Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-05 / 80. szám
hétvége 15. OLDAL EletMód Regényeit keresik Szabó Pál Kossuth-díjas író száztíz éve született Biharugrán, róla vall leánya, Bertalan Ágnes. 16.oldal Vámos Miklóst olvassák „Nem zavar, ha nem én vagyok a legnagyobb magyar író” — mondta békéscsabai közönségének. 17. oldal FOTÓK: PETÓft NEPS/BOSNYÁ* JÁNOS Űrhajósok folyosója A kecskeméti Repülőkórház megalapításának 50. évfordulóját ünnepli. A Hírős Város nem kevésbé hírős katonai kórháza a mai napig nem csak arról nevezetes, hogy itt válogatták ki annak idején az első magyar űrhajósjelölteket, s az első magyar önkéntes világ- űrjáró-jelöltet - Anettkát - is itt vizsgálták, de arról is, hogy itt szűrik évről évre az ország valamennyi harci pilótáját, pilótajelöltjét, katonai ejtőernyősét, búvárját, valamint a repüléseket kiszolgáló és biztosító földi állományt, neves művészeket és közéleti személyiségeket. A város és a térség egyik kiemelkedő gyógyító intézményeként él az emberek tudatában a Repülőkórház. Földön jár a Repülőkórház A nevezetes barokamrában pilóták ülnek a székeken. Perceken belül kezdődik a „felszállás”. Bezáródik a zsilipajtó.- Néhány napja azokat a fiatalokat vizsgáltuk, akik Kanadába repülnek, hogy ott már az új, Gripen vadászgépekre képezzék ki őket - mondják az orvosok. Néhány éve még jószerivel két különálló intézmény működött itt: a kecskeméti Honvédkórház és a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet. Az egyesüléssel páratlan egészségügyi központ jött létre: folyosóin nem ritkán a környékbeli betegek mellett harci püóták, búvárok, ejtőernyősök, és olykor űrhajósjelöltek, űrhajósok is feltűnnek!' A katonaorvosok az évtizedek alatt hírnevet szereztek maguknak a városban, és térségben. A Honvédség átalakítása során mindenki ragaszkodott ahhoz, hogy Kecskeméten megmaradhasson a civü lakosság gyógykezelésének lehetősége. Jó ez az orvosnak, és a betegnek egyaránt.- Tagadhatatlan, hogy nehéz időszakot élünk mostanság is - kezdi a beszélgetést dr. Pozsgai Attila orvos-ezredes, a kórház főigazgatója. - Az ötvenedik évforduló ünnepségeire, a csapatzászló adományozása közben kell sajnos kitalálnunk, hogyan hajtsuk végre a drasztikus létszámcsökkentési parancsot az intézményben. A kórház és az itt dolgozók számára is a legjobb megoldást próbáljuk kialakítani, de ez nagyon keserves döntéseket igényel. Szóval zajlik az élet.- A Repülőkórház mindig különleges intézmény volt.- A kezdetek óta arról is ismertek vagyunk, hogy ide járnak szűrővizsgálatokra a hírességek. Sok olyan neves művészszel, televíziós személyiséggel, politikussal találkozhattak az intézet folyosóin a kecskemétiek, akiket egyébként ritkán láthattak volna „emberközelből”. Jelenleg mi végezzük a Magyar Honvédség teljes vezetésének, vezérkarának és kiemelt parancsnoki állományának szűrővizsgálatait is.- A Repülőkórház nem csak a repülőorvostan egyik fellegvára Magyarországon, hanem tudvalévőén az űrkutatásé is. Folyik mostanság is ezzel kapcsolatos kutatás?- Igen ^Pályázati alapon részt veszünk a Magyar Űrkutatási Iroda kísérleteiben: az űrhajósok egyensúlyszervi érzékelésével kapcsolatos vizsgálatokban, vagy az emberi információ-feldolgozási képességek vizsgálatában. Állatkísérleteink során pedig a súlytalanság hatására az izomzat- ban, a csontozatban fellépő változásokat kutatjuk. Emellett a Repülőkórházban külön csoportja működik a Magyar Asztronautikai Társaságnak Magyari Béla elnökletével. A kórház valamennyi osztályának megvan az ambuláns rendelése, s van még önálló bőrgyógyászati, nőgyógyászati, reumatológiai és fogászati szakrendelése is. Intézményünk nyitott, vagyis civü betegeket is fogad és részt vesz a sürgősségi ügyeleti rendszerben. Évente mintegy 6500 fekvőbeteget ápolnak itt és közel 180 ezer járóbeteget látnak el, két és fél éve a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi karának kihelyezett Repülő és Űrorvosi Tanszéke is itt működik. Jelentős összeggel támogatja ezt Kecskemét városa és Bács-Kiskun megye. A Repülőkórház teljes mértékben eleget tesz a NATO- tagságból eredő és rá háruló kötelezettségeknek és készül a további, ilyen feladatok végrehajtására. Betegünk volt Hofi Géza. Dr. Pozsgai Attila orvos-ezredes, a Repülőkórház főigazgatója azt mondja: fantasztikus ember volt, olyasvalaki, aki mindig kötelességének érezte, hogy szórakoztassa a körülötte lévőket. Nagyon szerették.- Egy éjjel, amikor itt feküdt nálunk, a kecskeméti püóták alaposan megtréfálták. A művész urat azon az emeleten szállásolták el, ahol az éppen szűrésre érkező püótákat. A pilóták az éjszaka közepén szereztek valahonnan orvosi és műtős köpenyeket, szájmaszkokat: beöltöztek, és legmélyebb álmából keltették fel Hofit. Vittek magukkal egy betegszállító kocsit is, azzal, hogy most azonnal viszik műteni. Hofi sápadtan bámult rájuk. - „Éjfélkor?” - kérdezte értetlenül, az órára pülantva. „Most érkeztek meg a laboreredmények, tessék sietni, azonnal kezdődik a műtét!”- Hofi remegve már-már felkászálódott a tolókocsira, amikor az egyik pilóta elnevette magát. A többiek sem bírtak magukkal, dőltek a röhögéstől. Amit azok Hofitól kaptak! Zengett a folyosó, s voltaképpen reggelig keüett engesztelni a művész urat, míg megbékélt. Persze megtalálták ennek a módját! Nagy titkolózás közepette érkeztek a kecskeméti Repülőkórház (az akkori ROVKI) épületébe az első magyar űrhajós- jelöltek 1977-ben. Az előkészítő munka a legnagyobb titokban négy esztendeig tartott.- Az űrhajósjelölteket Kecskeméten válogatták. Amikor a szovjetek az 1976-os Interkozmosz-értekezleten bejelentették, hogy közös űrrepüléseket terveznek, azonnal lázas tervezgetés kezdődött.- A magyar űrhajós a negyedik volt a sorban. Hogyan döntötték el a sorrendet?- A szovjetek három országot soroltak előre: Csehszlovákiát, az NDK-t és Lengyelországot. Őket akarták először „megreptetni”. Csakhogy a lengyelek tiltakozA barokamra segítségével modellezni lehet a repülés közben fellépő nyomásviszonyokat. Egyszerre hat személyt vizsgálhatnak a kamra belsejében, mely leginkább egy kisre- pülőgép utasterére emlékeztet. Minden bent tartózkodó pulzusát, vérnyomását, EKG-ját követik figyelemmel a nyomásváltoztatás során. tak: ők nem következhetnek a németek után! Az oroszok engedtek. A három kiemelt ország után aztán jött a többi. Mégpedig az orosz ábécé sorrendjében. Ennek megfelelően mi Bulgária után következtünk. Vagyis elmondhatjuk, a világon mi vagyunk a 7. nemzet, aki kijutott a világűrbe!- Beleszóltak az űrhajósjelöllek kiválasztásába?- Nem. Annyit kötöttek ki az oroszok, hogy a gyakorlatnak megfelelően első osztályú vadászpilóta legyen, mert őt egyszerűbb kiképezni. A válogatás azzal kezdődött, hogy először egy bizottság átnézte az összes szóba jöhető püóta egészség- ügyi kartonját. A 95-ből 37-et találtunk alkalmasnak arra, hogy berendeljük Kecskemétre, a ROVKI-ba. Közülük tízen már eleve nem vállalták: 27 jelölt érkezett hozzánk.- Tudták, mire vállalkoznak?- Természetesen. És mindannyian nagyon akartak repülni, a magyarok közül elsőként feljutniavüágűrbe! 1977júliusá- ban két hétig tartott a válogatás. Forró, perzselő nyár volt, de kiváló hangulatban telt a két hét.- Volt-e rivalizálás ajelöltek között?- Nem, de nem is lett volna értelme. A vizsgálatoknál a legkisebb gond is kizáró ok volt. Elek Laci például, aki kiválóan bírt minden terheléses vizsgálatot (igazi bikaalkat), azon „bukott meg”, hogy egy oldalon hat tömött foga volt. Buczkó Imre szintén nagy eséllyel pályázott. Annyira akart űrhajós lenni, hogy - talán ezért - egy gyomorfekély kezdődött nála. Farkas Bertalannál is találtak egy kis problémát. Nem nőtt ki a bölcsességfoga, s ez kizáró ok lett volna, de Farkas Bertalan ezután kioperáltatta. BÁN JÁNOS A pilótákért élnek Dr. Csengery Attila, nyugállományú orvos ezredes, a repülőkórház repülőorvosi igazgatója csaknem negyven éve teljesít katonai szolgálatot Kecskeméten, s ebből 36 esztendőt a Repülőkórházban dolgozott. Munkája egybeforrott a vadászpilóták sorsával. Évtizedek óta kell döntenie, melyik püó- ta repülhet továbbra is, s melyiknek kell egészség- ügyi okok miatt otthagynia ezt a szakmát.- Ez a hivatás mindenekelőtt emberiességet igényel. A pilótákért élni! - ez volt mindig is a jelszavam. S hogy sikerült-e mindvégig megőrizni az emberiességet, mint vezérlőelvet? Azt hiszem, igen. Sokszor nekünk kellett egy-egy püóta letiltásakor mindent megtenni, hogy felemelt fővel távozhasson. Vagy nekünk keüett észlelni azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek bizony arról tanúskodtak, hogy egy-egy püóta félni kezd a repüléstől. Figyelnünk kell rájuk, mert egy püóta csak egyszer tévedhet. Antikor találkozom volt püótákkal, úgy érzem, szeretettel, és tisztelettel viseltetnek irántam, és ez számomra mindennél nagyobb elismerés.- A legnagyobb élménye?- Azokra az esetekre emlékszem a legszívesebben, amikor egy-egy pilótát sikerült súlyos betegségből „visszahoznunk” a katonai szolgálatba. Volt, akit komoly egyensúlyideg-gyuüadásból tudtunk úgy kigyógyítani, hogy még MiG-21-es vadászgépen bonyolult műrepülési figurákat mutathatott be. De akadt, akit rákos betegség vagy infarktus után sikerült visszaültetni a repülőgépre. Az ajtóm mindig nyitva állt és áü a pilóták előtt. Másfajta élmény, de óriási örömömre a 60. születésnapomon repülhettem egy L-39-essel. Óriási élmény volt. Jó volna, ha minden repülőorvos kipróbálhatná ezt, mert mély nyomot hagy az emberben, és kihat a munkájára is. A katasztrófacsoport készen áll Dr. Szabó Gábor orvos ezredes, klinikai igazgató, főigazgató-helyettes: - A hivatásos katonaorvosok közül alighanem én dolgozom legrégebben a kórházban. 1979-ben kerültem ide, alorvosként, majd egymás után szereztem meg a sebészeti, a katonai orvostani és repülő orvostani szakvizsgákat. Hat éve lettem az intézet klinikai igazgatója, közben továbbra is aktívan dolgozom sebészként, mint a sebészeti osztály vezetője is.- A kórház helyzete szorongatott?- A költséghatékony gyógyítás a beteg rovására nem mehet. Amíg én itt leszek, minden beteg meg fogja kapni a szükséges gyógyszereket és kezelést. Csak ez számít. Eddig szakmai kompromisz- szumok nélkül sikerült állnunk a sarat, noha ez véráldozatokkal is járt. Személyes siker, hogy a korábban zárt kórház ma a megyéé is.- A kórház katonai intézmény is. Mü jelent ez?- Az áüandó készenlét mellett a katonai alkalmassági vizsgálatok biztosítását. Orvosaink pontosan tudják, hogy a különböző katonai beosztásokban müyen egészségügyi feltételeknek kell megfelelni. Az ország NATO-tagságából is hárulnak ránk bizonyos feladatok.- Az ön nevéhez is kapcsolható az országban egyedülálló katasztrófacsoport létrehozása- A mobü katasztrófacsoport egységei jelenleg a kórház udvarán állnak, „összecsomagova”. Feladatunk, hogy katasztrófa esetén 24 órányi felszereléssel (egy-két órán belül) a helyszínre vonuljunk, és lássuk el a sérülteket. Mintegy száztagú az áüományunk. Konténerműtőnk alkalmas a helyszínen életmentő beavatkozásokra. Ez a gyorsan mobilizálható csapat több gyakorlaton részt vett már, de szerencsére éles bevetésen még nem keüett bizonyítanunk. i k
