet, mely vállalatnak első két füze­téről lapunk egyik közelebbi számában már dicsé- röleg megemlékczénk. E levelek 30 krjával ifjú Csáthy Károly debreceni könyvárusnál rendelhe­tők meg. Vegyes hírek. Huszárezredek hazatérése. Legfelsőbb meg­hagyás folytán közelebb az összes magyar huszár­ezredek Magyarországba térnek vissza s az itt ál­lomásozó más lovas ezredek az országból kivonulnak. A ki vonulást a Pesten állomásozó 3-ik dragonyos ezred kezdi meg, melynek e hó 25-éig már Bécsben kell lennie s ezt, az eddig Érsekújvárt állomásozott hu­szárezred váltja fel. líobory Károly mint plebánus. A „Jászkun­ság“ irja, hogy a derék nagykátai volt földesurak, gróf Keglevich Béla kegyúri jogainak reájok ru- házása folytán Bobory Károlyt, a szabadelvű pa­pot s országgyűlési képviselőt választották meg lelkészükül. Rettentő szerencsétlenség történt f. hó 10-én a francia nyugati vaspályán, Páris és Versailles között. Egy porosz sebesülteket és betegeket szál­lító vonat ment francia vasúti hivatalnokok veze­tése alatt Le Mansból Pantinba. Ezen vonat 32 waggonból állt, melyek mindegyikében 20—25 em­ber volt. 7 óra tájban, midőn a vonat a putauxi indóházba robogott, észrevette a vonatvezetö, hogy a sineken egy elkésett mozdony áll. A vezetnök rögtön intézkedéseket tett a vonat megállítására, s az indóház felügyelője is megtette a szükséges jel­adásokat. E pillanatban egy tehervonat jött roha­mos sebességgel, mely a sebesülteket szállító vonat után indíttatott útnak s roppant erővel ütődött hoz­zá. Ez összeütközés irtozatos volt. A 32 kocsi közül 19 a bennülökkel együtt összezuzatott; a tehervonat mozdonya s az első öt vagy hat kocsi szintén összeromboltatott. A francia hivatalnokok, kik a vonatot vezették, nem sérültek meg. A moz­donyvezető és a fűtő csak erős lökést kaptak. A szerencsétlenség első hirérc a párisi igazgató rög­tön egy külön vonatot füttetett s 10 óra 40 perc­kor orvosok és társulati egészségügyi hivatalnokok kíséretében a szerencsétlenség színhelyére érkezett. Egy helyi lap 500 halottról beszél, hiteles adatok azonban még nincsenek. G-azdászat, ipar és kereskedelem. A kukurica zöldjében törve, a csalamádé zöldjében betaposva. Harmadéve leírtam és ajánlottam, hogy a kinek módjában van, a kukuricát jól kifejlődött, de még éretlen korában, tehát augustus végével, vagy September elején, bátran, szárastól kivágathatja, hogy e szerint a mag is súlyos, szép lesz, hogy gyenge kukurica nem marad, hogy kevesebb ben­ne a kár, mintha végig lábán hagyatik, hogy a szár több és jobb takarmányt ad, hogy a munká­ja többnyire jó időben mehet végbe, hogy a tarló legelőnek elébb felszabadul, hogy a szántást ko­rábban elkezdhetni. Az eljárás röviden ismételve abból áll, hogy a szárat kivágva, sorban keresztbe rakjuk, úgy, hogy, az többnyire a kupacokon feküdjék, a sorok ne legyenek csomósak, hanem egyenlően ritkásan el­terítve. Az igy elteritett száron a kukurica 8—10 nap alatt teljesen megszárad és szárán hántható s az és a szár behordható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom