Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-06 / 234. szám

2007. OKTÓBER 6., SZOMBAT 8 Nem ért egyet a kormány és az MNB a forintsávról továbbra is zsákutcában vannak a kormány és a Ma­gyar Nemzeti Bank közötti szakmai tárgyalások a fo­rint árfolyam-ingadozási sávjának eltörléséről. Simor András jegybankelnök véleménye szerint a sáv fel­számolása aktuális és éssze­rű lenne. Ugyanakkor a kor­mány okkal tart egy esetle­ges komolyabb forinterősö­déstől. Ez nem keveset árta­na a hazai gazdasági növe­kedés egyetlen hajtóerejé­nek, az exportnak. A BUX-index 2007. október 5-én 27700 27600 27 500, pont/ /óra Előző napi ....................1....... zá róérfék: 15.30. aNewVorto y..... 27 845 tőzsde nyitása /| 09.00 ll.Oi 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény UtoSoárifl) Vétó*<%) MÜÓR Phylaxia 38 +5,56 76 Pannonplast 8510 +1,45 95 OTP 9480 +0,88 7381 Richter 37995 +0,77 4 247 TVK 8170 +0,43 187 VESZTESEK FORRÁS: BÉT =>'V.T ■ tea» ár (fii mmm mm* Genesis 2 520-1,18 15 Hűmet 98-1,01 13 MTelekom 935-0,32 1792 Fotex 1011-0,30 75 Mól 27 795-0,02 9779 A BUX-index az elmúlt napokban 28800 27 400. _________________ po rt/09.27 09.28 10.01 10.02 10.03 10.04 /l,all FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. október 5-én. UmJ ^ III {/> III ^ €/$ 1 * « ■ 251,66 178,38 1,41-1,25 Ft-0,80 Ft Ocent KÖZÉLET Pályázhatnak egyházak is adófelajánlás Fehér holló: azonos nevezőn a KDNP és az SZDSZ Az állam-egyház pénzügyi vitájára korábban utcai demonstrációkkal is megpróbáltak hatni. Még nem dőlt el, mekkora lesz jövőre az állami támogatás. Ha jól pályáznak, akkor az egyházi iskolák is bő­vülhetnek az uniós forrá­sokból. Az még nem dőlt el, nő-e az egyházi isko­lák állami támogatása. Vég Márton „Megnyílnak az európai uniós pá­lyázati lehetőségek az egyházi is­kolák előtt, főleg az infrastruk­túra-informatika terén várható gyors fejlődés” - mondta az evangélikus egyházi fenntartá­sú iskolák pénteki konferenciáján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető programmenedzsere. Szabó Zoltán az Egyházak és egyházi iskolák lehetőségei 2007-2013 között című előadá­sában hozzátette: egy éven belül mintegy 200 pályázatot hirdet meg az ügynökség. Ezek közül több mint százban lehetnek ér­dekeltek az egyházi intézmé­nyek. Az Európai Regionális Fej­lesztési Alap társfinanszírozásá­val kiírt pályázatok többek kö­zött a Regionális Operatív Prog­rammal (ROP) valósulnak meg. „Ennek keretében digitális tábla vásárlására, tetőtér-beépítésre, közösségi helyiségek kialakítá­sára nyílik majd lehetőség. Az iskolák önrészhányadát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kormány és különböző hitelek segítségével igyekszik segíteni.” Előadásában annak is hangot adott, hogy az európai uniós pályázatokkal az elörege­dés és a migráció okozta népesség­problémák egy ré­szét is orvosolhat­ják és a kontinens munkaerőigénye is jobban kiszolgálható. A szak­minisztérium október közepéig konzultatív jelleggel várja az evangélikus egyház véleményét a tenderekről. Az NFÜ pedig a honlapján elindított egy info­vonalat, amelynek segítségével az egyházak is tájékozódhatnak az új pályázati lehetőségekről. A HELYZET BONYOLULTSÁGÁT az 1999-es Vatikáni Szerződés adja. Ez az egyházi intézmé­nyek finanszírozását úgy álla­pította meg, hogy ugyanannyi támogatásban részesülhet­nek, mint az állami, ön- kormányzati és alapítványi is­kolák. Hazánkban az állami közoktatási intézmények az államtól mindössze alaptámo­Közben szokatlan egyetértés alakult ki a pártok között az SZDSZ javaslatáról, amely arról szól, hogy a személyi jövedelem- adó 3 százalékát lehessen fel­ajánlani az egyházaknak és a ci­vil szervezeteknek. A liberális párt szerint a támogatott szervezeteknek nem kell tartaniuk attól, hogy kevesebb lesz a pénzük. „Elkényelmesednek a civilek és az egyházak. Nem abban ér­dekelt a Civil szervezet, hogy el­érjen engem, állampolgárt, ha­nem abban érdekelt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramban jó kapcsolatai legyenek és oda jó pályázatokat nyújtson be” ­gatást vagy alapnormatívát kapnak. Az önkormányzatok és alapítványok ehhez hozzá­tehetnek különböző jogcíme­ken további összegeket, ame­lyek a fenntartáshoz kellenek. Az egyházi iskolák száma é\ről évre nő, és a szerepük fontos, hiszen sok megszűnésre kény­szerült önkormányzati intéz­mény helyét vette át az egyház. mondta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Az egyházak nem akartak nyi­latkozni, mert még nem kapták meg a javaslatot. A KDNP elnöke viszont - so­kak meglepetésére - azt mond­ta: részben tetszik nekik az SZDSZ ötlete, például az, hogy azok helyett, akik nem tudnak adót fizetni, az állam pótolja a felajánlásokat. „Örülünk, hogy az SZDSZ belátta azt, amit tíz éve mondunk, hogy ne csak az szja- val rendelkezők véleménye legyen figyelembe véve, hanem hárommillió nyugdíjasé is” - mondta Semjén Zsolt. A KDNP ugyanakkor ellenzi a Civil Alapprogram megszünteté­sét, mert attól tartanak, hogy ha egyben is odaadható lesz egyet­len szervezetnek az adó 3 száza­léka, akkor annak az egyházak és a civilek is vesztesei lesznek. Ugyanakkor a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia (MKPK) és az oktatási tárca a hé­ten arról vitázott, hogy vajon jö­vőre csökken vagy nő-e az egy­házi iskolák finanszírozása. Az MKPK szerint az állammal történő érdemi egyeztetésre nem sok esély maradt, mert az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy kész tények elé állítják az egyházat. ■ A püspöki kon­ferencia érdemi egyeztetésére kevés az esély. Átvettek több önkormányzati intézményt JÓ TANÁCS Miért fizetek többet a távfűtésért, mint a szomszédom? hőenergia Olvasónk fel van háborodva, mert a társasházban, ahol lakik, szerinte aránytalanul többet fizet a távhőért, mint a szomszédja. A megoldást a fogyasztó- védelemtől várja. Hiába bombázzák a kedves olvasók a fogyasztóvédelmi hatóságot olyan panaszok­kal, hogy szerintük ők igaz­ságtalanul többet fizetnek a távfűtésért, mint mondjuk a szomszédjuk. Erre Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság Kö­zép-magyarországi Felügye­lőségének osztályvezetője hívta fel a figyelmet. Az ugyan tény és való, hogy a távhőszolgáltatókkal kap­csolatos problémák a terüle­tileg illetékes fogyasztó- védelemhez tartoznak. De itt olyan panaszokra kell gondolni, hogy mondjuk a szolgáltató indokolatlanul többet számlázott egy egész társasháznak. A levélíró problémája azon­ban a társasházon belül megoldandó gondok, félre­értések közé tartózik. Ez te­hát a társasház belügye. Hogy a tulajdonostársak közül ki mennyit fizet a távhőért - például a lakása mérete alapján - azt maga a társasház dönti el a közgyű­lésen. Ez általában úgy zaj­lik, hogy elkészül a tervezet, amely azt tartalmazza, hogy a társasház által használt energiamennyiség a lakók között hogyan oszlik meg. Ezt a közgyűlés szavazással elfogadja. Ha valaki utólag elégedet­len a rászabott mértékkel, akkor a közös képviselőhöz fordulhat. Ő összehívhatja a közgyűlést a megjelölt napirendi ponttal. De a pa­naszos megvárhatja a soron következő rendes köz­gyűlést is. Előtte kérheti a közös képviselőt: a napi­rendi pontok közé vegye fel az ő ügyét is. KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Nincs még influenzajárvány védőoltás Az enyhe ősz kedvez a vírusok terjedésének Bérekről csak a jövő héten érdekegyeztető Kisadóról hallani sem akar a két oldal Az utóbbi napokban egyre töb­ben estek ágynak influenzasze­rű tünetekkel. Ritoók Emese, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szóvivője lapunknak elmondta: nincs jár­vány, csupán kóbor vírusok sze­dik áldozataikat. Az igazi inf­luenzajárvány csúcspontja álta­lában december és január kör­nyékén van - tette hozzá a szó­vivő. Ettől függetlenül október else­jétől kétezer háziorvos kapcsoló­dott be az influenzafigyelő szol­gálatba, hogy a vírus megjelené­sekor időben megkezdhessék az adatgyűjtést. Az állami kasszá­ból finanszírozott 1,3 millió vé­dőoltást október 22. és novem­ber ó. között szállítják ki az ÁNTSZ területi kirendeltségei­hez, és onnan juttatják el a házi­orvosokhoz. Mint mindig, most is a gyere­kek és az idősebb korosztály tar­tozik a legveszélyeztetettebb cso­portba. Idén is kaphatnak térí­tésmentesen védőoltást a 6-36 hónapos veszélyeztetett kicsik. E célra 25 ezer vakcinát különí­tettek el, ezzel 12,5 ezer gyerek menthető meg az influenzától. Az ingyenes védőoltás mellett többféle külföldi oltóanyag kap­ható receptre a patikákban. A szakemberek azt ajánlják, ha mód van rá, az egészséges fel­nőttek és gyermekek is oltassák be magukat. ■ D. Á. Beteg van, járvány nincs Nem közeledett a kormány, a munkáltatók és a munkavállaló­kat képviselők álláspontja az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács (OET) pénteki ülésén. A szak- szervezetek érezhető reálbér-nö­vekedést akarnak elérni, a munka­adók viszont csak a reálbérek szinten tartását látják reá­lisnak. De ez a kérdés a jövő heti ülés napirendje lesz. A munkáltatói és a munkavál­lalói oldal is megerősítette: jelen formájában is elvetik a rehabili­tációs és szakképzési hozzájáru­lás, és az innovációs járulék - magyarán a kisadók - egysége­sítését, mert nem tartják szá­mukra kedvezőnek. Bár a kor­mány korábban jelezte: elutasí­tás esetén kész kivenni ezt az elemet az Országgyűlés előtt lé­vő adócsomagból, Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár az OÉT- ülésen világossá tet­te: a kormány hiva­talos véleményét a törvényjavaslat je­lenlegi formája tük­rözi, vagyis egyelőre tervezik a kisadók összevonását. Igaz, hozzátette: október vé­gén, november elején még sor kerülhet módosításokra. A mun­káltatók szerint a három járulék összevonása több tízmilliárd fo­rinttal növeli főleg a kisvállalko­zások terheit. ■ F. K. Munkásokat a Házba! munkáskvótát vezetne be a parlamenti képviselők között Filó Pál szocialista képviselő. Olyan emberek kerülnének így be a T. Házba, akik tudják, mit jelent több műszakban dolgoz­ni - mondta. A szakszervezetek megerősödése is kívánatos. Azon cégek részesülnének álla­mi támogatásban, ahol „rende­zettek a munkaügyi viszonyok, s van szakszervezet”. Kontur Pál fideszes képviselő szerint pártja nem ötleteket, hanem megoldásokat vár a kormány­tól, mivel erre a kormány- koalíció eddigi regnálása során még nem volt példa. ■ A dolgozók érezhető bér­emelést akarnak. I i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom