Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-02-03 / 230. szám
1999. október 2-3., szombat-vasárnap VILAGTUKOR Eisenhower-emlékérmet adományozott a People to People International elnevezésű, amerikai székhelyű nemzetközi szervezet Göncz Árpádnak. A köz- társasági elnök a béke és a szabadság iránti elkötelezettségével érdemelte ki a kitüntetést, amelyet az ebök nevében Herman János, a külügyminisztérium államtitkára vette át péntek este, a szervezet Minnea-polisban megtartott éves igazgatósági ülését követő díszvacsorán. Megkezdődött péntek délután a Szabadságemlékmű darabjainak átszállítása az aradi vár katonai raktárából a helyi minorita rendház udvarára. Az átszállítás alkalmából a helyszínre érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter. „Az emlékmű helyreállítása nem a román-magyar megbékélést, hanem a magyar revizionizmus érdekeit szolgálja” - jelentette ki Adrian Nastase, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja első alelnöke. Európa patrónusaivá nyilvánítja a Szentatya Edith Steint, Sienai Szent Katalint és Svájci Szent Brigittát - jelentették be pénteken az európai püspökök szbódusán. II. János Pál a rendezvény megnyitó miséjén tette azt a meglepetésszerű bejelentést, hogy az öreg kontinens eddigi patrónusainak sorát (Szent Benedek, Cirill és Metód) kiegészíti három női szenttel. Nem Jött létre péntek délutánig a megállapodás a Gázát Ciszjordániával összekötő út megnyitásáról tárgyaló izraeli és palesztin küldöttség között, jóllehet a Wye-2 egyezmény október 1-jére rögzítette az eseményt. A függőben lévő problémák ellenére az utat mindenképpen megnyitják vasárnap - állította pénteken az izraeli rádió. A politikai foglyok szabadon bocsátását és demokratikus parlament létrehozását követeli az a két tucatnyi mianmari (bur- mai) fegyveres fiatal, aki pénteken behatolt országa thaiföldi nagykövetségére, és ott túszul ejtett 30 embert. Nyolc síita muszlim hívő vesztette életét a pakisztáni Karacsi egyik imaházában rendezett mészárlásban pénteken. További négyen — köztük az imám — megsérültek, amikor fegyveresek tüzet nyitottak az imádkozókra. Véget ért Törökországban a tucatnyi börtönben vasárnap kezdődött lázadás. Az egyezség értelmében a rabok szabadon engedik a különböző fegyintéz- ményekben túszul ejtett 74 embert, azt azonban nem tudni, hogy a lázadók követeléseit teljesítették-e a hatóságok. Arad, az emlékező város Visszanyeri szabadságát a vértanúk emlékét őrző szoborcsoport Aradon tegnap Moise Iercosan helyőrségparancsnok és a minorita rend képviselői aláírták a Szabadság-szoborcsoport átadásáról szóló megállapodást. A helyszínen annyit sikerült megtudnunk, hogy a dokumentum szerint október 4-én vagy 5-én szállítják át a rendház udvarára a tizenhárom vértanú emlékművét. Ennek ellenére előfordulhat, hogy mire olvasóink kézbe veszik a Békés Megyei Hírlap mai, október 2-ai lapszámát, Zala György és Huszár Adolf alkotása kikerül az aradi vár(fogság)ból ••• Mielőtt magyarázatát adnánk a fentieknek, felidézzük az utóbbi néhány nap eseményét. Szabó János honvédelmi miniszter szeptember 29-ei bukaresti tárgyalásait követően vendéglátója, Victor Babiuc bejelentette: a tárca kész átadni a szoborcsoportot az aradi minorita rendnek abból a célból, hogy azt később fölállítsák az aradi román—magyar megbékélési emlékparkban. Mint ismeretes, az emlékpark alapkövének letétele része az idei október 6-ai megemlékezésnek, ezen részt vesz Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnök is. Több mint 70 évig tartó lovarda-, illetve várbéli elzárat- tatás után tehát ismét közterületre kerül az aradi vértanúk emlékműve! Ámbár... Tisztázni kell, hogy ki rendelkezik azzal a bizonyos közterülettel. Az Arad Municípiumi Helyhatósági Tanács? Akkor bizony beláthatatlan ideig elhúzódhat a szoborcsoport felállítása. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a helyi nacionalista sajtó, valamint egyes politikai pártok és civil szervezetek hatalmas ellenkampányba kezdtek. Szerintük a szoborcsoport magasba emelkedő szimbolikus nőalakja, melynek talapzatán az olvasható, hogy „Hungária”, nem más, mint az ezeréves Magyar- országnak, egyben pedig a román nép elnyomatásának jelképe. Nos, a helyi hatóságok nyilvánvalóan nem lelkesednek egy ilyen emlékmű felállításáért, és ugye, ha ők rendelkeznek a emlékpark céljára kiszemelt területtel... Ezt a patthelyzetet oldotta föl a Hivatalos Közlöny szeptember 30-ai számában megjelent kormányhatározat, amely kimondja, hogy a megbékélési park területét a helyhatóság a megjelenéstől számított hét napon belül (ez éppen október 6-ára esik!) köteles a Román Művelődési Minisztérium rendelkezésére bocsátani. A kormányhatározat tehát szó szerint kirántotta a talajt a helyi nacionalisták talpa alól. Csakhogy e sorok írásakor az emlékmű még ott van az aradi várban! Átszállítását a minoritákhoz élőlánccal, sőt — Aradon hallott félelmek és fenyegetések szerint — ennél sokkal drasztikusabb eszközökkel szeretnék megakadályozni a Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által is feltüzelt nacionalisták. (Funar vasárnap délelőttre magyarellenes tüntetést hirdetett a városba.) Mindezeket egybevetve, megbízható román és magyar forrásokból úgy értesültünk, hogy a szoborcsoport átszállításának időpontja hétpecsétes titok, az „akcióra” minden valószínűség szerint éjszaka fog sor kerülni, és az sem zárható ki, hogy jóval előbb, mint ahogyan azt a megállapodásban rögzítették. A szoborcsoport körül gerjesztett indulatoktól függetlenül tegnap a terveknek megfelelően zajlottak a tizenhárom magyar tábornok, illetve főtiszt kivégzésének 150. évfordulójára emlékező rendezvények. A városháza dísztermében „Az európai forradalom és aradi összefüggései” címmel történészkonferenciát rendeztek magyarországi magyar, illetve romániai magyar és román történészek (Pascu Hurezan, Alexandru Porteanu, Gelu Neamtu, Bóna Gábor, Stelian A sorsukkal elégedetlen nyugdíjasok Is harciasak voltak, de milyenek lesznek Gheorghe Funar nacionalistái f FOTÓ: fazekas i.áhzi.ó Lapzártakor kaptuk a hírt és a fényképet Aradról, hogy a szoborcsoportot átszállították a várból a minorita rendház udvarába A Szabadság-szoborcsoport Huszár Adolftól származó makettje már látható a Clio teremben Mandrut, Kedves Gyula, loan Bolovan, Egyed Ákos, Csetri Alexandru, Dán Demsea és Dimitrie Stoi) részvételével. Az előadók témaválasztása és - kifejtése valóban a vitatott kérdések tisztázását, a történelmi megbékélést szolgálta... egy szépséghibával: a romániai előadók (a magyarok is!) román nyelven tartották előadásukat, ezek lényegét legfeljebb a szomszéd sutyorogta a románul nem tudó magyarországi történészek fülébe. A magyarul elhangzott előadásokat „természetesen" mindenki hallhatta románul is. (Föltéve, ha az idősek világnapja alkalmából a városháza előtt rendezett több száz fős nyugdíjastüntetés zaja el nem nyomta a tolmács szavait.) A svájci Lugánóból érkezett újságíró-festőművész, Saary Éva, a nyugati magyar lapok rendszeres munkatársa a vele készített interjúban meg is jegyezte: Svájcban, ahol a parlamentben három-négy nyelvet használnak állandóan, az ilyen „modortalanság" elképzelhetetlen lenne. A tegnapi eseményekhez tartozik még a Clio teremben délután ötkor megnyitott ereklyekiállítás. A tizenhárom vértanúnak a Szabadság-szoborcsoportról eltávolított bronz arcmásai mellett korabeli dokumentumok és a főtisztek személyes használati tárgyai láthatók az aradi múzeum kincseiből rendezett kiállításon. Este a belvárosi református templomban bemutatták dr. Kovách Géza helytörténész legújabb könyvét, Az emlékező várost. Ménesi György Lehet-e földrengésbiztosan építkezni? Mexikóban péntek délig 15-re emelkedett az elűző napi földrengés halálos áldozatainak száma. Félő azonban, hogy számuk tovább növekszik, mert többen súlyos sérülésekkel fekszenek kórházban. A mexikói katasztrófával kapcsolatban érdemes fölelevenítenünk a közelmúlt hasonló eseményeit. Törökországban másodpercek alatt 15 ezren, Tajvanon kétezren lelték halálukat a romok alatt a földrengés következtében. Ennél sokszorta többen váltak nincstelenné, földönfutóvá, mert megsemmisült nem csupán otthonuk, hanem a munkahelyük is. Többé-kevésbé súlyos rengések rémisztik azóta is folyamatosan a Föld különböző részeinek lakóit. Vajon lehetet- len-e a földrengések ellen védekezni? Szerencsére nem. A teremtő és zseniális mérnöki elme már régen kitalálta, hogyan kell építkezni a földregésektől sújtott térségekben. A Los An- geles-i Ming Li Lowe profesz- szor földrengésbiztos otthont emelt magának és a családjának. A lökéscsillapítóként működő, beépített rugós szerkezetek és hajlékony műanyag falak ellenálltak az öt évvel ezelőtti nagy földrengésnek, a profesz- szorék háza sértetlen maradt! Ma már minden műszaki feltétel adott ahhoz, hogy az épületek átvészeljék az egykor még mindent romba döntő földmozgásokat. Günther Valtinat, a hamburgi műszaki egyetem professzora szerint a pénzen kívül semmi akadálya az „abszolút földrengésálló” építmények létesítésének. Az akár sokemeletes, toronyszerű objektumok is ellenállhatnak a mérhetetlen természeti erőknek, ha elég biztosan és mélyen „lehorgonyozták” őket a talajba. A rengések ellensúlyozhatók hatalmas rugókkal, görgőkkel, rugalmas gumialátétekkel, a facsigaként ismert gyermekjátékhoz hasonló stabilizációs pörgettyűkkel. A legfontosabb: az alsó szintek különösen masszív felépítése - hangoztatja a német professzor, aki immár három évtizede foglalkozik a földrengések és az építészet összefüggéseivel. Az ideális védelem az évezredek óta ismert szerkezeti forma, amely az egyiptomi piramisokra emlékeztet. Kulcsár László Japán: hasadt az atommag Csütörtök este nemcsak a magyar tévécsatornákból, hanem még a CNN híreiből sem derült ki pontosan, mi is történt a japán Tokaimurában. Clinton elnök érezhetően felindult, spontán tévébeszédéből azonban érezni lehetett az eset komolyságát. A magyar adókon szakértők próbálták értelmezni az egymásnak ellentmondó adatokat. A hírműsorokhoz képest csak később érkeztek meg a pontos részletek Japán történetének legsúlyosabb nukleáris balesetéről. Mindenekelőtt: nem egy atomerőműben történt a baleset, hanem egy olyan üzemben, amely a nukleáris fűtőanyagot állítja elő az atomerőművek számára. A gyártási folyamat során a dolgozók túladagolták az urán-oldatot, és ezért indult el az ellenőrizetlen maghasadás folyamata, amely az atomerőművekben szabályozottan történik. A tömegtájékoztatásban nem lépett fel a Csemobil-effektus: sem a tényeket nem hallgatták el, sem a japánok nem akarták elbagatellizálni az ügyet. Mi több, a Los Angeles Times szerint folyik a vizsgálat', hogy megállapítsák: a baleset után miért csak 58 perccel értesítették a hatóságokat? A baleset helyi idő szerint csütörtökön 10.35-kor következett be. Az eset súlyosságára jellemző, hogy csak mintegy 20 óra elteltével tudták megállítani a maghasadási folyamatot, péntek reggel fél 7 volt, amikor az érzékelők már nem jeleztek neutronkibocsátást. A szakemberek szerint ez volt a biztos jele annak, hogy a nukleáris láncreakció befejeződött, mégis csak 9 órakor tudták elvégezni azt a technológiai lépést, amelynek nyomán teljes bizonyossággal megállapítható volt a folyamat lezárulása. Három, a balesetben közvetlenül és súlyosan megsérült dolgozó közül kettőnek az állapota továbbra is válságos. Szerencsére az üzem környéke nem szennyeződött jelentősen, noha pénteken még a gyár 10 kilométeres környezetében állt az élet, mintegy 310 ezer embert szólítottak fel arra, hogy maradjon lakásában, az iskolákat, a hivatalokat bezárták, az üzletek nem nyitottak ki, a tömegközlekedést felfüggesztették. Ferenczy Europress