Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
Magánítás és modernizáció Sikeresnek tartja kilenc hónapos miniszterségét Suchman Tamás privatizációs miniszter, bár Bokros Lajossal nem felhőtlen a kapcsolata. (4. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Újévkor meg szoktak-e fogadni valamit? Figura Diána: Mindig szilveszter éjjelén kötök fogadalmat. Hogy miről? Azt soha senkinek nem árulom el. (5. oldal) Szilveszteri Futógála Csaknem négyszázan rajtoltak Békéscsabán a sportcsarnok előli rajtvonaltól, hogy végigfussák a négyezer, illetve 2800 méteres távot. (8. oldal) 1996. JANUÁR 2., KEDD ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Hírek Göncz Árpád köszöntője. „Az év fordulója a számvetés ideje. Kivált ma, amikor ünnepre, honfoglalásunk ezerszázadik évfordulójának ünnepére készülünk. Szerényen és hívság nélkül. Ahogyan napjainkhoz illik: múltunkat vállalva, de őszintén szembenézve önmagunkkal.” — mondta újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. Ezután a gazdaság helyzetéről, a váltás nehézségeiről, s az áldozatok árán elért eredményekről szólt, kiemelve: „a gazdaság nem omlott össze, él, sőt, minden jel szerint izmosodik.” A továbbiakban a helyi és területi önkormányzatok munkájáról, szerepéről beszélt. Végül arra intett: „...nézzünk egy pillanatra némán önmagunkba: tengernyi gondunk közt él-e még bennünk a szeretet? Mert a szeretet erő. Isten adománya. Az új esztendőre kérjünk hát szerete- tetTőle. Mindannyian mindannyiunkért.” Az árhullám ára. Csaknem 82 millió forintba kerültek eddig az árhullámok miatt szükségessé vált védelmi munkák, melyekben napi átlagban 2 ezer 500, összesen 14 ezer 561 fő vett részt. Erről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hétfőn tájékoztatta az MTI-t. Seress Zoltán sajtófőnök-helyettes beszámolójából kiderült az is, hogy a Tiszán és a Körösökön példás együttműködés alakult ki a kormányzat, a vízügyi szakemberek, a honvédség, a polgári védelem, az önkormányzatok, a rendőrség és a lakosság között. A helyreállítási munkák várható további költségeinek a felmérése jelenleg is folyik. Szilveszteri árvízi krónika Jól látható az apadás a Fekete-Körös Gyula és Sarkad között lévő hídjánál fotó: kovács Erzsébet Gyula, szombaton reggel 8 óra. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságon dr. Goda Péter igazgató tájékoztatta a megyei védelmi bizottság tagjait. Miután a megnyitott mályvádi szükségtározó nem érte el a várt hatást, pénteken államtitkári utasításra megnyitották a mérgesi szükségtározót, hagyományos módon, földmunkával. Mivel a romániai tamáshidai tározó csak csúcstározó, a Fekete-Körös alacsonyabb szintű vize nem folyik ide. Ugyanakkor van még egy szükségtározó Romániában, a Malomcsatorna jobb partján megnyitották a töltést, s a Fehér-Körös vizét nem ismert mennyiségben a szükségtározóba vezették. Pénteken újabb nyitásra készültek Mályvádnál, ezt azonban nem indokolta a vízállás. A Fehér-, a Fekete- és a Kettős- Körösön maradt az addigi készültség, Körösladánynál és Gyomaendrődnél 3. fokozatot kellett elrendelni — mondta az igazgató az akkori helyzetről. A veszély nem múlt el, a veszélyérzet oldódott az apadással, de a töltés állékonyságával kapcsolatos gondok megmaradtak, sőt fokozódtak. Természeti csoda folytán a töltések bírták. A Fehér-Körös jobb partja kibírta azt a víznyomást, melyet 1974- ben ugyanazon töltés nem, viszont erősödnek a szivárgási folyamatok. Üzembe léptek Békés határában az úgynevezett nyomáscsökkentő kutak és továbbiak is megkezdik működésüket. Szerepük, hogy a töltés alatti altalajban lévő többletnyomást levezessék. Pénteken kritikus helyzet alakult ki Gyulán. A szivattyútelep homlokfala mellett vízbetörés keletkezett, melyet felfogott az ellennyomó töltés, megmentve a várost. A figyelőszolgálat fegyelmezetten zajlik, hálásak vagyunk az önkormányzatoknak, a polgári védelemnek, a rendőrség gyors intézkedésének a fegyelem fenntartásában, s bebizonyosodott, a katonák ütőképes ereje nélkülözhetetlen a Körösökön — mondta, kiemelve a köröstarcsaiak és a körös- ladányiak áldozatvállalását, akiknek Gyulavári, Gyula, Doboz és Sarkad érdekében kárt kell elszenvedniük a mérgesi szükségtározó üzembe helyezése miatt. Kétszáz katona áll rendelkezésükre, egyrészük pihenőn lehet, ugyanígy a szegedi, szolnoki, gyulai vízügyi igazgatóságok osztagaiból is a 48, 72 órás folyamatos foglalkoztatás után. Erőfeszítéseinket siker koronázta, köszönhetően a tározók megnyitásának, a természetes apadásnak, az emberi helytállásnak — összegezte dr. Goda Péter. Szombaton déltájban a gyulavári hídnál sokan nézték a vizet, amely láthatóan jelentősen apadt. A katonák már szedték fel a homokzsákokat, melyeket 3 rétegben raktak le, elmondásuk szerint a meder mindkét oldalán, egészen Sarkadig. Szanazug gyulai oldalán is kilátszott már a vízből a közlekedési tábla, a nyaralók félig láttatni engedték magukat. Vasárnap este, törzsértekezlet a Kövizignél. Térképek, feljegyzések és sűrű telefoncsörgés közepette az új évi védelmi feladatokról volt szó. A hangulat jó a főhadiszálláson. (Folytatásad. oldalon) Orosházán született, a neve György Tegnap 11 óra tájban sorra hívtuk megyénk kórházainak szülészeteit, a szülőotthonokat: az új év első napján született-e kisbaba náluk? Békéscsabán, a Réthy Pál Kórház szülészetén megtudhattuk, december 31-én hajnalban született gyermek, január elsejére nem is várnak újabb világra jövetelt. Gyulán, a Pándy Pál Kórház szülészetén kapott tájékoztatás szerint az új év első napján 9.15 órakor 3900 gramm súllyal, 62 centiméter hosszúságú kisfiú született császármetszéssel. A délelőtti óráig újabb baba nem követte őt. Az orosházi kórház szülészetén január elsején 51 centiméter hosszúsággal, 3650 gramm súllyal 0.50 órakor megszületett György, császármetszéssel. A gyomaendrődi szülőotthonban péntek óta nem segítettek világra újszülöttet, az év első napjára nem is várnak babát — kaptuk a tájékoztatást. A szarvasi szülőotthonban január elsején 4.50 órakor 58 centiméter hosszúságú, 4200 gramm súlyú kislány született. A szeghalmi szülőotthonban szilveszter napjának délelőttjén született baba, január elsején pedig: Úgy néz ki, nem lesz újszülött, de még lehet, nem sokon múlik — mondták. Ezek szerint egészségügyi intézményeinkben az elsőként György jött a világra Orosházán. Meglátogattuk a kórházban. A 32 éves mama, Másztán Györgyné, Magdi kissé fáradtan, de derűsen fogadott bennünket. Szeretettel simította végig tekintetével, kezével kisfiát. Mint mondta, az ötéves Zoltán, a hároméves Krisztina után most megszületett a várt harmadik gyermekük, aki édesapja nevét kapta. Szoba-konyhás parasztházban laknak Nagy- bánhegyesen, körülményeik nem olyanok, hogy ezután még újabb gyermeket vállalhatnának. A férj kocsikísérő a Zalka Tejnél, ő pénztárosként dolgozott egy élelmiszerboltban, mielőtt első gyermekük megszületett volna. Gyurikával is szeretne otthon lenni, amíg lehet. Majd besegít a megélhetésbe az otthoni kert. Éjfél előtt 3 perccel érkeztek a kórházba. Jól érezte férje, szilveszterkor ő már nem lesz otthon... Az orvosi tájékoztatás szerint a kisfiú és édesanyja jól vannak. Sz. M. Gyurika, a család legfiatalabb tagja édesanyjával FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A bölcsődét bezárják Orosházán jelenleg három bölcsőde működik. A legutóbbi testületi ülésen ezek helyzetéről is tájékoztatást kaptak a képviselők. A helyi szociális és egészségügyi bizottság által végzett vizsgálat alapján az intézményfenntartási díj bevezetése után csökkent a beíratott gyermekek száma. Az intézmények között is igen nagy eltérések tapasztalhatók. A bizottság a tények figyelembevételével az Előd utcai bölcsőde megszüntetését javasolta. Azért erre az intézményre esett a választás, mert ez az épület a legalkalmasabb további hasznosításra. A javaslat kitért arra, hogy továbbra is szociális jellegű gyermekintézmény működjön az épületben. A képviselők hosszas egyeztetés után úgy döntöttek, hogy az Előd utcai bölcsőde jogutódlása 1996. június 30-ával szűnjön meg. T. A. Honfoglalás hétfőn délben „A válság mélypontján, a kényszerű alkalmazkodás megrázkódtatásán talán már túlvagyunk. Ha a magunk bőrén még nem érezzük is, európai létünk ezerszázadik, újkeletű világgazdasági honfoglalásunk első megalapozott és szerényen emelkedő esztendeje — semmi kétség — kínkeserves év lesz” — mondotta újévi beszédében Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Az ember—elérzékenyül- ten szerettei csillogó tekintetétől, a Himnusz lélekben tovább zengő dallamától — koccintásra emeli poharát. Ebben az ünnepi pillanatban meg sem kíséreli felfogni az imént elkezdődött „kínkeserves év” jelentését. Kialudván a mámort, emberünk az új esztendő első napján még mindig csak a szépre emlékezik: az elnök azt is kijelentette, hogy az ország tavaly jelesre vizsgázott türelemből, szívósságból és bölcsességből. Meg ötletességből és életerőből. És délben — a rádió jóvoltából —kiderül, hogy továbbra is nagy szükségünk lesz ezekre a tulajdonságokra. A kínkeservesnek ígérkező 1996 első napján drágább lett a benzin, a gáz- és a fűtőolaj. Az eddigieknél többet kell fizetnünk a tömegközlekedési eszközök és a telefon használatáért; emelkedik a levélküldemények és a tévéelőfizetés díja is. (Sovány vigasz, hogy a sör, a pálinka és a cigaretta ára is „változik”.) A felsoroltakkal szemben az illetékesek mindössze két jó hírrel tudtak szolgálni: januártól a nyugdíjasoknak átlagosan 12 százalékkal több pénzt visz a postás, és megszűnt a valutakeret. Ha mindehhez hozzávesszük az inflációt, és azt, hogy a legtöbb településen emelték a helyi adókat, meg azt, hogy egyre többet kell fizetnünk az oktatásért és az egészségügyi ellátásért, nos, akkor valóban alig van okunk a derűre. Vagy mégis? Hinnünk kell, hogy megérjük és végigcsináljuk a Göncz Árpád által megjövendölt újkeletű honfoglalást. Ménesi György Battonyát elkerülték a csempészek Zavartalan volt a karácsonyi és az újévi forgalom a battonyai határ- átkelőhelyen. A leghosszabb várakozási idő sem haladta meg a négy órát — tudtuk meg Wentzel Ágostontól, a nagylaki vámhivatal parancsnokától. (Battonyán jelenleg még nem működik önálló vámhivatal, felállítására csak akkor kerülhet sor, ha a román oldalon is elkészülnek a létesítmények, és a Battonya—Tornya közötti átkelőhelyet hivatalosan is átadják a nemzetközi forgalom számára.) — Örömmel mondhatom, hogy az ünnepek alatt elkerültek bennünket a csempészek, jogsértő cselekmények — leszámítva a szokásos apróságokat — nem fordultak elő. A Nagylakra tévedt utasok fegyelmezetten vették tudomásul a terelést, ellenkezések, attrocitások nélkül átmentek Battonyára. —Meddig tart még a terelés? — Az érvényes megállapodás szerint január 31 -éig. Úgy gondolom, hogy január első napjaiban, amikor a vendégmunkások megindulnak visszafelé, több lesz a dolgunk. Tapasztalatból tudjuk, hogy ilyenkor megpróbálnak kábítószert vagy más tiltott dolgot átcsempészni a határon. Korábban ez elsősorban a törökökre volt jellemző, az utóbbi időben azonban más országok állampolgárai is követnek el ilyen cselekményt. Főleg az egykori Jugoszlávia utódállamaiból és Bulgáriából érkeznek az új „ügyfeleink”. Ma már nem lehet azt mondani, hogy a kábítószercsempész bajszos, fekete és török az útlevele. Természetesen mi a nap minden órájában készen állunk :.i ' kiderítésükre. Megismétlői . az ünnepek alatt elkerültek bennünket a csempészek — mondotta búcsúzóul Ventzel Ágoston, a nagylaki vámhivatal parancsnoka. M. Gy.
