Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-06-01 / 22. szám
— 249 — városa már megtett az eperjespusztai lakosok érdekében és kijelentette, hogy készséggel tesz eleget a határozati javaslat további kikötéseinek is abból a célból, hogy az eperjes- pusztaiak ott helyben megtalálják a közig, hatóság segítő támogatását, és ne kelljen minden közigazg. ügyben Gyu!a városába bejönniük. Kohn Dávid bizottsági tag szintén történeti tények felsorolásával bizonyította, hogy az eperjespusztaiaknak egyenesen az az érdekük, hogy továbbra is Gyula városhoz tartozzanak, mert földjeik annak idején éppen asért lettek kedvezményesen, alacsony kataszteri osztályba sorolva, mert Gyula városától távol estek. Kétségtelen, hogy ha a helyzet megváltozik és a közeli Ujkigyós községhez csatlakoznak, úgy az eperjespusz- taiak ottani földjei újabb kataszteri minősítés alapján, súlyosabban fognak megadóztatni. A felszólalások után a törvényhatósági bizottság állandó választmány javaslatát emelte határozattá. K. Horváth János szólalt fel a Szente- tornya községet érdeklő ügyekben, de felszólalásával szemben — a vármegye alispánjának részletes felvilágosítása után, — a törvényhatósági bizottság ezekben az ügyekben is az állandó választmány javaslatát fogadta el. Egyébként a törvényhatósági bizottság a több mint 200 ügy tárgyalásánál kivétel nélkül az állandó választmány javaslata értelmében határozott. üadigondozási hirdetések közzététele. A belügyminiszter ur 1G3018—1929. VII. sz. körrendeletét ezúton hozza a vármegye alispánja a hatóságok tudomására. „a. hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, Orsz. Nemzeti Szövetségét, valamint ennek alapszabályszerü szervezeteit, hazafias, közérdekű működésében minden tekintetben támogatni kivánom s ezt elvárom a fennhatóságom alá tartozó összes hatóságoktól is. Nevezett szövetség hivatalos lapja a „Hadirokkantak Lapja“ (szerkesztőség és ki- adóhivatal V., Fáik Miksa u. 9. sz.) amely kizárólag a hadigondozottak erkölcsi és gazdasági érdekeivel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur valamint az összes alája rendelt hatóságok és intézmények a jövőben a hadi- gondozási érdekekre vonatkozó hirdetéseiket, rendeleteiket és közleményeiket ebben a lapban fogják közzétenni és ugyanennek megtételére kérte fel a népjóléti és munkaügyi miniszter ur a többi társminisztereket is. Felhívom címed, haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy az alája rendelt ösz- szes hatóságok a jövőben a hadigondozási kérdésekre vonatkozó rendeleteiket, hirdetéseiket vagy közvéleményeiket — a szokásos dijak megfizetése mellett — a Hadirokkantak Lapjában tegyék közzé s egyúttal hívja fel az alája rendelt hatóságok figyelmét az említett lapra való előfizetés kívánatos és közérdekű voltára, ami tekintettel arra, hogy az előfizetési dij csak évi 6 pengő, nem ró különös megterhelést reájok.“ (12167— 1929. alisp. sz. A Tiszánlnl vármegyéit ért katasztré- fális fagykár-csapás hatásainak enyhítése érdekében, a debreceni mezőgazdasági kamara, az egész károsult országrészre kiterjedőleg akciót indított. Annak megjegyzése mellet, hogy a kamarának ezt a teljesen indokolt actióját a törvényhatósági bizottság legmelegebben támogatja, az említett kamara igazgatója arról értesíti a vármegyét, hogy a kamarának az alelnöke a segítség módozatairól, személyesen tárgyalt a miniszterelnök úrral és a szakminiszter urakkal és egy memorandumban foglalva adta át javaslatait azon rendkívüli kormányintézkedésekre, ame- ‘ lyek a Tiszántúl fagykárosult mezőgazdazági érdekeltsége megsegítésére szükségesek. A földm. miniszter aki a kamara elnökével bejárta a fagykárt szenvedett országrészt, a miniszter tanács elé terjeszti konkrét tervezetét, a gazda közönség megsegítése érdekében. A minisztertanács határozata után egy nagy küldöttség fogja felkeresni a Miniszterelnök urat, amely küldöttség fogadásának határidejéről a vármegye alispánja ér- tesittetni fog, hogy azon a vármegye főispánjával együtt ő is részt vehessen.
