Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-11 / 239. szám
1995. október 11., szerda OLVASÓI LEVELEK iRÉKÉS megyei hírlap „Keresem a testvéremet” Tisztelt Szerkesztőség! Tudom, hogy egy megyei lap, mint az Önöké, nem nagyon foglalkozik magánügyekkel, de megpróbálom mégis a segítségüket kérni. A következő dologról van szó: 1956-ban születtem, édesapám második házasságából. A sors úgy hozta, hogy még gyermekkoromban (1965-ben) édesanyámmal egyedül maradtunk, s azóta a rokonsággal sem nagyon tartottuk a kapcsolatot. Már akkor ismert volt előttem, hogy valahol az Alföldön él egy féltestvérem, édesapám első házasságából. Körülbelül 10 éve próbálok a testvérem nyomára bukkanni, eredménytelenül. Csak annyit tudtam meg, hogy valahol Békéscsaba környékén lakik, talán Kondoroson vagy Kevermesen. Kondoroson sokat jártak szüléink annak idején, mert azt hiszem, ott tanított valaki a családból. A testvérem férjhez ment, leánykori neve Bárdos Aranka, s körülbelül 45—50 éves lehet. Nagymamánk lánykori neve: Fújt Mária. A család magyarosította a háború után a nevét, mert nagyapánk osztrák származású volt. Régen a családnevünk Holler volt. Édesapánk, Bárdos Géza Pinkafőn (Pinkafeld — ma Ausztria) született 1914-ben. A családom 1990 óta az NSZK-ban tartózkodik, így még nehezebbé vált a keresés. Van egy lakásunk Keszthelyen, itt települt le annak idején édesapánk is. Ezúton kérném segítségüket, próbáljanak meg valamit tenni az érdekemben. Mivel édesapánk első házassága megromlott, a válás után teljesen megszakadt a kapcsolat, de ez gondolom nem kizáró ok a testvérem részéről sem, hogy jelentkezzen. A szüléink nem értették meg egymást, de ennek nem kell így lennie a testvérek között is. A legszívesebben személyesen jelentkeznék a testvéremnél, de már egy névért és címért is nagyon örülnék. Segítségüket előre is köszönöm, tisztelettel: Bárdos Attila (Cím a szerkesztó'ségben) Visszhang Elvették a nyugdíjamat! Több mint egy évtizede gáz-, illetve tüzelőolajjal fűtöm a 65 négyzet- méter alapterületű, 195 légköbméteres, 2 szoba, konyhás szolgálati lakásomat, amelyben 80 éves édesanyámmal élek együtt. A lakás fűtéséhez — az időjárástól függően — 2000-2600 liter tüzelőolajat használtam fel évente. Aggódtam, amikor megtudtam, hogy megszűnik a HTO árusítása. Érthető, hogy nagy érdeklődéssel figyeltem a kormány szociálpolitikai intézkedéseit a fűtőolaj kompenzációjára vonatkozóan. Szeptember harmadik dekádjában kiderült, hogy aggodalmam nem volt alaptalan, ugyanis olyan erős szociális hálót szőttek a kompenzációra, amelynél a pók is erősebbet sző áldozatainak megfogására. A médián keresztül értesültem a nagy számokról —érték nélkül (5 milliárd!), a nagy szövegről — értelem nélkül. Néhány mondatban bizonyítom ezt. Mezőhegyes város alig több mint 2 milliót kap a 340 igénylő olajfűtésének és fűtéskorszerűsítésének a támogatására. Ha szociális helyzetüknél fogva minden kérelmezőt támogatni fognak—ami reménytelen —, akkor egy-egy olajjal fűtő személyre 5882 forint jut. Ezért a jelenlegi olajárat figyelembe véve mindössze 67 liter gázolaj vásárolható. Ez az én esetemben durván 7 napi fűtésre elegendő. Miniszterelnök úr! Belügy-, pénzügy-, népjóléti miniszter urak! Ezt ígérték? Tudják Önök, hogy mit csináltak? Úgy gondolom, hogy nem, de ha mégis, azt kell mondjam, nemzetünk történelmében soha nem nyúltak ilyen kétbalkezes módon egy százezreket, talán milliókat érintő kérdéshez. íme, a saját példám! Önök elvették a havi 15 ezer 900 Ft-os nyugdíjamat! Ugyanis: a várható olajáremelést figyelembe véve az éves 190 ezer800 Ft nem elegendő az évi tüzelőolaj megvásárlására. Nem beszélve a lakbérről, a víz- és áramdíjról, az étkezésemről; ezt már jó anyámnak az özvegyi nyugdíjából vagy egyéb úton(?) kell biztosítanom. Nem vagyok Torgyán-párti, de ezek után neki adok igazat. Pedig annak idején Önökre voksoltam, tisztelt Horn úr és miniszter urak! Sőt! Értelmiségiként ugyanerre buzdítottam tágabb családom 32 tagját is. Most óriási lelkiismeret-furdalást érzek emiatt, és úgy gondolom, jobb, ha szedik a sátorfájukat, és—mielőtt teljes katasztrófába vinnék a nemzetet—eltűnnek a közéletből. Szabó György nyugdíjas mezőgazdasági mérnök, MezóTiegyes, Május 1. tér 2. „Szíven vert nyomorúság” Vajon eszébe jut-e a mozilátogatónak, hogy milyen imponálóan gazdag a világon és itt, Füzesgyarmaton is a film, a mozi története? A füzesgyarmati mozi sorsa izgalmasan fonódik össze a falu történetével. 1910-ben kezdte építeni dr. Balogh Károly orvos a mozgókép- színházat, de sajnos meghalt, így fia tudta befejezni a járás első mozgóképszínházát 1914-ben. Egy évvel később Balogh Károly földbirtokos üzemeltette, viszontagságos körülmények között, mert az utolsó bérlő külföldre ment, és a sok adósságot a tulajdonosra hagyta. De ő nem adta fel, üzemeltette, szolgálta tovább a szórakozni vágyókat, sőt 1926-ban bővítette is. 1941 -ben Balogh Károly meghalt, és az özvegye ismét bérbe adta a mozit. Alig telt el néhány év, és a II. világháború tönkretette a filmszínházat, az Apollót. Mire rendbe hozták, jött az államosítás. Az elmúlt nyolcvan évben mindig volt mozi a faluban, de jött a tévé, a video és egyre jobban háttérbe szorult. Pedig a film, a mozi fejlődése során nemcsak a közönség szórakozását szolgálta, de hatással volt a tudomány, az ipar, a mezőgazdaság és az ismeretterjesztés minden ágára. A közelmúltban a régi és a jelenleg moziban dolgozók jöttek össze, hogy emlékezzenek a filmszínházak és a helyi mozgóképszínház 80. évfordulójára. Ebből az alkalomból Molnár Lajos mozigépész halászvacsorát adott. A vacsora után' a múltra emlékeztek. Elővették a régi Jávor Pál brigádnaplót, melyben éveken át rögzítették a ,,muziban” folyó eseményeket, s benne fotók, beírások, feljegyzések. Visszahozhatatlan múltra emlékeztek ebben a szíven vert világban. El is határozták, a jövőben sűrűbben összejönnek, legalább néhány órára. Borbíró Lajos, Füzesgyarmat A dévaványai szociális otthon gondozottjai Erdélyben jártak Ugrai Sándorné, a szociális otthon igazgatójának vezetésével a nyár végén csodálatosan szép ötnapos kirándulást tett a dévaványai szociális otthon gondozottjainak egy része Székelyföldön, Erdélyben. A gondozottak és kísérők kis csoportja három gépjárművel indult útnak. Pirkadt az ég alja, amikor Biharkeresztesnél átléptük a határt. Előhírnökként a nagyváradi hegyek jelezték, hogy itt már nem az alföldi síkság az uralkodó táj, mint nálunk odahaza. Utunk első látnivalója a Sebes-Körös két partján fekvő,,Erdély kapuja”, Nagyvárad volt, éppen akkor ébredt a város, amikor áthaladtunk rajta. Utunk következő állomása Körösfő volt, itt ered a Körös egy kis szirtfal oldalából csörgedezve. Nem sokkal később már Kolozsvár szépségeiben gyönyörködhettünk. Tovább haladva, utunk az Aranyos két partján fekvő Tordát érintette, itt megtekintettük a festői szépségű tordai hasadékot. Marosvásárhely és Segesvár városokon áthaladva érkeztünk meg első napi úticélunk végállomásához, községünk testvérvárosához, Székelykeresztúrra. A második napon a környék látnivalóival ismerkedtünk, ebben segítségünkre volt Zagyi Ferenc kultúrotthon-igazgató, tőle sok hiteleset tudtunk meg Erdély történelmi múltjáról és jelenéről. Utunk a kora reggeli órákban Agyagfalvára vezetett, itt egy szobor- csoport emlékeztet arra, hogy 1848. október 20-án ezen a helyen döntötték el a székelyek, hogy csatlakoznak Bem tábornok seregéhez. Következő megállóhelyünk Korond volt, ezen a településen fazekas mesterségükről híres emberek élnek. Parajdon alkalmunk volt megnézni a 210 m mélységben termelő sóbányát, Székelyudvarhelyen Orbán Balázs síremlékét néztük meg. A harmadik napon jutottunk el a Gyilkos-tóhoz. A Békás-szoros híres turistalátnivaló. A Gyilkolt tótól tovább vezető patak partjára szorul az Oltárkő, hatalmas szirtje alatt függőleges sziklafalak között visz az út. Legvadabb része az úgynevezett,,Pokol”, ahol a patak hatalmas kövek között zubog, az utat pedig már a sziklafalból kellett kirobbantani, innen a Békás-szoros neve. A negyedik napon Székelykeresztúr nevezetességeit kerestük fel. Hazafelé még egy rövid fürdőzésre megálltunk Szovátnál, fölkeresve a híres Medve-tavat. A szováti fürdőnek öt sós tava van, egyik-másik sótartalma annyira tömény, hogy valósággal lebeg a vízben a fürdőző. Nagyszerű döntés volt a vezető részéről, hogy lehetővé tette ezeknek a gondozottaknak a szociális otthon falain kívüli, egy egészen más világ, Erdély szépségeinek fölkeresését. Németi József Magyar Államkötvény 1997/Y1 1997/Y2 e i PILLANATOK A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének jelentős pillanatait. Például egy jó befektetési döntéssel. Figyelembe vesszük igényeit Most egy időben, kétféle Magyar Államkötvényt kínálunk, így többféle befektetési igényt is ki tudunk elégíteni. Magyar Államkötvény 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. A kifizetendő kamat mértéke az adott évre megállapított éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján kerül meghatározásra. Magyar Államkötvény 1997/Y2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül - sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek, így ezzel a kötvénnyel nagyon magas hozam érhető el. A kamatos kamat kifizetésére a futamidő végén kerül sor. Jegyzés: 1995. október 6-13. Jegyzési árfolyam: A névérték 100%-a. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/Y1 és 1997/Y2 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Inter-Európa Bank Rt. Békéscsabai Területi Fiók Békéscsaba, Szent István tér 5. • Magyar Fiitel Bank Rt. 6606 Békéscsaba, József A. u. 2-4., Szarvas A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
