Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-15 / 294. szám

1995. december 15., péntek VILÁGTÜKÖR Pozsonyba érkezett csü­törtökön Eörsi Mátyás, a magyar Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke. Háromnapos látogatása alatt tárgyalást folytat Dusán Slobodníkkal, a szlovák par­lament külügyi bizottságá­nak elnökével és Emil Ku- chárral, a külügyminiszté­rium politikai főigazgatójá­val. Eörsi találkozik a há­rompárti Magyar Koalíció vezetőivel, majd Galántán és Nagykeszin lakossági fó­rumon vesz részt. Példamutatónak nevezte a kétszázezres kárpátaljai magyarságnak nyújtott anyaországi segítséget a ki­jevi Region című hetilap legújabb száma. A törődés legutóbbi példája - írta az újság -, hogy az Antenna Hungária vállalat átjátszóál­lomást szerelt fel a Kárpá­tokban lévő Rahón. Ez lehe­tővé teszi az anyaországi té­véműsorok vételét a hegyek közötti településeken vi­szonylag kis számban élő magyarok számára. Dzsohar Dudajev elnök fegyveres hívei csütörtökön hajnalban elfoglalták a Cse- csenföld második legna­gyobb városának számító Gudermesz jelentős részét. Csütörtökön egyébként megkezdődött Csecsenföld vezetőjének, illetve a köz­társaság duma-képviselőjé­nek megválasztására kiírt szavazás. Több mint százezer mad­ridi tüntetett szerda este az ETA terrorcselekményei el­len. A hatóságok a baszk szakadár szervezet számlá­jára írják a spanyol főváros­ban hétfőn elkövetett po­kolgépes merényletet, amely hat halálos áldozatot szedett. Egy izraeli katona csü­törtökön a ciszjordániai Hebronban megölt egy pa­lesztint, miután a férfi kés­sel megsebesített két izraeli telepest. Egyikük könnyebb, a másik súlyos sérüléseket szenvedett. A támadás láttán lőtte le a merénylőt a Pát­riárkák Sírjánál őrködő iz­raeli katona. 49 ember vesztette életét a szerda este történt veronai légiszerencsétlenségben. A Banat Air román légitársa­ság An-24-es típusú gépe Temesvárra indult, ám fel­szállás közben a kifutópá­lyától néhány száz méter­nyire visszazuhant a földre, s azonnal lángba borult. A teli üzemanyagtartályok fel­robbantak, s a gép kiégett. Megbékélésre szólítottak föl a nagyhatalmak vezetői Megkötötték a boszniai békét co O SZERBIA O CD D MONTENEGRÓ KOSZOVÓ Amerikai békefenntartó HATD-alakuiatck Magyar műszaki alakulat Bosznia megosztása a párizsi béke alapján grafika: fehér k. Történelmi pillanat színhelye volt csütörtökön a francia el­nöki rezidencia, a párizsi Ely- sée-palota: az épület díszter­mében a szerb, a horvát és a bosnyák államfő aláírta a boszniai békemegállapodást. Ezzel a remények szerint véget érhet a II. világháború utáni Eu­rópa legvéresebb konfliktusa, a három és fél éve tartó, 200 ezer halottat követelő háború. Az aláírás előtt Jacques Chi­rac francia államfő mondott beszédet, amelyben megbéké­lésre kérte fel az egykori Jugo­szlávia államait, lakosságát. Az aláírások utáni felszólalá­sok sorát Alija Izetbegovics bosnyák elnök nyitotta meg, aki , Jceserű orvosságnak” nevezte a bosnyák nép számára a béke­megállapodást, de hangsú­lyozta: most a szerbekkel meg kell értetni, hogy a háború vé­get ért. „Nem lesz sem bosszú, sem reváns, csak igazságszol­gáltatás, méghozzá mindenki számára” - szögezte le. Szlobodan Milosevics szerb elnök azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy Bosznia-Herce­govina népei megtalálják majd a közös nyelvet. Franjo Tudjman horvát el­nök felszólalásában a maga részéről rendkívül fontos, elő­revivő lépésnek nevezte a bé­kemegállapodást, hangsú­lyozva: Horvátország mindent megtesz majd azért, hogy a boszniai egyezményeket be­tartsák. „Ez az alapfeltétele annak, hogy államaink köl­csönösen elismerjék egymást” - mondta a horvát politikus, arra célozva, hogy Zágráb és Belgrád között még mindig nincs szó országaik kölcsönös elismeréséről. A beszédek sorát az ENSZ- főtitkár Butrosz Gáli, Kohl német kancellár, Csernomir- gyin orosz kormányfő folytatta, majd Bili Clinton amerikai el­nök zárta, aki Chirachoz hason­lóan megbékélésre szólította fel a Balkán lakosságát, s egyben hangsúlyozta, hogy a külföld nem, csak maguk az érintett népek tudják garantálni Bosz­nia jövőjét. A magyar miniszterelnök és a dél-koreai államfő megbeszélése Bátorítás a beruházóknak A nyolcvanas évek kedvező indulása után mélypontra esett a Dél-Korea és Magyarország közötti árucsere-forgalom - hang­súlyozta Horn Gyula a Kim Jung Szám dél-koreai államfővel tartott csütörtöki találkozóján. Magyarország a múlt hónapban adott át Dél-Koreának egy ter­méklistát azokról az árucsopor­tokról, amelyek kedvező piacra jutását szeretné elérni. A ma­gyar miniszterelnök kérte, hogy az államfő személyesen is báto­rítsa nagyobb aktivitásra a dél­koreai beruházókat, mivel a 100-110 millió dollár összérté­kűre tehető befektetések nem tükrözik az ország gazdasági teljesítőképességét.- Nemcsak a magyar piac, hanem a közép-európai régió szabadkereskedelmi övezete is vonzerőt jelenthet a befektetők számára - hangsúlyozta Hóm. Kim válaszul elmondta, hogy a dél-koreai befektetők eddig információk hiányában óvakod­tak a magyarországi beruházá­soktól, de a piacgazdaság kiépí­tésének eredményei hallatán, biztosan feladják majd tartóz­kodásukat. Hóm Gyula javasolta: az 1989-ben létrehozott, de máig kihasználatlan dél-koreai hitel­keretet a szöuli vezetés alakítsa át olyan országalappá, amely­ből könnyebben lehívható a szükséges pénzmennyiség. Kim Jung Szám ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják e ja­vaslat „célszerűségét”. A Horn Gyula és Kim Jung Szám jelenlétében aláírt 25 mil­lió dolláros kölcsönmegállapo- dás egy szintén 1989 óta ren­delkezésre álló keret mobilizá­lását jelenti. Ezúttal az 500 mil­lió dolláros koreai fejlesztési hitel terhére vehet fel a Duna- ferr kölcsönt a legkedvezőbb feltételekkel. 1989-ben Dél-Korea 650 millió dolláros hitelkeretet nyi­tott meg Magyarország szá­mára. Ebből a pénzügyi hitelt a Magyar Nemzeti Bank már fel­használta, de még rendelke­zésre áll a dél-koreai cégektől lehívható mintegy 200 millió dollár fele, továbbá az a 150 millió dollárnyi exportfinanszí­rozó hitelrész is, amivel eddig egyáltalán nem éltek, nem tud­tak élni a magyar vállalkozók. PKÉS MEGYEI HÍRLAP Hírháttér Az új duma küszöbén Alaposan túllendült a politikai inga Oroszországban: az egypártrendszer sok évtizedes korszaka után a vasárnapi törx'ényhozási választások rajtvonalához nem kevesebb, mint 43 párt sorakozott fel. Az előzetes közvélemény-kutatási eredmények szerint né­hány nagy párt vagy tömörülés túlsúlya várható az új össze­tételű dumában. Abban nemigen kételkedik senki, hogy alapos politikai át­rendeződés következik be a hétvégi voksolás nyomán. Az előre­jelzések a magát az SZKP utódszervezetének tekintő Oroszor­szági Föderáció Kommunista Pártja sikerét valószínűsítik, ta­lálgatás legfeljebb arról folyik, hogy mögötte milyen sorrend­ben, s milyen százalékaránnyal végeznek a többiek. A másik alapkérdés az, hogy a parlamenti változások közvet­lenül kihatnak-e a gazdasági és társadalmi nehézségek özöné­vel küzdő, hajdani szuperhatalmi szerepének elvesztését igen­csak nehezen megemésztő Oroszország politikai vonalvezeté­sére. Nos, a jelek szerint kevéssé. Gyökeres kül-, vagy belpoliti­kai fordulat végrehajtásához ugyanis a dumának egyszerűen nincs elegendő hatalma, így az irányítás végső soron az ál­lamfő, Borisz Jelcin kezében marad. EU-csúcs Madridban December 16-án Madrid­ban tartják meg az Európai Unió állandó tagállamai­nak, valamint közép-, kelet- és dél-európai társult orszá­gainak egynapos csúcstalál­kozóját. Az Európai Unió találkozóján Felipe González spanyol mi­niszterelnöknek, az Európai Tanács soros elnökének meg­hívására részt vesz Horn Gyula miniszterelnök. Útjára elkíséri Kovács László kül­ügyminiszter, aki az év vé­géig egyben az EBESZ soros elnöke is. Essen és Cannes után - másfél éven belül - immár a harmadik ilyen jellegű ta­lálkozón többek között a társult országok integráció­jának előrehaladását, a csat­lakozásra való felkészülést tekintik át az érintettek. Itt ismertetik az Európai Bi­zottság három tanulmányá­nak lényeges következteté­seit is, amelyeket e téma­körben az ET megbízásából készítettek. A Külügyminisztériumból származó értesülések szerint a magyar miniszterelnök előzetesen nem tervezett kétoldalú találkozókat, tár­gyalásokat madridi tartóz­kodása idejére, ám nem ki­zárt, hogy egynapos ottléte alatt erre is sor kerülhet. (bebesi) Orvosi analfabéták Veszélyes, ha nem tud olvasni a beteg Egy amerikai orvosi felmé­rés szerint sok szenvedést okoz, hogy az emberek nem tudnak eligazodni a felírt gyógyszerek alkalmazási útmutatóin, és ezért nem merik használni a készít­ményeket. Az Egyesült Államokban élő spanyol ajkú népesség két­harmada, az angol anyanyel­vűek egyharmada voltakép­pen „orvosi analfabéta”. Kü­lönösen az idősebb korosz­tályra illik ez a meghatározás, pedig éppen ők, a többnyire krónikus betegségben szen­vedők vannak leginkább rá­utalva a gyógyszerekre. Az adatok elszomorítóan egybevágnak egy korábbi sta­tisztikai felméréssel: 1993- ban az amerikai oktatásügy szakemberei megállapították, hogy az amerikai felnőttek csaknem fele nem tud „társa­dalmilag megfelelő szinten” írni és olvasni. A mostani vizsgálat alapján azt javasolják az egészség- ügyi ellátásban dolgozóknak, hogy ezentúl nagyobb fi­gyelmet szenteljenek a bete­gek tájékoztatásának. Ha bármi kétely merülne föl ben­nük, óvatosan „teszteljék le” betegüket. Legfőképpen az elkövet­kező generációk érdekében fontos hathatós munkát vé­gezniük az egészségügyiek­nek. A tanulmány szerzőinek jelmondata: „A gyerekeknek egészségeseknek kell lenniük ahhoz, hogy tanulhassanak, és tanulniuk kell azért, hogy egészségesek legyenek.” Összecsapások London külvárosában. Az utóbbi évek legsúlyosabb etnikai za­vargása robbant ki szerda éjjel a zömmel feketék lakta Brixtonban. Az utcára vonult tüntetők törtek-zúztak és gyújtogattak: tíz ember súlyosan megsérült. fotó: feb/reuter Pályázatdíjas külföldi vélemények Magyarországról Remények és csalódások Ma adják át a díjakat a Magyar Újságírók Szövetségének székházában azoknak a külföldieknek, akik egy pályázat kere­tében közreadták élményeiket, tapasztalataikat jelenlegi lakó­helyükről - Magyarországról. Az alábbiakban néhány szemel­vényt közlünk a legsikeresebb írásokból. „Egyszer a csalódottságtól kia­bálni szerettem volna, mert a pult mögötti hölgy nem akart havi bérletet adni a gyerekeknek. Egyébként nem ez volt az egyet­len hely, ahol senkit sem lehetett találni, aki a magyaron kívül más nyelvet is beszélt volna.” (Elisabeth Moser) „Hiába táncolok én akármi­lyen táncházban, meglátogatha­tok én akármilyen műemléket, és szerezhetek én akármilyen sok magyar barátot, rá kell jöj­jek, hogy Magyarország nem egyszerűen egy megismerésre váró kultúrát és nyelvet jelent. Magyarország valami olyasmi, amelyet lelkem legmélyén kell kinevelnem és ápolgatnom.” (Andrea Lauer) „Négy héten át több ingat­lanközvetítő irodát láttam, mint lakást. A szélhámos ügynöksé­gek 2000 forintot kémek olyan lakások ősrégi listájáért, ame­lyek már nem is szabadok. Ezután a négyhetes őrület után egy magyar barátom sie­tett a segítségemre.” (Santiago Rojas) „Mostanra már mindenkép­pen túl messzire jutottam ah­hoz, hogy a dolgot objektiven láthassam. Ha a londoni utcán magyar szót hallok, az szívme­lengető izgalommal tölt el. Ha meglátom a térképen az ország körvonalait, zászlajának szí­neit, vagy egy bőröndön a ne­vét, gyorsabban ver a szívem. A magyar himnusz hangjai több könnyet csalnak a sze­membe, mint az angol bármikor is tette. A csalódás akkor lép fel, ha azt látom, hogy Magyar- ország elutasítja önmagát vagy hogy lekicsinyli a képességeit.” (Annabel Barker) „Ma már csak nevetek ezen, de amikor életemben először használtam magyar mosógépet, az felért egy rémálommal." (Tastern Lajli)

Next

/
Oldalképek
Tartalom