Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-07 / 236. szám
2006. OKTÓBER 7., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 JEGYZET Történelemórát tartott az ’56-os szabadságharcos Békéscsabán Az 1956-os forradalom tevékeny résztvevője, Fekete Pál tartott tegnap délelőtt rendhagyó történelemórát a megye- székhelyen, a Petőfi Utcai Általános Iskola két felső tagozatos osztályának. A forradalom idején, az akkor húszas éveiben járó Fekete Pál, ebben az iskolában dolgozott orosz—földrajz szakos tanárként. Az 1956-os Békéscsabai Forradalmi Bizottság egykori elnökét a rendszer- váltás után Békéscsaba díszpolgárává avatta. Nevéhez fűződik két megjelent és több kiadásra váró könyv, valamint a Munkácsy Mihály Múzeumban hamarosan megnyíló ’5ó- os kiállítás. ■ F. M. Németországi vendégek jártak a zenei napokon Németországból érkeztek vendégek nemrég Mezőhegyesre. Glatten-Böffingen fúvósai és táncosai megismerkedtek a várossal, a térséggel. Ezenkívül a mezőhegyesieknek adtak nagy sikerű koncertet. A program megvalósításához a József Attila Általános Művelődési Központ Gyermekeiért Alapítvány eredményesen pályázott a Mobilitás Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodához. ■ H. M. Hatszázmilliós beruházásra készül a kistérség Az állati hulladék szabályszerű lerakásának érdekében nyújtott be pályázatot a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program kiírására a Békési Kistérségi Társulás. A tervezett, összesen 588,5 millió forintos projekt keretében a településeken megtörténhetne a lerakók rekultivációja. Kilenc helyen új, Mezőberényben központi gyűjtőhelyet létesítenének. Az ösz- szegből 558,5 millió forintra pályázik a kistérség, a fennmaradó 30 millió forint az önerő. A terv elbírálás alatt áll. ■ P. G. Főhajtás a vértanúk előtt emlékeztek A jövőbe is tekintettek a Szabadság-szobor tövében VARGA OTTÓ Csöngettek BIZALMAT KAPOTT a parlamenttől tegnap a magyar miniszterelnök. Hogy ez mit jelent, jelent-e egyáltalán valamit, arról már napok óta vitatkoznak a politikusok, teljes bizonytalanságba taszítva az országnak azt a — minden bizonnyal nagyobbik - részét, amelyiknek nincs olyan szintű jogi képzettsége, hogy ezt maga el tudná dönteni. A „demokrácia alapja” kifejezéstől a „kutyakomédiáig” elhangzott mindenféle kifejezés, még azelőtt, hogy a képviselők kimondták volna az igen vagy a nem szócskát. Nem csoda, ha már maga az érintett sem tudott felhőtlenül örülni a végeredménynek, pedig készülhetett rá. A RETORIKA KÖZBEN a politikai síkról átterelődött a pénzügyek területére, most már nem csak azon folyik a vita, ki hazudott előbb és nagyobbat, hanem azon is, ki okozza a nagyobb kárt az országnak. A tüntetők, akik az első napok törés-zúzása után naponta súlyos adómilliókba kerülnek a rendőrségi készenlét miatt? Vagy a kormánypártok, amelyek a megszorító csomagjukkal milliárdokat vésznek ki az emberek zsebéből? Vagy az ellenzék, mely bizonytalan politikai helyzetet teremtve távol tartja a reménybeli külföldi befektetőket? (A forint gyengülését és ezzel a hiteltörlesztések drágulását mindkét fél a másik nyakába igyekszik varrni.) A frontok itt megmerevedtek, mindenki mondja a magáét, s ezt sem a Gyurcsány Ferencet megmentő parlamenti szavazás, sem a vekkerórás tüntetés, sem az Orbán Viktor által meghirdetett Igen Magyar- ország Charta és a mindennapi tüntetés nem látszik feloldani. márpedig ha ez sokáig így marad, akkor tényleg csöngettek. Az egész országnak. s 33 Göncz Kinga szerint az előrelépéshez hitre és jó szándékra van szükség. Sok szervezet koszorúzott a Vesztőhelyen, határon innenről és túlról. A békéscsabai evangélikus gimnázium diákjai is lerótták tiszteletüket az aradi Vesztőhelyen a honvéd tábornokok mártíromsága előtt. Az utolsó olyan október hatodikai koszorúzás zajlott tegnap Aradon, amikor a határ jelképesen még elvág egymástól magyart és magyart. Csiszér Áron Az eleddig napsütéses ősz zárásaként október hatodikénak reggelére még az idő is szomorúra fordult, tejfehér ködben úszott minden Békéscsabától Aradig. Aztán késő délelőttre kiderült nemcsak a nap, hanem a lelkek is, amint tisztelgő emlékezésre vonultak a magyar Golgotaként emlegetett aradi Vesztőhelyre, ahol egy rövid beszéd után koszorúkkal rótták le kegyeletüket az ellátogatok, köztük Békés megyeiek is. Román idő szerint délután négy órára hirdették meg a koszorúzást a Szabadság-szobornál, de egy órával az ünnepség kezdete előtt még szinte több volt a rendőr, mint az emlékező. Négy órára már nagy tömeg gyűlt össze, a korábbi években Megbékélési parknak nevezik azt a teret Aradon, ahol Zala György sokat megélt, évszázadnál is vénebb alkotása, a Szabadság-szobor áll. Nem is oly’ rég csak sok \ita után nyerte el méltó helyét újra itt, ám vele szemben egy ormótAradon gyakran megfordulók szerint azonban ez mintegy csak fele, harmada volt annak a számnak, amit akár tavaly is mérhettek. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese beszédében azt hangsúlyozta, hogy a mártírok öröksége kötelez bennünket arra, hogy hinni kell abban, lan diadalív látható. Aradon most erősödnek, azok a han- v \ gok, melyek a városban élő, további hat nemzetiségnek is állítanának egy emlékművet, de legalábbis egy szobrot. Kérdés, hogy ez a megbékélés legjobb módja? előbb-utóbb elcsitulnak a fájdalmak.- Még semmi sincs rendben, így ez a szobor is csak egy parányi jelkép, de mégis a szabadság jelképe, mely közelebb visz minket Európába, ahol véget ér szétszakítottságunk, és új esélyt kap magyar és román, hogy ne egymást gyengítse, hanem épp ellenkezőleg, egymást erősítse. Göncz Kinga magyar külügyminiszter a gyász mellett a remény hangjait erősítette, kifejtve, hogy két év óta mégis itt állhat a szobor, jelezve a kölcsönös egymásrautaltság és a közös cselekvés lehetőségeit. — Magyar siker is a román uniós csatlakozás, mely új alapokra helyezi a két ország viszonyát január elsejétől - szögezte le. További szobrok és emlékművek kerülhetnek a térre A közös küzdelem soha nem lehet értelmetlen hősök Nem csak tetteikkel, halálukkal is kiálltak a szabadság és a függetlenség eszméjéért Nem igaz a hír, hogy tüntetni vitték a diákokat A közös küzdelem soha nem lehet értelmetlen, ha ott áll mögötte a nép és az országban élők akarata - jelentette ki Győrössy Ferenc tábornok tegnap délelőtt Gyulán, a Honvédtisztí Emlékhelyen a 13 aradi vértanú tiszteletére megtartott ünnepségen. Hozzátette, az 1848—49-es szabadságharc mártírjai tetteik mellett halálukkal is kiálltak a szabadság és függetlenség gondolaDamjanich János Isten áldását kérte Aradra is Az aradi tizenháromra, s az 1&48—49-es forradalom és szabadságharc eszméire emlékezett tegnap Sarkad lakossága is a Vértanúk terén. A 2. Számú Általános Iskola tanulói Damjanich János imáját idézték: „Áldd meg Aradot! Áldd meg szegény, szerencsétlen hazámat!..." jakó Ferenc, az iskola igazgatója — a kegyelet virágainak elhelyezése előtt — szép- irodalmi, s zenei alkotások sorait egymásba öltve a vesztőhelytől, történelmünk állomásait, így a trianoni tragédiát is érintve jutott el gondolataival a mai Magyarországhoz. B. I. Katonai tiszteletadással is megemlékeztek az aradi vértanúkról Gyulán. ta mellett. „Nemcsak saját maguk, hanem a honpolgárokkal együtt létrehozott közösségükért is felelősséget vállaltak. Nem egy személyre, hanem egy országra és egy eszmére tettek fogadalmat, amiért mindvégig, a legnehezebb körülmények között is kiálltak” - hangsúlyozta. Kiemelte: bár a szabadságharc 1849-ben elbukott, az 1848. márciusi forradalom mégis győzött. — Az események megváltoztatták a korszak történetét, a feudalizmus semmivé vált - szögezte le. Elmondta, büszke arra, hogy annak a hadseregnek a tagja lehet, amely nem csak az 1848-as honvédség nevét, annak múltját is megörökölte. ■ R G. Békéscsabán azt beszélték, hogy egy mezőberényi vagy egy megyeszékhelyi iskola diákjait a budapesti tüntetésre vitték. Békéscsabán a Szent-Györgyi Albert gimnázium került szóba, így megkérdeztük az igazgatót. Tálas Csaba elmondta, egy ti- zenegyedikes osztályuk valóban a fővárosba utazott tegnap, hogy megnézzék a Terror Házát. Az osztálykirándulás és a sztrájk véletlenül esett egybe, a tanár egy hónappal ezelőtt kért időpontot a múzeumba. A tanulókkal amilyen gyorsan csak lehet, hazautaztak, éppen a demonstráció miatt. Tálas Csaba hozzátette: az iskola nem politikai színtér. ■ F. G. K.
