Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-05-03 / 21. szám
— 165 ■— hogy a szóbanlévő rendelkezés megváltoztatásra irányuló törekvésében támogassa. Bércséplőgazdák iparigazolványa. A vármegye alispánja a keresk. minisztertől az iránt kért tájékoztatást, hogy azok a mezőgazdák, akik saját terményeik elcséplése után mások terményeinek cséplését is vállalják, tartoznak-e iparigazolványt váltani. A miniszter válaszolva a felterjesztésre kijelenti, hogy ilyen egyének az ipartörvény rendelkezése alá nem vonhatók, ellenben azok a cséplőgép tulajdonosok, akik azonfelül, hogy kisebb terjedelmű mezőgazdaságuk nyerstermékeit elcséplik, akár készpénzért, akár természetben adandó részért, tehát keresetszeriiieg foglalkoznak csépléssel iparigazolvány váltásra kötelezendők. Ezek szerint a szóbanlévő kérdés eldöntésénél esetenként kell az ügyet vizsgálat tárgyává tenni, oly irányban, hogy az illető túlnyomó- Ing saját gazdasága termékének cséplésével vagy pedig leginkább részért illetve pénzért való csépléssel foglalkozik-e. Ajánlat a vármegyéhez belonutépHés tárgyában. Egyik neves budapesti vállalkozó cég előterjesztést tett a vármegyéhez, hogy a már idejét múlt és rendkívül nagy fenntartási költségbe kerülő macadam-utak helyett betonutat épit a vármegyében, azon az áron, amennyibe ugyanaz az ut macadarn pályával létesítve kerülne, ezenfelül mindössze azt kéri a vármegyétől, hogy a ina- cadarn-ut építési költségein felül 15 éven át adja még a vármegye azt az összeget, amennyibe a macadam-ut fenntartása évenként kerül. Ez az ajánlat mindenesetre nagyon kedvezőnek látszik és érdemes arra, hogy komoly megfontolás tárgyává tegye azt a vármegye. Az ajánlatot tevő cég az országban, különösen a Balaton felé vezető útszakaszon sok ilyen útépítést végzett és felkérte a vármegye vezetőségét, hogy mielőtt ajánlata tárgyában döntene, a helyszínen személyesen győződjék meg, az általa épített beton és egyéb utak arravalóságá- ról. Ezen felszólítás folytán a vármegye alispánja, főjegyzője és az államépitészeti hivatal főnöke múlt hó 25-én a helyszínen megtekintették a cég által épített utakat, Budapestről Siófokig autóval tették meg az utat és a helyi viszonyokat megtekintették. Erdősítés a vármegyében. A földmive- lésügyi miniszter megengedte, hogy gróf Almásy Dénes az Elek község határában elterülő, már kiirtatott 130 kát. hold hitbizományi erdő helyett Biharmegyében Sarkadon 83 és Gyulaváriban 51 kát. hold erdőt telepítsen. Az idevonatkozó földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján az erdőügyi albizottság az ennek folytán szükséges intézkedést megtette és vonatkozó határozatát meghozta és az érdekeltekkel közölni fogja. Legkisebb napszámbérek megállapítása Gyula m. városban. A földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy Gyula m. város területén a mezőgazdaságban alkalmazott gazdasági munkások részére a folyó évben fizetendő legkisebb napszámbérek megállapit- tassanak. (7298—1930. ikt. sz ) A gynla—eperjesi pusztának Újkígyós községhez való átcsatolására nézve a bel ügyminiszter a vonatkozó képviselőtestületi határozatok és a várm. törvényhatósági bi zottság határozatának felülbírálása előtt úgy Gyula városától, mint Újkígyós községtől pótköltségvetés egybeállítását kérte, amely azt az állapotot tüntesse fel, amely az átcsatolás esetén előállana A vármegye alispánja az ekkép felszerelt iratokat döntés céljából felterjesztette a belügyminiszterhez. A szegénybetegek részére az országos betegápolási alap terhére rendelhető gyógyszerek árának fedezésére — amint ezt már több ízben megírtuk — a népjóléti miniszter Békésvármegyének évi 40.000 P-őt utalványozott, amelynek keretében az ily címen felmerült költségek kielégitendők. A múlt évi adatokat véve figyelembe, midőn még ezeket az ügyeket a népjóléti minisztérium intézte, ingyen gyógyszerekre a vármegyei gyógyszerészeknek kereken 80.000 P lett kifizetve a népjóléti miniszter által, amelyhez még kb. 10.000 P-őt kell hozzászámítani, különböző orvosi műszerek, művégtagok stb. ára fejében. Nyilvánvaló, hogy a tavalyi tényleges 90.000 P szükséglettel
