Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-27 / 72. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ VONALBAN VAGYUNK... Ezeken a hasábokon fekete g. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14—17, pénteken 14—16 óra között munkatársunk várja a hívásokat. Kárpótlás a megpróbáltatásokért háború Olvasónk azt sze­retné tudni, a második világháborúhoz kapcso­lódó kárigényt milyen címre lehet beadni. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul meg­fosztottak kárpótlási kérelmét azok adhatják be, akiknek hozzátartozója 1939-1989 kö­zött a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, vagy deportálás, kényszer- munka ideje alatt halt meg, il­letve, aki a második világhábo­rú alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesí­tett — tájékoztatott az Igazság­ügyi Hivatal. Kárpótlási kérel­met azok nyújthatnak be, akik ezt eddig bármilyen okból el­mulasztották, valamint akik­nek a hozzátartozója korábban benyújtott kérelmet, azonban azt késve terjesztette elő vagy nem tett eleget a hatóság hi­ánypótlási felhívásának. Az életelvesztéses kárpótlás esetén a sérelmet szenvedett házastársa (özvegye), gyerme­ke, szülője, testvére, a munka- szolgálat miatti kárpótlásra jo­gosult saját jogon a munka- szolgálatot teljesített, illetőleg a túlélő házastárs összesen 400 ezer forintra jogosult. Munkaszolgálatos esetében a kárpótlás kárpótlási jegyben vagy életjáradéki formában jár a saját jogon igénylőnek és a túlélő házastársnak. Az ere­deti jogosult halála esetén az örökös kárpótlási jegyet kap. Augusztusig kérhetik A kérelmet a nyomdai úton előállított adatlapon kell be­nyújtani a Központi Igazság ügyi Hivatal Kárpótlási Főosz­tályára március 31-e és július 31-e között Cím: 1519 Buda­pest, Pf. 463. Adatlap igényel­hető az Igazságügyi Hivatal megyei hivatalaitól. A Békés megyei iroda címe: 5600 Bé­késcsaba, Kazinczy utca 4. Dominkó Sándor Farkas Bertalan Tisztelettel és szeretettel hívok mindenkit 2006. március 28-án (kedden)- 17 órától Orosháza, Pacsirta u. 8. sz. alatt -19 órától Nagyszénás, Művelődési Házban kezdődő LAKOSSÁGI FÓRUMOKRA. Vendégünk: I MDF I Magyarország első űrhajósa, képviselőjelölt társam. t Csorvási fotós időutazás kordokumentum Ahogyan a pusztából várossá fejlődik a település Még nincs 150 éve, hogy az ide települt magyarok, románok, szlovákok ki­tartó szorgalma újra önálló településsé formál­ta a pusztaságot. Csorvás tavaly lett város. Csete Ilona Kasuba István csorvási helytörté­nésznek újabb kötete jelent meg. A 150 éves Csorvás képekben cí­mű kiadvány kétszázötven fotó­val illusztrálva mutatja be, hogy | a pusztai létből miképpen fejlő- 1 dött városi rangra a település. |- Eddig nyolc helytörténeti 1 kiadványa és négy könyve je- 6 lent meg, valamennyi Csorváshoz kötődik... — A városi cím elnyerése óta gondolkodtam azon, hogyan mu­tassam be szeretett települése­met, amint a pusztából kinőtte magát és kiérdemelte ezt a címet Az alkalom idén március 15-éhez kötődik, amikor a megyegyűlés ünnepi ülését nálunk tartották. A hozzánk érkező vendégeket ezzel a kötettel ajándékoztuk meg.- Eddigi helytörténeti kutatásai önmagában is forrásokat jelen­tettek a könyvhöz, de hogyan szerezte be a sok régi képet? — Dohányos András közre­működésével gyűjtést hirdet­tünk a csorvásiak körében, hogy a képanyag minél telje­sebb legyen. Ezerkétszáz régi felvételt szereztünk be közös Megérdemelték, megdolgoztak a városi rangért a csorvásiak- Könyvemben ami szerettem volna választ adni, hogy a pol­gárosodás előrehaladtával ho­gyan jutott el a dolgos csorvási emberek jóvoltából ez a telepü­lés a pusztaságból a városi ran­gig. Az itt élőkben benne van az a munkamennyiség amivel kivívták maguknak a tavaly Göncz Kinga miniszter által át­adott jelképes városi kulcsot - fogalmazott Kasuba István. erővel. A megsárgult, megfa­kult fotók jóvoltából valódi, képszerű időutazás ez a kötet, hat fejezeten át. A város kulcsá­nak az átvételéig, 2005-ig nyo­mon követhető Csorvás gazda­sági, politikai, civil élete.- Érték-e meglepetések a bú­várkodás során? — A képanyag rendszerezése­kor pótolhatatlan kordokumen­tumokra leltem. Kálló Ferenc ezredes, egykori csorvási káp­lán fotója került elő, melyen a csorvási színjátszók körében látható. A Wenckheim-családról számos kép összegyűlt, igazi ritkaság valamennyi, valódi Családi képcsarnok. Régi csorvási épületekét idéznek a fotók, hajdan ezek voltak a te­lepülés büszkeségei. Ma­gyarország egyik legna­gyobb lótenyésztőjéről, Prág Gézáról és díjnyertes négylábújáról is őrzi ez a könyv a dicső múltat. Jövedelmezőséget a mezőgazdaságban piacvédelem Hanó Miklós a magyar élelmiszeripar életben tartásáért küzd A Déli Autópálya megépítését szorgalmazza a Magyar Gazda- és Polgárpárt. Ezzel hat vidéki régió kapcsolódhatna be az Eu­rópai Unió vérkeringésébe. Szeremley Huba, a Magyar Gazda- és Polgárpárt elnöke be­tegsége miatt nem tudott részt venni a párt szombati, békés­csabai fórumán, ahol stílszerű­en magyar sertésből készült pörköltet szolgáltak fel vacsorá­ra. Markó István, a párt társel­nöke hangsúlyozta: program­juk középpontjában a tényleges vidékfejlesztés, az elmaradott térségek felzárkóztatása, a vi­dék esélyegyenlőségének meg­teremtése áll. Hanó Miklós, a párt egyik al- elnöke - aki a Független Kisgaz­dapárt színeiben, a gazdapárt támogatásával indul a választá­son - elmondta, az elkövetkező négyéves ciklusban a 44-es fő­utat négysávos gyorsforgalmi úttá kell fejleszteni, mert ez gaz­dasági beruházásokat eredmé­nyezhet a térségben. Nagy Péter, a gazdapárt másik alelnöke a Déli Autópálya megépítésének fontosságát emelte ki. Hat vidé­ki régió fejlődését segítené ez elő, és kilométerenként a jelen­legi hárommilliárd forint helyett egymilliárdból megvalósítható lenne az útépítés. Hanó Miklós kitért arra: lé­nyeges a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövedelemterme­lő képességének javítása. A pi­acvédelemért tenni kell, magyar termelők tulajdonában lévő fel­dolgozóüzemeket, áruházlánco­kat hoznának létre állami és EU­s támogatással. Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a jó minőségű magyar élelmiszer ér­ték, és ezt az értéket meg kell őrizni. Hanó Miklós elmondta, fontos lenne a költségvetési pén­zek Budapest-centrikus elosztá­sának megszüntetése.- A nemzet és a föld sorsa el­választhatatlan - ecsetelte az országgyűlési képviselőjelölt. — Programunkban szerepel, hogy a nemzeti kultúránk alapját je­lentő föld elherdálását megaka­dályozzuk. ■ Ny. L. Vésztő városmenedzsere sokszor horgászás közben farag diákévek Medgyesegyházi matematikatanárától tanulta a gitározást, valamint a természet szeretetét egyaránt Molnár Sándor, Vésztő városmenedzsere szabad idejében gitároz, fát fa­rag, horgászik, vagy ép­pen természetet jár. Illik rá a kifejezés, hogy sok­rétű ember. Magyari Barna — Hobbijai közül melyikkel is­merkedett meg először?- Még az általános iskola al­só tagozatába jártam, amikor édesapám először elvitt hor­gászni Végegyháza határába, a Szárazérhez. Megtetszett a nyugalom, a csönd, de a hor- gászzsákmány adta sikerél­mény is hozzájárult ahhoz, hogy megkedveltem a horgá­szatot. — Úgy tudjuk, matematikata­nárától tanult meg gitározni. Ez igencsak rendhagyó eset. Miként történt, s mostanában hol szokott játszani?- Hetedikes koromban való­ban Nyári István medgyesegy­házi matematikatanártól tanul­tam meg gitározni. Ő akkor ak­tív zenészként is tevékenyke­dett, s korábban bátyám is hoz­zá járt gitárórákra. Középisko­lába Békéscsabára jártam, ott amatőr együttesünk is volt. Mostanában kisebb rendezvé­nyeken, családi eseményeken — Gitározni kisebb ese­ményeken, családi ren­dezvényeken szoktam — mondta Mol­nár lépek fel. Legutóbb a magyar kultúra napja vésztői rendezvé­nyén gitároztam. — Egy másik művészeti ágat, a fafaragást is gyakorolja. Ez a tevékenység mikor vált szenvedélyévé?- Győri főiskolásként előbb Arlón, majd Ne- mesgulácson vettem részt egy-egy nép- művészeti tábor­ban. Az ott ta­pasztaltak nagyon »meg­fő g - tak”. Ezért később Békéscsabán; a megyei művelődési központban elvé­geztem egy népi játék és kis­mesterség szakoktatói tanfo­lyamot is. — Igaz, hogy egy jeles néhai fafaragó munkaeszközeivel dolgozik?- A kunágotai Tűhegyi Mi­hály bácsit személyesen nem ismertem, de halála után felke­restem műhelyét. Úgy éreztem, ahhoz, hogy szerszámai egy helyre kerüljenek, azokat meg kell vásárolnom. így jelenleg is ezekkel dolgozom. Leginkább horgászat közben szoktam fa­ragni, apróbb tárgyakat készí­tek. Feleségével, gyermekével járja idén a természetet Molnár Sándor negyedik nagy szenvedélye a természet- járás, melyet szintén régóta művel.- A természetet is Nyári Ist­ván tanár úr szerettette meg ve­lem, akivel még a Kéktúra út­vonalon gyalogoltunk. Később az országban és Erdélyben is sokfelé jártam, de az utóbbi évek kimaradtak. Idén viszont már négyéves lesz gyerme­künk. így ezen a nyáron felesé­gemmel már gyermekünket is visszük magunkkal a termé­szetjárásokra — mondta a vész­tői városmenedzser. V Kasuba István úgy gondolja, a képek önmagukért beszélnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom