Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

1995. július 4., kedd VILAGTUKOR Románia igényt tart vala­mennyi, a múltban jogtalanul élvett területére - hangzik az a határozat, amelyet a román me­nekültek világkongresszusán fo­gadtak el Iasiban. II. János Pál vasárnap imát mondott az eperjesi protestáns mártírok síremlékénél. A pápa hétfőn Lőcse mellett, a mária- hegyi búcsú színhelyén több mint 300 ezer hívő előtt misét mutatott be és ezzel befejezte négynapos szlovákiai látogatá­sának hivatalos programját. Kína hadgyakorlatot tart Tajvan közelében. A manőver a haditengerészet és a légierő részvételével kezdődött a kelet­kínai Csöcsiang tartomány part­jainál. Kína nem zárta ki kato­nai erő alkalmazását Tajvannal szemben, amelyet szakadár tar­tományának tekint. 212 millió dollárral növeli tőkerészesedését a Világbank­ban Románia. Még 1988-ban ajánlotta fel szomszédunknak a részvényeket a Világbank, ám a Ceausescu diktatúra el­utasította a vételt, mert minél előbb vissza akarta fizetni az ország külföldi adósságait, és valutabevételét teljes egészé­ben erre fordította. Kohl jó esélyt lát Lengyelor­szág felvételére a NATO-ba és az Európai Unióba. A német kancellár a varsói televíziónak adott nyilatkozatában kizárt bármiféle orosz vétójogot. Szorgalmazta azonban, hogy a NATO-csatlakozás kapcsán vegyék tekintetbe Oroszország biztonsági érdekeit Lengyelor­szág és Magyarország bizton­sági érdekeivel együtt. Agressziónak minősítette az atomkísérletek felújításáról hozott párizsi döntést az auszt­rál miniszterelnök. Paul Kea­ting a legnagyobb veszélyt ab­ban látja, hogy Franciaország veszélybe sodorja a nukleáris fegyverek elterjedését gátló atomsorompó-szerződést. Ellenzi az El-tagságot a svédek kétharmada. Ha újra népszavazást tartanának, eny- nyien nem támogatnák az or­szág belépését az Európai Unióba - derült ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból. A ta­valy novemberben megtartott népszavazáson a szavazók 52,3 százaléka voksolt Svédország EU-tagsága mellett. Meciar megelőzte Kovác ál­lamfőt a népszerűségi listán. A miniszterelnököt a megkérde­zettek 21,5 százaléka tartja megbízható politikusnak, míg Kováéra csak 20,6 százalékuk szavazott. Meciar és szövetsé­gesei ebben az időszakban többször szólították fel Ková- cot a lemondásra. Amerikai-orosz űrpuszi a Mir fedélzetén Bonnie Dunbar repülési szakértő és Gennagyij Sztrelakov mérnök részvételével. A többiek ajándékot cseréltek. fotó: feb/reuters Az elválás égi nehézségei Újabb orosz-amerikai kalandok a világűrből Ha minden az előzetes terveknek megfelelően zajlik, kedden szétválik az emberiség történetének eddigi legnagyobb ürlé- tesítménye, az összekapcsolt Atlantis-Mir komplexum. A szétválást pontos és látvá­nyos űrkoreográfia kíséri. Elő­ször a Szojuz kapcsolódik le, és videofelvételt készít a két monstrum - az Atlantis és a Mir - különválásáról, majd az At­lantis örökíti meg a Szojuz be- dokkolását. Remélhetőleg is­mét gyönyörű képieket látunk mindezekről a televízióban. A Földre pénteken visszatérő Atlantis 130 vér- és vizeletmin­tát hoz magával, ezeket a Miren a több mint három hónapig tar­tózkodott orosz-amerikai le­génységtől gyűjtötték. A mintá­kat több kontinens kutatói is alapos elemzésnek vetik alá. Bonyolult kísérletsorozatokat végeztek el az űrben, a tartós súlytalanság következményeit vizsgálva. Hogy immunrendsze­rükről képiét kapjanak, az űrha­jósok szervezetébe baktériumo­kat injekcióztak a földi tudósok. Az Atlantis-Mir találkozó kapcsán egy sajátos kulturális szakadékot is át kellett hidalni. Hol történjen a kézfogás? Ugyanis Oroszországban a küszöb felett kezet fogni tabu­nak számít; nemcsak udvariat­lanságnak tekintik, de balsze­rencsét hozó jelnek is. Ezért nem akarták az oroszok, hogy a két parancsnok az össze­kapcsolódás) pionton átnyúlva fogjon kezet. Mégis így történt, láthattuk a televízióban. Amikor utóbb amerikai újságírók ezt fir­tatták, az amerikai parancsnok lakonikusan visszakérdezett: „Látott önök közül valaki kü­szöböt? Mert én nem!” Mindkét fél elfogadta egyébként, hogy a közös űrre­pülés „hivatalos” nyelve az angol legyen. Mivel azonban az orosz űrhajósok nyelvtu­dása nem éppen tökéletes, az amerikai űrhajósok keményen tanulnak oroszul. Dudajev kész lemondani Csecsenföld független köztársaság lesz? Dzsohar Dudajev elnök kész le­mondani a vezetéssel együtt, ha Moszkva elismeri Csecsenföld szuverenitását. Ezt Arkagyij Volszkij, a grozniji béketárgyalá­sokon részt vevő orosz küldött­ség tagja közölte a béketárgyalá­sok második fordulójának végez­tével tartott sajtóértekezleten. A megbeszéléseken az egyik fő téma Csecsenföld majdani jogállása volt. Arkagyij Volszkij négy órán át tanácskozott Duda­jev elnökkel, aki a jelek szerint elfogadná az orosz fél által java­solt megoldást: azaz a csecsen Time. Sok mindenre - adja meg a választ is, és utal rá: a térség­ben élő embereknek, haldokló szakmáknak, gondokkal küzdő nemzeteknek a Soros Alapít­vány jelenti az utolsó kapasz­kodót. A cikk példák sorát említi, köztük Macedóniát és a buda­pesti Közép-Európa Egyete­met. Oroszország kutatási költ­ségvetésének mintegy harma­dát szintén Sorosék biztosítot­ták 1993-94-ben. Amikor pe­dig a korábbi Szovjetunió tudó­sai két-három éve szinte min­den pénzügyi támogatás nélkül maradtak, több mint 30 ezren fejenként 500 dollár ségélyt kaptak tőle. Soros ügy akart se­gíteni, hogy elkerülhető legyen a szakemberek kivándorlása, módjuk legyen hazájuk javára folytatni kutató munkájukat. _____________Téaykép_____________ B aj van a Tornádókkal Az elemi csapással ellentét­ben a Tornado típusú harci gépek bevetését lehet korlá­tozni vagy fékezni. Éppen e körül jelentkezik a bonni di­lemma: milyen megbízatással vegyen részt a német légierő a boszniai műveletekben. Korábban az az alapelv volt érvényben, hogy német kato­nák, még kéksisakos béke- fenntartóként se jelenjenek meg olyan országban, amely­nek földjét a második világ­háborúban a Wehrmacht egy­ségei taposták. A Tornadókkal azonban ki­vételt tesznek, mert ilyen fel- szereltségű gépek pusztán a német légierőnél állnak ren­delkezésre, és a Balkánon te­vékenykedő UNPROFOR ala­kulatoknak rendkívül nagy szükségük van rájuk. Ám új helyzetet teremtett az a kö­rülmény, miszerint egyes ér­tesülések szerint a boszniai szerbek olyan radarláncot épí­tettek ki, amely képes jelezni harci gépek felszállását az észak-olaszországi Piacenza támaszpontról. S így időben ráállíthatják föld-levegő raké­táikat a célpontra. A Tornádók tehát csak jelen­tős kockázattal vethetők be ab­ban a hadműveletben, amely­nek célja a boszniai repülési ti­lalom ellenőrzése. A tervek szerint az itáliai támaszponton egy német repülőtábomok - kü- lönmegbízottként - állandó kapcsolatot tartana a miniszté­riummal, s alkalmanként dön­tenének a bevetésről. Hacsak váratlan események nem következnek be, keresz­tülhúzva a számításokat. Mint ez már néhányszor Boszniában megtörtént. Réti Ervin Britannia minihőse jókor tárcsázta a 999-et A hatéves „Superman” A brit kisfiút gyakran meg- feddték, mert túl sokat tévé­zett. A hatéves Ryan Stone egyetlen egyszer sem mulasz­totta el megnézni a „999”-es című sorozatot. Angliában ezen a számon érhetők el a mentők, a tűzoltók és a rend­őrség. Mostanra a gyerek Nagy- Britannia hőse. Az újságok „mini-Superman”-nek nevezik, mert 48 óra alatt két emberéle­tet mentett meg. Először akkor, amikor kettesben volt otthon a rá pótpapaként vigyázó, a mi­nap érettségizett Mark Hop- kinsszíú. A fiatalember csoko­ládét evett, és egyszerre több kockát tömött a szájába. Olyan szerencsétlenül tette ezt, hogy az ínyencség meg­akadt a torkán. Mark rosszul lett, a földre rogyott, és ful­dokolni kezdett. De a kis Ryan a tévében már látott egy ilyen esetet. Tudta, hogy ha telefonál, a segítség későn ér­kezhet, ezért maga látott a cselekvéshez. A hátáról a ha­sára görgette a földön fekvő fiatalembert, s addig püfölte a hátát, ameddig az valahogyan kiköpte a csokoládét. Még túl sem jutott a családi dicséreteken, amikor kettes­ben maradt otthon apjával, aki egy epilepsziás roham követ­keztében eszméletét vesztette. A fiúcska feltárcsázta a 999- es számot, szakszerű beszá­molót adott a mentőknek, aminek következtében időben érkezett az orvosi segítség. A legnagyobb gázsit a szabadtéri koncertekért fizetik a tenoristának Pavarotti mesés milliói Minden idők leggazdagabb operasztárja, az 59 éves Luciano Pavarotti zseniális pénzügyi szakember is. Bár a hírnév előfel­tétele a gyakori fellépés az operaszínpadokon és koncertter­mekben, ő mégis csupán negyven ilyen szereplést vállal évente. Az életet szívesen habzsoló tenorista egyformán imádja a szerelmet és a spagettit, és nagyon jól tudja, hogy a leg­jövedelmezőbbek a tíz- és százezres közönséget vonzó szabadtéri fellépések. Az ope­raszínpadon ugyanannyi gázsi illeti, mint Domingot vagy Carrerast, tehát (átszámítva) 1,2 millió forint a New York- i Metropolitanben, 2,5 millió a Bécsi Állami Operaházban, 3,5 millió a kevésbé rangos dalszínházakban (ha egyálta­lán hajlandó ilyenekben fel­lépni). Az államilag is támo­gatott fesztiválokon 7 millió forintnyi tiszteletdíjat kap. A legjelentősebb bevételt az olyan szabadtéri előadások hozzák, mint például a tavaly július 16-i Los Angelesben, ahol a három tenorista egyenként 300-300 millió fo­rintnak megfelelő honorári­umot kapott. Az sem volt ke­vés, amennyiért Pavarotti el­vállalta, hogy a Schönbrunn előtt koncertezzen, ez 120 millió forintnak megfelelő schillinget tett ki. A koncert­A művész az általa kitalált női parfümmel fotó: feb/gamma gázsik becslések szerint évi egymilliárd forinttal gyara­pítják a művész bankszámlá­ját. És akkor még nem is em­lítettük a hangját őrző, sok tízmillió példányban elkelt 600 CD- és 900 nagylemez­felvételt, ezek tiszteletdíjai szintúgy nem lebecsülendő könyvelési tételek a bevételi oldalon. Jogdíj illeti meg a tenort olyankor is, amikor nem éne­kel. Bécsben például leg­utóbb 2000 schillinget (kb. 25 ezer forintot) adtak ki a fősznobok azért, hogy együtt reggelizhessenek a világsz­tárral az Imperial szállóban. A früstök bevételét Pavarotti tanácsadó menedzserei - a magyar Rudas Tibor, Herbert Brestin és felesége, Adua - állí­tólag szétosztották a bécsi szálló személyzete között. Győri K. László Akadozik az orosz magánosítás. A képen látható farmerpár dicséretes igyekezet­tel próbál úrrá lenni a szénaszállítás nehézségein. fotó: feb/rf.uters Jótékonykodásra évi 300 millió dollárt költ Hazánkfia a főadakozó vezetés a függetlenség elismerése fejében lemond. Volszkij felaján­lotta Dudajevnek, hogy távozzék a FÁK területéről. A csecsen el­nök azonban közölte, hogy nem hagyja el a hazáját. Csecsenföld státusára vonat­kozóan az orosz fél olyan formu­lát javasolt, amely szerint Moszkva - az orosz alkotmány­ból kiindulva - elismerné a szu­verenitást. Uszman Imajev, a csecsen küldöttség vezetője vi­szont ragaszkodott hozzá, hogy hagyják el a megfogalmazásból az orosz alkotmányt. A magyar származású ame­rikai üzletembernek, Soros Györgynek szentelte legújabb száma „címlapsztoriját” az amerikai Time magazin. A terjedelmes riport megálla­pítja: a Soros-birodalom két lá­bon áll. Egyik „lába”, a ma már 11 milliárdos tőkével gazdál­kodó Quantum Alap, piaci spe­kulációival keresi a pénzt, a má­sik a világ talán legnagyobb jó­tékonysági alapítványa, amely évente több mint 300 millió dol­lárt költ elsősorban a kelet-euró­pai társadalmak átalakulásának segítésére. Ez főként azért figye­lemre méltó, mert a „világ mind fukarabbá válik” - jegyzi meg a cikk szerzője. De vajon mire lehet elég So­ros György néhány százmillió dollárja? - teszi fel a kérdést a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom