Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24-25 / 47. szám

1996. február 24-25., szombat-vasárnap BBSS # BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Honfoglalás — kényszerűségből z örökre megállított pillanat Nemzetközi fotókiállítás Békéscsabán Csontos Stefan A. Fiap:A kíváncsi Igazi csemegét kínál a Berekméri Zoltán fotóklub Békéscsabán az ifjú­sági házban. Társklubjukat, a nagy­váradi Nufarul alkotóit hívták meg egy- kiállításra baráti találkozóra. Egyszerre három helyszínen láthatók a fotográfiák. Ha az előtér galériában kezdjük a szemlélődést, a nagyváradiak kol­lekciójából szemezgethetünk. Első pillantásra a képi megfogalmazás szélsőségei tűnnek szemünkbe. Ma­gabiztos mesterségbeli tudást sejtet a németalföldi festők modorában megkomponált csendélet. Portrék kifejező sora bizonyítja a fotós érzé­kenységét a karakterekben rejlő tu­lajdonságok felfedezésében. A ké­pek nagy részénél látszik az alkotói szándék: technikai eszközökkel az utómunkák során be kell avatkozni a kiemelések, hangsúlyok, színek ér­dekében. A sok fekete-fehér fotón a barnítás során —jelentős mennyisé­gű munkával — színesek lesznek a lehullott falevelek, a fa törzse vagy éppen egy régi épületrész. Máshol ugyanígy kék az égbolt, s a horizont­ra grafikaként felkerül egy magá­nyos lovas. Az összkép lelkes, kísérletező csapatmunkát tükröz. Sejthető, hogy a technikai háttér színvonala alkalmanként határt szab az alkotó fantáziának. Egy fiatal fotós számára állandó bemutatkozás tere a szellemesen Ka­nyar galériának nevezett kiállító- hely. A házigazda klub középiskolás tagja néhány képével is bizonyítja: a természetfotózásban rejlő szín- és kompozíciós veszélyeket a tartalom mértéktartó megfogalmazásával el lehet kerülni. Figyelemre méltó a legelésző lovakat ábrázoló képe. Az igazi különlegességet a harma­dik helyszín, az emeleti kiállító­teremben látható Eurofotoart ’95 című fotószalon jelenti. A nemzetkö­zi szemlét a váradiak rendezték az elmúlt évben a FIAP (Fotóművészek Nemzetközi Szervezete) segítségé­vel. A pályázatra 25 európai ország­ból 738 alkotás érkezett. Ebből a nemzetközi zsűri szerint másfél száz kép reprezentálja a fotóművészet mai színvonalát. A rendkívül sokszínű anyag egyszeri látogatás alkalmával nem dolgozható fel. Az alkotóként jelen lévő szubjektivitás a befogadó empátiaképességén át érvényesülhet. Szembetűnő a műteremben készült képek aránya. Talán divat, talán az elmélyültebb alkotói folyamat követ­kezménye a szabadban készült fotók kis száma. Felfedezhető a különböző nációk­ra jellemző látásmód, mely a témavá­lasztásban, a formavilágban is kife­jezésre jut. Míg a franciák lírai tartal­mú képei impresszív hatást keltenek, a skandináv alkotók — sokszor feke­te-fehérben — a szituációkban rejlő üzeneteket közvetítik. A német fo­tográfusok szívesen komponálnak egyfajta tragikum kifejezése érdeké­ben. Az olaszok közül kiemelkedik a temperamentumokkal ellentétes, fe­gyelmezett, szigorú zárt rendszerben megkomponált vázás csendélet. A volt szocialista országok alkotóinak képi világa szociológiai ihletésű. Magyarország képviseletében egyet­len fotós, Újhelyi István képei látha­tók a nemzetközi kiállításon. Bede László Az orosházi Darvas Társaság és a Petőfi Művelődési Központ közös millecen- tenáriumi rendezvénysorozatának első előadására került sor a minap. Dr. Kristó Gyula történészprofesszor — Orosháza szülötte —, az Árpád-kor és a középkor határainkon túl is ismert kutatója a hon­foglalásról és az államalapításról beszélt népes hallgatósága előtt. A történelemnek sok olvasata van — mondotta az előadó, aki témáját „felül- nézetből” és szigorúan tudományos módszerrel fejtette ki. Az utókor hajla­mos mind a honfoglalást, mind az állam- alapítást egészen megszépítve látni, és valamiféle belülről fakadó nemes el­szántságnak tekinteni. Ezzel szemben a tudományosan is bizonyítható prózai va­lóság az volt, hogy lovasnomád őseink a besenyőktől súlyos vereséget elszenved­ve voltak kénytelenek Etelközt elhagyni. Túloznak—még egyes tankönyvek is— a honfoglalók vélhető létszámát illetően is: 400—500 ezerre teszik. Kristó pro­fesszor szerint aligha lehettek többen 80— 100 ezernél, ennek is csak körülbelül két­harmada volt magyar. Az államalapítás se szent elhatározásból született, hanem a megváltozott körülmények miatt a magya­rok kénytelenek voltak letelepedni: német hatásra és mintára létrehozni az államot, majd pedig még jó néhány évszázadig vé­delmezni. Először a külső ellenségtől, majd a belső széthúzás romboló hatásától; és csak a XV. század közepén beszélhetünk szilárd rendi államról. Régiónkra vetítve — „alulnézetből” — vizsgálva ugyanezt a pár évszázadot, az itt letelepedő honfoglalók még leg­alább 100—300 évig nomád-félnomád életmódot folytattak. Erről tanúskodnak az Orosháza és Békéscsaba közötti terü­leten az ún. Lődi-laposon feltárt kilenc sír leletei, a temetkezések módja. A XI. században befejeződtek a lovas temetke­zések — ezek vallanak a nomád élet­módra —, de még nem templom mellé, tehát nem keresztény módra temetkeztek jó darabig. Orosháza környékén egy tu­cat temető nyomai lelhetők fel. A XV. században már sok település létezett ezen a tájon, de Orosháza neve csak 1466-ban, Mátyás korában bukkan fel először írott formában. A következetesen tudományos állás­pont, amelyet Kristó Gyula képvisel, nagy szakmai vitákra is nemegyszer okot adott már. (Nem fogadja el például a kettős honfoglalás elméletét, mert László Gyula nem bizonyította állítása­it.) Talán némely laikus hallgató sem tudott maradéktalanul azonosulni nézeteivel. Kristó professzort azonban mint tudóst csak egyetlen dolog érdekli: az igazság keresésére esküdött fel. Ab­ból a 300 munkából, amiből 60 könyv, jó néhányat minden könyvtárban meg­találhatunk, és ha a millecentenáriumot ünnepelve többet szeretnénk tudni a honfoglalás koráról, tényeiről, olvas­nunk kell őket. Somi Éva Művészettörténeti matiné Művészet—korok—stílusok címmel in­dít művészettörténeti kurzust Budapes­ten a Magyar Képzőművészeti Főiskola. A február 28-tól május 9-ig tartó „exklu­zív művészettörténeti matiné” két párhu­zamos előadássorozatot foglal magába, az előadók jeles „témaspecialisták” lesz­nek. A tanfolyamnak a főiskola VI. kerü­leti, Andrássy úti épülete ad otthont szer­da, illetve csütörtökönként. A művészet iránt magasabb fokon érdeklődők megismerkedhetnek a XX. századi nagy mesterekkel Picassótól Beuysig. Becsvágy és lelemény, rene­szánsz festők Velencében és a Németal­földön a címe a másik előadás- sorozatnak. A délelőtti kurzus kiegé­szíthető az órarendben meghirdetett előadások bármelyikével, így például „felvehető a tananyagba” az ókeresztény és a bizánci művészet, a romantika és a gótika, a barokk művészet, a XIX. század második fele: Courbet-tól Cézanne-ig, valamint a jelenkori művészet témaköre. A délelőtti előadássorozat tandíja 18, a kombinált kurzusé pedig 25 ezer forint. erelmei vizsgaelőadáson >vból jeles Platonov Anna Petrovnával (Tege Antal és Kara Tünde) FOTÓ: lehoczky Péter Komoly, de nagyon szép feladatot kap­tak a Regionális Színházművészetért Alapítvány végzős főiskolásai Gergely László rendezőtől, osztályfőnöktől. Anton Csehov-drámát játszani vizsga­előadásként ugyanis merész vállalkozás, s egyben hálás szerep, hiszen a találkozás a csehovi színházzal egy életre szóló élményt, tartást, hitet alapozhat meg, amely nélkül igen nehéz vagy lehetetlen helytállni a művészi pályán. Színvona­las, emlékezetes előadás volt Csehov Platonovja szerdán, olyan premier, ame­lyen színészek és tanárok — de még a közönség is, művésztársak, színház- szerető vendégek — együtt vizsgáztak, ésjelesre. Platonov: erről a drámáról alig hihető, hogy Csehov első műve. Valószínűleg orvosegyetemi évei kezdetén, vagy még előbb, a taganrogi gimnázium vége felé írta, de semmi sem utal kiforratlan ifjú­kori zsengére. Annál inkább jellemző sok olyan vonás, amely a szerző rendkí­vüli tehetségét, stílusát, színházformáló egyéniségét bizonyítja; drámai helyze­tek és összefüggések, tartalmi és formai jegyek tűnnek fel, amelyek később szinte minden drámájában újból ránk köszön­nek. Úgyis mondhatnánk: minden továb­bi Csehov-mű Platonov köpenyéből bú­jik ki. Például: régi kedves ismerősök érkeznek hosszú távoliét után valahová, többnyire egy vidéki házba. S ott szám­adás következik; beszélgetnek, vitatkoz­nak, filozofálnak, megfogalmazzák éle­tük sivárságát, kilátástalanságát. Igaz, Csehov színházában tulajdon­képpen nem történik semmi, csak jön- nek-mennek, találkoznak, panaszkod­nak, majd elválnak a szereplők. Állóvíz, tespedtség, a kiszolgáltatott, céltalan em­bernek nincs hatalma az események fö­lött. Van, aki jobban szenved ettől, van, aki kevésbé, de mindenkit egyformán elnyel a mocsár... Átmenet, századvég, zűrzavar — mondanánk ma —, minden olyan bizonytalan. Ilyenkor legfeljebb a túlélés, a kivárás a cél, hiszen semmi sem biztos az életben. A nyolc fiatal szereplő — az őrült Platonov és szerelmei, valamint a hölgyekhöz tartozó „függelék”—kiváló alkalom a színészi tehetség megmérette­tésére. (A kevésbé izgalmas szereplőket egyáltalán nem hiányoljuk a drámából, a húzást ügyesen megoldotta a rendező.) Nagyon különös alak, bonyolult szerep ez a Platonov! Az orosz Don Juan vagy mégsem? Hódít és menekül, a sikerben magányos, a szerelemben fájdalmas, tra­gikomikus figura. „Az egész Platonov fáj...” Akárcsak a többi, jellegzetesen csehovi hős: mindenki keres valamit, va­lakit, vágyódik másra, a felemelkedésre, az emberhez méltóbb életre, de nem ta­lálja, amit keres. Úgy mennek el egymás mellett ezek a sorstragédiák, hurcolják keresztjeiket és nem lelik társaikat, mint a későbbi abszurd drámában. Kapcsolat, boldogság kizárva. Nyomasztó az unalom, a mozdulat­lanság, megrendítő a feszültség, a vidéki élet bezártsága, a kilátástalanság. Össze­szorul a néző szíve, amikor rádöbben: foglyok ezek az emberek, nincs változás, kitörés, megváltás. A tehetetlen, haszon­talan, felesleges ember tragédiáját írta meg Csehov a Platonovban és azt, hogy az elveszett ember jelleme eltorzul. Ezek a szánalmas figurák az orosz (vidéki) élet értelmetlenségét, hiábavalóságát érzé­keltetik. Történetünk a múlt század vé­gén játszódik, vagy ma? Áz előadás minden szereplőjének őszinte elismerés, így Gergely László rendezőnek és Jancsik Ferenc színész- tanárnak. Tege Antal Platonovja tehet­séggel, meggyőzően felépített, árnyalt (az őrülttől a krisztusiig), sokszínű alakí­tás. Kara Tünde Anna Petrovnaként nagyszerűen, könnyedén váltogat szá­mos női szerepet (a méltóságteljestől a közönségesig). Hertelendy Attila a fiatal orvos alakjában a léha, züllött értelmiség egyszerre oroszos és charmos típusát hozza hatásosan. Tárnái Attila Oszipja — a darabban egyedül a nép hangja — egyéni, markáns figura. Imre Julianna Szása szerepében a humor és az őszinte emberi vonások megszólaltatójn. BorIxís Erika (Marja) kedves jelenetei kelleme­sen oldják a melankolikus, filozofikus tartalmat. Vékony Anna Szofjája a báj és a líraiság a színpadon. Zalai Mihály Szergej Pavlovicsa a nagy vesztes, főleg a második felvonásban erőteljes a játéka. A vizsgaelőadás Csehovból magasra tette a mércét, ez a bemutató a színházi évad repertoárját valóban gazdagítja. Csak így tovább, sok sikert! Niedzielsky Katalin A Békés Megyei Hírlap előfizetőinek havonta egy kérdés - harminc nyeremény Folytatódik „Havonta egy kérdés — harminc •nyeremény" elnevezésű játékunk. Ennek' lénye­ge, hogy havonta felteszünk egy kérdést, melyre előfizetőinktől várjuk a választ. Önöknek, ked­ves előfizetők, nem kell mást tenniük, mint a helyes választ bejelölni, s a Békés Megyei Hír­lapból kivágott nyereményszelvényt kiadónkhoz eljuttatni. A szelvényeket nemcsak postán (5601 Békéscsaba, pf. 111.), hanem kézbesítőinken, terjesztési ügynökségeinken keresztül is eljuttat­hatják címünkre vagy közvetlenül a kiadóba is beadhatják (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). Egy előfizető csak egy szelvénnyel játszhat. A vála­szokat minden esetben a tárgyhó 8. napjáig — a jelenlegit tehát március 8-áig — kérjük bekül­deni. A helyes választ adók között harminc darab 2000 Ft-os ajándékcsomagot sorsolunk ki.-----------------------------------------------------------------------­NYEREMÉNYSZELVÉNY | Igen, előfizetője vagyok a Békés Megyei Hírlapnak és | részt kívánok venni a lap nyereményjátékán. . Előfizető neve: .............................................................. i Címe:............................................................................. I Március havi kérdésünk: I Hány forintot takarít meg a Békés Megyei Hírlap előfizetője — 1 havi előfizetéssel: I I I I — negyedévi előfizetéssel: I I I I | (A válaszhoz segítséget nyújt a lapunkban megjelenő | előfizetési szelvény.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom