Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

Magánítás és modernizáció Sikeresnek tartja kilenc hónapos mi­niszterségét Suchman Tamás privati­zációs miniszter, bár Bokros Lajossal nem felhőtlen a kapcsolata. (4. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Újévkor meg szoktak-e fogadni valamit? Figura Diána: Mindig szilveszter éjjelén kötök fogadalmat. Hogy miről? Azt soha senkinek nem árulom el. (5. oldal) Szilveszteri Futógála Csaknem négyszázan rajtoltak Békés­csabán a sportcsarnok előli rajtvonaltól, hogy végigfussák a négyezer, illetve 2800 méteres távot. (8. oldal) 1996. JANUÁR 2., KEDD ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Hírek Göncz Árpád köszöntője. „Az év fordulója a számve­tés ideje. Kivált ma, amikor ünnepre, honfoglalásunk ezerszázadik évfordulójá­nak ünnepére készülünk. Szerényen és hívság nélkül. Ahogyan napjainkhoz illik: múltunkat vállalva, de őszin­tén szembenézve önma­gunkkal.” — mondta újévi köszöntőjében a köztársasá­gi elnök. Ezután a gazdaság helyzetéről, a váltás nehéz­ségeiről, s az áldozatok árán elért eredményekről szólt, kiemelve: „a gazdaság nem omlott össze, él, sőt, minden jel szerint izmosodik.” A to­vábbiakban a helyi és területi önkormányzatok munkájá­ról, szerepéről beszélt. Vé­gül arra intett: „...nézzünk egy pillanatra némán önma­gunkba: tengernyi gondunk közt él-e még bennünk a sze­retet? Mert a szeretet erő. Is­ten adománya. Az új esz­tendőre kérjünk hát szerete- tetTőle. Mindannyian mind­annyiunkért.” Az árhullám ára. Csaknem 82 millió forintba kerültek eddig az árhullá­mok miatt szükségessé vált védelmi munkák, melyek­ben napi átlagban 2 ezer 500, összesen 14 ezer 561 fő vett részt. Erről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium hétfőn tájékoztat­ta az MTI-t. Seress Zoltán sajtófőnök-helyettes beszá­molójából kiderült az is, hogy a Tiszán és a Körösö­kön példás együttműködés alakult ki a kormányzat, a vízügyi szakemberek, a hon­védség, a polgári védelem, az önkormányzatok, a rend­őrség és a lakosság között. A helyreállítási munkák várha­tó további költségeinek a fel­mérése jelenleg is folyik. Szilveszteri árvízi krónika Jól látható az apadás a Fekete-Körös Gyula és Sarkad között lévő hídjánál fotó: kovács Erzsébet Gyula, szombaton reggel 8 óra. A Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóságon dr. Goda Péter igazgató tájékoztatta a megyei védelmi bizottság tagjait. Miután a megnyitott mályvádi szükségtározó nem érte el a várt hatást, pénteken államtitkári utasításra meg­nyitották a mérgesi szükségtározót, hagyományos módon, föld­munkával. Mivel a romániai tamáshidai tározó csak csúcstáro­zó, a Fekete-Körös alacsonyabb szintű vize nem folyik ide. Ugyanakkor van még egy szükségtározó Romániában, a Malom­csatorna jobb partján megnyitották a töltést, s a Fehér-Körös vizét nem ismert mennyiségben a szükségtározóba vezették. Pénteken újabb nyitásra készültek Mályvádnál, ezt azonban nem indokolta a vízállás. A Fehér-, a Fekete- és a Kettős- Körösön maradt az addigi készültség, Körösladánynál és Gyomaendrődnél 3. fokozatot kellett elrendelni — mondta az igazgató az akkori helyzetről. A veszély nem múlt el, a ve­szélyérzet oldódott az apadás­sal, de a töltés állékonyságával kapcsolatos gondok megmarad­tak, sőt fokozódtak. Természeti csoda folytán a töltések bírták. A Fehér-Körös jobb partja kibírta azt a víznyomást, melyet 1974- ben ugyanazon töltés nem, vi­szont erősödnek a szivárgási fo­lyamatok. Üzembe léptek Békés határában az úgynevezett nyo­máscsökkentő kutak és további­ak is megkezdik működésüket. Szerepük, hogy a töltés alatti al­talajban lévő többletnyomást le­vezessék. Pénteken kritikus helyzet alakult ki Gyulán. A szivattyúte­lep homlokfala mellett vízbetö­rés keletkezett, melyet felfogott az ellennyomó töltés, megment­ve a várost. A figyelőszolgálat fegyelmezetten zajlik, hálásak vagyunk az önkormányzatok­nak, a polgári védelemnek, a rendőrség gyors intézkedésének a fegyelem fenntartásában, s be­bizonyosodott, a katonák ütő­képes ereje nélkülözhetetlen a Körösökön — mondta, kiemel­ve a köröstarcsaiak és a körös- ladányiak áldozatvállalását, akiknek Gyulavári, Gyula, Do­boz és Sarkad érdekében kárt kell elszenvedniük a mérgesi szükségtározó üzembe helye­zése miatt. Kétszáz katona áll rendelkezésükre, egyrészük pi­henőn lehet, ugyanígy a szegedi, szolnoki, gyulai vízügyi igazga­tóságok osztagaiból is a 48, 72 órás folyamatos foglalkoztatás után. Erőfeszítéseinket siker ko­ronázta, köszönhetően a tározók megnyitásának, a természetes apadásnak, az emberi helytállás­nak — összegezte dr. Goda Pé­ter. Szombaton déltájban a gyu­lavári hídnál sokan nézték a vi­zet, amely láthatóan jelentősen apadt. A katonák már szedték fel a homokzsákokat, melyeket 3 rétegben raktak le, elmondásuk szerint a meder mindkét oldalán, egészen Sarkadig. Szanazug gyulai oldalán is kilátszott már a vízből a közlekedési tábla, a nyaralók félig láttatni engedték magukat. Vasárnap este, törzsérte­kezlet a Kövizignél. Térképek, feljegyzések és sűrű telefon­csörgés közepette az új évi vé­delmi feladatokról volt szó. A hangulat jó a főhadiszálláson. (Folytatásad. oldalon) Orosházán született, a neve György Tegnap 11 óra tájban sorra hívtuk megyénk kórházainak szülészeteit, a szülőotthono­kat: az új év első napján szü­letett-e kisbaba náluk? Bé­késcsabán, a Réthy Pál Kór­ház szülészetén megtudhat­tuk, december 31-én hajnal­ban született gyermek, január elsejére nem is várnak újabb világra jövetelt. Gyulán, a Pándy Pál Kórház szülésze­tén kapott tájékoztatás szerint az új év első napján 9.15 óra­kor 3900 gramm súllyal, 62 centiméter hosszúságú kisfiú született császármetszéssel. A délelőtti óráig újabb baba nem követte őt. Az orosházi kórház szülészetén január el­sején 51 centiméter hosszú­sággal, 3650 gramm súllyal 0.50 órakor megszületett György, császármetszéssel. A gyomaendrődi szülőott­honban péntek óta nem segí­tettek világra újszülöttet, az év első napjára nem is várnak babát — kaptuk a tájékozta­tást. A szarvasi szülőott­honban január elsején 4.50 órakor 58 centiméter hosszú­ságú, 4200 gramm súlyú kis­lány született. A szeghalmi szülőotthonban szilveszter napjának délelőttjén született baba, január elsején pedig: Úgy néz ki, nem lesz újszü­lött, de még lehet, nem sokon múlik — mondták. Ezek szerint egészségügyi intézményeinkben az első­ként György jött a világra Orosházán. Meglátogattuk a kórházban. A 32 éves mama, Másztán Györgyné, Magdi kissé fáradtan, de derűsen fo­gadott bennünket. Szeretettel simította végig tekintetével, kezével kisfiát. Mint mondta, az ötéves Zoltán, a három­éves Krisztina után most megszületett a várt harmadik gyermekük, aki édesapja ne­vét kapta. Szoba-konyhás pa­rasztházban laknak Nagy- bánhegyesen, körülményeik nem olyanok, hogy ezután még újabb gyermeket vállal­hatnának. A férj kocsikísérő a Zalka Tejnél, ő pénztáros­ként dolgozott egy élelmi­szerboltban, mielőtt első gyermekük megszületett vol­na. Gyurikával is szeretne otthon lenni, amíg lehet. Majd besegít a megélhetésbe az otthoni kert. Éjfél előtt 3 perccel érkeztek a kórházba. Jól érezte férje, szilveszter­kor ő már nem lesz otthon... Az orvosi tájékoztatás szerint a kisfiú és édesanyja jól vannak. Sz. M. Gyurika, a család legfiatalabb tagja édesanyjával FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A bölcsődét bezárják Orosházán jelenleg három böl­csőde működik. A legutóbbi tes­tületi ülésen ezek helyzetéről is tájékoztatást kaptak a képvise­lők. A helyi szociális és egész­ségügyi bizottság által végzett vizsgálat alapján az intézmény­fenntartási díj bevezetése után csökkent a beíratott gyermekek száma. Az intézmények között is igen nagy eltérések tapasztal­hatók. A bizottság a tények fi­gyelembevételével az Előd utcai bölcsőde megszüntetését java­solta. Azért erre az intézményre esett a választás, mert ez az épü­let a legalkalmasabb további hasznosításra. A javaslat kitért arra, hogy továbbra is szociális jellegű gyermekintézmény mű­ködjön az épületben. A képvi­selők hosszas egyeztetés után úgy döntöttek, hogy az Előd utcai bölcsőde jogutódlása 1996. jú­nius 30-ával szűnjön meg. T. A. Honfoglalás hétfőn délben „A válság mélypontján, a kényszerű alkalmazkodás megrázkódtatásán talán már túlvagyunk. Ha a magunk bőrén még nem érezzük is, európai létünk ezerszázadik, újkeletű világgazdasági hon­foglalásunk első megalapo­zott és szerényen emelkedő esztendeje — semmi kétség — kínkeserves év lesz” — mondotta újévi beszédében Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke. Az ember—elérzékenyül- ten szerettei csillogó tekin­tetétől, a Himnusz lélekben tovább zengő dallamától — koccintásra emeli poharát. Ebben az ünnepi pillanatban meg sem kíséreli felfogni az imént elkezdődött „kínkeser­ves év” jelentését. Kialudván a mámort, emberünk az új esztendő első napján még mindig csak a szépre emléke­zik: az elnök azt is kijelentet­te, hogy az ország tavaly jeles­re vizsgázott türelemből, szí­vósságból és bölcsességből. Meg ötletességből és élet­erőből. És délben — a rádió jóvol­tából —kiderül, hogy tovább­ra is nagy szükségünk lesz ezekre a tulajdonságokra. A kínkeservesnek ígérkező 1996 első napján drágább lett a benzin, a gáz- és a fűtőolaj. Az eddigieknél többet kell fi­zetnünk a tömegközlekedési eszközök és a telefon haszná­latáért; emelkedik a levélkül­demények és a tévéelőfizetés díja is. (Sovány vigasz, hogy a sör, a pálinka és a cigaretta ára is „változik”.) A felsoroltak­kal szemben az illetékesek mindössze két jó hírrel tudtak szolgálni: januártól a nyugdí­jasoknak átlagosan 12 száza­lékkal több pénzt visz a pos­tás, és megszűnt a valutakeret. Ha mindehhez hozzávesszük az inflációt, és azt, hogy a leg­több településen emelték a he­lyi adókat, meg azt, hogy egy­re többet kell fizetnünk az ok­tatásért és az egészségügyi el­látásért, nos, akkor valóban alig van okunk a derűre. Vagy mégis? Hinnünk kell, hogy megérjük és végigcsináljuk a Göncz Árpád által megjöven­dölt újkeletű honfoglalást. Ménesi György Battonyát elkerülték a csempészek Zavartalan volt a karácsonyi és az újévi forgalom a battonyai határ- átkelőhelyen. A leghosszabb vá­rakozási idő sem haladta meg a négy órát — tudtuk meg Wentzel Ágostontól, a nagylaki vámhiva­tal parancsnokától. (Battonyán jelenleg még nem működik önál­ló vámhivatal, felállítására csak akkor kerülhet sor, ha a román oldalon is elkészülnek a létesít­mények, és a Battonya—Tornya közötti átkelőhelyet hivatalosan is átadják a nemzetközi forgalom számára.) — Örömmel mondhatom, hogy az ünnepek alatt elkerültek bennünket a csempészek, jog­sértő cselekmények — leszámít­va a szokásos apróságokat — nem fordultak elő. A Nagylakra tévedt utasok fegyelmezetten vették tudomásul a terelést, ellen­kezések, attrocitások nélkül át­mentek Battonyára. —Meddig tart még a terelés? — Az érvényes megállapodás szerint január 31 -éig. Úgy gondo­lom, hogy január első napjaiban, amikor a vendégmunkások meg­indulnak visszafelé, több lesz a dolgunk. Tapasztalatból tudjuk, hogy ilyenkor megpróbálnak ká­bítószert vagy más tiltott dolgot átcsempészni a határon. Koráb­ban ez elsősorban a törökökre volt jellemző, az utóbbi időben azonban más országok állampol­gárai is követnek el ilyen cselek­ményt. Főleg az egykori Jugo­szlávia utódállamaiból és Bulgáriá­ból érkeznek az új „ügyfeleink”. Ma már nem lehet azt mondani, hogy a kábítószercsempész bajszos, fe­kete és török az útlevele. Termé­szetesen mi a nap minden órájá­ban készen állunk :.i ' kiderítésük­re. Megismétlői . az ünnepek alatt elkerültek bennünket a csempészek — mondotta búcsú­zóul Ventzel Ágoston, a nagylaki vámhivatal parancsnoka. M. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom