Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
1996. február 1., csütörtök HAZAI TÜKÖR RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Agrárszakemberek, kutatók műhelymunkája Hároméves kutatási program végéhez érkezett Békéscsabán az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete. A megyei önkormányzat megbízása nyomán elkészült munka az agrárszféra és az élelmiszergazdaság átalakulásának Békés megyei jellemzőit tartalmazza. A kutatás befejezése jó alkalmat adott arra a napokban, hogy az intézet adjon helyet a megyei képviselő-testület mezőgazdasági bizottsága kihelyezett ülésének. A tanácskozásra meghívták a megye agrárirányításában, kutatásában közreműködőket, ily’ módon valamennyien — ha csak kis időre is — a tudományos műhelymunka szereplőjének érezhették magukat. A házigazdák —dr. Tímár Judit, dr. Baukó Tamás és dr. Gurzó Imre — a bemutatkozás után ismertették a mezőgazdasággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásaikat. Közülük kiemelt érdeklődésre tartott számot a megyei önkormányzat által elindított, a bizottság anyagi támogatását élvező anyag, amely „Az erdősávrendszerek telepítésének kérdései Békés megyében” című anyaghoz tartozik. A látványában is újszerű munkában tavaly júniusi műholdfelvétel segítségével elemezték a témát, és a tulajdonszerkezetben bekövetkezett, illetve a defláció (a szél felszínalakító munkája) okozta változások „felülről” történő megfigyelésével alapozták meg a telepítési koncepciót. Sziklai Zoltán, a megyei önkormányzat gazdasági és területfejlesztési osztályának vezetője a megye kutatóinak szerepét emelte ki, akik munkájukkal elősegíthetik — tudományos háttérmagyarázatot adva a stratégiai döntések megalapozásához — a térség gazdasági felemelkedését. Dr. Kepenyes János, a mezőgazdasági bizottság elnöke kérte, hogy az intézet sorolja a feladatok közé az egyes megyei termékpályák kutatását, tudományos elemzését a termelés-feldolgozás—értékesítés hármas bontásában. Erre azért van szükség, mert mi elsősorban az alapanyagtermelő megyék közé tartozunk. L. E. Sérült töltések, zsilipmatuzsálemek s Ar- és belvízveszély 48 ezer négyzetkilométeren A januári hózuhatag sok helyütt feledtette, hogy alig néhány héttel korábban több száz kilométeres folyószakaszon súlyos árvízveszélyt kellett kivédeni. Pedig ha megenyhül az idő, a roppant mennyiségű hó olvadásakor ismét megáradhatnak a folyók, és súlyos belvízveszély is fenyegetheti az ország alacsonyabb fekvésű vidékeit. Dr. Váradi József, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vízkár-elhárítási főosztályának vezetője lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a decemberi árvíz idején különösen veszélyes árhullámok alakultak ki a Felső-Tisza és mellékfolyói, valamint a Körösök vízrendszerében.- A védekezés és a helyreállítás költsége eddig 900 millió forintra becsülhető, és a gátak. védőművek rendbehozatala jelenleg is tart. Az ár- és belvizek 48 ezer négyzetkilométer nagyságú területet veszélyeztetnek - mondta a főosztály- vezető. - Jelenleg 650 kilométernyi szakasz mentén sérült, repedt a töltés. A védvonalat keresztező 1800 zsilip, csőát- eresztés között évszázados is akad.- Az elodázhatatlan fejlesztések 58 milliárd forintba kerülnek, de a rendelkezésre álló pénzügyi keret alig több mint 14 milliárd. Pedig - mivel a hazai folyók sík vidéken kanyarognak, a vízgyűjtő területük viszont jórészt a Kárpátok és az Alpok vidékén található - az, hogy lesz vagy nem lesz árvíz, döntően az ott uralkodó időjárási viszonyoktól függ. Ebből következően bármelyik folyónkon, az év bármely szakaszában, újból és újból lehet árvíz.- A tapasztalatok azt mutatják, hogy az árvízvédelemre gyakorlatilag minden évben fel kell készülni. Az átlagosnál nagyobb - vagyis a múlt évihez hasonló - védekezésre évtizedenként egyszer van szükség. Cs. Benkő Judit Nyugdíjreform: sok nyitott kérdés Hosszú átmenet várható Nincsenek még köbe véshető döntések a várható nyugdíjreformról, ám abban csaknem minden szakember egyetért, hogy a jelenlegi rendszer elavult, megérett a változtatásra. A koalíciós törvényhozókat tömörítő államháztartásire- form-bizottság és a kormányzat képviselői tegnapi vitájában részt vett Bokros Lajos pénzügyminiszter és Kökény Mihály népjóléti minisztériumi államtitkár is. A megbeszélésen egyelőre nem körvonalazódott, hogy hány eleme legyen a nyugdíjrendszernek. Arról is megoszlottak a vélemények, hogy bevezessék-e például az alapnyugdíjat avagy sem. Az viszont kitűnt, hogy valamennyien szükségesnek tartják a biztosítási alapon fizetett nyugdíjakat, de emellett - bizonyos esetekben - a nem biztosítási alapú ellátást is. A szolidaritási szempontok alapján jelenleg működő rendszer átalakítását szintén szükségesnek ítélték. Még eldöntendő az is, hogy miként oldják meg a 10-15 évre tervezett átmenetet, és melyik korosztálytól léptessék életbe a reformokat. IBUSZ Tours: irány Szamosz? Kétszázmilliós eredményre számítanak A szakma az utóbbi időben nem valami jó képet festett az immár 8 önálló egységre szabdalt IBUSZ Holdingról, szerencsére az utazók ezt a véleményt teljesen nem osztják — hangzott el tegnap a cég budapesti sajtótájékoztatóján, amely az idei utazási kínálatot volt hivatva bemutatni, pontosabban a külföldi lehetőségeket. Tizenkét országba kínálnak utakat, ahogy lenni szokott, a faházaktól az ötcsillagos szállodákig. Már nem csak Olaszországba, hanem Görögországba és Franciaországba is szerveznek úgynevezett klubüdüléseket. Felkeltheti a családosok figyelmét, hogy néhány spanyol tengerparti szállóban és Bulgáriában a 12 évesnél fiatalabb gyerekek a szülővel egy szobában ingyen üdülhetnek. Akinek túl hosszú (és drága) a kéthetes nyaralás, 10—11 éjszakás utak közül is választhat — elsőként Mallorcán és a török Riviérán. Slágernek az olivaligetes, buja növényzetű, 470 négyzetkilométer kiterjedésű görög szigetet, a Szamoszt jósolják az ibuszosok. Itt nászozott Zeusz és Héra, de a magyar turisták prózaibb okokból is választhatják: 1 hét 20 ezer 300 forintba kerül csupán... Többen érdeklődtek a legpatinásabb hazai utazási iroda anyagi kondícióiról. Elhangzott, hogy most már csak annyit költenek, amennyit megtermelnek, előreláthatólag realizálódik 200 millió forintos eredménytervük. Ez Békássy Tamás ügyvezető szerint: „Jobb, mint gondoltuk.” (íabián) Televíziós és rádiós újdonságok Közöttünk élő legendák Új, közösen készített műsorokkal színesíti programját a következő hetekben, hónapokban a Magyar Televízió és a Rádió. Olyan összeállításokat sugároznak, amelyeket a tévénézők és a rádióhallgatók egyidejűleg láthatnak, hallhatnak. Az egyik ilyen vállalkozás az Örökös tagság című sorozat, amelyben a magyar előadó-művészet „élő legendáit” - nemzetközi hírű színészeket, operaénekeseket - vonultatnak fel. Arról, hogy valójában kik számítanak élő legendának, a Stúdió ’96 szerkesztősége és a Petőfi adó a közönség véleményét is kikéri. Egy művészekből és közéleti személyiségekből álló kuratórium ösz- szeállította ajelöltek listáját, s ebből a sajtóban megjelenő szavazólapokon kilenc nevet választhatnak ki a nézők és a hallgatók. A „legendajelöltek” a következők: Molnár Piroska, Psota Irén, Tábori Nóra, Tol- nay Klári, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Benkő Gyula, Darvas Iván, Garas Dezső, Gábor Miklós, Kállai Ferenc, Szabó Sándor, Marton Eva, Melis György, Polgár László, Rost Andrea, Si- mándy József és Tokody Ilona. (n. zs.) IFOR-forgalom Pécsett A katonák a festés-mázolás tudományában is otthonosak FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Megérkeztek az Egyesített Északi Dandár első szálláscsinálói Pécsre, s rövid pihenő után már hozzá is láttak a bázis kiépítéséhez. A kétszáz terepszínű egyenruhás IFOR-katona Dániából, Finnországból, Norvégiából, Svédországból és Lengyelországból jött. Parancsnokuk, a svéd Sven-Eric Andersson tábornok munkatársunknak elmondta: az a feladatuk Pécsett, hogy az Észak-Boszniában, Tuzla város környékén békefenntartóként dolgozó társaik háttérbázisát megteremtsék. Mint Papp Béla alpolgármester hozzátette: a hét végén lesz az igazi bevonulás Pécsre. K. F. * Javier Solana, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete főtitkára levélben mondott köszönetét Göncz Árpád köztársasági elnöknek azért a támogatásért, amelyet Magyarország nyújt a boszniai NATO-misszióhoz és az IFOR tevékenységéhez. Hogyan tehet szert egy cipő- bolti eladó néhány perc alatt csaknem félmillió forintra? Hát úgy, hogy Telemázli- sorsjegyet vásárol. Milliók a Jackpoton A szerencsejáték kedvelői szentül hisznek abban, hogy a szerencse előbb-utóbb rájuk mosolyog. Ez történt hétfőn este a televízióban, a Telemázli-show egyik játékosával, Késmárki Istvánnéval is, aki még soha életében egyetlen fillért sem nyert szerencsejátékon. Margit Nagykátáról indult szerencsét próbálni, s bár a Tüzesgolyó játékkal nem aratott átütő sikert, mégis ötvenezer forinttal gazdagabban tért haza. A Nyergesújfaluról érkezett Kolozsi Istvánnak - a példaként említett cipőbolti eladónak - már nagyobb mázlija volt. A Szerencsetölcsér játékon „bankot robbantott”, bezsebelte a maximálisan megnyerhető összeget, 480 ezer forintot. Nyereményét a Lök- dösődőn további 100 ezer foSzerencseposta rinttal tetézte meg. Martin Tivadar ebben a zord téli időjárásban Gyuláról utazott fel megkísérteni Fortuna isten- asszonyát. A Szabadesés játékon 180 ezer forintos nyereményig jutott el, amit némi gondolkodás után megduplázott volna. Ám a pingpong- labda célt tévesztett: üres rekesz helyett egy már „foglaltba” hullott. Tivadarnak a nyereménye így megfeleződött. Ám, mint tudjuk, a szerencse forgandó: elvesztett 90 ezer forintja helyett 100 ezret nyert a Lökdösődő játékon, így összesen 190 ezer forinttal távozott a Telemázli-show műsorából. A televíziós szerencsejáték fénypontja, az igazán óriási nyeremény, a Jackpot ezen a héten nem talált gazdára. A közel 7 milliót érő Jackpot zálogban maradt a következő hétfőig, amikor is újabb játékosok erednek majd szenvedélyesen a nyomába. Esélyük azoknak van, akik a Tele- mázli-sorsjegyen három televíziókészüléket találnak, és belépőt nyernek a televíziós show-műsorba. Most kellene eltalálni... ...legalábbis a hatos lottó nyerőszámait, mert példátlan összeg, 94 millió forint a jutalma a helyesen tippelő játékosnak. A hatos lottó játékosainak még mindig dupla nyerési lehetőségük van, mivel a ráadáshúzáson kisorsolt számokkal megnyerhetik álmaik otthonát, a 25 milliós álomotthont. Az ötös lottón a múlt héten megütötték a főnyereményt. Híveinek azonban nem kell elkeseredniük, hiszen a Szerencsejáték Rt. az ötös lottó nyereményalapját ezen a héten kiegészítette. így 100 milliót nyerhet az, aki egyedül találja el a kisorsolt öt számot. (X) Támogató döntések. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elfogadta annak a parlamenti határozatnak a tervezetét, amely szerint a kormánynak egy éven belül felül kell vizsgálnia a biztonsági szolgálatok szervezeti tagolását. A testület többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak találta az átvilágítási törvény módosításának tervezetét is. Támogatókra várnak. Még mintegy 50 millió forint hiányzik a Magyarok Világszövetsége tervezett millecentenáriumi programjainak megvalósításához. Az anyagi nehézségeken alapítványi pénzek megpályázásával és a szövetség gazdaságosabb működtetésével igyekeznek úrrá lenni. Visszakérik a régit. A Fidesz elnöksége levélben kéri Hóm Gyula miniszter- elnöktől a családi pótlék korábbi rendszerének visszaállítását. A jelenlegi ugyanis leginkább a kisgyermekes, fiatal családokat sújtja. Nem engednek. A Felső- oktatási Dolgozók Szak- szervezete addig nem ül tárgyalóasztalhoz, amíg a bérkérdésekben nincs elmozdulás. A szervezet számára továbbra is elfogadhatatlan a közalkalmazotti bértábla. Ezt az országos választmány ülésén közölték. Műholdas Tv3. Február végétől egész Közép-Euró- pában fogható lesz a ma még csak Budapesten és környékén sugárzó Tv3. A Széchenyi-hegyi adóból érkező műsort műhold szórja majd, így a jelenlegi mintegy kétmillió helyett négymillió nézőhöz jut el. Rendőrkézen. Szerdán elfogták D. János 32 éves hajléktalant, aki beismerte, hogy vasárnapra virradóra másodmagával betört a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt veszprémi irodájába. D. Jánost azzal is gyanúsítják, hogy szombaton több mint 1 millió forint értékű ékszert és értéktárgyat lopott el egy 87 éves asszonytól. Másképp építenének. Az ország gazdasági kettészakí- tása ellen emelt szót tegnap a Magyar Igazság és Élet Pártja. Azt tartaná méltányosnak, ha a keleti országrészben is közpénzből készülne el 260 kilométernyi sztráda.
