Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-14 / 190. szám

Valóban mentettek, (cs) Mentettek a kánikulában címmel jelent meg szerdai számunkban egy írás az orosházi mentősök munkájá­ról. Az információkat dr. Fűzi Imre mentőorvostól kaptuk. Veszélyes kövek? (i) Mintegy 150-200 követ távo­lított el a pályabejáró az Okány és Sarkadkeresztúr közötti vasúti pályáról au­gusztus 6-án. Az ismeretlen tettesek a köveket a 110 és 111 -es szelvényben, az úgy­nevezett vezetősín és a sín között helyezték el. Hogy ez a sajnálatos eset milyen gali­bát okozhatott volna, azt ma még szakértő vizsgálja, de az éber pályabejáró minden bi­zonnyal balesetet előzött meg. Hídlezárás. Augusztus 16-án 5 órától augusztus 17- én 5 óráig Gyulán a gyulavá­ri hidat lezárják a gyalogos forgalom elől. Ezért a 4-es helyijárat ezalatt Gyulavári­ban nem közlekedik. Tragikus divat, (i) Sajná­latosan tragikus divat hódít a Sárréten. Az utóbbi hét nap­ban hárman kíséreltek meg önakasztást a térségben. Au­gusztus 5-én D. L., füzes­gyarmati, 9-én Sz. K., szeghal­mi lakos vetett végett életének önkezével. Augusztus 10-én Sz. I., szeghalmi lakos próbálko­zott önakasztással. Őt még a halál beállta előtt levágták a kötélről, s jelenleg életveszé­lyes állapotban fekszik a csa­bai kórházban. Őrizetben, (ke) Tegnap a Sarkadi Rendőrkapitányság őrizetbe vett egy sarkadi férfit, aki azzal gyanúsítható, hogy egy magánház udvarából segédmotor-kerékpárt tulaj­donított el. Könnyű sérülés, (ke) Bé­késcsabán a tegnap a megyei könyvtár épülete előtt egy kis­teherautó egy kerékpárossal ütközött Az ütközés következ­tében a kerékpáros könnyű sé­rülést szenvedett. Dombiratos, (ke) Tegnap Dombiratoson kigyulladt a szeméttelep. A tüzet egy égő ci­garetta okozta. Személyi sérü­lés nem történt, és kár sem ke­letkezett. Égett a motor, (ke) Teg­nap a gyulai rendőröket egy kötegyáni tűzesethez riasztot­ták. A Tarján-telepen ugyanis felgyulladt egy kombájn mo­torja. Szerencsére személyi sé­rülés nem történt. A tűz okát még vizsgálják. „A MŰVELTSÉG NEM ÜNNEPI RUHA, AME­LYET HORDANI KELL,” (Németh László) Mellkason szúrta A Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztálya sajtó- közleményben tájékoztatta szer­kesztőségünket tegnap, hogy ha­lált okozó testi sértés bűntette el­követésének alapos gyanúja mi­att nyomozást rendeltek el a kevermesi ifjabb T. G. ellen. Almáskamarás határában, au­gusztus 9-én a dinnyeőrzéssel megbízott T. G.-t a medgyes- egyházi V. J. inzultálta, megdo­bálta. Másnap, a hajnali órákban V. J. — feltehetően ittasan — is­mét szidalmazta T. G.-t. Szóvál­tásba keveredtek, majd V. J. egy karóval többször megütötte T. G. kutyáját, s utána a férfire is rátámadt. Védekezés közben T. G. felkapott egy zsebkést az asz­talról, és mellkason szúrta V. J.- t, aki körülbelül 250 méter meg­tétele után összeesett, majd rö­vid időn belül meghalt. A nyomozás során a rendőr­ség a jogos védelmi helyzet meg­állapíthatóságát is vizsgálja, (e) MEGYEI KÖRKÉP 1998. augusztus 15-16., szombat-vasárnap Jobb polgárt, jobb hazafit, jobb embert nevelni Jubileumok szárnyán a KALOT-tal Az aradi vértanúk emlékművénél (felvételünkön balról) dr. Bálint József, dr. Nagy György, András Imre, Czirok Sándor, dr. Kiss Andor és Békés Géza koszorúzott fotó: SUCH tamás Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart — ezzel a négy jelszóval vette kezdetét a Katolikus Népfőiskolái Szövetség háromnapos gyulai rendezvénysorozata tegnap, a gyulai Várszínház kamaratermében. A tanácskozá­son a magyar történelem jeles évfordulóira emlékeznek a szö­vetség tagjai. Magyarországon a 30-as évek­ben bontakozott ki igazán a népfőiskolái mozgalom. A cél az volt, hogy a vidéki parasztfi­atalok is esélyt kapjanak a kü­lönböző szakmai képzésekre. A népfőiskolák rendszerében kü­lönösen kiemelkedő szerepet vívott ki magának a KÁLÓT (Katolikus Agrárifjúsági Legé­nyek Országos Testületé) moz­Két évvel ezelőtt örömmel szól­tak a bensőséges szavak a mezőkovácsházi városházán, ahol Trájer Györgynével, a 100 évet megélt Juliska nénivel csa­ládja körében emlékeztünk a régmúlt időkre. A hét elején is­mét könnybe lábadtak a sze­mek. A szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama 102. életévének végállomásán Trájer János és családja nem csak a hozzátartozót, hamm a város legidősebb lakóját is bú­csúztatta a kovácsházi temető­ben. A korábbi találkozásokon a galma, amely 1946-ig, erősza­kos megszüntetéséig működött hazánkban. Az egyik legna­gyobb szövetség a rendszervál­tás éveiben szerveződött újjá. Jelenleg 500 ezer tagja van. A gyulai talákozó ünnepélyes megnyitóján Czirok Sándor, a KÁLÓT világi elnöke, az ese­mény főszervezője kiemelte, hogy a vértanú báró Apor Vil­hosszú élet titkáról beszélget­tünk, amelyet Juliska néni szin­te gyermekként elkezdett ke­mény munkával, majd szorgos és becsületes helytállással leélt élete példázott. A betegséget, gyógyszert nem ismerte, szeret­te az embereket, a gyerekeket, a virágokat és mozgékonyságát az utolsó napokig megőrizte. A család és rokonok mellett az egyházi szertartást követő bú­csúbeszédben az önkormányzat a város lakói nevében is elkö­szönt a több mint egy évszáza­dot megélt polgárától. H. M. mos is szoros kapcsolatban állt a mozgalommal. Jobb polgárt, jobb hazafit és jobb embert ne­velni, ez a népfőiskola dolga — idézte Móricz Zsigmond gon­dolatait köszöntőjében Tóth Im­re országgyűlési képviselő. A képviselő szerint a kormányzat­nak minden olyan kezdeménye­zést támogatni kell, amely a fia­talok minél szélesebb rétegét juttatja különböző tárgyi isme­retekhez. A találkozó tegnapi program­jában a résztvevők megkoszo­rúzták az aradi vértanúk emlék­művét és Apor Vilmos szobrát. Kocsány Roland Virágos Nagyszénás Tiszta, virágos Nagyszénásért pá­lyázatot hirdettek meg az idén a nagyközségben, második alkalom­mal. A képviselő-testület felkérte a lakosságot, hogy aki lakóházá­nak külső rendezettségét, kertjé­nek parkosítottságát megfelelőnek tartja, nevezzen a versenyre. A ne­vezési határidő július közepén le­járt, a bíráló bizottság 4 tagja teg­nap meglátogatta azt a 11 portát, ahonnan a tulajdonos elküldte ne­vezését. Kaczkó Mihály polgár- mester elmondta, mintaszerű, szé­pen gondozott házakat, kerteket láttak, de a pályázók mellett a fa­luban számtalan parkosított kör­nyezetű ház van. Egyébként a győztes neve az augusztus 20-ai ünnepségen hangzik majd el, ott hirdetnek eredményt. (cs) Búcsú a város legidősebb polgárától Szabadok vagytok, pillangók!? cse forgandó. Van olyan nap, amikor jó, ha összejön a tízezer — veszi át a szót Rozi, aki azt is elmondja, hogy a bírságra is sok kell, hisz közel századjára vendégeskedik a fogdában. — Főnök igaz, hogy vállal­kozóit kell kiváltanunk? — sze­gezi a kérdést Deák alezredes­nek az egyik lány. — A törvény egyelőre nem engedélyezi a szakmát, ne törje a fejét ilyenen — hangzik a vá­lasz. — Pincémő voltam, aztán ki­rúgtak. Az elején csak a lányo­kat hordtam, később magam is szolgáltatóvá váltam, mert a la­kóhelyemen már úgy is azt híresztelték, hogy én is beszáll­tam — mondja a kétgyermekes Éva. Ez a mesterség nem hoz annyit a konyhára, hogy spórol­ni lehetne belőle, a kiutat a ko­moly kapcsolat jelentené. De addig élni kell, hát marad az üz­let — tudjuk meg. Lányok aztán haza! — mondja Deák alezredes búcsú­zóban, majd útjára engedi a rendőrségi fogda vendégeit. Both Imre (Folytatás az 1. oldalról) Az élettársam az ősszel szaba­dul. Korábban eljártam dolgoz­ni, de ma már nincs hová. Két­éves gyermekemre közeli isme­rősöm vigyáz — ömlött a pa­nasz Roziból. — Anyukámék nem tudják, hogy mivel foglalkozom. Biz­tos elvágnák a nyakam, ha kide­rülne — szólal meg az elegáns kék ruhában és divatos „ortopéd” cipőben várakozó, alig húsz éves, állapotos lány, aki — mint mondja — barátja halála után, jó egy évvel ezelőtt menekült a szakmába. A tarifa? A madártól függ. A szaxi kettő, mindennel együtt három és öt között. De volt már olyan ügy­felem, aki tíz rugót fizetett. — A legnagyobb napi bevé­telem 37 rongy volt — mondja Éva —, de hát tudja, a szeren­Kirepülésre várva FOTÓ: SUCH TAMÁS VÉLEMÉNYEK Dinnyeszezoni „esett-tanulmány” Rikító bermudagatyában, trikóban, kitaposott papucsban az ember csak egy dologért indul­hat el nyáron. Dinnyéért. Szertartásos a fogla­latosság megvitatni odahaza, mennyit vegyen az ember a sárgából, a görögből. Aztán jön a csoszogás a papucsban, majd Sólyomszem módjára szemlélődés a piacon, és a rábukka- nás a legjobb portékára. Paskolgatás a görög kerek fenekére, szimatpróba a sárgán, végül a tévedhetetlen szakértő nyugalmával megtörténik a kiválasztás. Dinnyekultusz nélkül nem lenne nyár a nyár mifelénk. Igaz, néha szomorú történet is terem a dinnyefronton. A csabai fiatalasszony piaci körútja végére hagyta a dinnye­beszerzési szertartást. Kapóra jött hát a sarki lerakat. Egy pil­lantás ide, egy oda, meg egy amoda is, és a fantasztikus görög már emelkedett is a földről a reménybeli tulajdonos kezeiben. Irány a pult! Ajjaj, de az asszonyka nem jutott el a bűvös állo­máshoz, mert mintha a föld indult volna meg a lába alatt. Az összerogyás pillanataiban is csak a dinnye sorsa aggasztotta, próbálta kezei között megtartani a dinnyét... Győzött a fizika. A dinnye nem a család asztalán, hanem el­kerülhetetlen földhöz csapódása következtében „vágódott” ketté. A csabai asszony az aszfaltban hosszú, kitartó folyamat következtében keletkezett mélyedésbe lépett éppen, emiatt billent ki egyensúlyából, és hatalmasat esett. Aztán a kupac­hoz bicegett, kiválasztott egy másik dinnyét, miközben hallot­ta az árustól: „Jaj, ebben a gödörben már annyian megbotlot­tak!” A végelszámolásnál az asszonyka megkérdezte, hogy azt az elsőt, a töröttet is elviheti-e, s vajon mennyit fizessen érte? „Hááát, ha egy százast kérek, megfelel?” Persze. Fizetett. Ha­zaautózott, másnap bement a munkahelyére, ahol kiderült, hogy a dinnyevásárláskor eltörött a lába (kórházi dolgozó lévén, sze­rencséjére helyben kapta a fekvőgipszet). Pár nappal később a fiatalasszony egyre csak arra gondolt, milyen kesernyés utóíze van ennek az idei görögdinnyének. S ráadásul milyen drága?!! László Erzsébet Színház az egész élet? Még az álmok is. Most a Szentivánéji álomra gondolok, amit nemrégiben játszottak nagy si­kerrel a gyulai művelődési házban. Az előadók a Bárka Színház neves színészei, akik 4 éve, kitar­tó munkájuknak köszönhetően, nem kis elisme­rést szereztek a szakmában. Szombat este, kellemes nyári meleg, elegán­san öltözött emberek. Ezek voltak az előzmé­nyei, annak a színházi estnek, amire mindenki olyan kíváncsi volt. Márcsak azért is, mert azt minden néző tudta, hogy az előadást hintában ülve fogja végignézni, és még csak sejtése sem volt arról, miféle megoldás lehet ez, a huszon­egyedik század küszöbén. Beavatom Önöket, hiszen bizonyára kíváncsiak rá. Nagy, vastag kötelekkel felfüggesztett hinták lógtak szinteltolódások­kal a színpadon, ahol helyet foglaltunk. Kiderült, hogy mi né­zők is részesei voltunk az előadásnak. Emberközeli szemlélő­désünkkel megadtuk a hagyományos színházi produkciótól el­térő, személyes, baráti légkör alapját. Ez nemcsak a színész fe­szültségét oldotta, hanem a nézőt is beavatta a furcsa játékba. Azt érezte, fontossá vált, hiszen egy Shakespéare-i mű közvet­len részese. Hintájával egy hatalmas erdő alkotója, ahol az álom elkezdődik, és véget ér. Ebben a sötét erdőben, ahogyan ez lenni szokott, sokféle korú és fajtájú fa „ült”. Mi (a nézők és fák is egyben) mindannyian másképp reagáltunk a fényre és a sötétségre, az álomra és az ébrenlétre. Ezalatt nem gondolok másra, csakis arra, hogy minden arckifejezés, halk moraj és ne­vetés elárulta, hogy kinek, mi is volt a véleménye e szokatlan játékról, melynek szerencsére én is részese lehettem. Egy világszerte ismert mű furcsa, de kitűnő feldolgozását láttam, s bár kicsit hosszú volt és némi kitartást igényelt, utólag — magamat ismerve — bántam volna, ha kimaradok belőle. Kriskó Edina Gyors lefolyású „hátha?” (Folytatás az 1. oldalról) Völgyesi István úgy nyilat­kozott: ha valóban ez lesz elma­rasztalása, nem fellebbez. (Úgy tudni, a napokban a polgármes­ter felkereste az igazgatót, s hosszan elbeszélgettek.) Maradt azonban egy „apró­ság”: az igazgató az ANTSZ ál­tal rá kirótt 10 ezer forintos bír­ságot — mely olyan okokra ve­zethető vissza, melyek akár a testület finanszírozási felelőssé­gét is felvethetnék — nem a maga, hanem az intézmény pénzéből fizette be. Azóta ezt rendezte. Ám a polgármester az eset miatt „még lendületből” feljelentést tett a rendőrségen. Még nem tudni, indul-e eljárás az ügyben. A testület a döntés idejére bezárta az ülésterem ajtaját. Mint kiderült, 12 igen, 2 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett a javasolt fegyelmi dön­tés született meg. K. A. J. Éjszakai lo(pa)kodók Olyan nesztelenül közlekedtek, mint a macska, azok a tolvajok, akik nemrég a mezőhegyesi cu­korgyár területéről vittek el mint­egy 2,5—3 mázsa súlyú lemezárut úgy, hogy az éjjeli őrök sem vet­ték észre őket. A lopakodó tettesek a hajnali órákban osontak a cukorgyár te­rületére, ahol a gyárépületen belül bontásból származó, 0,2 millimé­ter vastagságú, 1,5x2 méteres alu­mínium lemezeket nézték ki ma­guknak, és vitték el szemfényvesz­tő bátorsággal az őrzött telepről. A lemezek eltűnését a délutános mű­szakvezető vette észre, majd felje­lentést tettek a rendőrségen, (hm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom