Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

Ute MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 7„ hétfő' o A szabadsághoz nem kell lábjegyzet! Beiktatták. (1) Magyar- bánhegyesen Faragó Lajos közelmúltban bekövetkezett halálával megüresedett egy képviselő-testületi hely, így a soronkövetkező, legtöbb sza­vazatot kapott, Kalcsó Fe­rencnek adta át a választási bizottság a megbízólevelet. Az újonnan beiktatott kép­viselő a legutóbbi ülésen már megkezdte munkáját. Nyugdíjasoknak, (t) Békéscsabán a városi nyugdí­jas-egyesület szervezésében ingyenes jogi tanácsadás lesz október 7-én, ma 16—18 órá­ig a Luther utca 6/1. szám alatt. A jogi tanácsadást min­den nyugdíjas igénybe veheti. Ép testben... (cs) Oros­házán a III. számú általános iskolában minden évben meg­rendezik az Ép testben ép lé­lek mozgalom keretein belül az intézmény egészségnevelő napját. Gyopárosfürdőn, az idei rendezvény helyszínén október 7-én reggel találkozik a 600 diák. Az osztályok ma­guk gondoskodnak uzsonná­ról, természetesen az egészsé­ges étrend keretem belül. A délelőtti sportnapon minden­ki versenyzési lehetőséghez jut. Amíg a bírák tanácskoz­nak , addig a meghívott karaté- sok, BMX-kerékpárosok és aerobiktáncosok tartanak be­mutatót. Árokba borult, (t) A hét végén megyénk közútja­in négy baleset történt, kettő Békésen, egy-egy pedig Orosházán és Gyomaend- rődön. Ezek során összesen négyen könnyű sérülést szenvedtek, az egyik békési balesetnél, tegnap délután pedig egy utas súlyosan megsérült, amikor a 47-es főúton utánfutót vontató személygépkocsi eddig tisz­tázatlan ok miatt az árokba hajtott és ott feíboruit. Nagy riadalom, (t) Na­gyobb volt a füstje, mint a lángja annak a tűzesetnek, amihez vasárnap hajnalban riasztották a békéscsabai, az orosházi és a gyuiai tűzoltó­kat. Békéscsabán, a Hűtő­ipari Rt.-nél a kompresszor­házban pár négyzetméter poliuretán szendvicspanel égett, komoly kár nem kelet­kezett. Az üzemben veszé­lyes anyagot, ammóniát al­kalmaznak, ezért vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók. „OLYAN A SÚLYA A KÖNNYNEK, MINT A BESZÉDNEK.” (Ovidius) —Budapesten száznegyvenhét évvel ezelőtt, október 6-án lőtték főbe gróf Batthyány La­jost, az első független magyar kormány miniszterelnökét. Ara­don négy tábornok állt a kivégző osztag elé, kilencen bitón végez­ték életüket—ezekkel a szavak­kal kezdte ünnepi emlékbeszéd­ét Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára szombaton délután a gyulai 1848—49-es Honvédtiszti em­lékhelynél rendezett ünnepsé­gen. Az aradi vértanúkra emlé­kezve hangsúlyozta: olyan em­berek voltak, akik komolyan gondolták Vörösmarty sorait: „. ..itt élned, halnod kell.” A szabadságharc bukását ma­gyar Golgotának nevezte az ál­lamtitkár. Gyula pedig a Golgo­tára vezető út színhelye volt, hi­szen a világosi fegyverletétel után kilenc nappal, 1849. au­gusztus 22-én a tizenhárom tá­bornok — Aulich Lajos, Damjanich János. Kiss Ernő, Knézich Károly, Leiningen Westerburg Károly, Schweidel József, Török Ignác, Láhner György, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos és Vécsey Károly — közül tízen itt adták át fegyvereiket. Gyulán még kegyelmet ígértek a tábor­nokoknak, a teljhatalmú Hay- naut — Bécs szándékainak megfelelően — azonban a ke­gyetlen bosszú vezette, Aradon egyikőjüknek sem kegyelmez­tek. Az osztrák főparancsnok azt ígérte, hogy egy évszázadig nem lesz kedve magyarnak még csak még igazán'ennek a 147 esz­tendővel ezelőtti gyásznapnak az üzenetét? Értjük-e még, hall- juk-e még igazán, amit a vértanú tábornokok örökül hagytak ne­künk? — tette fel a kérdést. Majd (kimondatlanul is az alap- szerződésre utalva) kifejtette: — A tábornokok azt is jól tudták, hogy a szabadságnak nincsen nemzetisége és anyanyelve, a szabadság egy és oszthatatlan, és ha embertársunk nem szabad, mi sem vagyunk azok, bár­mennyire is szabadnak hinnénk magunkat... Mi nem olyan meg­békélést kívánunk, amelyben ar­ról kell vitatkozni, hogy kinek ju­tott a nagyobb darab szabadság, ki tett nagyobb engedményt, ki kötött nagyobb kompromisszu­mot, kit mire tudott rákényszerí­teni, ki mit vett el a másiktól, ki mit csikart ki tárgyalópartnerétől, ki hogyan értelmezi azt a szót, hogy szabadság. A szabadság­hoz nem lehet értelmező láb­jegyzetet fűzni. A továbbiakbanLáűoí/i Lász­ló, címzetes államtitkár, a Hatá­ron Túli Magyarok. Hivatalának forradalomra se gondolnia. A történelem másképp alakult, az - aradi kivégzések után tizen­nyolc évvel, a kiegyezéssel bi­zonyítva azt, hogy igaz ügyet örökre veszve hagyni nem lehet. A honvédtiszti emlékhelyen a 32. budapesti őrezred dísz­elnöke, Tokay György, az RMDSZ Arad megyei szerveze­tének elnöke és Frunda György államelnökjelölt szólt a 147 év­vel ezelőtti tragédiáról, az öt nemzetet képviselő tábornokok emberi nagyságáról, s a ma fel­adatairól. A beszédeket követően a különböző egyházak papjai mondtak közös imát magyarul, románul és németül a vértanúk emlékére, majd kezdetét vette a csaknem egyórás koszorúzási szertartás. Az RMDSZ nevében Markó Béla és Takács Csaba, a magyar kormány nevében Lábodi László és Bálint Pataki József, Arad város nevében Dumitru Branc polgármester és helyettese, Darida János helye­zett el koszorút az obeliszken. A bukaresti magyar nagykövetsé­get Szőcs Ferenc nagykövet és Keresztes Tamás katonai attasé képviselte. Megyénk koszorúját dr. Pelcsinszki Boleszláv, a me­gyei közgyűlés alelnöke és dr. Biri István főjegyző helyezte az emlékműre. Ménesi György zászlóalj közreműködésével — többek között — koszorút he­lyeztek el a Honvédelmi Minisz­térium, a megyei közgyűlés, a gyulai polgármesteri hivatal, az 1848—^49-es Honvédtiszti Ala­pítvány képviselői. (Mocsár) A magyar Golgota egyik állomása Ünnepélyes pillanatok az emlékhelynél fotó: kovács ekzseuet Közönséghívogató a békéscsabai Európa-napra Az Unió és az önkormányzatok * "k ★ ★ ★ ★ * ★ * EUROPA NAP »Í5M5SVE.lfttSC»M 19 9 6 o*1ób«r 11 Az Európa-nap előkészületeinek lázában ég Békéscsaba. A város és Békés megye október 11-én várja külföldi és hazai vendégeit, s nem utolsósorban a helybéli érdeklődőket. Soro­zatunkban néhány fontos találkozóra, ren­dezvényre hívjuk fel olvasóink figyelmét az­zal, hogy az Európa-nap valamennyi prog­ramja nyitva áll a közönség eló'tt. Az Európa-nap számtalan ér­dekessége mellett néhány olyan rendezvényt is kínál a vendégeknek, amely szakmai rétegek képviselőit, hivatalno­kokat érint elsősorban. Bár ez csak talán a látszat. Nézzük például az „Európa Unió és az önkormányzatok” elnevezésű rendezvényt. Itt megtudhat­juk, mit hozhat a jövő, milyen lehetőségek nyílnak meg egy önkormányzat — és egy tele­pülés lakói — előtt az Európa Unióhoz való csatlakozáskor. A megyei könyvtár klubjá­ban rendezendő program házi­gazdája Sisák Péter békéscsa­bai alpolgármester: — Elsősorban olyan elő­adókat kértünk fel, akik már mindennapjaikban tapasztal­hatják, mit jelent az Európa Unió tagjának lennei. így meghallgathatjuk erről a témá­ról dr. Sivák Józsefet, a kor­mány főtanácsadóját, Jyrki Myllyvirtát, Mikkeli polgár- mesterét, valamint a bécsi pol­gármesteri hivatal tanácsno­kát, Thomas Weningert. Vár­juk a rendezvényre Szent- iványi István külügyi államtit­kárt, és szeretnénk hallani a görög testvérvárosunk küldöt­teinek véleményét is, ám ve­lük erről még előzetesen nem sikerült egyeztetni.-— Kiket várnak erre a ta­nácskozásra az előadókon kí­vül? — Várjuk a megyében dol­gozó jegyzőket —- akik nem a jogászfórumot választják —, a megye nagyobb intézményei­nek a vezetőit, polgármesteri hivatalok tisztségviselőit, és természetesen minden érdek­lődőt... A. Gy. Az Európa-nap programjá­ból: Október 11., 10.00—10.45: Ünnepélyes megnyitó a belvá­rosi iskola aulájában. Köszön­tőt mond Pap János polgár- mester, Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Declan Con­nolly, Írország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A helyszínen megnyitják a Bé­kés megyei vállalkozók kiállí­tását is. 11.00—2.30: Politikai fó­rum a színház vigadójában. Köszöntőt mond dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés el­nöke, országgyűlési képvise­lő. Előadók: Kovács László külügyminiszter, Hans Beck, az Európai Bizottság képvise­letének vezetője. Sisák Péter: trA tanácskozá­son előadóink uniós tapasz­talatokkal rendelkeznek” 17.00— 18.30: Az Európa- nap kulturális gálaműsora a Jó­kai Színházban. Szakmai programok: 10.30: Jogászfórum a me­gyeházán. Előadó: dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter. 14.00: Vállalkozói fórum a Szabadság tér 11—17. alatti irodaházban. Előadók: Hans Beck, dr. Zelnik István, a Nem­zetközi Tanácsadó Iroda igaz­gatója. A fórumon adják át az „Európa kirakat” verseny díja­it. 14.00: Nemzetiségi fórum a megyeháza nagytermében. Előadók: Kovács László kül­ügyminiszter. 14.00: Az Európai Unió és az önkormányzatok. Helyszín: a megyei könyvtár klubja. Elő­adók: Jyrki Myllyvirta és Hol­lós József (Bécs). 14.00— 16.30: Mezőgazda- sági kerekasztal (Az Európai Unió agrárkihívásai) a megye­házán. Előadó: dr. Nagy Fri­gyes, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának al­elnöke. 14.00— 16.00: Európai Sportsegély Konferencia a me­gyeházán. Előadók: Gallov Rezső államtitkára, az OTSH elnöke, Hámori Tamás, az OTSH Nemzetközi Kapcsola­tok Főosztályának vezetője. 10.00: Integrációs törekvé­sek az európai felsőoktatás­ban. Nemzetközi kerekasztal- beszélgetés a Körösi Csorna Sándor Főiskolán. Vezeti: dr. Köteles Lajos kandidátus, a főiskola főigazgatója. 10.00— 12.45: Közösség és lokalitás (közösségfejlesztők konferenciája). Helyszín: me­gyei művelődési központ. MIÉP-megemlékezés Gyulán Az aradi vértanúkról Az egyetlen értékmérő, mit tesz az ember Most vásároljon orosz, 34,4%-os, polipropilén zsákos / / közvetlenül a gyári impor­tőrtől, mándoki raktárról, a raktárkészlet mennyiségéig akciós áron. Ár: 24 500 Ft/tonna + 12% áfa. 100 t feletti vásárlásnál to­vábbi kedvezmény! Érdeklődni: PERMOLA Kft., Székesfe­hérvár, Budai út 152. Télefon/fax: (22) 333-143. Mobil: (60) 391-467, (30) 270-246. Raktár: ­Mándok, Jókai u. 19. ; A gyulai 1848—49-es Honvéd­tiszti Emlékhelyen két gyász szalaggal átkötött felirat: „Vilá­gos 1849, Temesvár 1996" je­lezte, a MIÉP a nemzet tragikus évei közé sorolja a mostanit is, utalva a magyar—román alap- szerződésre. Ä Magyar Igazság és Élet Pártja gyulai szervezeté­nek tegnapi emlékünnepségén Erkel Tibor, a Zeneakadémia ta­nára szólt elsőként a 147 évvel ezelőtti gyásznapról, majd Deme Zoltán evangélikus lel­kész a mártírokért imádkozott. Csurka István, a MIÉP elnö­ke beszédében többek között hangoztatta: a diktatúrák nem szeretnek emlékeztetni, félnek. Ma is ez a helyzet. Nem lesz jobb világ, amíg szilárdan meg nem fogadjuk esküvel, nem ad­juk oda a jussunkat, nem enged­jük, hogy elvegyék tőlünk a tör­ténelmünket. Fél a magyarság, hogy még bizonytalanabbá, még értéktelenebbé válik a munkája. Fél a föld népe, nem lesz kinek eladni terményét, fél a munkás, mikor küldik el és fél az értelmi­ségi... Az üzenet a gyásznapon az, hogy fenyegessenek bár bitó­fával, állásvesztéssel, teljes eg­zisztenciális tönkretétellel, nem félünk. Nincs más út, minthogy ezen az alapon, a nem félés ma­gyar alapján, a hőseinkre emlé­kezve összefogjunk és egy új, szabad, tiszta, becsületes, min­den polgárát megbecsülő, ma­gyar Magyarországot teremt­sünk magunknak — mondta a szónok. A megemlékezésen aláíráso­kat gyűjtöttek a magyar—román alapszerződés ellen, majd a résztvevők a honvédtiszti em­léktábláknál helyezték el virága­ikat. Sz. M. Orosháza, Sarkad Orosházán a történelmi emlék­parkban a hét végén emlékeztek meg a polgárok a 13 aradi vérta­núról. Az ünnepségen Szilasi H. Tibor köszöntötte a megjelente­ket, akik meghallgathatták Hol­lós Korvin Lajos: A 13 idézése című versét. A vértanúkra Hévvizi Sándor múzeumigazga­tó emlékezett, majd a részt­vevők elhelyezték koszorúikat és az emlékezés virágait. Sarkadon, a Vértanúk Terén október 5-én, szombaton dél­előtt tartottak megemlékezést. Az ünnepségen Nagy Zoltán Sarkad-újteleki református lel­kész idézte fel a 147 év előtti történelmi eseményeket. A helyi önkormányzat, a pártok, civil szervezetek képviselői az ün­nepségen megkoszorúzták az Aradi tizenhármak emlékmű­vét. Szombaton délután hat órakor Békéscsabán, az Aradi Vérta­núk terén (közismertebben az ifiház előtti ligetben) a békés­csabai önkormányzat és az Er­délyi kör szervezésében tartott megemlékezésen a Márton Áron cserkészcsapat műsora után Pap János polgármester mondott beszédet: — „Isten áldd meg a ma­gyart”— énekeljük a himnusz első sorát, de gondoljunk csak bele: a 13 aradi vértanú nevének hangzása sem magyaros, mint ahogy a jól ismert jelszavak: „szabadság, egyenlőség, testvé­riség” is Párizsból érkezett hoz­zánk. De ez a sokféleség, a különböző neveltetés, anya­nyelv mind-mind összefér eb­ben a hazában. Hiszen egy em­ber értéke nem attól függ, hogy milyen színű a haja, a bőre, ha­nem hogy mit tesz. Ez lehet az egyetlen értékmérő. Ennek a gondolatnak a jegyében emlé­kezzünk a szabadság vértanúira. Örüljünk, hogy ezt ma már Ara­don is megtehetjük és hogy ezt egyre könnyebben megtehetjük, bár még mindig egy határt kell átlépnünk ehhez. Egy kolozsvá­ri színidirektor mondta egyszer: „jövünk, ahányszor csak tu­dunk. hadd kopjon a határ”. Most megyünk mi is, minél töb­ben. és remélem jönnek mások is, magyarok, románok, szer- bek, szlovákok, csak hogy kop­jon a határ... Antal Gyöngyi (Folytatás az I. oldalról) Az aradi nyugdíjas szerszám- készítő, az 1932-es születésű Kiss Ferenc gyermekkora óta részt vesz az október 6-ai meg­emlékezéseken. — Amikor tiltották, akkor is, kijöttünk, lopva. Meg részt vet­tünk a templomban az értük tar­tott miséken. Most is lesz mise, 5-kor a nagytemplomban. Oda is elmegyek, jönnek a gyermeke­im és az unokáim is. Most nem akadályozzák, hogy emlékez­zünk. Csak az bárít nagyon, hogy már nincs meg a nagy, szí­nes képem a tábornokokról. Ott fügött a házunk folyosóján. Ha bejött a rendőr, rögtön megakadt rajta a szem?. Megfenyegettek, hogy bajunk lehet belőle. Hát elégettem. Úgy sajnáltuk, hogy az csuda. Sírt a feleségem is, meg az anyósom is. Kicsiben persze ma is őrzöm a képet. Nem halok meg addig, amíg föl nem nagyíttatom színesben. Az ünnepi szónokok közül elsőnek Markó Béla, az RMDSZ elnöke lépett a mikrofonhoz. — Értjük-e még, halljuk-e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom