Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-21 / 18. szám

MAGAZIN 5 2006. JANUÁR 21, SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A zsinórpadlástól a pincéig agárdy Semmi más a világon nem számított, csak a színház A hit, az elhatározás és a színházszeretet — vallotta, a színészt ez a három do­log képes megtartani a küzdelmes pályán. Agárdy Gábornak, a Nemzet Szí­nészének megyénkben is tapsolhatott a hálás közön­ség. A gyulai várszínház­beli szerepeit is felidéz­zük, amikor a 83 évesen, napokban elhunyt színmű­vészre emlékezünk. Csath Róza-Szőke Margit­A tizenhat esztendős Agárdy Gá­bor mint táncos boy és kardalos _ szerződött le a szegedi városi f színházhoz. A szegedi évek után i kisebb társulatoknál folytatta egészen 1949-ig, amikor a Miskol­ci Nemzeti Színház tagja lett. Több állomás után 1964-től a Nemzeti Színház következett, ahol, 1989-ben örökös tag címet kapott. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt. Még eljutott hozzá a hír, hogy a filmszemlén életműdíjjal tüntetik ki. Átvenni azonban nem tudta. Túl a nyolcvanon is közönség elé lépett, többek között A gyer­tyák csonkig égnek című Márai-regényadaptációban sze­repelt. A Márai-regény alapján készült film egyik főszerepét ő játszotta. A film bemutatóját már nem érhette meg. Agárdy Gábor vitalitása és te­hetsége a Gyulai Várszínház közönségét is lenyűgözte. Gedeon lózsef, a Gyulai Vár­színház igazgatója csütörtökön A gyulai tószínpadon mutatták be 1994-ben a Gül babát Képünkön a Mujkót alakító Agárdy Gábor a lurkók körében. délelőtt sms-ben kapta Agárdy Gábor halálának hírét. Szemé­lyesen is jól ismerte és szerette - mondta el a színházigazgató.- A magyar színházi generáci­óknak abba a korosztályába tar­tozott, ahol a legnagyobb művé­szek dolgoztak. Sajnos elment közülük Sinkovits Imre, Besse­nyei Ferenc, és most követte őket Agárdy Gábor. A Nemzeti Szín­ház tagjaként sokszor örvendez­tette meg nagyszerű játékával a gyulai közönséget. Igazi bonvi- vánként, operettszínészként kezdte. Úgy a zenés, mint a drá­mai szerepekben nagyot alko­tott. Karakterével a magyar szí­nésztársadalom egyik legmar­kánsabb arca volt. ...ARRÓL. HOGYAN BÍRTA EZEN A NEHÉZ PÁLYÁN... „Hittel, elhatározással, színházszeretettel. Semmi más a világon nem számít, csak a színház, de akkor a zsinórpadlástól a pincéig. ” ...AZ ÁTVÁLTOZÁSRÓL... „Erre mondják, hogy ha egy színész elhiszi, hogy héttől tízig ő Anglia királya, az nem normális, de ha nem hiszi el, akkor riag)'on rossz színész Engem mindig a darab, az író, a figura érdekelt. Sosem tudtak rávenni, hogy műsorokban szerepeljek - énekeljen el művész úr egy szerepet - alapon." „.AZ ELSŐ SZEREPÉRŐL... „Hogt’ a nevetés biztos legyen, kissrácként hatalmas csizmát ad­tak rám Bejöttem egy 50-es csizmában és az volt a szövegem - Hűha, a nagy kocsmában a parasztok igencsak járják! Hát én bementem, de megcsúsztam a tánclinóleumon és a súgólyukig be, pofán. Ijedtemben azt mondtam, hog}': - Hűha, a kiskocsmá­ban a nagykocsmáros nagyon oda, húha! Nyílt színi taps. A füg­göny mögött már várt az igazgató. Azt hittem vége a karrierem­nek, ám ő csak annyit mondott, meg tudja ezt holnap ismételni?"- Játszott nálunk 1989-ben Száraz György A nagyszerű halál című drámájában, melyet Sík Fe­renc rendezett. A következő év­ben fellépett Márai Sándor A Kassai polgárok című drámájá­ban, majd 1992-ben Kacsóh Pongrác János vitéz című daljáté­kában. Agárdy Gábor rendezett is a Gyulai Várszínházban, Huszka Jenő Gül baba című dal­játékát, melyet 1994-ben nagy si­kerrel mutattunk be a tószínpa­don. A legendás előadásban ját­szott is, Mujkót, a muzsikus ci­gányt alakította. Már igazgatósá­gom idején, 1999-ben hívtam meg — a Nemzeti Színház ven­dégjátékában - Sütő András Bal­káni gerle című darabjába. Azt lehet mondani, hogy szinte leját­szotta az összes szereplőt Akkor már nyolcvan felé közeledve olyan vitalitással és tehetséggel játszott, hogy szinte csak rá kel­lett figyelni. Tavaly, felkértük, hogy játsszon Tamási Áron da­rabjában, a Vitéz lélekben, me­lyet Eperjes Károly rendezett. Betegségére hivatkozva már nem tudta ezt a nyá­ri fellépést vállalni, amit nagyon sajnálok. Halálát a magyar színházi élet nagy vesztesé­gének tartom - mondta Gedeon József. ■ ' ' . A'.. A nagyszerű halál című drámát a gyulai 1848 49 os Honvédtiszti Emlékhely 1989-es avatására állították színpadra. Felvételünkön Agárdy Gábor (Wenckheim József) és Holl Zsuzsa (Radetzky Friderika) emlékezetes kettőse. JEGYZET Magyar politikusok példája a szomszédos országoknak ÁRPÁSI ZOLTÁN a szlovák katonai gép tragédiája - az áldozatok számát te­kintve - szinte példátlan a hazai légi balesetek történetében. A hírügynökségek a nyilvántartásokból minden bizonnyal kibogarásszák majd, hogy az ország területén mikor zuhant le repülőgép és hány áldozatot követelt. A jegyzetíró azonban csak emlékezetére hagyatkozhat, amikor leírja, a mostani­hoz fogható tragédiára nem emlékszik. Nem véletlen, hogy a katonák tragikus halála érezhetően az érdeklődés közép­pontjába került. Mindenki minden részletre kíváncsi: mi tör­tént csütörtökön este a turisták által kedvelt zempléni köz­ség, Hejce közelében, miként élhette túl bárki is a katasztró­fát, hogyan folyt a mentés, kik és milyen hősies helytállást tanúsítottak ennek során. A részletekhez tartozik, bár gyanítom, kevesen figyeltek rá, hogy a mentésbe elsőként a szlovák légierő gépei kapcsolód­tak be, a roncsokat is ők derítették fel. Erre azután került sor, hogy a magyar hatóságok részéről engedélyt kaptak rá. Ami az én felfogásom szerint annyit jelent, hogy azonnal és felté­tel nélkül berepülhettek az ország területére és megkezdhet­ték a munkát. Vagyis - még egyértelműbbé téve a történte­ket - úgy dolgozhattak, mintha szlovák területen lennének. ez természetes - mondhatnák okkal, hiszen bajban az em­berek összetartanak. Az országok, azok hatóságai és poli­tikusai miért ne tennék ugyanezt. Magam is így gondo­lom, ám a közelmúlt történelme eddig másfajta példákkal szolgált. Az egykor „baráti” országok viszolyogtak attól, hogy szövetséges katonákat engedjenek területükre, mint­ha a szakasznyi harcos megszállná őket. Elég emlékez­nünk a közelmúlt romániai árvizére, amikor a Magyar Honvédség technikát és személyzetet ajánlott fel segítsé­gül. Hiába, mert Bukarestben úgy gondolták: inkább az ár jöjjön, mint a magyar harcos. A mostani lépés európai volt. Lélekemelő, hogy mi, magyarok mutattunk példát. Békéscsabai alkotók könyv Negye­dik alkalom­mal jelent meg a Ritka Madár. A békéscsabai irodalmi anto­lógia Kőszegi Barna Kálmán szerkesztésé­ben látott napvilágot. A kö­tetben több, mint negyven Békés megyei író kapott he­lyett, többek között Csányi Vilmos, Grecsó Krisztián, Kiss Ottó, Banner Zoltán, Cs. Szabó Pál, Magyari Barna, Sarusi Mihály, Kántor Zsolt és Micheller Magdolna. A szerzők egy része azért is iz­galmas, mert nem feltétllenül írói munkássága kapcsán találkozunk vele. A könyv első szakaszában no­vellák, második részében versek kaptak helyet, (y) Különleges kínálat cd Új arcokkal ünnepli a Bu­dapest Rádió 88.1 ötéves ju­bileumát. Erre az alkalomra egyedülálló hangvételű, zenei kínálattá CD-t állítottak össze. Az al­bumon többek között az Animal Cannibals, Anita, Bery és Váczi Eszter, Hevesi Tamás, Baby Gabi és Lala, Zséda, az Emberek, Dorina, Ganxsta Zolee, a Hooligans, a Bon Bon, Kimnowak, Emil.Rulez és a Kistehén Tánczenekar legsikeresebb, most futó slágerei csendül­nek fel. A Budapest Mix al­bum valójában olyan, mint­ha rádiót hallgatnánk rek­lám és felesleges beszéd nélkül, (y) RITKA MADÁR HÍíKCSTSAMI IRODALMI antíh/mUa Minden adott ahhoz, hogy sikerüljön az esküvő kiállítás A meghívóktól a ruhákig A megyeszékhelyen, a Csaba Center földszintjén tegnap kezdő­dött és ma is tart az Esküvő c. ki­állítás. A harminc kiállító között az esküvőipar minden szereplője megjelenik az anyakönyvveze­tőktől és a ruhaszalonoktól az ét­termekig, a virágboltoktól a meg­hívókészítőkig, az ékszerészektől a fényképészekig. Az 1500 négy­zetméteres területen elhelyezett kiállítás látogatása ingyenes. Ottjártunkkor megtudtuk, hogy a menyasszonyi ruhák köl­csönzése 30 ezer forintnál kez­dődik, és a határ a csillagos ég. Elegáns esküvői férfiöltönyt már 30-40 ezer forintért is varr­nak. Azt is elmondták, hogy az esküvői meghívókat illik egy hó­nappal a nagy esemény előtt el­juttatni. A lakodalom szervezé­sét célszerű fél évvel korábban elkezdeni. Rendezvényszerve­zők szerint egy-egy emberre a lakodalomban 10-15 ezer forint­tal kell számolni, tehát egy száz­fős lagzi 1-1,5 millióba kerül. A kiállítást követően ma este 20 órakor rendezik meg a Csa­ba Center aulájában a II. Összbékési Leány- és Legény­búcsút. Ennek a fénypontja a 18 éven felüliek számára ren­dezendő Chippendale- és a sztriptízshow lesz. ■ Ny. L. A menyasszonyi ruhák széles és sokszínű kínálatát vonultatják fel a Csaba Centerben az Esküvő c. kiállításon. I * á i 1 i H-LLftl AMZOOH31

Next

/
Oldalképek
Tartalom