Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-21 / 273. szám
1995. november 21., kedd MEGYEIKÖRKÉP A kisebbségi önkormányzat szervezte... Juhtúrós előétel — Brassóból Esténként brassói népzene szólt és igazi gasztronómiai meglepetésekben is részük lehetett azoknak, akik az elmúlt héten megfordultak a békéscsabai Garzon Szállóban. A kisebbségi önkormányzat és a megalakulása óta aktív román egyesület ugyanis közös gasztronómiai hetet rendezett. A konyhában egy ifjú szakácsmúvész, Burta Marian serénykedett, a finom falatok mellé pedig—további hangulatemelőként — a nemzetközileg ismert pánsípművész, Gheorge Ungurean játszott. Grósz György, az egyesület elnöke elmondta: „Első alkalommal szerveztünk ilyen jellegű eseményt és nem gondoltuk, hogy ilyen népszerű lesz. Remélem, néhány különlegesség meg is marad az itteni konyha kínálatában, annál is inkább, mert . — ahogy szokták mondani — alacsony árfekvésbe tartozó ételek is vannak köztük, az Burta mester itt már a díszítésen dolgozik FOTÓ: JUHÁSZ TIBOR ízek pedig tényleg sajátosak, eredetiek.” Márk György üzletvezető— aki időközben ismét a Party vendéglő vezetője lett — segített, hogy a brassói Sura Dácilor étterem főszakácsa, Burta Marian megismertessen velünk egy családi konyhában is elkészíthető receptet. íme, éttermük egyik kedvence, dák eredetű juhtúrós előétele. „A zsemléket kettévágjuk és belsejüket kiszedjük. A töltelékragu 15 dkg gombából áll, kell még hozzá 30 dkg paradicsom, tojás, 15 dkg hagyma, 1 csomag petrezselyem. Mindezeket 2 dkg sóval megkeverve és olajban fürdetve jól összekeverjük, majd megpároljuk. Ezután megtöltjük a dinsztelt raguval a zsemléket, majd buggyantott tojást készítünk, melyet a ragukeverék tetejére helyezünk. Kockára vágott juhtúróval díszítjük. Mindezt 150 fokos hőmérsékletű sütőbe helyezzük és két percig forró- sítjuk.” (fábián) Megjelent a Korunk betegsége. A rákról tart előadást november 22- én, szerdán délután 15 órától Békéscsabán, a Garzon Szállóban dr. Pohl Tibor, szülész-nőgyógyász, a Nemzetközi Contact Club megalapítója és tulajdonosa. A rendezvény házigazdája: a Lencsési Közösségi Ház és a Légzőszervi Betegek Békés Megyei Egyesülete. Nyitótánc. Az Operabál szervező bizottsága felhívással fordul azokhoz a magyar fiatalokhoz, lányokhoz és fiúkhoz, akik elmúltak 16 évesek és kedvet éreznek az 1996. február 17-én megrendezésre kerülő Operabál nyitótáncának elsajátításához. A jelentkezők vállalják a tánctanfolyam költségét és a nyitótánchoz szükséges ruhakölcsönzés díját. A tanfolyam szakmai irányítását a Bécsi Operabál koreográfusának Mühlsiegl úrnak vezetésével a Dance World Stúdió International végzi. Jelentkezési határidő: 1995. november 24., péntek. Jelentkezés: Operabál Szervező Iroda. Cím: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Telefon: 202- 3019,156-9S47. Musical-bemutató. Mezőkovácsházán a Crazy amatőr színjátszó társulat november 25-én 19 órakor a művelődési központban ismét műsorra tűzi Jim Jacobs és Warren Casey rock and roll musicalijét, a Grízt. Néhány hete a mentők Békéscsabán, a Bartók Béla úti lakótelepről több sebből vérző férfit szállítottak a kórházba. Lakásában a mentősök a férfi feleségét holtan találták. A szur- kálások túlélője az első kihallgatáson azt vallotta, hogy a nő rátámadt, késsel hátba szúrta, és amíg ő elment segítséget kérni a szomszédba, addig a felesége öngyilkos lett. Gyilkosság, vagy öngyilkosság? A vizsgálatot folytatják. A Körös-vidéki Zsaru olvasói ezen kívül megismerhetik egy körösladányi testvérpár tragédiába forduló verekedésének ügyét, vagy azt, hogyan lopták nyolcán a Billerbeck szeghalmi üzemét, 4 milliós kárt okozva, s ezen kívül sok-sok érdekesség, izgalmas történet várja a krimikedvelőket. A Körös-vidéki Zsaru novemberi száma már kapható az újságárusoknál. Munkáspárt alakult Hét végén megalakult a Munkáspárt kötegyáni alapszervezete. A párt tagjai az alakuló ülésükön leszögezték: szeretnének jó kapcsolatot fenntartani a helyi önkormányzattal, pártokkal és tömegszervezetekkel, természetesen elveik tiszteletben tartása mellett. Megalakulásukkal elsősorban a kötegyáni lakosság érdekeinek képviselete volt a céljuk, és nem az országos politika befolyásolása. A párt titkára Szőke János lett. Hétvége Ibériában — 1. Ikarosz szárnyain „Az a szilárd meggyőződésünk, hogy a repülés nemcsak a madár sajátja, hanem megvan annak is a lehetősége, hogy az ember mesterséges módon megvalósítsa ezt a repülési módot. Nem követeli meg a szárnyak erőteljes mozgatását, hanem csupán ügyes kormányzást igényel.” (Mechanic’s Magazine, London, 1874.) Még annyi időm sem marad, hogy nyeljek előtte egyet. Hogy elbúcsúzzak az édes jó anyaföld biztonságos közelségétől. Mire a hajtóművek kísérteties vijjogással felbőgnek, már ömlik is a kerozin a gázturbinákba. Az így fakasztott tolóerő egy szemvillanás alatt a levegőbe emeli a Boeing 737-est, fedélzetén nyolcvan utassal, négy utaskísérővel, két pilótával és egy potyautassal. Velem. Az érzés, hogy helyet cserélnek belső szerveim, s mindahány a dobhártyámon át akar belőlem szabadulni, csak egy nehéz pillanatig tart. Úrrá lesz rajtam a kíváncsiság. —Jól van, Buleszkám. Olyan ügyes kezed van, hogy elmehetnél akár porcelánfestőnek is — indul útjára egy dörmögő hang a kapitány ülése felől a másodpilóta irányába. Szinte érzem, hogy a becenév tulajdonosából megelégedett mosolyt vált ki a csipkelődő elismerés. Kiszabadítom magam biztonsági övem fogságából, hogy arcomat a gépmadár kémlelőablakára tapaszthassam. A Malév menetrend szerinti madridi járata épp tiszteletkört tesz Budapest fölött, hogy ráállhasson a Bécs—Lion—Zaragoza légi útra. Az elém táruló látvány — amúgy pestiesen szólva — nem semmi. A Duna verőfényben tündöklő tükrét sűrűn szakítják meg a hidak szürke karkötői. A Parlament apró ékszerdoboza, a Pilis párában fürdő zöldje lassan feledteti frissen szerzett földi élményeimet: a poros utcákat, a kukában kaparászó koldusokat, a koromfelhőt okádó autóbuszokat. No, meg azt a keskeny-szi- kár baktert, aki fakabátja alól hamisítatlan vasutas huncutsággal nézett rám a csabai állomáson: — Hogy megy-e a pesti vonat? Megy hát! Hogy mikor? Hát azt nem lehet pontosan megmondani. Bukarestből tán már el is indult. Ha siet, menjen gyalog. Az a biztos... Bécs fölött érjük el a megszokott, tízezer méteres utazómagasságot. Bár érezhető némi ellenszél, a számítógép hűségesen tartja az ezer kilométeres óránkénti sebességet. Az áttetsző bárányfelhők fölött úszva úgy érzem, mintha kutyaszán húzna Grönland hómezőin. A sötétebb ködfoltokat aranyos-ezüstös csipkéjű rojtok váltják fel. Mire elkortyolgatom a forró teát, már az Alpok kopárságában lenyűgöző hegyvonulatai felett húzzuk a kondenzcsíkot. Szomszédom, egy igazi katalán úriember mosolyogva nyugtázza csendes sóvárgásomat, majd a távolba mutat: ott a Mont Blahc! Az eget csodálatos égszínkékre festő, szikrázóan tündöklő nap még lemenőben megmutatja a Pireneusok nyílegyenes sorban elhelyezkedő íveit, majd belebukik az Atlanti-óceán horizontjába. Hát csoda, hogy a Teremtő a hetedik napon örömmel tekintett le alkotására? A Massif Central mögött feltűnnek Toulouse szentjánosbogár-fényei. Ekkor kinyílik a pilótafülke vastag, ezüstszürke ajtaja, s a hamvas szövőlepkebábból szabadulásának mozdulataival előbb egy nyugalmat sugárzó férfiarc tűnik elő, melyet mélykék egyenruha követ arany váll-lapokkal. A jelenséget — így együtt — Szomolányi Ferencnek hívják, ő a kapitány. Mindenkihez akad egy jó szava: néhányakat nyugtatni kell, másokat régi ismerősként üdvözöl. Az ülések erdejéből magához ölel egy hároméves, születésnapját ünneplő, lenvirág- szemű kislányt. Matrózlépteivel a vezérlőkabinhoz viszi, s máris beteljesül egy nem remélt gyermekálom: a csodálatos táj és a műszerek sejtelmes fényében tüsténkedő pilóta látványa egy életre szóló hívet szerez a repülésnek. Csendben hallgatom a gép surrogását. Noha már elmúlt tízéves, még mindig forint- milliárdokat ér. Kemény zivatarokban, szélsőséges helyzetekben mutatta meg képességeit. A pilótafülkében közel háromszáz műszer ellenőriz üzemanyagszintet, kormányműveket, elektromos berendezéseket. Műholdvezérlésű navigációs rendszer, időjárásfigyelő radar, precíz kommunikációs központ teremti meg az utazás biztonságát. — Mondjon nekem egy csiklandós történetet — biztatom a mellém telepedő parancsnokot. — Először IL-18-asokkal repültem a régi nagyfülű világban. Moszkva mellett kaptuk meg a szükséges kiképzést erre a típusra. Kifogtunk egy olyan komisz csoportfőnököt, aki még ott is ritkaságnak számított. Amikor a karácsonyunkat is elpuskázta, szobatársam csendes bosszút forralt ellene. A képzés Uljanovszkban, Lenin szülővárosában fejeződött be. Pista barátom szépen ki is töltötte a távozó jelentését. Leírta, hogy mennyire meghatotta a szovjet nép hősies küzdelme, az oktatás színvonala. Csak az volt a baj, hogy a főnök elvtárs nem engedte meg, hogy megnézhesse Vlagyimir Iljics szülőházát, pedig annyira szerette volna... —Mi lett a csíny következménye? — Azt csak nyolc év múlva tudtuk meg, véletlenül. Éppen a TU-154-est tanultuk be, amikor összefutottunk a főnök elvtárssal. Mikor felismert bennünket, elborult az agya. Földhöz csapta tányérsapkáját és addig taposta dühében, míg le nem szedték róla. Távoztában valami olyasmit üvöltött, hogy vele az életben nem szúrt ki ennyire senki. Akkoriban még elég szépen élt a Lenin-kul- tusz Szovjetunió-szerte. Na, megnézem ezt a fővitorlamestert, nehogy a riói karneválra vigyen bennünket. Captain Szomolányi öreg róka a szakmában. Rossznyelvek szerint repülőbenzin csorog ereiben, s még azt is megérzi, ha a poggyásztérben rekedt didergő szúnyognak viszketni kezd a lába szára. Don Quijote földje felett a pattogó utasítások már mutatják közeledtünket. Mire úgy érzem, homlokkal verődök a leszállópálya betonjába, szelíden földet is érünk. Még egy kis balett, és recsegő füllel betűzöm a neonfényt: Aeropuerto Madrid. Megérkeztünk Spanyolországba. Kálmán János (Folytatjuk) Olvasóink írják .......................................... — A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Ha valaki bérelne nekem is egy autót... Gondolom, velem együtt sok-sok tízezer magyar kapott a szívéhez, amikor árról értesült, hogy Bokros Lajos személygépkocsiját megrongálták. Bizony, szegény pénzügyminiszter, a napi 14—16 órás, áldozatos adóemelés után kiszáll a hivatali Mercedesből, átül a saját Opeljába és máris itt a baj, szem nem maradt szárazon! A másnapi újsághíreket olvasván a könnyeket letöröltük, mert időközben kiderült, ugyan Bokros jár a kocsival, de nem az ő tulajdona, azt egy cég béri i számára. Ránézve szomorú Trabantomra, elgondolkodtam: én is vagyok olyan tökös magyar, de nekem soha senki nem akart Opelt bérelni. Ha már Bokros úrnak bérelnek, ugyan miért teszik, mit kapnak cserébe? Abban ugyanis biztos vagyok, hogy nem csupán a szépségéért! Hogy ebben az országban mi folyik, mi egyszerű adóalanyok el sem tudjuk képzelni. Mert ugye a havi bérlet kb. 100 000 Ft, és természetesen a kocsiban keletkezett 600 000forintot is mi fizetjük ki, hiszen most emelik újra a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást! Természetesen Bokros úr a számára bérelt autó után nem fizet súlyadót, biztosítási díjat, gumicserénél környezetvédelmi adót, és azt is lefogadom, arról sincs fogalma, mennyibe kerül most egy liter benzin. Hát kérem, ezekért olyan érzékenyek szociálisan a mi vezéreink! Ha valaki mégis bérelne számomra egy normális autót, címem a szerkesztőségben. Mihály László, Békéscsaba Nagyváradi meghívás A gyulai Arany János Művelődési Egyesület meghívására szeptemberben a nagyváradi színészházaspár, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagy sikerű előadóestet tartott a Mogyoróssi Könyvtárban. Akkor meghívták a közönséget a Kiss Stúdió Molnár Ferenc ,,A cukrászné” című darabjának előadására. A polgármesteri hivatal autóbuszát dr. Lúczi József jegyző segítségével vehette igénybe egyesületünk október 21-én. Első állomásunk Nagyszalonta volt, ahol Dánielisz Endre helytörténész, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke várt ránk, ő kalauzolt bennünket a nap folyamán. Elhelyeztük virágainkat Arany János szobránál. Ezután az RMDSZ és testvéregyesületünk vendégszeretetét élveztük. Nagy József elnök köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a két egyesület kapcsolata az elmúlt évek során egyre szorosabbá vált. Csoportunk felkereste Kossuth Lajos szobrát, majd megnéztük az Arany-emlékmúzeumot, a szépen felújított Kanonoksort és a székes- egyházat. Gyönyörködtünk az egyházi múzeum kincseiben, legnagyobb élményünk a Szent László-herma volt. Az Ady-emlékmúzeum- ban Tóth János muzeológus fogadta a társaságot. Innen sétáltunk át a stúdióba. A boltíves pincében második éve bensőséges hangulatú esteket nyújt a közönségnek a Kiss Stúdió, melyet a színész házaspár hozott létre. Műsoraik között előadóestek, gyermekműsorok, hazai és külföldi együttesek szerepelnek. Küldetést vállalva a magyar kultúráért járják az országot, gyakran szerepelnek Magyarországon, fellépnek Németországban is. Molnár Ferenc A cukrászné című darabja remek színészekre talált Kiss Törék Ildikó, Varga Vilmos, Dobos Imre és ifj. Kovács Levente személyében. Az apró cukrászdái asztalok mellett ülő közönség lelkesen, hosszan ünnepelte őket. A szomszédos református templomban Veres Kovács Attila lelki- pásztor várt bennünket, s gyülekezete életéről, céljairól hallhattunk. Rövid belvárosi séta után hazaindultunk egy értékes és szép nap emlékével. Gyulai Arany János Művelődési Egyesület Mezegozdososi termelőit! Szenzációs év végi AGROKER akció!- segítség a téli javítási munkáhhoz Előleg befizetése nélkül kamatmentesen, vagy készpénzfizetés esetén 5-10 %-os kedvezménnyel vásárolhat! ■MT* és Zetor család sib. alkatrészei- munkagépalkatrészek 150 féle típushoz- gumiköpenyek, csapágyak, akkumulátorok, Kínálunk még AGIP olajakat a legkedvezőbb kis- és nagykereskedelmi áron! MÉRLEGELJEN, MEGÉRI!!! Címünk: Szolnok, Kombájn út 1. Tel.: 56/421-811 Tiszafüred, Poroszlói út 115. Tel.: 59/351-992 AGRátER RT. mumns zolno Kwmmm