Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

Oberes megyei hírlap 1 KULTÚRA 1999. január 26., kedd 1 © Kalotaszeg képekben egy néprajzi fotókiállításon Kalotaszegi konfirmáció cím­mel Küllős Imre képeiből nyílt néprajzi fotókiállítás vasárnap a sarkadi Márki Sándor Múzeum­ban. — Kalotaszeg az egyik leg­egységesebb, legszínesebb magyar nyelvterület Erdély­ben, melyhez mintegy ötven falu sorolható. A háromszög alakú földdarabon kálvinista magyarok őrzik hitüket, ha­gyományaik továbbvitelével magyarságukat. Ennek része az évszázadok alatt formáló­dott konfirmáció, melynek so­rán a fiatalokat a gyülekezet felnőtt tagjaivá nyilvánítják — mondta nyitóbeszédében dr. Molnár Ambrus nyugalmazott esperes. A dr. P. Szalay Emőke nép­rajzkutató által rendezett, már­cius 5-éig megtekinthető kiállí­tás a pompakedvelő hímzésvilá­gáról is nevezetes tájegység fal­vainak e néphagyományhoz kapcsolódó mozzanatait mutat­ja be. Y. K. Tiszta bankkal indulunk. Új fejezetet nyitottunk a Postabank történetében. Olyan fejezetet, amely egy modern, biztonságos kereskedelmi bankról szól. Az új Postabankról, amely stabilan működő, feltőkésített állami bankként, a legkor­szerűbb pénzügyi szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére. Biztosak vagyunk benne, hogy a Posta­bank mindannyiunk előnyére változik. '8 1 A néphagyományok képi megjelenítése érdekel minden nemzedéket fotó: lehoczky Péter Hangverseny és jubileum Mezőberényben a hét végén a művelődési központban a ma­gyar kultúra napja alkalmából 100 éves Mezőberény zenei éle­te címmel hangversenyt tartot­tak. A közönség a mai zenei életünkkel ismerkedhetett meg. Fellépett az 1-es számú általá­nos iskola, az Orlai Petries So­ma Általános Iskola, a Petőfi Sándor Gimnázium kórusa, a városi zeneiskola növendékei és tanárai, a Berény Trió, Székelyné Szilágyi Ida, a Büty­kös Banda és a népzenei együt­tes. A hangverseny befejeztével meleg szeretettel köszöntötték Szabó Antal tanárt, az együttes vezetőjét 65 éves jubileuma al­kalmából. Megköszönve fárado­zását, amit a zenei életben Me­zőberény városáért évtizedeken át nyújtott, és tesz ma is, hiszen még aktívan zenél, dolgozik. Példaképe lehet a zenét szerető és tisztelő embereknek. A műve­lődési központ aulájában kiállí­táson tekinthették meg az érdek­lődők a Mezőberény zenei múlt­jával kapcsolatos emlékeket, tár­gyakat. Harmati Erzsébet Az andalító magyar muzsika világmárka Operettek éjszakája a fővárosban Szombaton este Budapesten, a Néprajzi Múzeumban gyűl­tek össze a műfaj kedvelői, hi­szen megrendezték a Con­vention Budapest Kft. szerve­zésében az Első Magyar Operettbálat. Fő céljuk a hagyományteremtés mellett az est bevételéből egy átfogó és eddig egyedülálló iro­dalmi kiadvány megjelentetése az örökifjú magyar operettről és világhírű hazai előadóiról. A bál fővédnökeként Szinetár Miklós, a Magyar Állami Ope­raház főigazgatója segítette a kezdeményezést. A Fővárosi Operettszínház balettkarának nyitóképe után a két védnök: Halasi Imre, a Budapesti Ope­rettszínház és Heiko Plapperer- Lüthgarth, a müncheni Deutscher Theather igazgatója mondtak köszöntőt. A vacsora után Tiboldi Mária szólt néhány szót a magyar ope­rettről, majd elkezdődött a nem­zetközi hírű hazai szólisták mű­sora, így Kovács Zsuzsa, Kalo­csai Zsuzsa, Tiboldi Mária, Kukely Zsuzsa, Leblanc Győző, Berkes János és Benkóczy Zol­tán énekelték a műfaj magyar szerzőnagyságainak dallamait. A Budapesti Kálmán Imre Ka­marazenekar előadásában, Kaposi Gergely, a Magyar Ál­lami Operaház karmesterének vezényletével csendült fel töb­bek között Lehár Ferenc, Kál­mán Imre és Ábrahám Pál mu­zsikája. A tombola után Dobsa Sán­dor és zenekara szórakoztatta a táncolni-mulatni vágyókat, s a magyar operettek tánczenéi töl­tötték be a mesésen szép Nép­rajzi Múzeum termeit. A bálról bővebben a Békés Megyei Hír­lap Vasárnap Reggel január 31- ei számában olvashatnak képes beszámolót. B. Párkányi Adrienn Melis György, az est díszvendége láthatóan jó beszélgetőtárs­ra talált FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Garbarek: Rítusok Az éteri szaxofonjátékáról híres norvég—lengyel származású művész az ECM-hangzás első számú képviselője. Elemzői szerint játékában a népi motívu­mokat és a derűt lengyel szár­mazásának, míg a borongós, mély hangulatúságot norvég őseinek köszönheti hallgatósá­ga. Bírálói szerint technikai képzettségének hiányát hangu- latiságával adja el. Persze őszi budapesti kon­certjén a Körcsarnok közönsé­gét ez aligha érdekelte. Garbarek Európa első számú szaxofonosa, sőt az ECM-hang­zás tekintetében Amerikáé is. Világszerte veszik lemezeit, és ami fontosabb, hallgatják is. Manapság az egyik legismer­tebb, leghallgatottabb jazz-ze- nésznek számít. Nemcsak az ál­lami boltok, de egy kicsit is va­lamit magára adó kiskereskedő butikjainak polcain is megtalál­hatóak „művei”. Szinte kötele­ző jelleggel. Gárbarek ugyanis piacképes. Pályája elején Keith Jarrett-tel dolgozott együtt, ha­gyományos modem jazzt ját­szottak. Igen, esetükben az egy­másnak ellentmondó két jelző tökéletesen harmonizál. Az út a saját hangzásvilághoz vezetett, ahhoz, amely azt jelenti, Gar­barek otthon van a világban, a világzene szférájában játsszon Európában, vagy dolgozzon együtt Pakisztánban népzené­szekkel. Hál’ Istennek munka­bírása hatalmas, közlendője végtelennek tetszik. Új dupla lemeze nemcsak kultúrtörténeti látlelet, nemcsak a lélek zenéje, hanem gyógy­szere. Hallgatni kell, és nem ír­ni róla, úgyhogy itt be is feje­zem. Pánics Szabó Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom