Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-03 / 79. szám

1996. április 3., szerda

MEGYEIKÖRKÉP

1100 év magyar építőművészete

Sikeres pályázat, (i) A

Körösújfalui Általános Iskola úszásoktatásra 50 ezer forintot nyert a Sportalaptól. Ebből a pénzből a tanév befejeződése után 25 helyi diák úszásoktatását oldják meg a gyulai fürdőben. Tavaly hasonló támogatásból szintén 25 tanuló sajátította el az úszást. Ez azt jelenti, az idei oktatás befejeződése után a körösújfalui iskolások túlnyomó többsége már tudni fog úszni.

Mustmustra. (r) A szarvasi Tessedik Kertbarát Kör április 4-én 10 órától rendezi meg hagyományos bor- és kolbászversenyét a Vajda Péter Művelődési Központban. A szarvasi bor- és mustfélék, továbbá vastag házikolbász mustráján minden érdeklődőt szívesen lát a kertbarátkor.

Tankcsapda, (c) Magyar- ország egyik legnépszerűbb rockegyüttese, a Tankcsapda tart koncertet április 4-én, csütörtökön 19 órakor a békéscsabai ifjúsági ház nagytermében. Vendég a Southern Special.

A gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ és Közösségi Ház által meghirdetett „1100 év magyar építőművészete a Kárpát-medencében” elnevezésű versenyre összesen 87 csapat nevezett be, több mint 50 iskolából.

A második fordulóra huszonkét iskolából 42 csapat jutott tovább, ebből 22 iskola Magyarország legkülönbözőbb tájáról jelentkezett, Budapesttől Miskol- cig, Pécstől Debrecenig — rajtuk kívül pedig négy erdélyi és két felvidéki iskola is részt vesz majd a második fordulóban.

1995 szeptemberétől Balogné Bencsik Anna, azaz Pannika néni lett a kamuti községi könyvtár vezetője. Azóta megtelt élettel és gyerekzsivajjal az olvasóterem. Az irodalom szakos tanárnőnek az iskolai órák után kezdődik a második műszak. Önzetlen türelme és segítőkészsége, amit a könyvtárban is a gyerekek iránt tanúsít, irigylésre méltó. A diákok bátran fordulhatnak hozzá a tananyaghoz kapcsolódó szaktanácsokért. A gyengébb képességű tanulók az olvasóteremben készítik házi feladataikat. Pannika néni ügyel arra is, hogy az másnapra „rendben” készen legyen. Feladatán túlmenően elbeszélget az olvasni szerető emberekkel. így életszemléletéből sokat meríthet az oda

Az első forduló tapasztalatait a zsűri a következőképpen értékelte: bár a csapatok összességében a vártnál magasabb szinten oldották meg a feladatokat, és akadtak egészen gyönyörűen kivitelezett munkák is, sokan küldtek be igénytelenül kidolgozott pályázatot is. A legismeretlenebb a diákok körében a mai kortárs építészet, és sajnos csak néhány csapat vette a fáradságot, hogy utánanézzen a szak- irodalomnak. A határon- túliaknak nem lesz könnyű a dolguk: már az eddig beküldött pályázataikból is látszik, hogy

látogató. Szívügyének tekinti a gyerekek sikerélményét és kudarcait is.

— A község 1200 lakosú, hány kötetes a könyvtára? — kérdeztük Pannika nénit.

— Jelenleg 12 ezer könyv áll az olvasók rendelkezésére. De évente 10—20 kötettel bővül a készlet. Az új könyvek vásárlására 20 ezer forintot kaptunk. Gazdag a kézikönyv-, valamint a lexikonállományunk. Azok a diákok, akik felsőfokú intézményekben tanulnak, maximálisan bővíteni tudják e szakkönyvekből tudásukat.

—Milyen témájú könyvek érdeklik az olvasókat?

— A könvvtárba látogatók száma 400, ebből 200 rendszeresen visszajáró olvasó. Az óvodáskorúak, de még az alsó tagoezirányú képzettségük messze elmarad a magyar iskolák diákjaitól.

A zsűrinek sok esetben jelentett gondot az iskolák azonosítása, mert sokan nem írták rá a csapat fantázianevét. Tizenkét csapatot ki kellett zárni a versenyből, mert meg nem engedett módon segítették egymást.

A második forduló feladatait rövid időn belül megkapják a továbbjutott diákcsapatok. Október közepén valószínűleg magasszintű országos döntő színhelye lesz Gyula városa.

A. Gy.

zatos gyerekek is kedvelik a meséket. Ä diákok ismeretterjesztő könyveket, kötelező olvasmányokat és szépirodalmat olvasnak. A felnőttek állattartással, kertészkedéssel foglalkozó és kézimunkakönyvek után érdeklődnek. A szépirodalom, valamint a regények színes palettája is rendelkezésükre áll.

— Hogyan kapcsolódik a könyvtár az iskolai tanórákhoz?

— A helyi általános iskola felső tagozatos diákjai gyakran töltik a földrajz- és biológiaórákat a könyvtárban. A tananyaghoz kapcsolódó szakkönyvek azonnal kéznél vannak. Ez színesebbé teszi az órákat és felkelti a gyerekek további érdeklődését, így ösztönzőleg hat ez az oktatási módszer.

Bróda Ibolya

A türelem gyermekmosolyt terem

Jeles napok

„Szent György zöldséggel, mindent megújít ezennel”

Bár még nemigen érezzük, de jócskán bent járunk a tavaszban. Április igazi tavaszi hónap, a legszebb tavaszünnepek is erre az időszakra esnek. Már a hónap nevének eredete is erre utal: az „aprire” (kinyitni) szó a tavaszkezdésre utal, legalábbis Ovidius szerint. Más névmegfejtők is akadtak, akik Aphrodité görög istennő nevével vélik rokonnak a hónap nevét, de az etruszkok is gyanúba keveredtek, mert Vénusz istennő (az ő hónapja április) az ő nyelvükön „Ápru” névre hallgatott, és talán ez az „április” elnevezés eredete.

A rómaiak idejében se vége, se hossza nem volt az áprilisi ünnepségeknek. Cerealia — Ceres ünnepe — április 12-én volt; Ceres tanította meg az embereket a gabonatermelésre, ezért a gabonaféléket ma is cereáliáknak nevezi a szaknyelv. Vidám ünnep volt Vinalia, a borkóstolás napja április 23-án, ezt követte a virágok ünnepe április 30-án, aFlorália; az utóbbi virágkamevált az óbudai Aquincumban is megtartják évről évre, hasonlóképpen a Székesfehérvár melletti, szépen föltárt római városban, Tácon.

E szép, tavaszi hónap régi magyar neve Szent György hava, mivel kimagaslóan a férfiasság, a lovagiasság, az önfeláldozás mártír alakjának ünnepéhez kötődnek a legszínesebb népszokások. A legnépszerűbb katonaszent Anglia védőszentje, de a korai kereszténység leggyakrabban ábrázolt patrónusa

is Sárkány ölő Szent György. Az Egyiptomban élő ősi kopt keresztények templomaiban, kolostoraiban legsűrűbben az ő képével találkozhatunk. Hazánkban is népszerű, hiszen a XIV. században névadója lett a Károly Róbert által alapított Szent György-lovagrendnek, melyet Zsigmond király később Sárkányrend néven reformált meg. Néhány éve hazánkban is újjáalakult a Szent György-lovagok szervezete. A magyar szent koronán is megjelenik a katonaszent képe, Dömötörével együtt. A képzőművészetet is megihlette Szent György alakja: elég, ha a Kolozsvári testvérek (Márton és György) csodálatos lovasszobrára utalunk a prágai vár udvarán. Az ősi Georgia (Grúzia) névadója is Szent György, bizonyítva ezzel, hogy alakja egyaránt köztiszteletnek örvendett a keleti és nyugati kereszténység körében.

A hónap első napja a „bolondok ünnepe”. Kedves-tréfás ugratások napja, aki teheti, ártatlan tréfákkal igyekszik becsapni barátait, ismerőseit. Főleg az iskolásgyerekek örülnek e napnak, mert a legtöbb helyen megfordul a megszokott rend: a gyerekek feleltetik tanáraikat vagy háttal ülnek a padokba és sorol-, hatnám tovább az elméncsége- ket. Akit sikerült becsapni április elsején, azt a következő rigmussal csúfolják: „Április bolondja, május szamara!”

A keresztény világ legnagyobb ünnepe húsvét; mozgó ünnep lévén az idén áprilisra esik, mivel a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap április 7-e. A húsvét legkorábban március 22-én, a legkésőbben április 25- én lehet a csillagászat törvényei szerint.

Április elsejével kezdődik a nagyhét. Lelki és testi megújulásra egyaránt alkalmas időszak. A falusi emberek évszázadok óta rendbe teszik házuk táját, kimeszelik a szobákat, eltakarítják a téli szemetet a ház körül, az utakat, hidakat, árkokat megjavítják. Nem ártana ezt a hagyományt városainkban is felújítani.

A nagyhét minden napjához tartozik valamilyen népszokás, ami szorosan kötődik a szakrális eseményekhez. A tridenti zsinat óta a nagyhét a bűnök bevallásának és megbánásának (gyónás) ideje. Régente általános szokás volt a nagyheti megkövetés: a gyónni induló ember megkövette haragosait és családtagjait.

Nagy csütörtök: — április 4-e — az utolsó vacsora emléknapja. A nagymise glóriájára szólalnak meg utoljára a harangok, aztán egészen nagyszombatig némák maradnak. Ahogy a néphit tartja: a harangok Rómába repültek. Gonoszűző népi szokás a nagycsütörtöki pilátus- verés és pilátuségetés. Különböző módon igyekeznek megfélemlíteni a tavaszi vegetációt hátráltató démonokat. Mivel ezen a napon a hagyomány szerint valamilyen zöldfó'zeléket (főleg spenótot) esznek, zöldcsütörtöknek is nevezik ezt a jeles napot.

Nagypéntek — április 5-e —- szigorú böjt, Jézus kereszthalálának napja. A protestáns egyházak legnagyobb ünnepe. A katolikus templomokban virágokkal díszített jelképes sírt készítenek, emlékezve Jézus halálára.

Nagyszombat a föltámadás várásának jegyében telik el. A feltámadási körmenet eredetileg húsvét hajnalán volt, de az időpont okozta nehézségek miatt szombat este tartják meg szinte mindenütt. A körmenetre régente minden vidéken népviseletben mentek. Krisztus feltámadásával a remény, a fény szüFontosabb vallási ünepek

Római katolikus: nagypéntek (április 5-e); nagyszombat (április 6-a); húsvétvasámap (április 7-e); húsvéthétfő (április 8-a); Szent Márk evangélista (április 25-e).

Protestáns: nagypéntek (április 5-e); húsvétvasámap (április

7- e); húsvéthétfő (április 8-a).

Görög katolikus: nagypéntek (április 5-e); nagyszombat (április 6-a); húsvétvasámap (április 7-e); húsvéthétfő (április

8- a); húsvétkedd (április 9-e); György nagyvértanú (április 24-e).

Ortodox: virágvasámap (április 7-e); húsvét. Az Úr föltámadása (április 14-e).

Zsidó: pészach (április 4-től április 10-ig).

Kiadvány a dombegyházi pávaszem titkairól

Dombegyház neve főleg a térség kutatói számára sokatmondó; felfedezhető benne a dombra, halomra való utalás, sejtetve azt a tájat, ami jellemző volt egykor e vidékre. Dombegyház környékére különösen jellemzőek voltak a kunhalmok — más szóval kurgánok — gyakoriságukkal és alakjukkal egyaránt. Különleges és egyedülálló az úgynevezett pávaszem alakra emlékeztető kunhalomrendszer, közepén az Attila-halommal, amely több települést is érintve a magyar—román határon is túlnyúlik.

A dombegyházi kunhalmokról napvilágra került ismereteket összegezte és szerkesztette egy most megjelent kiadványban Szelekovszky László, a megyei önkormányzat környezetvédelmi felügyelője. A szakember szerint a kunhalmok a mi őseink lakóhelye, temetője, őrhelye, árvizek előli menedéke volt. Biztató Dombegyház elöljáróinak kezdeményezése, amely a kunhalmok megvédését tűzte ki célul; újrarajzolják a térképet, és hivatalos bejegyzéssel is biztosíA tudományos munka keresztmetszetet ad a Békés megyei kunhalmokról is

tani kívánják a védettségüket.

A megyei önkormányzat által kiadott tudományos munka egyebek mellett a védett és védelemre érdemes területek értékeinek feldolgozásához szükséges legfontosabb adatokat, a témához kapcsolódó, korábban megjelent újságcikkeket, térképeket, műhold- és fényképfelvételeket tartalmazza, s gyarapítja egyben a honfoglalási emlékévhez kötődő megyei kiadványok sorát. L. E.

Hűvös április

Az április havi középhőmérséklet sokévi átlaga 9,5 és 11,5 fok között alakul hazánk területének túlnyomó részén. Századunkban 1934 áprilisa volt a legmelegebb: 14,1 fokos országos havi középhőmérsékleti átlaggal, a leghidegebb április 1929-ben volt, amikor a havi középhőmérséklet 3 fokkal maradt el a sokévi átlagtól. A csillagászati lehetséges napfénytartam Budapesten áprilisban 12 óra 48 percről 14 óra 24 percre nő. A havi csapadékösszeg országos átlagértéke 48 mm körül van. Századunkban a legszárazabb az 1946-os április volt, akkor mindössze 9 mm-es országos csapadékátlag alakult ki, a legcsapadékosabb pedig az 1907-es április volt 102 mm-es havi csapadékösszeggel.

Az idei április várhatóan az átlagosnál hűvösebb és szárazabb lesz.

Országos Meteorológiai Szolgálat Kereskedelmi Szolgáltató Iroda

letését ünnepük a keresztény egyházak.

Húsvétvasámap életszenteléssel kezdődik a nap. Kosárba sonkát, tojást, kalácsot és tormát tesznek, amit a pap megszentel. A húsvéti ételeknek mágikus hatást tulajdonítanak, ezért a maradék ételt nem dobják el, hanem különböző célra — termékenység-varázslás — használják fel. Húsvéthétfő a fiatalok napja. Ekkor indulnak locsoló- kőrútra a legények. Jókívánságaikat versbe szedve mondják el, amiért hímes tojást, süteményt, italt kapnak a lányoktól, asszonyoktól.

A hó végén — április 24-én — emlékeznek meg Szent Györgyről. E jeles nap már egy 1675-ből való naptárban is a megújulást hirdeti: ,,Szent György zöldséggel, mindent megújít ezennel. / Szántó vas élesedik, a kapa fényesedik.” Ezen a napon hajtják ki először az állatokat a legelőre. Közben számos praktikával igyekeznek azállatok egészségét biztosítani: a gazdasszony kötényén kell átlépni a jószágot és egy zöld ággal „biztatni” az udvar elhagyására.

Időjárási regula szerint ha a békák György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható. Másutt ugyanez száraz nyarat jósol.

Híres a Kalotaszeg környékén ma is meglévő „tejösszeadás”. Ezzel a tréfás-komoly rítussal dől el, hogy a gazdák milyen arányban részesülnek a falu közösen legeltetett juharnak tejéből, tejtermékeiből. Ezt eldöntendő Szent György-napon próbafejéstvégeznek, és ez dönti el a részesedést. A művelet alatt a falu apraja-nagyja ünneplőbe öltözik, és a napot mulatsággal zárják.

Márk evangélista ünnepe április 25-e. Napjához kötődik a búzaszentelés, ami már a középkor óta szokásban volt. Lényegében az antik Rómában e napon tartott vetésvédő körmenet hagyományos folytatása. Századunk elején a búzaszentelést nyilvánosan, kint a határban tartották. A szentelt búza régóta megbecsült szentelmény, különböző bajok elhárítására tartják foganatosnak. Ismert időjóslás szerint, ha Márk napján énekel a fülemüle, jó tavasz következik.

(hankó)