Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-18 / 14. szám

2005. JANUÁR 18., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP A nyelvvizsga és a felvételi nem minden, de sokat jelent a rangsorban ORSZÁGOS LISTAVEZETŐ A KNER IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA A felvételi eredményeket és a nyelvvizsgák arányát tekintve is a békéscsabai belvárosi gimnázium a legjobb a megyeiek kö­zül. A szakközépiskolák­nál a megyeszékhelyi Széchenyi István Két Ta­nítási Nyelvű Közgazda- sági Szakközépiskola ve­zeti a sort, a vegyes kö­zépiskolák között a Tán­csics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola viszi a pálmát. A további ered­ményekről összeállítá­sunkban olvashatnak. Fekete G. Kata Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) minden évben különböző szempontok szerint hasonlítja össze a középiskolákat. így ár­nyaltabb képet kapunk arról, melyik intézet a legjobb, és me­lyiknek akad még behozni való­ja. Az ugyanis, hogy egy iskolá­nál magas a felvettek aránya, nem minden, érdemes azt is megnézni, hogy a diákok egye­temen vagy főiskolán tanulnak- e tovább. Sőt, az is számít, hol, mennyit fejlődtek a diákok. A 295 rangsorolt, magyaror­szági gimnázium közül me­Sokat számít, mennyit fejlődnek a diákok a középiskolában töltött évek alatt. gyénkből a belvárosi és a Rózsa került be az első százba. A szakközépiskolák között dicső­ség a Széchenyi nyolcadik he­lye, s tény, hogy a gyulai Göndöcs Benedek zárja az or­szágos listát a 392. hellyel. Mű­vészeti szakközépiskolák kö­zött jól szerepel a Bartók Béla zeneiskola, amely tavaly a má­sodik legjobb volt az országban a felvételi szempontjából. Nyelvvizsga tekintetében már nem ilyen egységes a kép. A 2000-2003 között nyilván­tartásba vett 833 iskola között a 16. helyet foglalja el a belvárosi. Itt a felvételizők 97,1 százaléka bírt nyelvvizsgával. A Petőfi Sándor Gimnázium a 73., 70,8 százalékkal, a közgéként emle­getett Széchenyi a 111., 60,5 százalékkal. A Kner lnne Gim­názium alig maradt le, 119., 59,1 százalékkal. A Rózsa Fe­renc Gimnáziumnak és az Er­kelnek a 155. és a 160. hellyel kell megelégednie 52,5, illetve 51,7 százalékkal. Az első két­százban a gyulai Balcescu ro­mán és a békéscsabai szlovák gimnázium szerepel még a 148., illetve a .185. helyen. A bé­kési Szegedi Kis István Gimná­ziumban a diákok 32,3, a szar­vasi Vajda Péterben 36,9 száza­léka tett nyelvvizsgát. Táblázatunkban, amelyet a teljesség igénye nélkül állítot­tunk össze, arról olvashatnak, melyik iskola milyen felvételi eredményt ért el 2000—2003 között. A 2004-es adatokat te­kintve más a felvételi arány. Eszerint az ország 393 szakkö­zépiskolája közül a 13. legjobb a Széchenyi István, 19. a Bartók Béla zeneiskola. A gimnáziu­mok és a vegyes középiskolák között nem szerepel Békés me­gyei az első húsz helyen. Ha azonban azt nézzük, mennyit fejlődtek a gyerekek a középis­kolai évek alatt, akkor a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium az első a megyé­ben, az ország 245 gimnáziuma között a nyolcadik legeredmé­nyesebb iskola. Vegyes szakkö­zépiskolák között viszont a Intézmények a felvételi eredmények tükrében Felvételi Iskola neve Felvételi Tudományegyetemre Műszaki és agráregyetemre Főiskolára sorszám arány % felvettek % felvettek % felvettek % GIMNÁZIUMOK 21 Belvárosi (Békéscsaba) 84,78 44,7 11 30 71. Rózsa F. G. (Békéscsaba) 73,98 35,7 5,9 30 118. Erkel F. (Gyula) 66,25 28,8 6,8 33,2 123. Petőfi S. (Mezőberény) 64,48 31,3 6,9 25,4 180. Hunyadi J. (Mezőkovácshéza) 52,63 15,9 4,1 31,7 190. Karácsonyi J. (Gyula) 50,95 15,3 3,7 30,5 192. Kner 1. (Gyomaendrőd) 50,53 15,5 5 26,4 210. N. Balcescu (Gyula) 46,57 16,7 3,3 28 215. Szlovák (Békéscsaba) 45,31 4,7 0 40,6 MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 2. Bartók 8. (Békéscsaba) 64,44 _______________28,7 16 37,9 SZ AKKÖZÉPISKOLÁK 8. Széchenyi 1. (Békéscsaba) 51,06 14,3 1,8 28 21. Gépészeti (Békéscsaba) 42,20 3,6 8,1 29,2 106. Vásárhelyi P. (Békéscsaba) 23,59 4 3,5 15,5 124. Hugonnai V. (Békéscsaba) 21,82 4,2 0,3 16,2 Felvételi Iskola neve sorszám Felvételi arány % Tudományegyetemre felvettek % Műszaki és agráregyetemre felvettek % Főiskolára felvettek % SZAKKÖZÉPISKOLÁK 160. Kossuth L. (Orosháza) 18,02 5,2 1,4 11 201. Kereskedelmi (Békéscsaba) 14,2 2,3 0,2 12,9 223. Kemény G. (Békéscsaba) 13,14 0 1,5 12,3 244. Ruhaipari (Békéscsaba) 11,8 0.8 0.3 10,9 356. Mezőgazdasági (Szabadkígyós) 6,05 • 1,9 0 4,2 304. Bettiién G. (Gyomaendrőd) 9,02 1,4 1,4 7,1 392. Göndöcs B. (Gyula) 1,46­- ■­21. Táncsics (Orosháza) 54,31 ‘21,4 5,6 2,7 25. Vajda P. (Szarvas) 51,87 13,5 5,8 28,8 33. Evangélikus (Békéscsaba) 46,42 20,2 4,7 24,2 34. Péter A. (Szeghalom) 45,44 14,4 6,5 22,8 68. Tevan A. (Békéscsaba) 35,38 7,7 3 23,6 109. Ady E. (Sarkad) 22,62 4,9 2,2 13,2 121. TrefortÁ. (Békéscsaba) 16,42 2,2 1 12,1 129. Farkas Gy. (Békés) 13,26 2,9 1,4 9,1 131. Munkácsy M. (Gyula) 2,9 1,3 0,1 9,1 Sváb bál orosházi módra Országosan csökken a megtakarítók aránya felmérés Az átlagos takarékoskodók körülbelül havi 23 ezer forintot tudnak megspórolni Az orosházi német ki­sebbségi önkormányzat immáron negyedik alka­lommal rendezte meg a sváb bálát. Csete Ilona Korábban ez a fajta rendezvény - ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek - nem volt ismeretes a városban. Az első évben még mindenkinek el kellett magya­rázni, hogy a megérkezéskor csak a névjegyét találja a szá­mára kijelölt helyen, mert a te­rített asztalról neki kell gondos­kodni és amit hoz, azt fogyaszt.- Azóta a rutinos bálozók sze­met gyönyörködtető és ízletes hidegtálakkal, frissen, kemen­cében sült malaccal, csülökkel és a legkülönbözőbb gasztronó­miai finomságokkal érkeznek a bálba. Az est folyamán az isme­rősök egymást kínálgatják. A bálon a szórakozásé és a derűé a főszerep - tudtuk meg az idei sváb bál szervezőjétől, a kisebb­ségi önkormányzat első elnöké­től, Abonyi Lajostól. Minden évben a magyaror­szági németek ének- és tánc­kultúrájából kétszer 20 perces blokkot mutatnak be a meghí­vott csoportok. Az első évben az eleki, már három éve, így az idén is a babarci hagyományőr­zők ismertették meg az oroshá­ziakat művészetükkel. Színesí­tette a hétvégi rendezvényt a tombola, amelyet a résztvevők maguk ajánlottak fel. A zenét a mohácsi Karawanka együttes szolgáltatta, a jelenlévők legna­gyobb megelégedésére. Folyamatosan csökken a háztartások megtaka­rítási képessége 2003 májusa óta — számolt be felmérése eredmé­nyéről a GKI Gazdaság- kutató Rt. Mogyorósi Krisztina A visszaesés oka feltehetően a bérek növekedési ütemének lassulása, az átlagos reálbér kis­mértékű csökkenése, valamint a háztartások eladósodása, a felvett hitelek törlesztése. A városokban élők átlagos megtakarítása 23 százalék­kal, a községekben élőké pe­dig 41 százalékkal marad el az átlagtól, s ez a jövedelem- különbségekkel magyarázha­tó. A megtakarítás és a jöve­delmi helyzet között termé­szetesen összefüggés van. A legalsó jövedelmi kategóriába tartozó háztartásoknak csu­pán 4 százaléka tud félreten­ni, míg a magasabb jövedel­mű rétegeknél a megtakarí­tók aránya eléri a 46 százalé­kot. A megtakarítási képesség Budapesten és az ország me­gyeszékhelyein a legmaga­sabb, az itt élők az átlagosnál 40 százalékkal többet tudnak félretenni. Lapunk kérdésére néhány békéscsabai pénzintézet kép­viselője elmondta, hogy nem tapasztaltak visszaesést az utóbbi hónapokban a megta­karítások számában és össze­gében. Abban minden pénzin­tézet egyetértett, hogy a meg­takarítók legnagyobbrészt a 40-es 50-es korosztályból ke­rülnek ki, nekik van legin­kább lehetőségük és hajlan­dóságuk arra, hogy félrete­gyenek, illetve ők töreksze­nek leginkább a biztonságra. Egy pénzintézet békéscsabai kirendeltségének képviselője szerint ahhoz, hogy nem csökkent a megtakarítók szá­ma, hozzájárultak a bankok­nál meghirdetett akciós lekö­tések, kamatozások is. Ahhoz, hogy leginkább a középkor- osztály takarékoskodik, töb­bek véleménye szerint hozzá­járul az is, hogy a fiatalok egyre több áruhitelt vesznek igénybe, így a törlesztések mellett már nem marad mit félretenniük. A * t t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom