Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-18-19 / 295. szám

6 Hétvégi magazin 1999. december 18-19., szombat-vasárnap Verselő Karácsonyest GYILKOLÁS IDEJÉN A szent karácsony meghitt éjjelén, Embermilliók csillagot várnak: Új megváltóját ennek az őrült, Vérben fetrengő, szennyes világnak.. Bombadörejtől rázkódik a föld, Véres hullákat nyeldes a tenger. Világvárosok omolnak porba, Olcsó az élet, pusztul az ember. Szent karácsonyest kis Jézuskája Sok boldog otthont romokban talál: S Isten képmása cafattá tépve Fekszik alatta, arat a halál. Megátalkodott démoni erők Elvakult dühe halmozza a kínt, S gyötört emberek megriadt lelke — Már-már az égre hitetlen tekint. Karácsonyfákon gyújtott gyertyaláng, Szelíd világa halvány gyenge fény: Káinok lelke homályba fonja, Művelt gonoszság vakult éjjelén. Megrendült lelkű embermilliók, Békére, hitre, vigaszra vágynak: S karácsony estén isteni jelként, Vezércsillagot, megváltót várnak. (1994. december) A jövő hé­ten, decem­ber 21-én lesz 55 éve annak, hogy Deb­recenben összeült az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, amely más­nap megvá­lasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. December 21-e azóta a demokrati­kus Magyarország ünnepe. Az eseményre a nemzetgyűlés egyik tagjának, a tüzesgyarmati Hegyesi Jánosnak (képünkön) a versével emlékezünk. A költő a verset Tildy Zoltán későbbi köztársasági elnök kérésére írta azokban a na­pokban. A BIER NON-STOP KFT., | Szeghalom, Szabolcs vezér | út 12-14. szám alatti telephelyén (volt Herbaria) f tárolásra, munkavégzésre | I alkalmas csarnokokat (200-500 m) | kínál bérbeadásra. t Bővebb információt a lh(<) 371 377 vagy a 06 (30) I "9988-108 számú telefonon Furkasinszki András k | ügyvezető igazgató ad. ^ | A KOMORNYIKOK KIRÁLYA ISKOLÁT NYITOTT A SZIGETORSZÁGBAN HYPPOL1T, A LAKÁJ IS TANÍTHATNA LONDONBAN Jean, James vagy a felejthetetlen Ilyppolit: egyre megy. Ko­mornyikok, lakájok, inasok, akikre szükség volt egykor, s akik ma is rangot adnak a háznak. Ivor Spencer-nél jobban ezt sen­ki sem tudja. A 63 esztendős úr a brit szigetország legképzet­tebb szakmabelije. Ha nem így lenne, aligha tarthatna fenn bennlakásos iskolát London egyik legpatinásabb szállodájában, a Dorchester Hotelban. A kiszolgálás magasiskolájában (Inter­national School for Butler Adminis­trators) négyszáznál többen végeztek, mióta Spencer elhatározta: megosztja nem mindennapi tudását másokkal. A komornyikok királya nem csupán a brit előkelőségek számára képezi ki a sze­mélyzet parancsnokát, hanem az elő­városi villákban élő amerikai multimil­liomosoknak, német, francia ipaibá- róknak. Ivor Spencemek van egy titkos lis­tája azokról, akik azonnal alkalmaz­nák a frissen végzetteket — még Ja­pánban is. Egyik tanítványa, l'aka- masza Yuki máris azzal tölti az idejét, hogy válogat a mosoly országából ér­kezett ajánlatok között. A tanulópénz persze nem kevés (9 millió forint), de rövid idő alatt megtérül, elvégre a ko­mornyikok átlagfizetése évente 9-10,5 millió forint. Az amerikaiak ennél még többet is megadnak. A komor­nyiknak nincs lakásgondja, fizetése mellett teljes ellátást élvez, és csak­nem akkora úr, mint az, akinek a szol­gálatába szegődött. S hogy mit illik tudnia manapság egy jól képzett inasnak? A hagyomá­nyos rutinmunkán túl, hogy reggelente ezüst tálcán átnyújtja urának a frissen vasalt újságot (!), miután/mielőtt kiké­szítette az aznapi programhoz illő alsó­neműt, inget, mandzsetta-gombot, öl­tönyt, cipőt, kalapot, szegfűt vagy ró­zsát a zakó gomblyukába, és mester­pincér módjára megterítette az asztalt, valójában tudásának csak a töredékéről tett bizonyságot. A szokásos „ujjgyakorlatok” közé tartozik a pezsgőfajták ismerete leg­alább száz évre visszamenőleg, az eligazodás a kaviár- márkák között éppúgy, mint a társadalmi érint­kezés legkitinomultabb Eperjes-Hyppolit tanár, vagy tanuló lenne szabályainak az útvesztőiben, jó komornyik köteles­sége úgy jelen lenni mintha ott sem lenne, és olyan tájékozottnak lenni, mintha mindig ott len­ne — akár po­litikáról, akár sportesemény­ről, akár társa­sági pletykáról van szó. Vi­szont nem lehet pletykás, a ház­ban és az ott la­kókkal történ tekről „még ön magával sem beszélhet... Ivor Spencer is kólájának hallga tói még ennél is többet tudnak. Illik úgy forgatniuk a fegyve­reket, mint a brit hadsereg le­gendás elit egysége, a SAS tagjainak, nem árt, ha a gépkocsivezetői jogo­sítvány mellé meg­szerzi a helikopterpi- lóta-képesítést is, s túszejtéskor sem jön zavarba. Autóveze­tési tudásának egyik próbája, amikor Bentley kocsival kell leküzdenie 150 akadályt olaj­jal, vízzel síkosított úton, anélkül, hogy az útszéli árokban köt­ne ki. Eközben csak jó pont, ha utasa (a munkaadó­ja) a hátsó ülésen úgy pezs­gőzhet, hogy az ital nem löttyen a ruhájára. Kulcsár László Ivor Spencer-nél? ________________Száz éve szentelték fel a templomot, közel hatvan éve a hangszert________________ Fe lújításra vár a néma szénási orgona 2000. július elsején ünnepli a nagyszénási evangélikus gyülekezet templomuk felszentelésének 100. évfordulóját. A Fejezetek a köz­ség történetéből című sorozat 1996-ban megjelent kötetében arról írnak a helytörténészek, hogy az orgona is régi vágya volt az egy­háznak, hiszen ezzel válhatott volna teljessé a templom berendezé­se — ez az óhaj 1939-ben fogalmazódott meg először. Marschalkó Jenő második felügyelő akkor javasolta, hogy a templom fennállá­sának 40. évfordulójára vásároljanak orgonát. A levéltárban fennmaradt adatok sze­rint a kerek évfordulóra nem sikerült megvalósítani a tervet. 1942 ben vi­szont Augster József és Fia orgonaépí­tő cégnél jelentkeztek a szállásiak — ám az előlegként kifizetendő pénz nem állt rendelkezésükre. Adamkovics Ádám és Marschalkó Je­nő felügyelők váltóbiztosítékot aján­lottak fel, majd megrendelték a hang­szert, az átadás idejét 1942. szeptem­ber elsejére kötötték ki. Az orgona tel­jes ára: 5230 pengő volt, amelyre a fe­dezetet júniusra sikerült teljes egészé­ben előteremteni. Dr. Zelinváry Szi­lárd országgyűlési képviselő közben­járására pedig a minisztérium engedé­lyezte az orgona építését, államsegély folyósítását is lehetővé tette. (A szar­vasiak felkínálták régi orgonájukból az alkatrészeket, amelyeket a nagyszénásiba majd be lehet építeni. Ezeket Borgulya Endre evangélikus tanító által a gyár kérésére Pécsre szál­lították.) A gyár nem tudta a kért ha­táridőre elkészíteni a hangszert, tekin­tettel a munkások katonai szolgálatára. Végül 1943 márciusában érkeztek meg az orgona alkatrészei Nagyszé­násra. Az avatási ünnepséget 1943. április 18-ára hirdették meg. Az akko­ri nehéz időkben egy nagyszerű össze­fogásnak lett az eredménye a templom orgonája, augusztusban pedig egy or­gonaalapot hoztak létre annak érdeké­ben, hogy az esetleges javításokra ké­sőbb legyen fedezete az egyháznak. Szerencsére sokáig nem volt szükség a pénzre. 1974-et jegyzett a naptár, ami­kor elektromos motorral és ventillátor­ral szerelték fel a hangszert. A 80-as évek elején, amikor a templom tető- szerkezetét javították, a beázás miatt komoly károk keletkeztek az orgonán, a sípok szeméttel telítődtek és a drága hangszer elhallgatott. Azóta is néma. — Több mint 160 év telt el azóta, hogy a nagyszénási pusztában elhin­tette az evangélikus hit első magvait az egyház, az akkor megszülető filiával. Azóta a magból tekintélyes fa terebélyesedett ki, amely hol dús lombbal, hol vihartépte ágakkal, de mindvégig folyamatosan szolgálta hí­veit. Talán az ezredfordulón, az egy­ház százéves templomában egy bol­dogabb, tisztább évezredért hangzik fel a gyülekezet imája. És ma, amikor az orgona évtizedek óta néma, talán érdemes lenne az elődük szép, régi eszméit feleleveníteni, hasonló össze­fogással újra működőképessé tenni a hangszert — fogalmazta meg Kulcsár Lászlóné helytörténész a nagyon is aktuális gondolatot. Mint megtudtuk, a templom korsze­rűsítésére, az orgona renoválására lét­rehoztak egy alapítványt Nagyszénás Evangélikus Egyházért néven. A számlán eddig erre a célra 311 ezer fo­rint gyűlt össze. Az orgonaszakértő felmérése szerint a felújítás 850 ezer forintot igényel. Az alapítvány számlá­jára (a helyi takarékszövetkezetben ve­zetett számla száma: 53300043­12010013) továbbra is várják az ado­mányokat. Csete Ilona A nagyszénási evangélikus templom abból az időből, amikor még szólt benne az orgona Helyüket vesztett értékek felfordult világunkban Mi van Kern Andrással mostanában? A címbeli felvetésre válaszolva első­re azt mondhatjuk: semmi külö­nös... Legfeljebb annyi, hogy megje­lent újabb lemeze (cd-je). Hogy ez újság és indokolja a kérdést? Ki tudja. Talán igen, talán nem. Azaz, annyiban mégis, hogy tudjuk, nagy­jából minden rendben van körülöt­te. Énekelni, mi több, kiénekelni magát az embernek persze akkor is szabad (sőt, kell!), ha „amúgy” semmi baja. Sokadszorra hallgatom végig a ,Mi van velem?” című albumot, keresve a kul­csot a megfejtéshez, de legalábbis az ap­ropóhoz. És érdekes, egyre máshol állí­tom meg a kazettát, hogy újra és újra ér­telmezzem az üzenetet, minden produk­ciók velejét, kiinduló pontját, amiért egy bizonyos pillanatban az alkotók arról döntöttek: ,,Csináljuk meg!” Talán itt a titok nyitja: „Végtelen az éj a Széna tér felett / Csontig hatol az au­gusztusi meleg / Meg egy ember, kezében tejkenyér / És ez az ember, ez vagyok én / Alkonyul már, de min­den oly forró, farme­rem a régi, meg vala­mi zakó / Valamit vi­szek, a kenyeret, és még az se biztos, hogy valahova megyek / Csak úgy ténfergek, csak úgy tán torgok itt / Pedig hetek óta, nem ittam semmit... / Csak a csillagok fogják a kezem, keresem a he­lyem, mondd, mi van velem?” így töpreng a címadó dal szövegét maga író Kern, aki­hez az egyik legnagy­szerűbb hazai zongo­rista, Másik János tár­sult zeneszerzőként. És ha már a neveknél tartunk, akkor Heilig Gábor, Presser Gá­bor, Sztevanovity Dusán, Geszti Péter és Dés László sem maradhat ki, s ugye, ők eleve márkát je­lentenek, mi több késztetést, hogy — mondjuk karácsony este — csendben leül­jünk egy kényelmes fotelbe és meghall- A legjobb, ha a művész az életéi- gassuk a Mi van ményeil kibeszéli magából velem?-et. /C&rn A«drae Mi VAN VELEM? Megjelent CO-n és kazettán. Kern András — némileg kapcsolód­va ehhez a dalhoz — azt fejtegette a pesti, Articsóka-étteremben a bemuta­tón, hogy tulajdonképpen ne magvas gondolatokat várjanak tőle, egyszerűen csak azt szeretné érzékeltetni, fokozot­tabb töprengésre késztető világunkban gyakran gondolkodhatunk azon, miért is nincsenek mostanában a helyükön az értékek, miért a színésznek kell tévé­műsort vezetnie, holott a színpadon lenne az igazi helye, meg aztán, egyál­talán, hol is foglal helyet minálunk a kultúra? A művész, az ilyen kérdésekre vála­szolhat a barátjának egy kávéházban (ha akadnak még ilyenek), de legjobb, ha életélményeit kibeszéli magából. Sokféle stílusban, de azonosan erős hő­fokú érzelmekkel, mondjuk egy kazet­tán. (fábián) Öné a UßchaseltaM hitielés 'Békés Megyében!

Next

/
Oldalképek
Tartalom