Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

1996. december 10., kedd Családi magaziN iii A KARÁCSONYESTI VACSORA ELMARADHATATLAN ÉTELE Gesztenyével töltött pulyka A legfőbb kellék, a gesztenye Hozzávalók: 1 bébipulyka (kb. 4 kg-os) 1 kg gesztenye 500 g darált sertéshús a pulyka mája 100 g vaj vagy margarin 200 g füstölt szalonna 150 g olaj (vaj vagy egyéb zsiradék) 3 zsemle 3 tojás 11 tej 1 dl tejszín 1 kk. szárított majoránna, őrölt szerencsendió, ső, bors A mártáshoz: 1 ek. liszt (vagy étkezési búza burgonyakeményítő) 1—2 ek. paradicsompüré petrezselyem A megtisztított, megmosott pulykát 1 órára kívül-belül be­sózzuk, hasüregét bedörzsöljük a majoránnával. Közben elké­szítjük a tölteléket: a megmosott gesztenyét bevagdossuk, külső, barna héját eltávolítjuk és V2 1 tej—'/21 víz keverékében, fedő alatt, mérsékelt tűzön puhára főzzük. Még melegen lehántjuk róla a héjhártya-maradványo- kat, V részét félretesszük (mele­gen tartjuk), a többit finomra összemorzsoljuk. A vajat ha­bosra keverjük a tojásokkal, hozzáadjuk a darált húst, a mara­dék tejben megáztatott, alapo­san kinyomkodott zsemléket, az elkapart pulykamájat, a geszte­nyét, ízlés szerint sót, borsot, szerecsendiót és annyi tejszínt, hogy közepesen lágy masszát kapjunk. Megtöltjük vele a pulyka has- és nyaküregét (ha kimaradna a töltelékből, a mellbőre alá is töltünk), erős cérnával, sűrű öltésekkel be­varrjuk, a szárnyvégeket a számycsont alá tekerjük, két lá­bát összekötözzük, a mellét és a combokat betakarjuk a vékony­ra szeletelt szalonnával, egy na­gyobb méretű tűzálló tálba vagy tepsibe fektetjük, meglocsoljuk a felforrósított zsiradékkal és előmelegített sütőben, mérsé­kelt tűzön (180 °C) aranypirosra sütjük. Sütés közben gyakran meglocsolgatjuk saját levével, majd a sütés befejezte előtt '/2 órával levesszük a tetejéről a szalonnát, hogy a bőr alatta is szépen megpirulhasson. A combvégeket, ha nagyon pirul­nának, alufóliába csomagoljuk. 1 kg nyers húsra kb. 1 óra sütési időt kell számítani és még 30— 40 percet a pirulásra. Az elkészült pulykát a sütőből kivéve 15—20 percig pihentet­jük — hogy szét ne essen a tölte­lék ! —, majd eltávolítjuk a varró­cérnát és a kötözőzsineget. A pe­csenyelét lezsírozzuk, hozzáad­juk a paradicsompürét, a kevés hideg vízzel elhabart lisztet, át­szűrjük, összeforraljuk, szükség szerint utánasózzuk és átforrósít- juk benne a félretett, maradék gesztenyét. A szárnyakat és a combokat leválasztjuk a mellről; a combo­kat a csonttal párhuzamosan fel­szeleteljük, a mellet pedig úgy vágjuk fel, hogy a mellcsont mentén két oldalt mélyen be­vágjuk és a csontra merőlegesen szeleteljük, a töltelékkel együtt. Előmelegített, nagyobb méretű tálra rendezzük — eredeti for­májára igazítva —, vékonyan bevonjuk a mártással (a mellére ne kerüljön, mert lerontja a lát­ványt!), körberakjuk a geszte­nyékkel, petrezselyemmel dí­szítjük. A maradék mártást kü­lön csészében kínáljuk. Párolt zöldségfélék, burgo­nyapüré, sült hasábburgonya, petrezselymes rizs illik mellé. LELKI POSTA ^ íc> '' Gyógyító szavak - Angelika rovata „Meddőség” jeligéjű levélből idézek:,,Sajnos, hét éve hiába várunk arra, hogy terhes legyek. Minden létező vizsgálatot elvégeztettünk, állítólag minden rendben van. Az orvosok azt mondják: fiatalok vagyunk, ne izguljunk, majd csak lesz gyerekünk. Én viszont nyugtalan vagyok, félek, hogy kifutok az időből. Tényleg nincs más megoldás, mint várni?” Ön és sorstársai bizonyára örömmel üdvözölnék a lehetőséget, ami nyugaton szinte teljesen mindennapos: nőgyógyászok mellett „saját” pszichológus működik, illet­ve meddőségi estekre specializálódott szakrendelések auto­matikusan küldik pácienseiket lélekgyógyászhoz is. A ta­pasztalat bizonyította ugyanis, hogy a meddőség nagyon sok esetében lelki gondok gátolják a fogamzást, néha telje­sen felesleges hormon- és egyéb megterhelő procedúrák elvégeztetése. Az érintettek nagy része idővel belefárad az óraműszerűen végzendő „családalapításba”. Ajánlott to­vábbá, hogy a párok ne fixálják magukat kizárólag a gyer­mekvárásra, mert ha lelki blokkolás miatt nem megy végbe a fogamzás, ez annál erősebb lesz, minél intenzívebben akarják a terhességet. Nem tudom, hogy mit jelent a „mindenféle” vizsgála­tok, vajon elvégeztették-e férjénél is a sperma mennyisé­gére és életképességére vonatkozó teszteket? Készült-e önnél a hormonháztartást vizsgáló laborteszt, átjárható-e a petevezetéke? Ma már odáig jutott az orvostudomány, hogy mesterséges körülmények között mikrotűvel be tud­ják juttatni a petesejtbe az egyébként magától áttörni képtelen spermát is. Ez a megoldás egyelőre Olaszország­ban virágzik, német és francia orvosok elvetik, mint a természet törvényeibe való durva beavatkozást, illetve a következmények kiismerhetetlensége, kiszámíthatatlan­sága miatt mellőzik. Ha mindezek ellenére az önök eseté­ben várat magára a gyermekáldás, javaslom, hogy fordul­janak pszichológushoz. A LEGGYAKORIRR FESZÍTŐ PSZICHÉS TÉNYEZŐ A HAJSZOLTSÁG Egészségünk védelmében Amikor a pumpa felmegy Ki ne érezte volna, hogy idegessé­gében zsibong a feje, feszít a tar­kója, izgalmában hevesen dobog a szíve és elszorul a torka? Az ilyenkor mért vérnyomás maga­sabb, mint egyébként. A népnyelv találóan fejezi ki: felment a pum­pa. Kísérleti tény, hogy a lelki feszültség növeli a szívfrekvenci­át és az erek perifériás el lenállását, így vémyomásemelő hatású. Mi­vel a vér cukor-, koleszterin- és katekolamin szintjét is fokozza, hozzájárni az erek meszesedésé- hez is (a táplálkozásbeli, életmód­beli rósz szokásokkal karöltve). „Mindjárt agyvérzést kapok” — szalad ki szánkon bosszúságunk­ban; vagy az ijedtség mondatja velünk: „azt hittem, infarktust ka­pok”. Talán nem is gondolunk rá, hogy nem járunk messze az igaz­ságtól. A tartós, erős lelki feszült­ség következtében — a magas vérnyomás, az érelmeszesedés közvetítésével—agyi érbetegség és szívizom-infarktus is kialakul­hat. Túl magas fordulatszám A magas vényomás mögött álló leggyakoribb „feszítő” pszichés tényező a hajszoltság. Ha az em­ber állandó készenlétben él, túl sokat vállal magára és indoko­latlanul magasra helyezi a mér­cét; ha tőle idegen gyors tempó­ra, magas fordulatszámra kény­szerül; ha folyton kapkod és ro­han; ha sosem tud igazán „kien­gedni”, megpihenni; akkor két végéről égeti a gyertyát. A szív- infarktusban megbetegedettek 30—35%-a a megelőző idő­szakban ilyen élethelyzetben élt. Megfigyelhetjük, hogy az önként vállalt, vidám hangulat­ban, segítő társaságban végzett munka nem ennyire feszítő. Képzeljük el azonban azt a hely­zetet, amikor „akadály ellené­ben” erőlködünk! Ha nem segí­tenek, hanem gátolnak a munká­ba, ha úgy érezzük, mások he­lyett, mások miatt kell ennyit dolgoznunk. Rosszul szervezett munkahelyen, nem az egyenlőség elvén működő csa­ládban egyaránt előfordul ez. Társadalmi méretben akkor je­lentkezik, ha — mint napjaink­ban — tágra nyílik az olló a kapitalista szintű kínálat és a szocialista szintű lehetőségek között (más megközelítésben: a munkából élők és a csalással ha­rácsolok terhei között). Az egzisztenciális bizonyta­lanság, a szegénység, a munka- nélküliség feszítő gond, az utóbbi években fokozott mér­tékben szedi áldozatait a fiatal és középkorú férfiak, tehát az aktív családfenntartók és a nyugdíjazottak körében is; hi­szen ők mind leküzdhetetlen akadálynak érzik az anyagi gondokat. A visszafojtott indulat, a ma­gunkba zárt harag rendkívül feszítő érzés, a magatartási fék­rendszer (a törvények, szabá­lyok, a belátás, az erkölcs) képe­zi a belső akadályt. Az alacsony tűrőképességű, lobbanékony személyek is veszélyeztetettek, könnyebben megbetegszenek szív-érrendszeri betegségek­ben. Tehetetlenség-érzés A harag — képletesen — „belülről feszít”, a szorongás, a félelem „kívülről szorít”. Je­lentkezhet a szorítás feladatszo­rongás, aggodalmaskodás, bal­sejtelem, veszélyfélelem vagy bűntudat képében. Ilyenkor így fogalmazunk: „a szívemre vet­tem”, „valami nyomja a szíve­met”. A szorongás lényege a te­hetetlenség, az az érzés, hogy „nem tudok megbirkózni” a ne­hézségekkel, nem tudom kont­rollálni az eseményeket és a sze­mélyeket. Nemcsak a valóságos életnehézség az „akadály”, ha­nem főképpen a belső tehetet­lenségérzés és a tehetetlenkedő viselkedés. A pozitív önértékelés, a kom­petenciaélmény, a magabiztos­ság, a tetterő az igazi orvossága ezeknek a félelmeknek. Pszichoszomatikus megbete­gedésre azok az emberek hajla­mosak, akik nem tudják kiadni, sőt megpróbálják lehárítani, sa­ját maguk előtt is letagadni problémáikat. Ha nem a fejük­ben foglalkoznak vele, akkor a feszültség — képletesen — „nyaktól lefelé” csúszik, és megzavarja a szervezet műkö­dését. Kellemetlen, de mégis hasznosabb a gondolkodás, a beszélgetés. Dr. Ignácz Piroska (T ermészetgy ógy ászát) Hasznos sorozat — Az egészsé­ges életért — újabb kötete jelent meg a Subrosa Kiadó gondozá­sában: Hogyan támadnak a bak­tériumok? címmel. Rendkívül találó a könyv azon megállapítása, miszerint az em­ber baktériumok között éli az éle­tét. A cím sejteti az olvasóval, hogy egy újfajta megközelítésről, egy új harc kezdetéről fog olvasni. Száza­dunk a nagyvárosi életforma ki­alakulásának, az urbanizációnak a százada. Sok millió ember él együtt a világ különböző pontja­in. A csatornázás, az ivóvíz­higiéné, a táplálkozáshigiéné, a védőoltások rendszere mind a fertőző betegségek, a járványok megelőzését szolgálták. De bár­mennyire is fejlődtek egy évszá­zad alatt ismereteink, elméletileg minden információval rendelke­zünk ahhoz, hogy teljesen vissza­szoruljanak a baktériális betegsé­gek, mégis törvényszerűen bekö­vetkeznek az ételfertőzések miatti megbetegedések, súlyos követ­kezménnyel jár a kullancs okozta Lyme-kór, valamint a szexuális úton terjedő fertőzések. Nagyon is időszerű tehát a bak­tériumok támadásait összegző ta­nulmány. A szerzők jelen könyv­ben arra vállalkoztak, hogy a bak­tériumok hagyományos, az em­Mileh Hekía dr. * Cúrók Isa dr. Hogyan támadnak a baktériumok? megelőzés felismerés rehabilitálás Hasznos könyv az egész csa­ládnak bért fenyegető kórokozók támadó szerepét összegezzék. Külön fejezet foglalkozik a fertőzéses megbetegedések kli­nikai kórképeivel, így részletes leírást olvashatnak a bőr-, a lég­úti-, a gyomor,- a bélrendszer fertőzéseiről, valamint a nemi szervek és a központi idegrend­szer fertőzéseiről. Ajánlom minden családnak ezt a könyvet, hiszen az egész­ségvédelemben a legfontosabb a tudatos cselekvés, a megelő­zés és a tájékozottság. M. K. VÍZÖNTŐKOR „Hét, fényből sző mesét” \lllt\Y CONDOL1T AZ EREDENDŐ VILÁGKÉPRŐL A Vízöntő arcainak kettőssége után (New Age Old Age) nézzük meg problémakörünk harmadik oldalát is, az előző kettő külön­bözőségéből kiindulva. Az „új kor” is a régi alapján kívánja meghatározni önmagát, de azt gyökértelensége és felszínessé­ge okán még megközelíteni sem tudja. Ugyanakkor a régi kor metafizikai létszemléletének az alapja a hagyomány tejessége (s nem annak kövülete). Ez pedig nem maradiság, és nem régiség, hanem a magunkkal hozott, mindannyiunkkal újraszületett örökségünk. Csak az élő hagyo­mánynak van értelme, amely nem a rögzített formák ismétlé­sét jelenti, hanem azt a tudást, mely minden időben megtalálja formáját, de ami lényege szerint változatlan. A régi ember nem kitalálta világát, hanem megtalálta lété­nek rendezőelveit. Ebben pedig az a természetszeretet vezérelte, melyet minden pillanatban átha­tott a természetfeletti jelenléte. Ebben a vetületben az, amit ha­gyománynak nevezünk, nem valamiféle réges-régen kitalált szokásrendet jelent, hanem az örök és változatlan jelenlétének a tudását. Ez a képesség min­denkiben megszületik, csak az évek múlásával már nincs sze­münk a látására, s fülünk a hallá­sára. Az ősképekről van szó, mely függetlenül tértől és időtől mindig jelen van. (Rhoda Kellog gyermekpszichológus gyerekrajz-vizsgálatait érdemes itt megemlíteni, aki bizonyítot­ta, hogy a gyermek a világban bárhová születik, életének egyes szakaszaiban ugyanazon ős­képeket rajzolja ki magából, melyek archaikus világunk áb­rázolásaiban is oly gyakran megjelennek.) A mindenség működő rendjére épülő társada­lom világképe s műveltsége, Négy és félesztendős gyermek rajza mind térben, mind időben egy­séges. Mit jelent ez az egység itt? Amennyiben ezt az időt az emberi életre vetítjük, akkor lát­hatjuk, hogy a műveltség kis­gyermekkortól az öreg korig nem lényege szerint változott, Székely szenterzsébeti abrosz a XVIII. századból hanem mint a növény magja, ha jó talajra talált, kivirágzott. A mesék, mondókák, dalok nem­csak a gyerekeknek szóltak, együtt hallgatták azt a felnőttel, s az öreggel. Az ábrázolások képi világa ugyanúgy egylényegű a gyer­mek veleszületett képeivel, mint ahogy szöveges hagyományunk is ezen forráshoz kötődik. Ez tehát az a hagyomány, mely mind a mai napig minden csa­ládban újraszületik, s ha lesz szemünk a látására, és fülünk a hallására, akkor fölöslegessé válnak az új korról „regélő” mű­anyag pótszerek (szellemi kábí­tószerek), hiszen nem az a kér­dés, hogy ki milyen elméletet gyárt újabbnál újabb korszakok­ról, hanem hogy mi az a létszem­lélet, amely eredendően születik meg, ahogy a Nap is felkel min­den reggelen. De figyelünk-e reggelente a napkeltére? Koszecz Sándor Irodalom: Rhoda Kellog: Analyzing Children’s Art., Palo Alto California, 1969. Molnár V. József: Egész-ség. Melius Alapítvány, Pécs, 1995.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom