Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

o 1999. október 7., csütörtök KÖRKÉP ®1 HP. Döntő lesz a bírói gyakorlat Jogszabályi módosítások a Munka Törvénykönyvébeti Idén augusztus utolsó napjai­ban lépett hatályba a Munka Törvénykönyvének módosítá­sa. A legfontosabb változá­sokról a Gyulai Munkaügyi Bíróság elnöke, Herendiné dr. Ádám Katalin tájékoztatta la­punkat. — Az 1992. évi Munka Tör­vénykönyvét több alkalommal módosították már a jogalkotók. Először 1995-ben, majd két év­vel később is történtek változ­tatások — mondta a munka­ügyi bíróság elnöke. — Ezzel párhuzamosan a közalkalma­zotti, a köztisztviselői törvény, valamint a bírák és ügyészek jogállására, továbbá a fegyve­res szervek hivatásos állomá­nyú tagjainak szolgálati jogvi­szonyára vonatkozó szabályok is változtak. Azon munkálta­tóknál, ahol üzemi tanács mű­ködik, lehetőség nyílik üzemi megállapodás kötésére. Ez he­lyettesíti a kollektív szerző­dést. Munkaviszony létesítésé­re a 16. életév betöltése után kerülhet sor, de a 16 és 18 év közöttiek változatlanul fiatal­korúnak minősülnek a munka világában is. E korosztályra speciális szabályok érvénye­sek. A 15. évüket betöltött fia­talok törvényes képviselőjük hozzájárulásával létesíthetnek munkaviszonyt az iskolai szü­net idején. Lényeges változás történt a munkáltatói jogutódlás kérdé­sében is. Ha a jogutód munkál­tató 1 éven belül megszünteti a munkaviszonyt, úgy a jogelőd és a jogutód munkáltató együtt perelhető. Módosítás történt az öregségi nyugdíjkorhatárral kapcsolatos felmondásban is. Ezentúl önálló felmondási ok is lehet az öregségi nyugdíj- korhatár betöltése, ám megma­radt a korábbi szabályozás sze­rinti 5 éven belüli védettség. Ezen idő­szakban csak kü­lönös in­dokkal szüntet­hető meg a munka- viszony. A fel­mondási tilalmak vonatko­zásában lényeges változás: a tilalom időszaka alatt is kéz­be adható a felmondás azon kitétellel, hogy a felmondási idő kezdete a tilalmat követő nappal indul. A rendkívüli felmondásra vonatkozó határ­idő minimum 15 nap, maxi­mum 1 év. A jogellenes munkaviszony­megszüntetés esetén belép a bíróság mérlegelési lehetősé­ge. Ha a dolgozó nem kéri a munkaviszony helyreállítását vagy a munkáltató ettől elzár­kózik, a bíróság az eset körül­ményeinek mérlegelése alap­ján 2-12 hónapig terjedő vég- kielégítési kötelezettséget ró­hat a munkáltatóra. A bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a munkáltatótól elvárható-e a to­vábbfoglalkoztatás . A módosított Munka Tör­vénykönyve előírja, hogy a munkáltatónak kötelessége ve­zetni a nyilvántartási okmányo­kat. A jelenléti és túlóraívek se­gítségével így nyomon követhe­tő, hogy a munkavállaló meny­nyit dolgozott. A munkaügyi bírósághoz benyújtandó kereset határideje 15-ről 30 napra emel­kedett. A munkaügyi bíróság elnöke szerint a bírói gyakorlat dönti majd el, hogy a jogszabályi rendelkezések milyen ered­ménynyel alkalmazhatók az életben. Baracsi M. Versenyző garabonciások A Garabonciás napok kereté­ben tegnap Békéscsabán kü­lönböző versenyeket bonyolí­tottak le, melyek eredményeit most közöljük. A belvárosi tájékozódási verse­nyen 12 iskolából 104-en indul­tak. A lányoknál első lett Bozsár Stefánia (Rózsa gimná­zium), második Kesjár Katalin (Tevan), harmadik Szelezsán Anikó (Rózsa). A fiúk verse­nyét Czakó József nyerte, má­sodik Botyánszki Pál, harmadik Mogyorósi József lett (mind­hárman a Trefort képviseleté­ben). Az óriásamőba-verseny helyezettjei: 1. Viplak Vilmos, 2. Nagy Attila (mindketten GÉSZI); 3. Tóth József (Víz­mű). A köztéri szoborépítés dí­jazottjai: Vaszkó Dóra és Szabó Tibor (Rózsa) Ős Rózsa című alkotása, Skrabák Martin és csapata (Gépészeti) Alom (Ál­lam) és Valóság című alkotása, Tóth Ignác és csapata (Trefort) Tref—7 című alkotása. Néptánc kategóriában a zsűri csak első helyezéseket adott ki: Farkas Tamás (Rózsa), Gera Anita és Mlinár Mária (Bartók Béla Ze­neművészeti), Mlinár Pál és Szabados Péter (Bartók Béla Zeneművészeti). A modem tánc kategóriában is csak győztese­ket hirdetett a zsűri: Amroun Nabil (Evangélikus Gimnázi­um), Perényi Zsófia és Nagy Erika (Belvárosi). A buli ma folytatódik. Erkölcsi példa az utókor számára Arad neve minden magyarban fájó emlékeket ébreszt Tegnap délelőtt Gyulán megemlékezést tartottak a vár mel­letti 1848—49-es honvédtiszti emlékhelyen. Az aradi vérta­núk kivégzésének 150. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségen dr. Szabó János honvédelmi miniszter mondott beszédet. 1849 augusztusában szállították a városba, akik szabadon járhat­tak a megye akkori székhelyén. Augusztus 22-én azonban — az orosz—osztrák tárgyalások ha­tására — megkezdődött a fegy­verletétel. A tábornokok a vár és a kastély közötti téren váltak meg fegyvereiktől. Az ünnepség koszorúzással, majd a díszszakasz tisztelgésé­vel zárait. B. M. — Arad város nevének elhang­zása minden magyarban fájó emlékeket ébreszt -— mondta a honvédelmi miniszter, aki a vér­tanúk méltatása mellett történeti áttekintést is adott az 1848—49- es forradalom és szabadságharc körülményeiről. — A fegyver- letételt követő brutális megtor­lás, az elítélt és kivégzett tábor­nokok családjait sújtó vagyonel­kobzás igazolja a forradalom óriási jelentőségét. A Habsbur­gok csak külső segítséggel tud­ták hatalmukat helyreállítani és a kegyetlen ítélettel az volt a céljuk, hogy elejét vegyék az újabb próbálkozásoknak. A sza­badságharc bukása, az elszenve­dett katonai vereség azonban nem semmisíthette meg a pol­gári átalakulást. A tábornokok egyedülálló erkölcsi mércét hagytak az utókor számára, s az európai integráció 150 évvel ez­előtt megfogalmazódott igénye az ezredfordulóra teljesülni lát­szik — hangoztatta ünnepi be­szédében dr. Szabó János. A honvédelmi miniszter kü­lön figyelmet szentelt Gyula vá­rosának, amely a honvédtábor­nokok útjának egyik állomása volt. A hadsereg első embereit Dr. Szabó János honvédelmi miniszter (képünkön jobbról) a gyulai eseményekről is meg­emlékezett FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A tiszteletadás, a gyász és az öröm ünnepe A megbékélésről Nemzeti egység, összefogás „Október 6-a nem csak a tiszteletadás és a gyász napja, hanem az örömé is. Az aradi tá­bornokok igaz hazafiak voltak, nem saját maguk törvényei szerint, hanem objektív normákat követve a közösség, a nemzet érde­kében éltek, haltak” — emlékezett ünnepi be­szédében Sarkadon Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. — Az egyént túléli a közösség, de az egyén tet­tei túlélik személyét, és tovább élnek a közös­ségben erősítve azt. „Szegre akasztom osztrák kardomat, magyar vagyok, hazámmal tartok” — idézte a Vértanúk terén Vécsey Károly utol­só gondolatait a miniszter. Az ünnepi szónoklatot követően a kegyelet és a megemlékezés koszorúit, virágait helyezték el a helyi politikai és civil szervezetek, az önkor­mányzat és a rendőrség képviselői az emlékmű­nél. A Bartók Béla Művelődési Központban megrendezett megyei szociális és családügyi fó­rumon „A magyar szociális ellátás helyzete és belátható jövőképe, a magyar szociálpolitika ak­tualitásai” témában tartott előadást Harrach Pé­ter. A hajdúvárosi Márki Sándor Múzeumban Küllős Imre 1848—1849 emlékei Kárpátalján címmel rendezett kiállítását dr. Molnár Ambrus nyugalmazott esperes nyitotta meg. A művelő­dési központban 17.30-tól a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Varga Gábor: Tá­bornokok című történelmi játékát mutatta be. Boldog az a nép, amely olyan eszményképet vallhat magáénak, mint akik előtt ma fejet haj­tunk. Egyben felelősség is, hogy olyan világot építsünk, amely ennek az eszményképnek meg­felel — mondotta látogatása következő állomá­sán, Szarvason Harrach Péter az aradi vértanúk emlékművének avató ünnepségén. A miniszter ezt a napot a nemzeti egység és az összefogás ünnepének nevezte. Ezt jelképezi a most felavatott emlékmű is, amely a város polgárainak és azok társadalmi szervezeteinek akaratából és adományaiból született. A város polgárainak azt kívánta, minél több, a mai nap­hoz hasonlóan felemelő pillanatot éljen meg, olyat, amely pártállástól, hovatartozástól füg­getlenül egységbe vonja az itt élőket. A katoli­kus templom kertjében felavatott emlékmű Lestyán Goda János szarvasi születésű szob­rászművész alkotása. Ezt megelőzően a katolikus templomban szentmisét és ökumenikus könyörgést mutattak be, Ribár János evangélikus esperes, Szabó Endre református esperes és Réthy István plé­bános közreműködésével. B. I.—Cs. R. Díszlete a történteknek ez a szo­morú időjárás. Pedig hittük, hogy méltó módon hidunk ünnepelni az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc 150. évfordulóján. Ez a nap viszont a szomorú bizonyí­ték, hogy a két nép nem tud együtt emlékezni. Pedig 150 év­vel ezelőtt szerb, magyar és más nép fiai is áldozatául estek a ter­rornak —mondta az orosházi tör­ténelmi emlékparkban dr. Varga István országgyűlési képviselő, majd emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány miniszterelnöke Aradra látogatott, ám nem várt fordulatot vettek az események. — Az európai uniós csatlako­zás küszöbén nem csak beszélni kell az együttműködésről, a megbékélésről, de tenni is kelle­ne érte. Sanyarú történelmünk arról győzött meg bennünket már eddig is, hogy mi hűségesek vagyunk hazához, szerződések­hez. Vannak viszont, akik nem így vallanak. S hogy mégis mi az, ami összeköt bennünket? Európához való tartozásunk im­máron ezer esztendeje. Az új év­ezred küszöbén pedig egymásra támaszkodva van értelme az uniós törekvéseinknek. Cs. I. Adásszünet - végleg? Az Antenna Hungária a „fel-merült üzleti problé­mák miatt” kedden éjfélkor végleg megszüntette a Szív TV és az MSAT műsorának sugárzását immár a buda­pesti AM-mikro rendszeren is. A részletekről a műsor­szóró vállalat szóvivőjét kérdeztük. Őri András nem erősítette meg, de nem is cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az intézkedés hátterében a Szív TV és az MSAT, illetve az Antenna Hungária (AH) kö­zötti anyagi természetű viták állnak. Csak annyit mondott: partnereik régóta nem tartot­ták be a szerződés bizonyos pontjait, s mivel a folyamatos tárgyalások sem vezettek eredményre, kedden éjfél előtt az együttműködés vég­leg megszakadt. Az AH már korábban fel­függesztette az országos ter­jesztést, most azonban azon­nali hatállyal a Budapesten és környékén vehető AM-mikro programcsomagból is kiiktat­ta a két tévéműsort, s helyébe az RTL2-t, illetve a VOX-ot ültette. Vidéken a kábelháló­zat üzemeltetője dönt az eset­leges pótlásról. Őri András szerint a sokak által vágyott angol nyelvű műsorok szóba sem jöhettek, mert ezek tulajdonosai - az AM-mikro csomagot feketén használó közel 100 ezer ma­gyar háztartásra hivatkozva - rendre elzárkóznak a tárgya­lástól. T. M. A vértanúk tiszteletére Magyarbánhegyesen immár ötödik alkalommal rendezték meg az aradi vértanúk tisztele­tére meghirdetett kegyeleti em­lékfutást október 6-án, a telepü­lés főutcáján. Az 1200 méteres távot az általános művelődési központ általános iskolája és a helyi speciális szakiskola diák­jai, pedagógusai futották végig, majd ezt követően a község központjában levő téren irodal­mi megemlékezésen idézték fel a vértanúság történelmi esemé­nyeit. Az emlékfutás a szeptem­berben kezdődött rendezvény- sorozat folytatása, amikor törté­nelmi akadályversenyt rendez­tek a Kossuth Lajos Általános Iskola 4-8. osztályos tanulói ré­szére, illetve Kossuth-nap kere­tében kulturális és sportprogra­mokon vehettek részt az érdek­lődők. A megkezdett hagyomá­nyokat az iskola vezetése a jö­vőben is ápolni kívánja, (hm) Titanic filmfesztivál Budapesten a világ legújabb művészfilmjei Négy kontinens tucatnyi országának elmúlt egy évben készült, és mozikban, filmfesztiválokon játszott mozgóképei kerülnek vá­szonra az ez évi, immár hetedik alkalommal megrendezendő Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztiválon. A rendezvény fő tö­rekvése, hogy évről évre elérhető közelségbe hozza a világ kor­társ művészfilmtermésének legaktuálisabb és legnagyobb vitákat kiváltó darabjait. A Titanic név az elsüllyedt kincsre utal, amit azonban ér­demes felhozni a mélyről - mondta el lapunknak a feszti­vál főszervezője, Horváth György. A magyar nézők az immár nemzetközi hírű Titanic Fesz­tiválon ismerhették meg elő­ször többek között Quentin Tarantino filmjeit, valamint személyesen is találkozhattak több világhírű rendezővel. Az idén az egyik legelismertebb kortárs amerikai filmrendező, Jim Jarmusch új filmje a'„Szel- lemkutya” számíthat nagy ér­deklődésre. A független filmes sereg­szemle szervezésekor a műfaji sokszínűség megtartása mel­lett, fokozatosan bővítik a re­pertoárt. Új kezdeményezés a „Francia zátonyok - 30 má­sodperce van, hogy elhagyja a mozit!” című blokk, amelyben a budapesti Francia Intézet közreműködésével mutatnak be radikális, az elmúlt évben nagy vihart kavart francia fil­meket. A fesztivál nyitott a fantasztikus filmek előtt is, azonban nem a hagyományos sci-fi, a speciális effektektől hemzsegő szuperprodukciók gyűjtőhelye, hanem az izgal­mas művészi játékoké. A ma kezdődő szemle szer­vezői ezúttal is nagy érdeklő­désre számítanak. Tavaly több mint 11 ezer jegyet adtak el, ami azt bizonyítja, hogy - a közhittel ellentétben - a holly­woodi filmek mellett az úgyne­vezett művészfilmeknek is he­lyük volna a hazai mozikban. (wilk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom