Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-22 / 93. szám

«BRÉKÉS megyei hírláp « ■ 2003. ÁPRILIS 22., KEDD — 7. OLDAL HACCP: űrben, Földön bevált Minél egyszerűbb, annál nagyobb segítség a konyhában Az élelmiszer betegséget is közvetíthet, s ez a kockázat a napközikonyhákra, étter­mekre és büfékre különösen nagy felelősséget ró. A haté­kony megelőzésben segit a HACCP veszélyelemzésen alapuló módszer, mellyel az európai uniós csatlakozáshoz közelítve egyre több helyen találkozhatunk. Ennek közét­keztetésben és vendéglátás­ban való bevezetéséről és gya­korlati alkalmazásáról tartot­tak előadást Szarvason. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szarvasi Városi Intézete tavaly indította el a 6-10 éves korú gyermekek táp­lálkozás-egészségügyi prevenci­zelmúltban a Szarvas-környéki gyermekélelmezési konyhák élelmezésvezetőinek szerveztek előadást a HACCP-rendszer beve­zetéséről. Tanácsokkal a téma szakértője, Sósné dr. Gazdag Má­ria szolgált. A HACCP veszélyelemzésen alapuló megelőző módszer, amely a munkafolyamat kritikus pontjaira összpontosít, s az élel­miszerbiztonságra vonatkozó naprakész ismerteket ad. Töre­kedni kell rá, hogy a konyhák minél egyszerűbb és segítőbb, a helyi sajátosságot szem előtt tar­tó rendszert dolgozzanak ki. Eh­hez végig kell gondolni azokat a veszélyforrásokat, amelyekkel reálisan számolhatnak a kony­hai munkafolyamat során. Ez le­het többek kö­Pörkölt a kozmoszba A HACCP-rendszert az űrhajósok biztonságos élelmezésére a NASA dolgozta ki. A szovjet űr­hajósoknak annak idején Szentpétervárott ké­szítették a speciális élelmet, ám 1980-ban, a szovjet-magyar közös űrrepüléskor Farkas Bertalan számára Magyarország is gyártott kon- zervet. Ebben a munkában Sósné dr. Gazdag Mária, a Konzervipari Kutatóintézet gyártmány­fejlesztésének akkori irányítója is részt vett. Az intézet kísérteti üzemében többek között mar­hanyelv aszpikban, székelykáposzta és pörkölt került apró darabokban, folyadék nélkül a kon­zervdobozokba. A készítéskor vigyáztak rá, hogy ne éljenek túl mikroorganizmusok. Egy mintához négyezer elem mintát kellett eltenni, és megőrizni a visszatérésig. E körültekintő el­járás 95 százalékos biztonsággal garantálta, hogy az élelmiszerben nincs veszélyes anyag. zött fertőtlení­tőszer formá­jában kémiai veszély, állati kártevők, élősködők for­májában bio­lógiai veszély, vagy látható fizikai ve­szély. A ren­dezvényen az élelmezésve­zetők is szót kaptak. Volt, aki a HACCP- rendszer bü­rokratikus ter­heire panasz­kodott, más ós programját a Természet, Egészség, Táplálkozás Közcélú Alapítvány támogatásával, az Or­szágos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet szakembe­reinek közreműködésével. A kö­viszont a ked­vező tapasztalatáról számolt be. Elmondta, a kollektíva elfogad­ta, az ezzel járó feladat automa­tikusan része lett a napi tevé­kenységüknek. CS. R. SZÉLHÁMOS CORO» BÉLA KARIKATÚRÁJA) Az európai polgárra inkább jellemző, hogy mielőtt megvásárol valamit, tájékozódik ARCHIV FELVÉTEL EU: a megelőzésen a hangsúly Előnyös lenne a kistérségi hálózat a fogyasztóvédelemben A fogyasztóvédelem talán nem olyan fajsúlyos téma első hallásra, még az unióban sem, mint a legnagyobbak: a kül-, az agrár- vagy a verseny- politika. Mégis, az utóbbi evekben mindhárom­nál gyorsabb ütemben értékelődött fel Európá­ban, elsősorban az unió nagy állat- és élelmi- szerbotránvai után „nyerte” elsőrangú tekinté­lyét. Megyénkben Kiss János vezeti a fogyasztó- védelmi felügyelőséget, őt kérdeztük a küszö­bön álló csatlakozásra való felkészülésről.- Jelenleg a vezérelvünk az ellenőrzés - mondta a vezető, - Szisztematikusan járjuk a boltokat, vizs­gáljuk a szabálytalanságokat és bírságolunk. Az unióban már egészen más szerepe lesz a fogyasz­tóvédelemnek, elsősorban a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Az európai polgárra ugyanis inkább jellemző, hogy mielőtt megvásárol valamit, tájéko­zódik. Ott sokkal nagyobb szerepe van a megelő­zésnek, mint a mi rendszerünkben.- Akkor önöknél is megszűnik a boltról boltra járás a csatlakozás után?- Az eddigi tájé­koztatások szerint valóban ez a terv. A fogyasztóvédelem konkrét feladata az lesz, hogy nagyobb lélegzetű felmérése­ket végezzen, tájé­koztató kiadványo­kat szerkesszen. Mindjárt itt az aktuá­lis példa, a húsvét. Informáljuk majd a lakosságot például, hogy hol, milyen sonkát kap, amelyről előzetes adatok alapján pon­tos képünk lesz. Megszűnnek ezzel párhuzamosan a szúrópróbaszerű ellenőrzések és a helyszíni bír­ságolások is.- Azt nyilatkozta korábban a fogyasztóvédelem európai főbiztosa, az ír David Byme, hogy rengeteg minden tartozik tárcájához: a fogyasztóvédelem és a fogyasztók jogai mellet az élelmiszerbiztonság, a közegészségügy, az állategészségügy, sőt még az ál­latok jóléte is.- A fogyasztóvédelemhez a mai Magyarorszá­gon is sok minden tartozik, úgy szoktam érzékel­tetni, hogy a fagylalttól a temetőig. Az élelmiszer- és műszaki biztonság is a mi területünk, ezen kívül olyan feladatunk is van például, hogy a határon el­lenőrizzük a kimenő buszokat, vizsgáljuk, ki végzi a személyszállítási tevékenységet, biztosított-e, hogy biztonságban vissza is térnek az utasok.- Sőt, van hogy meg sem állnak a határnál. Né­hány hónapja tudósítottunk arról, hogy román kol­légáikat fogadták. Akkor az is szóba került, hogy a megyei fogyasztóvédelem is látogatást tesz alkal­manként Arad megyei kollégáinál.- Igen, gyakorta rendezünk tapasztaltcseréket. Az ilyen, fogyasztóvédelmi alapokon nyugvó nem­zetközi kapcsolat mondhatom, úttörő, másutt nem jellemző az országban. Azt gondolnánk, hogy a ro­mánoknak sok tanulnivalójuk lehet hozzánk ké­pest, de vannak olyan ellenőrzéseik, amelyek bi­zony fejlettebbek a mieinknél. Ez a kapcsolat egyébként rendkívül jól illeszkedik az uniós hatá­rokon átívelő együttműködési szisztémához, olyan is előfordul, hogy tapasztalatcseréink alatt egymás területén ellenőrzést végzünk.- Az elején utalt arra, hogy az uniós polgár más­ként áll a fogyasztóvédelemhez, vagyis ez a fajta kü­lönbség nem csak megye és ország, hanem az or­szág és Európa között is fennáll...- Igen, és ennek kezelése szerintem rendkívül lényeges kérdés. Véleményem szerint a csatlako­zás után nem lenne szabad azonnal háttérbe szorí­tani a hagyományos fogyasztóvédelmet. A magyar polgárok még nem rendelkez­nek azzal az önér­dek-érvényesítési kultúrával, mint nyugati társaik. Ezért én szétválasz­tom a fogyasztóvé-, delmet. Az állami rendszer EU- konform módon a nagyléptékű ügyek­kel foglalkozna, a konkrét helyi pana­szokra pedig — a regionalitás elvét figyelembe véve — felállíthatnánk egy kistérségi hálózatot. Mert ha a Békés megyei vidéken élő fogyasztónak a szege­di regionális fogyasztóvédelemhez kell majd for­dulnia, az egyáltalán nem mondható hatékonynak. Ezt tízéves tapasztalatom alapján mondom. Van­nak olyan vélemények, hogy a helyi fogyasztóvé­delmi problémákat a jegyző hatáskörébe kellene utalni: ez pedig azért nem jó, mert rengeteg olyan ügy van, amely bonyolultságát tekintve még raj­tunk is kifog. Ezért kellene legalább kistérségi szinten egy-egy területi fogyasztóvédelmi felügye­lőnek lennie, akár kapcsolt munkakörben. Az ál­lami szervezet pedig végezhetné az uniós szabá­lyozással összhangban a hosszabb távú, elsősor­ban a megelőzésre és a biztonságra épülő felada­tokat. Nos, ezekre a megoldásokra konkrét javas­latot tettem, aztán hogy mi lesz valójában, és ho­gyan működik majd a rendszer, még nem tudjuk. VANDLIK JÁNOS Folyamatban az egységesítés Arról, hogy miként alakul a megyei szabálysértések, illetve a bírságok mértéke az országoshoz képest, a felügyelőség vezetője elmondta:- Nálunk az egyik legalacsonyabb a szabálysértések és ter­mészetesen ebből adódóan a bírságok aránya is. Ami azért mégsem csak ebből adódik, mert figyelembe vesszük a me­gye anyagi, gazdasági helyzetét akkor, amikor egyes sza­bálytalanságoknál a bírság mértékét illetően döntést hozunk. Természetesen a törvényi előírásokon belül maradva, de azért méltányosan szoktunk eljárni. Ily módon a megyék kö­zött az utolsó helyen szerepelünk „bevétel” szempontjából. Ez téma volt különben a közelmúlt országos konferenciáin is, úgyhogy folyamatban van bizonyos egységesítés. Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásává készült. ________Nézőpont ________ Ne kik már nyűt a pálya Magyarország 2004 májusá­ban - más ál­lamokkal együtt — be­lép az Euró­pai Unióba. Állandó rova­tunkban is­mert, vagy kevésbé ismert embereket kérdezünk meg a témáról. Ezúttal Radics László szarvasi autóvilla­mossági szerelőhöz (képün­kön) fordultunk kérdésünk­kel.- Tizennégy évvel ezelőtt, az el­ső adandó lehetőséget kihasz­nálva lettem vállalkozó. A mű­helyemet az autóipar technoló­giai fejlődésével lépést tartva fej­lesztettem. Az új eszközöket, a szakirodalmat két okból sem spórolhatom meg. Egyrészt a szakmai felügyeleti szervünk rendszeres ellenőrzést tart, vala­mint az ügyfélkörömet is csak úgy tudom megtartani, ha folya­matosan magas színvonalú és megbízható szolgáltatást nyúj­tok — kezdte Radics László, aki az európai uniós csatlakozással kapcsolatos várakozásait még­sem a szakmai siker szemszögé­ből fogalmazta meg. A uniós tagság jelentőségét a négy gyer­meke jövője szempontjából ér­tékeli nagyra.- Egész életemben a gyerme­keimbe invesztáltam. Számom­ra ők jelentik a jövőt, nagyon büszke vagyok rájuk. Az uniós tagság egy sor lehetőséget tár eléjük. Azon vagyok, hogy ezek­kel élni tudjanak. Abban a világ­ban igazán a szellemi tőkével ér­vényesülhet az ember. Amikor a családban a terveinkről beszé­lünk, a tudás, a szakismeret fon­tossága is szóba kerül. A gyer­mekeim számítógép-ismeretet, idegen nyelveket tanulnak. Ket­ten már dolgoznak, egy főisko­lás, a legkisebb most érettségi­zik. Nekik már nyílt a pálya, ezért is szavaztam igennel a csatlakozásra. Fogalmak, kérdések, vélemények Versenyképesebbek a piacon Védik a nőket, időseket, gyerekeket Többet ér egy szónál Európai uniós oldalunkon most a fogyasztóvédelemmel kapcso­latos kérdéseket vesszük sorra. Ehhez áll közel a HACCP- rendszer bevezetésének köve­telménye, hiszen a minőségi szolgáltatás ugyancsak a fo­gyasztók érdekeit helyezi elő­térbe. Mához egy hétre az idegen- forgalom szerepel összeállítá­sunk középpontjában. A téma azért is fontos, mert ez lehet a jövőben megyénk húzóágazata. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, il­letve általában az uniós csatla­kozással kapcsolatban. Címe­ink: 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió. A fogyasztóvédelem kereskede­lemmel kapcsolatos kérdéseit az Európai Unió kiemelten fon­tosnak tartja, mivel az unió minden, jelenleg 350-380 mil­lió, a 2004-es bővítést követően mintegy 470 millió lakosának mindennapjait érinti, közér­zetét jelentősen befolyásolja. Az EU fogyasztóvédelmi politikája öt fogyasztói alapjogra épül. (A fo­gyasztók egészségének és bizton­ságának valamint gazdasági érde­keinek védelme, a fogyasztói jo­gokról való tájékoztatás és azok oktatása, a jogorvoslathoz, illetve a kárigények érvényesítéséhez való jog, a fogyasztók érdekképviselet­hez való joga.) Az unió ezek men­tén alakította ki azokat a közösségi jogszabályokat, amelyek betartása kötelező a tagországok számára. Magyarországon a fogyasztóvé­delmi jogszabályok betartása csak­nem egymillió vállalkozást, 10 mil­lió hazai lakost, s évente mintegy 3-5 millió külföldi vendéget érint. Ma már a hazai vállalkozások is kezdik felismerni, hogy a fogyasz­tóvédelmi jog számukra nem fel­tétlenül szükséges rossz, hanem gazdasági érdek. Az Európai Unió felfogása szerint ugyanis - ezt az amszterdami szerződésben fogal­mazták meg -, a fogyasztóvéde­lem fontos eleme a gazdasági ver­senynek. Azok a vállalkozások, amelyek odafigyelnek a fogyasz­tókra, sőt, a jogszabályokon túl egyéb fogyasztóbarát intézkedése­ket is hoznak, versenyképesebbek a piacon, mint azok, amelyek ezt nem veszik figyelembe. Az európai fogyasztók ugyanis ma már a plusz szolgáltatásokat is elvárják. Piaci hátrányba kerülnek azok a vállal­kozók, amelyek nem tesznek ele­get ezeknek a követelményeknek. (FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM, GAZDASÁGI ________ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUMI Hatálybalépés: július 1-jén Magyarország a csatlakozási tár­gyalások során vállalta, hogy tel­jes egészében átveszi az európai unió fogyasztóvédelmi közösség vívmányait. Sem átmeneti men­tességet, sem speciális igényt nem nyújtott be, így a fogyasztó- védelmi fejezetet az elsők között sikerült ideiglenesen lezárni. Magyarországon a fogyasztó- védelmi jogharmonizáció csak­nem befejezettnek tekinthető. A több éves folyamat eredménye­ként mintegy 50 új, illetve mó­dosított jogszabály született és lépett életbe. Néhány jogsza­bály - a szavatosság és a jótál­lás, a termékfelelősség, a fo­gyasztóvédelmi békéltető testü­letek eljárásáról, valamint az EU tagállamok fogyasztóvédelmi szervezeteinek magyarországi kezdeményezési jogáról szóló, idén július 1-jén lép hatályba. (FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM, GAZDASÁGI _______ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM) Az Európai Unióban a fogyasz­tóvédelem a lakosság három speciális rétege számára ki­emelten fontos kérdés: egyrészt a nők számára, akik sokkal gyakrabban és többet vásárol­nak, mint a férfiak, másrészt az idősek számára, akik kiszolgál­tatottabbak, harmadrészt pedig a gyermekek számára, akik a reklámokkal, akciókkal, cso­magolással könnyebben befo­lyásolhatók, mint a felnőttek. Nagyon sok tévhit kering a fo­gyasztóvédelem körül. A vállalko­zások úgy vélik, túlzott követel­ményeknek kell megfelelniük. El kell azonban fogadniuk, hogy ko­rántsem túlzott az az igény, hogy az árakat feltüntessék, hogy a tájé­koztató címkéket elhelyezzék, vagy hogy azokat magyarul (illet­ve az adott ország nyelvén) jelen­tessék meg. Tévhit az is, hogy az ezzel kapcsolatos többletmunka és költség nem térül meg, hiszen a fejlett piacokon ezek hiánya ma már versenyhátrányt jelent. Tény, hogy jelenleg a fogyasztóvédelmi jogszabályok közül ennek betartá­sával és betarttatásával van a leg­több gond. Nem jelent vigaszt, hogy a többi csatlakozó országban sem jobb a helyzet. Az Európai Unió a 2002-2006 közötti időszakra elkészítette az V. középtávú fogyasztóvédelmi stra­tégiáját és akciótervét. Ez már a 2004-ben csatlakozó országok, így Magyarország számára is kötelező érvényű lesz. A stratégia három fő célkitűzést határozott meg: az egységes, magas szintű fogyasztó- védelem megvalósítását, a fo­gyasztóvédelmi jogszabályok ha­tékony végrehajtását, a fogyasztó- védelmi szervezetek bevonását az uniós politikába. (FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM, GAZDASÁGI ______ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom